Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-14 / 216. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 14. Psrlisplis ki lehet Európa Chiléje! Az SZVSZ európai tagszervezeteinek ülésén elfepdeü dokumentuniok HÉTFŐ: Asszad, szíriai elnök csehszlovákiai látogatása — Ciprusi tárgyalások New Yorkban — öt és íél esztendős emigráció után, Norodom Szihanuk hazatért Kambod­zsába KEDD: Magyar felszólalás az ENSZ közgyűlés rendkívüli ülésszakán — Koszigin fogadja a francia iparügyi mi­nisztert — Heves harcok Libanonban SZERDA: Tüntetések és ellentüntetések Portugáliában — Bejelentik a következő Gromiko—Kissinger találkozót — A PFSZ nyilatkozata elítéli a sinai megállapodást CSÜTÖRTÖK: Megmozdulások a chilei néppel való szolida­ritás jegyében — Szovjet javaslat az ENSZ-ben a nuk­leáris kísérletek betiltására — Egyiptomi és izralei ka­tonai szakértők tanácskozása Genfben — Üjabb SALT megbeszélés PÉNTEK: KGST tanácskozás Moszkvában — A francia ellen­zék egységes állásfoglalása az elnök gazdasági terve ellen SZOMBAT: A lengyel kormányfő ausztriai megbeszélései — Az riumartité hagyományos fesztiválja La Corneuveben Így láíta a tisiet kmsntatorytä, Réti Ervin Hiába ..túlórázott’, hiáb" tartott rendszeres szakmai ta­nácskozást az ENSZ-közgyű- lés rendkívüli ülésszaka, kép­telen volt az előzetes me­netrend szerinti időben be­fejezni a vitát. Több, mint szá'z tagállam képviselői mondták el véleményüket a húsbavágó nemzetközi gaz­dasági problémákról — köz­tük hazánk nevében' Marjai József külügyminisztériumi államtitkár — s többségük­ben a tényeknek megfelelő­en mulattak rá az enyhülés, a leszerelés, valamint a gaz­dasági fejlődés összefüggé­séire. A rendkívüli ülésszakot azonban be kell fejezni, legalábbis felfüggeszteni, mert a hagyományok sze­rint szeptember harmadik keddjén, vagyis holnapután, kezdődik a harmincadik ren­des ülésszak. A csaknem 130 napirendi pont közül ki­emelkednek a leszereléssel kapcsolatos témák s jó lehe­tőséget kínálnak arra, hogy a politikai enyhülést kiegé­szítse és teljessé tegye a ka­tonai enyhülés folyamata. A Szovjetunió új, fontos kez­deményezést tett a héten: Gromiko Waldheimhez inté­zett levelében ENSZ-vitát in­dítványozott a teljes atom­csendről. Ha ez megvalósul­na, akkor nemcsak átvitt ér­telemben javulna a nemzet­közi légkör, de a maga fizi­kai valóságában is, hiszen a kísérletek során ugyanúgy mérgező anyagok jutnak az atmoszférába, mint „hábo­rús körülmények között... A héten a legtöbb jelen­tést ismét Lisszabonból kel­tezték: változatlanul bonyo­lult és feszült a Portugál helyzet. A bizonytalanságot mutatja, hogy egy hát alatt háromszor szerveztél! át: a hadsereg vezető testületét és nagy nehézségekbe ütközik a hatodik ideiglenes kormány megalakítása. A reakció of- íenzíváját bizonyítja, hogy Portugáliában földesúri­tüntetések zajlottak (parla­gon hagyott s emiatt kisajá- tított földjeiket követelték vissza); a PPD, a demokra­tikus néppárt egyenesen fegyverbe szólította hívéi 1; Spinola pedig „hazaug'rásra” készen várakozik a párizsi Sheraton szállóban. Am nemcsak Lisszabobon- ból, hanem Lisszabonról is szólnak a jelentések. A ve­lencei, egykori Bencés kolos­torban a Közös Piaci kilen- cek külüggyminiszterei a Portugál fejleményekről ta­nácskoztak és politikai fel­tételekhez kötötték a gazda­sági segítségnyújtás folyta­tását. Genfben az egyiptomi és izraeli szakértők a sinai- megállapodás részleteit tisz­tázzák, a héten élsösorban az Abu Rudeisz-i olajmezők ki­ürítéséről volt szó. A tech­nikai vonatkozások kevesebb gondot okoznak, mint a po­litikai tényezők: az Arab vi­lágban egyre több a bíráló hang Kairó magatartásával kapcsolatban. Kritikai meg- ' jegyzéseket tett Asszad Szí­riái elnök az éppen most sorrakerült csehszlovákiai lá­togatása során s igen hatá­rozottan foglalt állást a Pa­lesztin mozgalom. Khaddam • szír külügyminiszter kör­utazását az Arab országok­ban egy lehetséges csúcsér­tekezlet előkészítésével is összefüggésbe hozzák. Köz­ben egyiptomi részről cáfol­ták a több Arab lap által je­lentett titkos záradékok hí­rét- Mégis tartják magukat azok a hírek, hogy e 24 cik­kelyből álló, nyilvánosságra nem ’hozott kötelezettség­vállalások közölt szerepelt például a Palesztina hangja rádió egyiptomi adásának beszüntetése. A rádió adót különben éppen ezen a hé­ten tiltották be. .. Lisszabonban Folytaiéinak a kormányalakítási tárgyalások VARSÓ Varsóban szombaton közle­ményt adtak ki Piotr Jaro- szeyicz miniszterelnök nem­hivatalos ausztriai látogatá­sáról. A lengyel kormányfő és Bruno Kreisky osztrák kancellár megbeszélést foly­tattak időszerű nemzetközi és európai kérdésekről, fel­mérték a két ország kapcso­latainak jelenlegi helyzetét, és a továbbfejlesztés lehető­ségeit, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre. BARI Aldo Moro olasz miniszter- elnök a bari kereskedelmi vásár megnyitásán mondott beszédében kijelentette, hogy a kormány kész meghallgatni a kommunista pártnak az olasz gazdasági helyzet javí­tására vonatkozó javaslatait. „A kommunista párt hangjá­ra odafigyeltünk, és mi is szólni fogunk ehhez a nagy mozgalomhoz — mondotta Moro. — Ma senki sem hagy­hatja figyelmen kívül a kom­munista párt erejét és súlyét a nemzet életében”. KHARTUM Gaafar Nimeri szudáni ál­lamfő pénteken, a Szudáni Szocialista Unió — (az ország egyetlen politikai pártja) Központi Bizottságának rend­kívüli ülésszakán bejelentet­té, hogy bíróság elé állítják a szeptember 5-i államcsíny­kísérlet résztvevőit. A lisszaboni elnöki palo­tában csaknem megszakítás nélkül folytatódnak Costa Gomes elnök és Pinheiro de Azevedo miniszterelnök tár­gyalásai az ország hárofn legfontosabb pártjának. a kommunista, a szocialista és a demokratikus néppárt kül­döttségeivel. A tanácskozá­sok célja— írja a Seculo cí­mű lap —, hogy megállapod­janak a kormány összetéte­lében és programjában. Valamennyi lap felhívja a figyelmet arra a nagy sze­repre, amelyet a kommunis­ta párt játszik e tárgyalások menetében. Erőfeszítései ar­ra irányulnak, hógy elvi ala­pokon találjanak megoldást a kormányválságra, tartsák tiszteletben a portugál for­Fegyveres harcok Libanonban Libanon északi részében szombaton reggel folytatód­tak a fegyveres összecsapá­sok keresztények és muzul­mánok között. A reggeli órákban meg­szakadt a távbeszélő össze­köttetés Beirut és Tripoli között. A fegyveres össze­csapások időközben az or­szág északi-térségéről átter­jedtek Akkar környékére is. Tripoli kikötővárosban pén­tek este óta több ember vesztette életét, üzleteket fosztottak ld, pokolgépes merényleteket követtek eh A jobboldali erők által az elmúlt két hétben provokált összeütközések eddig több mint 300 halálos áldozatot követeltek. radalom által elért vívmá­nyokat, az ipar államosítá­sát és a földreformot, s a haladó erők őrizzék meg po­zícióikat az országban, vala­mint a kormányban. A Szakszervezeti Világszö­vetség európai tagszervezetei szeptember 8-án ülést tartot­tak Prágában. Az ülésen el­fogadott nyilatkozatok, illet­ve a Szocialista Inlernaciona- léhoz és az Európai Szakszer­vezeti ' Szövetséghez intézeti leveleket az alábbiakban rö­vidítve közöljük: Nyllatkszat a porlaiál helyiéiről Az Osztrák Szakszervezeti Baloldali Blokk, a magyar, a bolgár, a ciprusi PEO, a fran­cia CGT. a lengyel, az NDK, a román, a csehszlovák és a szovjet szakszervezetek kép­viselői meghallgatták Pierre Gensous-nak, az SZVSZ Por­tugáliából visszatért főtitká­rának tájékoztatóját. Az ülés a portugál helyze­tet rendkívül súlyosnak ítéli, amely a legsúlyosabb veszé­lyeket rejti magában a fiatal portugál demokrácia jövője szempontjából. Nyíltan szervezkednek és működnek az ellenforradalmi erők, erőszakhoz és terrorhoz folyamodnak azzal a céllal, hogy a portugál népet meg­hátrálásra kényszerítsék, hogy megsemmisítsék a de­mokratikus vívmányokat és kikényszárítsék a fasizmus visszatérését. Ezeket az erő­ket nyíltan támogatják a kül­ső, fasiszta erők és a nem­zetközi reakció. Ezzel egyidőben tűrhetetlen nvomást gyakorol néhány külföldi kormány, melyeknek a portugál belügyekbe való beavatkozása azt a célt szol­gálja, hogy a lehető legna­gyobb nehézségeket támasz- szák az ország gazdasági fej­lődése elé. A Portugáliában működő rrmltinadíonalista vállalatok a nyílt gazdasági szabotázs útjára lépnek. Ezek a beavat­kozások is bátorítják a por­tugál ellenforradalmi erőket. Mindez a Helsinki-i euró­pai konferencián megkötött, a más Országok belügyeibe va­ló be nem avatkozásról szóló egyezmény megsértését je­lenti. Az SZVSZ tagszervezetei úgy vélik, hogy az erőszak eszkalációját nem állíthatja meg más, mint az összes Por­tugália haladó erők együt­tes akciója és a világ dolgo­zóinak és demokratáinak leg­szélesebbkörű erkölcsi és po­litikai támogatása. Nem tűr­hetjük, hogy Portugáliából egy európai Chile váljék. Bennünket, Európa szak- szervezeteit és dolgozóit köz­vetlenül érintenek a Portugá­liában lejátszódó események: az osztálytestvéreink iránti szolidaritásunkon és a fasiz­mustól örökre megszabadult dolgozók és népek demokra­tikus Európájáért folytatott közös harci érdekeinken ke­resztül. Ha az ellenforradalmi erők győzelemre jutnának Portu­gáliában, szétzúzva a demok­ratikus folyamatot, felbáto­rítva ezzel Európa többi ka­pitalista országának reakciós erőit, akkor közös harcunk nehezebbé válna és többe ke­rülne. így tehát Portugália dolgo­zóinak és népének ügye, a fa­siszta összeesküvés elleni har­ca a mi saját ügyünk, a mi saját harcunk is. Az SZVSZ tagszervezetei sürgető felhívással fordulnak minden ország szakszervezeti mozgalmához, elsősorban az európai szakszervezetekhez, hogy támogassák a portugál haladó erők és dolgozók har­cát a reakciós támadás ellen és mididen országban bonta­koztassanak ki egv séleskörű cselekvő szolidaritási mozgal­mat. Az SZVSZ tagszervezetei kötelezik magukat, hogy min­dent megtesznek a nemzetkö­zi mozgósítás fokozása érde­kében : — hogy segítsék a portugál dolgozókat a demokratikus vívmányok egységben való megvédésében és továbbfoly­tatásában, melyek az 1974. április 25-i forradalommal kezdődtek; — hogy megakadályozza­nak minden külföldi beavat­kozást, követelve Portugália nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartását; — hogy rákényszerítsék a kormányokat: ne tegyenek semmi olyant. amely bizta­tást, ve ív támogatást nyújt a portugáliai rekaciónak; — hogy segítsék Portugália gazdasági fejlődését minden beavatkozás és politikai fel­tétel nélkül. Felhívás: a SzraSisia inlernacionálélioz Ügy gondoljuk, — hangoz­tatja a levél, amelyet Pierre Gensous, az SZVSZ főtitkára írt alá, hogy a demokratikus fejlődés Portugáliában, kö­vetkezésképpen az ellenforra­dalom és a fasiszta diktatúra 1 visszaállítása veszélyének megállítása különös jelentő­séggel bír és közös érdeke az európai munkásmozgalom­nak, az eurÓDai nénsknek, valamint a világ népeinek. Ebben a gondterhes hely­zetben a szocialista intern, cionale vezetőségéhez és párt­jaihoz fordulunk. Felhívjuk önöket erőfeszítéseink egye­sítésére, hogy a portugáliai demokratikus erők egyesítő-, sén munkálkodjunk és hozzá­járuljunk annak a súlyos vál­ságnak megszüntetéséhez, amely Portugáliát sújtja. Tudjuk, hogy a demokraták között eltérések vannak a portugáliai helyzet alakulá­sának értékelésében. Ügy gondoljuk azonban, hogy ami most a legfontosabb, az az, hogy meg tudjuk tenni a szükséges erőfeszítést, hogy összefogjunk és útját álljuk a fasizmusnak. A szakszerve­zeteknek és a munkáspártok­nak tudniuk kell összehan­goltan cselekedni ennek ér­dekében. Levél az Európai Szakszervezeti Szövetséghez Az SZVSZ titkársága hang­súlyozta : történelmi felelős­ségünk tudatában és az euró­pai biztonságról szóló konfe­rencia záródokumentumának szellemében, felhívással for­dulunk önökhöz, az Európai Szakszervezeti Szövetség ve­zetőihez és önökön keresztül az ESZSZ valamennyi tag- szervezetéhez, hogy egyesít­sük erőinket a portugál nép demokratikus vívmányainak, szabadságának védelmére és fejlesztésére, melveket e nép a félévszázados fesiszta el­nyomás után vívótt ki. Ismerve programjukat és az antifasiszta harcban való elkötelezettségüket, javasol­juk, hogy járuljanak hozzá 1 egy ipolgárttáhorú veszélyé­nek elh«4-í.táff|Apz Portugáli­ában, hatékony és konkrét akciók segítségévéi, kifejezve szolidaritásukat Portugália demokratikus erőivel, haladó pártjaival és szakszervezetei­vel. Abban az Európában élünk, amelv átélte a két világhábo­rú pusztításait, szenvedett és most is szenved a fasizmus gonosztetteitől. Ez egyben meghatározza felelősségün­ket, közös kötelességeinket. Kifejezzük azt a törekvésün­ket. hogy kontinensünket a béke, a biztonság, a széleskörű együttműködés térségévé te­gyük Éppen ezért nem en­gedhetjük meg, hogy a fa­siszta restauráció® erők a ha­ladás és a béke ellenségei új­ra tért hódítsanak Portugáli­ában és bárhol másutt Euró­pában. Chile Éjszakája (2.) TALÁLKOZÁS CORVALÁNNAL Salvador Allende, a két évvel ezelőtt meggyil­kolt elnök Kuba nagy barátja volt. Hatszor járt a szigetor­szágban. Személyes jó barát­ság fűzte Che Guevarához, Fidel Castróhoz. Az elnök 1972 decemberében látogatott Kubába kormányküldöttség élén. Öt. Luis Corvalánt, s a Ném Egység más vezetői egy­millió ember köszöntötte és fogadta Havannában. Tudósí­tóként tíznapos programjuk minden számottevő esemé­nyén részt vettem. A szeren­cse úgy hozta, hogy december 14-én délután egy pálmali­getben több mint két órát beszélgethettünk: Allende, Luis Corvalán, Fidel Castro és néhány külföldi újságíró. Most, amikor újból kutatok jegyzetfüzetemben, egy ké­sőbbi dátumozású, ceruzával aláhúzott megjegyzés ötlik a szemembe: „A nemzet leg­főbb ellenségének nyomrave­zetője 500 ezer esendőt kap”, így adott ki országos körö­zést a junta a Chilei Kommu­nista Párt főtitkára ellen. A körözési lapon ez szerepelt: Luis Corvalán tanító. Egy hét múlva elfogták. A koncent­rációs táborrá alakított san­tiagói nemzeti stadionba hur­colták. Vérebek vigyáztak. Kérőbb Dawson-szigetére, onnan a Trés Alamos kon­centrációs táborba hurcolták. Most is ott tartják fogva, a Parancsnoki épület második emeletén. Egészsége megrom­lott. Kiújult gyomorfekélye, látását is kezdi elveszíteni. Ellenőrizhetetlen a juntának az a közleménye, hogy Cor­valánt vakbélgyulladással megoperálták. Az e^vik őr segítségével nemrég kicsemoészett leve­lében az állt. hogy ? pribé­kek már sétálni sem viszik. Nem érintkezhet senkivel. Szenved a most befejezéshez közeledő chilei télben. Fiával beszéltem alig egy évvel eze­lőtt, ő mondta: „Apám hite töretlen”. Ez a hit, szenvedély áradt Luis Corvalán minden mon­datából, amikor azon a ku­bai beszélgetésen vázolta a terveket, formálgatta, a chi­lei nép jövőjét. „Amit te­szünk, a népért tesszük. A sokat szenvedett, jobb'sorsra érdemes chilei munkásért, parasztért” — mondotta. A reakció már az első per­cektől támadott. Igyekezett olyan légkört teremteni az országban, hogy lejárassa a N“-' Egység vezetőit. A ter­rorcselekmények, szabotázs­akciók sorozatával nehezítet­te az új útra tért Chile első lépéseit. Emlékszem Allende szavai­ra. Amikor azt kérdeztük: „ön szerint lehetséges-e ka­tonai hhtalomátvétel ?” Azt válaszolta: „Az lehetetlen! A hadsereg alkotmányhű. a Da- rancsnokok hűségesküt tettek nekem”. Tíz hónappal ké­sőbb, halála előtti órában jegyezték fel, k°serű, késői beismerését: „Életem talán legnagvobb bűne, hogy rosz- szul ítéltem meg az embere­ket. Nem mertem gondolni, hogy árulókkal vasvok kö­rülvéve”. Azok, akik mes- avilkoltatták. Pinochet, Arel­lano. Palacios tábornokok, előtte két nappal még azt bizonygatták: „Elnök úr, a hadsereg hű Önhöz, bízzon bennük”. S Allende bízott. Egészen a tragikus nap reggél kilenc órájáig, amikor az áruló tá­bornokok lövetni kezdték a Monéda-palotát. S van abban valami mély, történelmi jel­kép, hogy Allende azzal a pisztollyal tüzelt az árulók­ra, amelyet az említett talál­kozáson kanott Eidel Castró- tól — „Őrizze meg, elnök elvtárs! Még szüksége lesz rá”.' A junta csendes halált szánt Corvalánnak. Bíróság elé nem meri állítani. Hiszen jól tudja, a mondvacsinált perben lelepleződnék az áru­lók igazi arca, szándéka. Nem véletlen, hogy a chilei Ges­tapo egvre gyakrabban „szi­várogtat” ki híreket Corva­lán romló egészségi állapotá­ról, hogy felkészítse a közvé­leményt a legrosszabbra. A Chiléből érkező nn-:n;rek szinte visszatérő irv~" ma: fokozódik a ter- ro~. Az olvasóban joggal fo- gnip-gzódlk meg: minden tiszt minden katona fenntar­tás nélkül egyetért a fasiszta juntával? A válasz: nem. Er­re sok jel . mutat, de legfő­képpen az a helikópter-sze- rencrétlenség, amélv a bel­ügyminiszter rejtélyes halá­lával végződött. Király Ferenc (Következik: Ki ült a heli­kopteren?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom