Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19T5. szeptember Sí TUDOMÁNY-TECHNIKA OT szovjet oruostudomsmy nemzetközi kapcsoicstai N. Spanyko és A. Rorosryin szovjet orvosok (jobbról) a líbiai fővárosban, Tripoli központi kórházában dolgozlak. Szívesen osztják meg szakmai ismereteiket arab kollégáikkal Bolgár szakemberek külföldön A szovjet orvosok a világ 56 országának- tudósaival tar­tanak fenn gyümölcsöző kap­csolatot. Csupán tavaly két­ezer szovjet orvos és tudós járt külföldön és ugyaneny- nyien látogattak el a Szov­jetunióba. A Szovjetunió aktív tevé­kenységet folytat az Egész­ségügyi Világszervezetben, s részt vesz a szervezet regio­nális szerveinek munkájá­ban. A világszervezet kere­tében különféle tanfolyamo­kat és szimpóziumokat tar­tottak a Szovjetunióban. A többi között megtárgyalták az egészségvédelem szerve­zésének, az egészségügyi ter­vezés tudományos alapjainak számos problémáját. A szovjet egészségügyi szervek együttműködését külföldi szervekkel kétoldalú megállapodások is elősegítik. Tavaly megtartották a szo­cialista országok egészség- ügyi minisztereinek közös értekezletét. Ezen a konfe­rencián a mentőszolgálat tö­kéletesítése és a gyógy-profi- laktika kibővítése szerepelt. A KGST ajánlatokat tett, hogyan védekezzenek a kör­nyezetártalmakkal szemben, foglalkoztak a tudományos kutatásokhoz és klinikai gya­korlathoz szükséges műsze­rek gyártásának kérdésével. Államközi egyezmények szabályozzák a kapcsolatot az Egyesült Államok-beli, francia, svéd. nyugatnémet, Egy újszülött csecsemő első társas megnyilvánulá­sa a sírás. Néhány megfi­gyelésből arra lehet követ­keztetni, hogy a magzat már a* anyaméhben, megszüle­tése előtt is ad hangot Ha a csecsemő korai Visel­kedését és hangadását fej­lődésében tüzetesen vizs­gáljuk — pl. a hangspektro- grammok segítségével —, igen egzakt felvilágítást ka­punk a csecsemő és környe­zete közötti biokommuni­káció fejlődéséről. Üjabban a Kaliforniai Egyetem kutatói azt vizsgál­ják, vajon a magzat agyá­ban milyen folyamatok ját­szódnak le akkor, amikor az valamely külső zörejt érzékel. Az utóbbi időben ugyanis egyre több megfi­gyelés utal arra, hogy a magzat a terhesség utolsó harmadában már reagál a zörejekre. A kutatók nagyon valószínűnek tartják, hogy a magzat képes erre, mert hallószervében a közép- és belső fül struktúrája a ter­hesség 5. hónapjában már holland egészségügyi szer­vekkel. Sikeres tárgyalások folytak ez irányban Nagy- Britanniával, Finnországgal, Szíriával. Rövidesen küldött­séget cserélnek az osztrák, kanadai és belgiumi egész­ségügyi illetékes szervek. A nemzetközi együttmű­ködés első sorban abban nyilvánul meg, hogy kellő segítséget nyújtanak Ázsia, Afrika és Latin-Amerika or­szágainak az egészségügy megszervezésében, egészség- ügyi szakemberek kiképzé­sében. Ebben az évben az említett országokban több mint 800 szakember: tanács­adó, előadó, tudományos in­tézmények munkatársa, or­vos, felcser, ápolónő nyújt közvetlen segítséget az egészségügy fellendítéséhez. Emellett a Szovjetunióban is képeznek szakembereket. Ez ideig 3500 orvost, egész­ségügyi szakembert képeztek ki a Szovjetunióban, mint­egy 700-an pedig hosszabb- rövidebb tanfolyamon vettek részt. Ezek a szakemberek most Ázsia, Afrika, és La­tin-Amerika országaiban gyógyítják a betegeket. A felsőoktatási tanintéz­mények arra törekszenek, hogy a külföldi diákok az orvostudomány minden ágá­ban otthonosak legyenek. Emellett figyelembe veszik azokat a körülményeket, amelyek között a jövendő or­vosnak dolgoznia kell majd, születéskori fejlettséget ér el. Nincs azonban még egy­értelműen tisztázva, hogy a magzati hallókészülék fel tudja-e fogni és dolgozni a zörejeket? önként jelentkezett 6 ter­hes asszonynál e kérdés tisztázása érdekében a szü­lési fájdalom kezdetén a magzatot elektromos mé­résekkel ellenőrizték. A részben már kitágult méh­szájon keresztül miniatűr fülhallgatót juttattak az anyaméhbe, s azt a mag­zat fültájéka közelébe he­lyezték. A magzat fejére helyezett elektródok segít­ségével EEG-felvételezésre is lehetőség nyílt. A miniatűr fejhallgatón keresztül a magzathoz juttatott 1 000 Hz-im- pulzusos hangra csak egy magzat reagált. Figyelemreméltó volt e kí­sérletsorozatnál az a körül­mény, hogy e magzat anyja volt az egyetlen, aki a szü­lészeti kezelés során nem kapott semmiféle gyógyszert. A kutatók mérték a mag­zati szívműködést és a méh összehúzódását is. Minden s ennek megfelelően állítják össze a tananyagot. így például a fertőző, tropikus betegségek nagyobb súlyt kapnak az oktatásbán. A Szovjetunió jelentős se­gítséget nyújt a fejlődő or­szágoknak az egészségügyi anyagi-műszaki bázis meg­teremtésében, gyógyintézmé- nyeket, kísérleti laboratóriu­mokat épít számukra, fej­leszti műszergyártásukat. Messze Etiópia határain túl ismeretes az Addisz-Abeba-i szovjet kórház, amelyben ed­dig 300 ezer beteget gyógy­kezeltek ; ugyancsak nagy népszerűségre tett szert a Delhi mellett szovjet segít­séggel épült kalovati-szarani epidemiológiái kórház. Em­lítést érdemel a jemeni és algíri kórház, az iraki, egyiptomi gyógyszeripari vállalat, a burmai, nepáli, afganisztáni, kenyai, szomá- li poliklinikával egyesített kórház, amelyek mind szov­jet segítséggel épültek. A Szovjetunió évente két­millió rubelt költ oltóanya­gok és szérumok szállítására. Ingyenes küldeményekben részesült Jemen, Irak, Bur­ma, Kambodzsa, Pakisztán, Nigéria és sok más ország. Ezen felül kereskedelmi szerződések alapján is sok, a tömeges fertőzést akadá­lyozó szereket szállít kül­földnek. Oleg Sepin (APN — KS) adatot kompúterbe táplál­tak. s a mérési adatok kö­zötti összefüggések kiszá­mítását és grafikus ábrázo­lását a számítógépre bízták. Ilymódon kiderült többek között, hogy bizonyos fájdalom­csillapító gyógyszerek a szülési fájdalmak idején alkalmazva a magzati EEG-hullámok amplitú­dóját csökkentik. Noha az eredmények még nem alkalmasak a kérdés megválaszolására mégis pozitív lépést jelentenek a magzati élet törvényszerű­ségeinek és az anyán ke­resztüli beavatkozások ha­tásának leméréséhez. A to­vábbi kutatások érdekében a kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amely lehe­tővé teszi, hogy telefonve­zetéken keresztül több kór­házban folyó hasonló adat- felvételek egy központi adatfeldolgozó centrumba juthassanak. így a kompú-i ter-berendezés jobb kihasz­nálásával és az adatok gyors feldolgozásával rendellenes­ség esetén azonnal szakta­nácsot kaphat a szülészor­vos a központtól. A-vitamin és a rák Legújabban több rák ku­tató egymástól függetlenül arról számolt be, hogyha különféle állatoknak A-vita- mint adtak és egyidejűleg rákkeltő anyagokkal kezelték őket, csökkent a kiváltott rosszindulatú daganatok száma, vagyis az A-vitamin megakadályozza, vagy legalábbis gátolja a rákos daganatok képződését. Ugyanakkor amerikai kuta­tók vizsgálatai szerint a la­kosság 30 százalékán az A- vitamin koncentrációja ala­csonyabb a normálisnál, te­hát, enyhe A-vitamin hiány­ban szenvednek. Az előbbiek szerint ennek esetleg na­gyobb a jelentősége, mind eddig vélték. Sajnos az A-vitamin mér­gező, így rendszeres szedése megelőzés céljából olymódon mint például a C-vitamin- nál, nem valósítható meg, de már megkezdték a kutató­munkát olyan származékok előállítására és vizsgálatára, amelyek ugyanilyen hatással rendelkeznek és nem mér­Köztudomású, hogy az ujj­hegy rajzolata — az ún. ujj- lécrajzolat — mindig egyéni, minden embernek más az ujjlenyomata. Több milliárd ember ujjlenyomata között sem találtunk két azonosat, ami értékes támpontot nyújt a személyazonosság megálla- pításánáL A majomvonal Azt viszont valószínűleg kevesen tudják, hogy a te­nyérvonalak is fontos infor­mációk hordozói, sőt a talpon húzódó vonalak, barázdák is sokmindenről tájékoztatást nyújtanak a szakember szá­mára. Ezek nem annyira a bűnüldözőket érdeklik, mint inkább az orvosokat, akik az ívesen, hurkoltan, vagy kon­centrikusan lefutó vonalak­ban felismerik bizonyos be­tegségek jellemzőit. A tenyér vonalait már a görög és római természettu­dósok is ismerték és tanul­mányozták. Az összefüggések feltárásában azonban nem jutottak messzire, így az egész kérdés sok évszázadra a babonaság, majd a szélhá­mos „jóslások” mocsarába süllyedt. A kutatók alig egy évtized­del ezelőtt jöttek rá, hogy az ujj- és tenyérlenyomatok rendellenességei kapcsolat­ban állnak különböző, a szü­letéskor meglévő (úgyneve­zett „világrahozott”) rendel­lenességekkel. Ez a felfede­zés új lendületet adott a to­Bulgária a szocialista or­szágokat tekintve is az el­sők között nyújtott tudomá­nyos-műszaki segítséget a fejlődő országoknak. Évente számos tapasztalt kádert in­dít az afrikai, ázsiai és latin­amerikai országokba; ez egy­részt elősegíti Bulgária gaz­dasági kapcsolatainak bőví­tését, másrészt hozzájárul a fejlődő országok további fej­lődéséhez. egészségügyi és oktatási hálózatuk kiépítésé­hez, a hazai szakemberkép­zés megteremtéséhez és fej­lesztéséhez. Évről-évre növekszik a külföldön dolgozó bolgár szakemberek száma. Míg például 1962-ben Afrikában mintegy 300 bolgár szakem­ber dolgozott, addig ma már mintegy ezren Líbiában, 500- an Algériában, 160-an Tuné­ziában, 120-an Guineában, több mint százan pedig Ma­rokkóban segítenek megolda­ni a gazdasági fejlesztés fel­adatait. A szakemberek kül­désénél figyelembe veszik az adott országban jelehtkező igényeket: Líbiába, Etiópiá­ba, Tunéziába és Nigériába elsősorban egészségügyi dol­vábbi tudományos vizsgáló­dásokhoz. így vált lehetővé, hogy a tudományos „tenyér­jóslás” egyre biztatóbb ered­ményeket érjen el. A tenyérnek három, össze­hasonlításra alkalmas „fő vo­nulata” van, amelyeket a te­nyérjósok „szív”-, „fej”- és „élet”- vonalaknak neveznek. Ezek a magzati élet harma­dik hónapjában kezdenek ki­alakulni, és végleges formá­jukat a hetedik hónapban érik el. Előfordul, hogy a két harántul futó vonal helyett csak egy látható a tenyérben. Ezt — minthogy a majom­nak tenyerén is egy vonal ta­lálható — majomvonalnak (majomráncnak nevezték el. Az európai embereknél a két vonal egybeolvadása rendkívül ritka, a Kaukázus­ban vagy Ázsiában lakóknál azonban — teljesen ép testi és szellemi fejlődés esetében is — az összlakosság egy szá­zalékánál lelhető fel az egy­beolvadás. Mindez abból a szempontból érdekes, mivel felfedezték, hogv a tenyéren lévő majomránc tízszer gya­koribb a Down-kórban — mongoloid-idiotizmusban — szenvedők között, mint az egészséges embereknél. E módon ez a kromoszóma­rendellenességen alapuló megbetegedés jól diagnoszti­zálható, azt is figyelembe véve, hogy erre az elmegyen­geséggel járó vele született betegségre az ötödik ujjpe­rec-hajlatának egyes beolva­dó vonalai is jellemzőek, amelyek egészségeseknél gya­gozókat; Tanzániába, Algé­riáira és más országokba mérnököket és más műszaki kádereket; Marokkóba mező- gazdasági szakembereket, Guineába pedig tanárokat indítanak. A bolgár orvosok, mérnö­kök, mezőgazdászok és más szakemberek legyőzik a szó-; katlan időjárási körülmé­nyek okozta nehézségeket, a nyelvi akadályokat, mindent megtesznek feladataik meg­felelő teljesítése érdekében.' Kuba valamikor az elsők kö­zött volt a háziszámyasok elhullását illetően. Ma már a bolgár állattenyésztési szakemberek kitartó munká­ja, erőfeszítései és tudása eredményeként a baromfi­tenyésztés az ország mező-; gazdaságának egyik legfej­lettebb területévé vált. Bolgár mérnökök és épí­tészek dolgozták ki annak a százkilométeres védősávnak a terveit, amely megakadá­lyozza, hogy a Szahara ho­mokja bejusson Algírba. A líbiai egészségügyi minisz­ter levélben köszönte meg a bolgár orvosok sokéves, eredményes munkáját. korlatilag nem is fordulnak elő. A trirádiusz eltolódása Elektronikus adatfeldolgozásra készítik elő az örökletes betegségben szenvedő személyek tenyérlenyomatait A bőr vonalai minden em­ber tenyerén úgy helyezked­nek el, hogy a tenyér közép­vonalán egymás felé fújó ráncok Y-alakot öltenek. En­nek egyik szára a mutatóujj, a másik a kisujj, a harmadik a csuklóhajlatban lévő ránc felé mutat. A három szár ta­lálkozási pontjánál az Y kö­zéppontja az ún. trirádiusz. Egészséges embereknél a tri­rádiusz a tenyér középvona­lában helyezkedik el. Annak jelentős eltolódása viszont különböző rendellenességek­re utal. Megállapították, hogy a kromoszóma rendellenes­ségben szenvedők tenyerén nyolcszor gyakrabban toló­dik el az ujjak felé az Y kö­zéppontja, mint normális kromoszóma-viszonyok ese­tében. Egy kisgyermek bőrének a vonalairól meg lehet állapí­tani, hogy szenvedett-e az anya a terhesség első hónap­jaiban rubeólában vagy sem. Mint ismeretes, ez a betegség igen súlyos hatással lehet a születendő csecsemőre. A te­nyérvonalak tanulmányozása alapján felfedezhető a leuké­mia (vénák), és a bőrfelület vonalainak ábrái elárulnak bizonyos ideg- és szívzava­rokat is. Jól bevált a tenyér­vonalak vizsgálatának mód­szere a fenolketonuria (egy­fajta enzimbetegség) megál­lapítására is. Segít a számítógép A kromoszóma-eltérések és a bőrrajzolatok összefüggé­seinek kutatását megkönnyí­ti, hogy az elmúlt évtizedben az ujjak, a tenyér és a talp rajzolatainak rögzítésére ér­zékeny módszereket dolgoz­tak ki, és megoldották az el­változások számítógépes mi­nőségi és mennyiségi értéke­lését is. A kutatásokban szovjet, amerikai és nyugatnémet tu­dósok járnak az élen. Szov­jet szakemberek már 36 biz­tos ismérvet állapítottak meg, amelyek alapján következtet­ni lehet az öröklött betegsé­gekre. Belorussz genetikusok készítették el az örökletes betegségek osztályozásának azt a rendszerét, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is elfogadott. Vizsgálat az anyaméhben gezőek. Tudományos „tenyérjóslás

Next

/
Oldalképek
Tartalom