Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

1975, október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 3. A F/űzakalász, a Táncsics és a Vörös Csillag Tsz egye­sülését széles körű vita előz­te meg. Pontosabban: eszme­ire. Az „igen”, vagy „nem” '/érdesében ugyanis nem volt Vita. A három szövetkezet kommunistáinak helyzet- ífelismerését a csak nem két­ezer tagja jónak tartotta, el­fogadta. A „miért” kérdése is nyilvánvaló volt, öregek és fiatalok előtt egyaránt. A „hogyan” eszmecseréje azon­ban a legteljesebb demok­ratizmus alapján valósult meg. A termelőszövetkezeti tagok százai mondták el vé­leményüket: hogyan képzelik a jövőt. Féltés és felelősség, valós ábránd és gyakorlati lényeglátás érződik ezekből a felszólalásokból. a „nagy hal" Nagy a tét. Hemingway öreg halásza jutott eszembe. A regény — leegyszerűsítve — azt mondja, hogy minden­kinek meg kell birkóznia a nagy fogással, s hogy a „nagy hal” ritkán jő, igencsak egy­szer az ember életében. , Az árva legelsők egyszer megküszködtek a fogásért. Nem is csak a „nagy hal” csontvázát húzták ki a" part­ra. Nekik is több jutott, már először is, mégis úgy tűnik, az Pgazi „nagy fogás” csak ezután kerül horogra. Persze nem „véletlenszerű­en”. Egyre inkább bonyolult társasjátékhoz hasonlít a mezőgazdaság, szigorú sza­bályokkal, — aki hazárdí- rozik — hiába nyer meg egy­két játszmát — veszít. Percekért, dekákért, forin­tokért folyik a harc. A régi Vörös Csillag öt­ezres sertéstelepén 3,52 kg takarmánnyal állítanak ' elő egy kiló húst. Ha 3 és fél ki­lóból lehetne... A szárító- és keverő üzem vezetője, Debreceni Péter, a sertéstelep szomszédságá­ban mérgeskedik. Leállt a szárító, valahol meghibáso­dott két kombájn... — Később meg annyi lesz a termény, hogy nem győz­zük. A szárítótelep körül fenyő­csemeték, virágok, a pihenő szobában hideg-meleg víz, zuhany. Rend mindenhol, ahogy a fejekben. — önnek milyen végzett­sége van? — Mezőgazdasági gépész üzemmérnök vagyok. — Ebben a határban min­den nagy parcellára jut egy mérnök? Nem luxus ez? — Jöjjön, nézze meg az üzemet, meglátja nem va­gyok felesleges. Bár még többen lennénk. — Az egyesüléssel nem csökkentek a lehetőségei? — Dehogy dehogy... A raktárban háromszáz vagon kukorica. Nem fér be több, szólóak oda az embe­rek az elnökhelyettesnek. — Ügyeskedjetek’ — Felébe hazaviszem az udvaromba... — Ha a padlásodon elfér, viheted. A tréfa abbamarad... Nem ünneprontás Ezerháromszáznegyvenegy dolgozó tagra hatszázhúsz nyugdíjas jut a szövetkezet­ben. Ennek ellenére sem fe­nyeget — egyenlőre — az „elöregedés” veszélye, de, a jövőben gondolkodva már szemléletváltozásra van szükség. Számottevő ugyanis az ellentmondás a mezőgaz­dasági pálya lehetősége és vonzata között. Mintha még most is kísértene a rosszízű intelem: tanulj fiam, mert ha nem, paraszt maradsz. Vala­mikor így lehetett, de ma­napság mezőgazdasági szak­munkás sem lehet alapmű­veltség nélküli ember. Ugyanis Túrkevén is megvál­tozott a paraszt fogalom tar­talma. A szó klasszikus ér­telmében vett kaszás, kapás parasztokra már szinte nincs szükség a szövetkezetben. De más megközelítésből is el­gondolkodtató a jövő: évente száznegyvan-százhatvan ta­nuló végzi el a városban az általános iskola 8. osztályát, s 1973-ban mindössze egy, 1974-ben nyolc, tavaly pedig hat tanuló jelentkezett me­zőgazdasági szakmunkáskép­zőbe. Az elikhelyslíes álma Balogh Lajos elnökhelyet­tes Túrkevén született, egész eddigi életét a szövetkezeti mozgalomban élte. — Mit gondol, milyen lesz Túrkeve 2000-ben, amikor már mi is veteránok le­szünk? / — Csak azt tudom elmon­dani, hogy én mit szeretnék. Hogy eltűnjön a sok nádfe- deles házikó, az egészségte­len, vályoglakások zöme, és szép, nagy komfortos házak­ban lakjanak a túrkeveiek, köztük a tsz-tagok is. Persze, még sokminden kellene, de­liét minden a jövőtől függ. Sok attól is, nekünk Hogy „üt be”. — Mit gondol? — Nem lehet baj. Mit ígér a jövő? Bementem a Táncsics Tsz működtette Fi nőm falatok boltjába. Három forint egy orjaleves, csigatésztával, ki­lenc forint valahány fillér két szép szelet kirántott hús, körettel. .. Hiba lenne ha csak a gyomrunkon keresztül néz­nénk a világot, de mégis, a Finom falatok boltjának ki­tűnő nyersanyagait — hús és töltelékáru — ízletes éte­leit szimbólumnak is vélem. A szövetkezetek jó és olcsó áruval látják el a várost. A kör tágulni fog. A nagy­üzem a jövő év tavaszán igencsak hozzákezd — 55 millióba kerül — egy ezer férőhelyes intenzív tejterme­lő — agrokomplex rendszerű — szakosított szarvasmarha- telep építéséhez, mielőbb el­kezdik az óriási, szakosított sertéstelep építését is, a 10 ezer anyajuh tenyésztésére alkalmas juhtelep is hama­rosan elkészül... és sorolhat­nánk a kevi terveket. Azt hiszem, Szöllősi Kál­mán mezőgazdasági gépész­üzemmérnöknek van igaza. Vele a Búzakalász Tsz mű­helyében ismerkedtem meg. — Elég szolidan felszerelt a műhelye... — Eddig, nagyjából meg­tette. . . — És ezután? — Nem igen. Ami régi, ami elavult, ahelyett új kell. — Mire gondol? — Korszerű gépparkra, jól felszerelt műhelyekre, sza­lagszérű gépjavításra. Ha így lesz, nem lehet baj. Mi a biztosíték, hogy min­den úgy sikerül, ahogy ter­vezik. A kevi emberek aka­rata, szorgalma és a tudo­mány ereje. Egy nyelven beszélnek Ke- viben. A Táncsics Tsz szép virágoskertjének gondozója, egy Tiborc-fejű Öregember, F. Nagy Ferenc ugyanezt mondta, mint a fiatal mér­nök. — Kérem, ami jót akartak Keviben, azt még közös aka­rattal mindig megcsinálták. (Vége) Tiszai Lajos Befejezőin a Vasutasok Szakszervezetének IX. kongresszusa Kísérletsorozat folyékony műtrágyákkal Kísérletsorozatot kezdett a Nehézvegyipari Kutató Inté­zet a Nehézipari Miniszté­rium megbízásából. Azt vizs­gálja, miként hasznosíthatók ésszerűen a folyékony mű­trágyák. továbbá, hogy a ha­zai adottságok mellett egyál­talán érdemes-e hosszú' tá­von foglalkozni a gyártásuk­kal. alkalmazásukkal. A Veszprémi Kutató Intézet munkáját a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem nagysza­bású kisérletsorozata előzte meg, amely szerint a folyé­kony műtrágyák hasznosulá­sa a különböző növénykul­túrákban igen jó, az egyenle­tes kiszórás eredményeit min­denütt észlelték. A NEVIKI most a műtrágyázás mód­szereit vizsgálja, s ennek alapján ad majd javaslatot a VI. ötéves tervidőszakára a műtrágya választék bővítésé­hez. Több európai országban egyébként már igen eredmé­nyesen használják a szilárd műtrágyák 'mellett a folyé­kony műtrágyákat, különö­sen Franciaországban és Belgiumban vannak nagy ha­gyományai az ilyen halmaz­állapotú talajtápláléknak. Az ottani tapasztalatok sze­rint ezek lényegesen olcsób­bak, hiszen a gyártási tech­nológiájuk rövidebb és egy­szerűbb, mint a gondosan granulált műtrágyák előállí­tásának. ___ T egnap a beszámolók fe­letti vitával folytatta mun­káját a Vasutasok Szakszer­vezetének IX. kongresszusa. A tanácskozáson eddig 17- en nyilvánítottak véleményt a gazdasági és a szakszerve­zeti munka , tapasztalatairól, bírálták a hiányosságokat, tettek javaslatot a munka ja­vítására, a további tenniva­lókra. Tág teret kaptak a vitában a vasutasok gondjai, a mun­kaerőhiány és az utánpót­lás kérdései, amelyek orvos­lását a szervezettebb mun­kában és a szociális ellátott­ság javításában látják. Töb­ben sürgették a vasút üzem­A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság, egy évvel ezelőtt szocialista együttmű­ködési szerződést kötött a gyulai Körösvidéki Vízügyi Igazgatósággal. A megálla­podás célja volt, hogy a te­rületi vízgazdálkodást össze- hangoltabbá, hatékonyabbá tegyék, s hogy keressék meg azokat a lehetőségeket, ame­lyekben egymás munkáját segíteni tudják. Ezeknek fi­gyelembe vételével az árvíz- védelmi, folyószabályozási, öntözési, vízgazdálkodási, il­szervezési intézkedéseinek következetes végrehajtását. Sok felszólaló kifogásolta a szakszervezeti munka nyil­vánosságának és a dolgozók tájékoztatásának hiányossá­gait. Az üzemi demokrácia értelmezésének és alkalma­zásának fogyatékosságait. Egyetértettek a szakszerve­zet bővülő jogaival kapcso­latos tennivalókkal a tanu­lást, a képzést segítő szak- szervezeti funkciók előtérbe kerülésével. Délután a kongresszus meg­választotta a szakszervezet központi tisztségviselőit és küldötteit a SZOT decemberi kongresszusára. letve vízminőség-védelmi és műszaki feladatokban dol­goztak' ki közös programot. A KÖTIVlZIG vállalta, hogy a KÖTIVlZIG tervei alapján a Hármas-Körösön több folyószabályozási mun­kát elvégez. A munkakapcsolat , szépi példája, hogy a szomszéd igazgatóság területén a mér- gesi víztároló a Középtisxa- vidéki Vízügyi Igazgatóság gépeinek, munkásainak se­gítségével épül meg. Víztároló közös erővel Innojón Rr<)7Í!ÍÁÍlA ^ Kertészeti Kutató Intézet újfehértói kutató állomá­JUiiCiui! UlUtlliailíl, sán megkezdték az almaszedését. Az alma minősége nagyon jó. a termés 80 százalékát azonnal exportálják. A Szovjetunión kívül, na­gyobb tétel újfehértói alma jut Brazíliába is Megoldásként szerződés Az utóbbi időben hétvége­ken sűrűn ellátogattunk a szolnoki teherpályaudvarra. Hány teli vagon áll órákig, sőt napokig a síneken? — érdeklődtünk. Néhány alka­lommal találkoztunk a VIDIA két-három vasúti ko­csijával is. amelyekért súlyos álláspénzeket fizetett. Ezt minden esetben szóvá tettük. Legutóbb szeptember 23-án. Nem eredménytelenül... Az említett időpont után a VIDIA vezetői felkeresték a VOLÁN vállalatot és fel­ajánlották, hogy szombaton, vasárnap alkalmi munkások­kal segítik a rakodást, hi­szen tudják, hogy hétvégén mindenütt kevés az ember. Persze elősorban a saját va­gonjaikat rakják ki, de „be­segítenek” máshová is, ha kell. Targoncát is szívesen kölcsönöznek, hogy ezzel is könnyebb, gyorsabb legyen a munka. A két vállalat megkötötte a szerződést. A hétvégeken a VOLÁN adja a teherautókat, a VIDIA pedig az alkalmi rakodókat. Egyszerű, hiszen nem kell hozzá nagy fejtö­rés — házilag is megoldható — csak egy adag segíteni akarás. A VIDIA idejében felis­merte, mit kell tennie. Nem hárította senkire a felelőssé­get. Ügy döntött, hogy szer­ződést köt, mert így is lehet intézkedni... Belátta, hogy ezzel a lépéssel nemcsak a VOLÁN-nak segít, hanem el­sősorban magának tesz jót. Ha minden vállalat ha­sonlóan vélekedne és csele­kedne, biztosan nem lenné­nek „zűrös hétvégek”, fele­lősség-áthárítások, sértődé­sek. SzE. Jupiter, Athene, Akropolis Proirasn kézérintésre Székesfehérvári VIDEO­TON Gyárban három újtípu­sú, úgynevezett szenzoros te­levíziókészülék került a gyártószalagra. A Jupiter, az Athene és az Akropolis szen­zoros változatainál teljesen automatikus a programvá­lasztás, a kéz érintése ele­gendő ahhoz,, hogy a te­levízió a kívánt programot sugározza. A legkorszerűbb típusnak számító televíziók­ból az idén előreláthatóan több mint nyolcezer készül majd a VIDEOTONBAN. MOSTANÁBAN sokszor hallom, hogy lassan már á férfiak egyenjogúságával kell törődni, mert hovatovább ők szorulnak védelemre a dol- ,gozó nőt támogató, megany- nyi törvény, rendelet, irány­elv megszületése következ­tében. Igaz, sosem a nők pa­naszkodnak, hanem a férfi­ak, ők is többnyire évődve, de méltatlankodásukban gyakran bújkál neheztelés, tanácstalanság, a humoron áttetsző komolyság. Kivált egészen fiataloknál van így, akik — otthonról is támoga­tott előítéleteikkel a tudatuk mélyén — olyan magatartást kívánnak el feleségüktől, amilyet édesanyjuknál ta­pasztaltak az apjukkal szembei). Újságírói, közéleti sikerél­ményeim közé tartoznak azok az esetek, amikor a társadalmi élet különböző területein dolgozó férfiak egyetértésükről biztosítanak egy-egy ilyen témájú ripor­tommal kapcsolatban. Ezek­nek csupán az a szépséghi­bájuk, hogy sohasem az ér­dekelteket győzik meg az előítéletek elleni küzdelem fontosságáról, hanem azokat, akik kívül állnak az ügvön, sem a szóban forgó személyt, sem környezetét nem isme­rik, nem nekik kell a dolog­ban dönteniük. Konkrét esetben általában mindig jóindulatukat han­goztatják, amit nem is lehet kétségbevonni. Az előítéle­tek természete azonban kü­lönös. Elrejtőznek a tudat­ban, álruhában nyilatkoznak meg, és csak azok ismerik fel, akiket közvetlenül érint, szenvednek tőlük, vagy azok, akik hivatásszerűen küzde­nek a beidegződött, rossz né­zetek ellen. A minap történt, hogy egy nagyon jó szándékú tanács- titkárral beszélgettem erről. A nagyközség fiatal kultúr­otthon vezetőnőjéről volt szó, akitől nemrég vált külön a férje, s egy távoli faluba, szüleihez magával vitte négy­éves kisfiúkat. A férj a bíró- róság előtt azzal érvelt, hogy a felesége este mindig el volt foglalva, s neki kellett a ki­csivel törődnie. Ezen az ala­pon kérte, hogy nála helyez­A középtiszavidéki, leendő üdülőkörzet első termálkút- jának helyét szerdán kitűz­ték Kiskörén és rövidesen megkezdik a melegvíz-forrás feltárását. Az új termálkút- ra alapozva — ha megfelelő mennyiségű és hőfokú vizet találnak — folyóparti strand és tisztasági fürdő építését tervezi a Középtiszavidéki In­téző Bizottság. Még ebben az évben elkészül az abádsza- lóki feltáró fúrás és szabad­zék el a gyereket. Az asz-' szony körömszakadtáig ra­gaszkodik gyermekéhez, és miután a művelődési házban van a szolgálati lakása, el tudja látni a felügyeletét is., hiszen akár félóránként is átmehet hozzá. Ugyanúgy, ahogy akkor tette, amikor még együtt éltek. Az egyéb vonatkozásban kulturált és modem tanács- titkár is a férj pártjára állt, véleménye szerint az esti el­foglaltság miatt az anya nem alkalmas a gyermek nevelé­sére. Jóindulattal igyekezett meggyőzni erről az asszonyt, sőt még azt is érvül hozta' fel, hogy ha nincs itt a gye­rek, könnyebben, jobban el tudja látni a munkáját. Az asszony, aki rajongott a hivatásáért, kétségbeesésé­ben inkább ezer forinttal, ke­vesebb javadalmazással járó állás utón nézett egy kis kaluban, ahol csak nappali elfoglaltsága lesz. így látja biztosítva a kellő érvet a bírói döntéshez. És így lett az előítélet áldozata. A különélő férj szava — hogy az anya helyett neki kellett a gyerek felügyeletét ellátni —, hitelesnek hatott a tudatuk mélyén rejtett előítéleteket viselő illetéke­sek előtt. Az természetesen egyikük fejében sem fordult meg, hogy ilyen alaoon a többműszakos szövőnők gyer­mekei is őrizetlenül marad­nak, amíg az anyák dolgoz­nak. Amikor a tanácstitkárt megkérdeztem, miért fogad­ja el a férj vádját, hiszen a népnevelői munka közismer­ten esti tevékenység, őszin­tén csodálkozott. Mert szá­mára ez egyértelműen nega­tív tulajdonság volt attól a pillanattól kezdve, hogy a bíróság álláspontja kialakí­tásához az ő döntésére is szükség volt. CSAK HOSSZAN és türel­mes baráti és elvi érvelés után kezdte sejteni, hogy az egyenjogúság elfogadásának, érvényesítésének igazi pró­baköve az, ha saját beideg­ződésünkön tudunk győze­delmeskedni. téri strandfürdő tanulmány- terve, továbbá megrendelték a tiszafüredi fürdő tanul­mánytervének elkészítését is. A tájterület fejlesztési programjavaslata szerint a 120 négyzetkilométeres víz­tározó természetes vízkész­lete mellett megteremtik a strahdfürdő-hálózatot, amely a tározó vízellátásától füg­getlenül biztosítja az üdülő és pihenő vendégek fürdőzé­sét, , _________ Sz. P. Az első termálkút TIÍRKEVE ÚJRA LÉPETT EGYET Rejlet! előítéletek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom