Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-09 / 211. szám

1975. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ¥ Észt delegáció a megyében Tapasztalatcsere, városnézés az első napon fl jövőt most kell megalapozni Vasárnap este észt dele­gáció érkezett Szolnokra. Az öttagú szakmai küldöttség — amelynek vezetője Ado Mó­dik, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága ke­reskedelmi-szolgáltatási osz­tályvezetője — megyénk ke­reskedelmét és ipari-szolgál­tató tevékenységét tanulmá­nyozza. Színes, programokkal zsú­folt volt itt tartózkodásuk első napja. Tegnap a Szol­nok—Békés megyei Élelmi­szer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat Csaba utcai fiókját látogatták meg, ahol Csikós Sándor igazgató és Búcsú Ferencné, a válla­lat párttitkára fogadta őket A kereskedelmi egység mű­xista-leninista világnézetet Célunk, hogy a hallgatók ál­tal megszerzett ismeret gyor­san változzék át akarati és cselekvési tulajdonságokká, és jól szolgálja a munkásosz­tály, a dolgozó nép érdekeit A tanári karnak és a hall­gatóknak a következőket mondotta még az oktatási igazgatóság vezetője: — Meg­köszönöm a tanárkainak azt a lelkiismeretes munkát, me­lyet az 1974—75-ös oktatási évben végzett. A végzett hallgatóknak pedig azt kívá­nom, hogy a jó munka feletti örömük legyen teljes. Őszin­tén kívánom, hogy tudásuk legyen nagy sikerek forrása. Köszöntöm új hallgatóinkat, érezzék jól magukat az ok­tatási igazgatóságon. Az ünnepi beszéd után a végzett hallgatóknak kiosz­tották a diplomákat. A főis­kolai tagozaton 60 tanuló kö­zül 11-en, az általános tago­zaton pedig 148 hallgató kö­zül 35-en végeztek kiválóan. Nevükben Vass Gyuláné mondott köszönetét a megyei pártbizottságnak és az okta­tási igazgatóságnak azért, hogy tanulhattak. Társai ne­vében ígéretet tett arra, hogy a tanultakat hasznosítani fogják a gyakorlati munká­ban. A megyei pártbizottság ne­vében dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára üdvözölte a hallgatókat és tanáraikat. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az okta­tási igazgatóság olyan intéz­mény, amely fenntartás nél­kül hirdeti a társadalom fej­lődésének tudományát, azt az elvet, ami a világ nagy részén egyre inkább történelmi gya­korlattá válik. Kifejezte azt a reményét, a hallgatók élete és magatartása példázza majd, hogy marxisták, a párt elkötelezett propagandistái. Kérte őket arra, hogy indít­sanak el másokat is azon az úton, amelyen ők haladnak. A megyei pártbizottság titká­ra köszöntője befejezéseként hangsúlyozta, hogy megyénk­ben valamilyen formában ködéséről, a két megye áru­ellátását végző nagy válla­lat tevékenységéről, az ott dolgozók élet- és munkakö­rülményeiről, szervezeti éle­tükről tájékozódtak a kül­döttség tagjai, majd szakmai kérdésekben adtak át, illetve szereztek tapasztalatokat Ütjük ezután a szolnoki vasútállomásra vezetett. Si­mon József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályveze­tője bemutatta a nemrég fel­avatott emlékművet, majd az állomás várótermeibe ka­lauzolta vendégeit. Elisme­réssel szóltak a látottakról észt barátaink ,főleg az ital- és ételautomaták, a gyorski­szolgáló bisztró és étterem nyerte el tetszésüket több mint 100 ezren tanulják a marxizmus-leninizmust és ebben a munkában dicséretz re méltó szerepet tölt be az oktatási igazgatóság. A tanévnyitó és diploma­kiosztó ünnepség Szigeti László igazgatóhelyettes zár­szavával fejeződött be. • • • A Jászberényi Tanítónő- képző Főiskola tanévnyitóval egybekötött főiskolai avató­ünnepélyén részt vett dr. Kardos József, az Oktatási Minisztérium tudományegye­temi és tanárképző főiskolai főosztályának vezetője, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Sípos Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese, továbbá a me­gye és a város számos vezető­je, a testvérintézetek több képviselője. Kopácsi Béla főigazgató helyettes megnyitó szavai után dr. Kardos József mon­dott avatóbeszédet: — A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának 1974. évi 13. számú törvényerejű rendelete kimondja, hogy a nyolc tanítóképző intézetet változatlan képzési feladat­tal, fokozatosan tanítóképző főiskolává kell átszervezni. Az Oktatási Minisztérium főoszátlyvezetője ezután ar­ról beszélt, hogy az MSZMP XI. kongresszusa az oktatási, nevelési feladatok sorában kiemelten foglalkozott az ala­pozó oktatás fejlesztésének szükségességével. Az alapozó oktatás egész életre szóló, a későbbi életutat esetleg alap­jában meghatározó indítást adhat. Egész nénünk művelt­ségének, kulturális felemel­kedésének megvalósítása ezért megkívánja a korszerű, magasszínvonalú, mindenkire általánosan kiterjedő alap­képzés biztosítását. — Az említett feladatok is utalnak arra, hogy a főiskolai rang nemcsak elismerést, megbecsülést, hanem újabb követelményeket, fokozódó felelősséget is jelent. A taní­tóképző főiskoláknak fel kell Délben már az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ve­zetőivel találkoztak a Tou­ring szálló társalgójában, majd a Tiszaligetben tettek sétát. Délután fogadáson kö­szöntötte az észt delegációt dr. Bereczki Lajos Szolnok Megye Tanácsának elnökhe­lyettese, Bárdi Imre, a me­gyei tanács pártbizottságá­nak titkára, valamint az ipari és kereskedelmi osztály vezetői. A küldöttség ma a Vas­ipari és a Patyolat Válla­lathoz látogat el, délután Karcagra utaznak, ahol a szolgáltató házat, a Torony ABC-t, és a berekfürdői strandot látogatják meg T. Sz. E. készülniük a növekvő társa­dalmi, oktatási nevelési igény teljesítésére. E célt szolgálják azok a törekvések is, ame­lyek a tanítókénzés korszerű­sítését a differenciáltabb képzés bevezetésével kíván­ják elérni. Ennek megfelelő­en az 1975—76-os tanévtől a jászberényi főiskolán lehető­ség nyílik arra, hogy a hall­gatók képességük, érdeklődé­sük szerint szakkollégiumot válasszanak, amelyek elvég­zésével az adott területeken mélyebb ismereteket szerez­hetnek. _ A Jászberényi Tanítóképző Főiskola életében jelentős esemény a főiskolai cím el­nyerése — mondotta befeje­zésül dr. Kardos József. Az intézet jó munkával, szép eredményeivel alapozta meg e rang jogosságát, s minden remény megvan arra, hogy a képzés színvonala tovább növekedjék. Dr. Kardos József után dr. Majoros Károly kért szót: — A mi társadalmunk pe­dagógus ideálja a tudós, a politikus tanító. Az, aki egy­értelmű politikai elkötele­zettséggel végzi munkáját, aki tudja, hogy egyetlen taní­tó sem boldogulhat az em­bernevelés tudományának el­sajátítása nélkül. A nevelés a politikától soha nem vá­lasztható el, mert a politika embereszményt állít, a neve­lés pedig ezt igyekszik meg­valósítani. A pedagógus mun­ka így teljes emberi felelős­séget igényel. Az ünnepi beszédeket kö­vetően Szalóki László, a jász­berényi városi tanács elnök- helyettese átadta a városi ta­nács által a főiskolának ado­mányozott emlékzászlót, melyre több üzem, illetve testvérintézet képviselője kö­tött szalagot. A zászlóavatás után And­rási Béla főigazgató mondott tanévnyitó beszédet, melyben felelevenítette az elmúlt év legjelentősebb eseményeit, s szólt a főiskola előtt álló fel­adatokról is. Beszéde végén a 130 elsőéves hallgató ünnepi esküt tett. (Folytatás a 1. oldalról.) törekedniük kell a még kor­szerűbb, jobb minőségű gyártmány-, gyártás- és ter­mékszerkezetre, a termék­cserére. Az utóbbi években létesült üzemekben, gyáregy­ségekben pedig a profil mi­nél gyorsabb és az igények­hez igazodó kialakítása a feladat. A termékszerkezet olyan átalakítása, amely kül­földön is versenyképes ter­méket hoz létre, az iparban állandó és folyamatos fel­adat, ezért minden ipari üzemnek átgondolt, a nép- gazdasági-, a megyei és az üzemi érdekekhez igazodó tervet kell kidolgoznia. ESőlérfien a minőség Az előadó egyebek között elmondotta még, hogy szor­galmazni kell a kisebb ipari egységeg együttműködését, a társulásokat, támogatni kell ésszerű egyesülésüket, és a meglévő ipartelepeket, gyár­egységeket dinamikusan kell fejleszteni, hogy mihama­rabb korszerű középüzemmé váljanak. A megyei pártbi­zottság titkára ezután beszé­dét ígv folytatta: — összefoglalóan elmond­hatjuk, hogy most már a minőség került előtérbe, s ez egyaránt vonatkozik a termékekre és a munkára. Ehhez kell biztosítani az ipari termelés, a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás minden területen a feltéte­leket, a vezetés, a termelési folyamatok és a piaci kap­csolatok minden láncszemé­ben. Jó minőségű munkát, jó minőségű árut, ütőképes vállalatokat szövetkezeteket akarunk. Olyan ipari gazda­ságot, amelyre büszke lehet minden vezető, minden dol­gozó, amely biztosítéka a munkások javuló életszínvo­nalának. A megye ipari munkássága, a derékhad ed­digi dicséretes munkája a növekvő feladatok megoldá­sára is garancia. — Megyénkben a mezőgaz­dasági termelést a negyedik ötéves terV időszakában di­namikus, gyors ütemű fejlő­dés jellemezte. A gazdasá­gok technikai és szakmai fel- készültsége ma már biztosí­ték, hogy tartósan magas termésátlagot érjünk el. A tervidőszakban megoldottuk több évtizedes kenyérgabo­na problémánkat, jó eredmé­nyeink vannak a kukorica­termelésben, noha tudjuk, hogy lehetőségeink még en­nél is nagyobbak. A koráb­bi évek adósságát törlesztve az idén cukorból is biztosí­tani tudjuk a népgazdaság­nak az elvárt mennyiséget. Többször megfogalmaztuk feladatainkat a tömegtakar­mány, a kertészeti és néhány ipari növény termesztésében, e területen eredményeink szerényebbek. Határozottan és mielőbb előre lépni nép- gazdasági és üzemi érdek is. — Az állattenyésztésben sajnos csak részeredmények­ről adhatunk számot. Az ágazatok közül a sertés- és kismértékben a baromfite­nyésztés fejlődött céljaink szerint. A szarvasmarha­tenyésztésben viszont gond­jaink vannak, a fejlődés elégtelen. Kedvezőtlen az is, hogy a juhágazat visszaesett, noha hagyományai, az üzemi és népgazdasági érdekek egyaránt indokolják a bát­rabb fejlesztést. — Megyénk mezőgazdasá­gát az utóbbi években a gyors ütemű területi kon­centráltság is jellemzi. Az egyesülésekkel, melyek nagy része már befejeződött, vár­hatóan mintegy hatvan ter­melőszövetkezet lesz me­gyénkben, az átlagos terület­nagyság 6 ezer 200 hektárra emelkedik. Ezek már nagy­üzemi méretek, tartalommal megtölteni, gazdagítani a következő időszak feladata. A termelés gyors ütemű fej­lődésének eszközei rendelke­zésünkre állnak. Tovább ja­vulnak a termelés technikai feltételei, hatékony, ember­kímélő gépek kerülnek a ter­melésbe. folytatjuk az úgy­nevezett második gépváltást Gépesítésünk alapját a Szov­jetunió, a népi demokratikus országok és egyre eredmé­nyesebben a hazai gépgyár­tás biztosítja. Barta László ezután a kor­szerű agrotechnikai módsze­rek bátor alkalmazására hív­ta fel a gazdaságok figyel­mét, szólt az iparszerű ter­melési rendszerek jelentősé­géről, s arról, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a termőföldek védelmére, a megműveletlen területek hasznosítására. Megemlítette azt is, hogy a tejtermelésben sajnálatos visszaesés követ­kezett be. 1974-ben megyénk­ben az egy tehénre jutó tej­hozam 2 ezer 240 liter volt, az idén az év első felében pedig még a tavalyinál is kevesebb. Az előadó felhívta a kommunista vezetők fi­gyelmét arra, hogy ez a hely­zet tarthatatlan. Ezután át­tért a megye építőipari mun­kájának elemzésére. jobb előkészítő munkál — Vitathatatlan az elmúlt négy és fél év alatt bekövet­kezett fejlődés, ugyanakkor például az építőipari kapa­citáshiány, néhány létesít­mény határidő utáni és több­letköltséggel történő átadása, a beruházásban résztvevő szervezetek összehangolatlan munkája hátráltató tényező. A jövőben gyorsított ütem­ben kell az építőiapari szer­vezeteket koncén triálni. a tervszerűséget, a fejlesztést, a beruházások műszaki elő­készítését javítani. A párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek sajátos esz­közeikkel dolgozzanak ered­ményesebben a beruházási munka megjavításáért. Nem szabad megengedni, hogy szervezetlenség, felelőtlenség miatt fontos területek fej­lesztési lehetőségei csökken­jenek, vagy időben elhúzód­janak. Ezután a megyei párt- bizottság titkára a ■ köz­lekedés eredményeiről, gondjairól szólt, hangsú­lyozta, hogy a következő öt évben a közúti és tömeg- közlekedés javítása a leg­fontosabb. A KPM, a taná­csok és az üzemek tervsze­rűen, összehangoltan gon­doskodjanak az utak kor­szerűsítéséről, karbantar­tásáról. Fel kell készülni a tömegközlekedés növekedé­sére, mérsékelni kell a zsúfoltságot, javítani a köz­lekedés kulturáltságát. A megye lakosságának élet- és munkakörülményeiről pedig a következőket mon­dotta: — Az ötödik ötéves terv időszakában is kiemelt feladat lesz a lakásépítés, összesen tizenhat-tizennyolc- ezer lakás építésével számol az előirányzat, s minden eszközzel elő kell segíteni, hogy ez megvalósuljon. Fej­leszteni kell a kereskedel­mi hálózatot is, fontos, hogy felkészüljünk a jöve­delmek és az igények növe­kedésével, változásával ösz- szehangolt áruellátásra. Barta László ezt követő­en a január elsején életbe lépő közgazdasági szabály­zókról szólt, majd áttért az idei feladatok összefoglalá­sára. Teendőink — Az év hátralevő részé­ben minden területen oda­adó, fegyelmezett és szer­vezett munkát kell végezni. Az iparban a termelékeny­ség javítása; a munkaidő jobb kihasználása; a nor­mák szükséges rendezése és folyamatos karbantartása; a készletek csökkentése; a jó külkereskedelmi tevékeny­ség, a helyes piackutatás, mindenek előtt a tőkés ex­port lehetőségeinek kihasz­nálása; a túlzott mértékű bér- és bérjellegű kifizeté­sek megakadályozása, a tel­jesítménybérezés szélesebb körű alkalmazása; az éssze­rű takarékosság és a ter­mékek minőségének Javítása a legfontosabb teendő. A mezőgazdaságban arra kell törekedni, hogy idejében és minél kisebb veszteséggel takarítsák be gazdaságaink az őszi terményeket. Gon­dosan, jó minőségben és idejében kell a talajt elő­készíteni, vetni. A betakarí­tással járó megnövekedő szállítást zökkenőmentesen meg kell szervezni. A me­zőgazdasági operatív bizott­ság, valamint a szállítási bizottság hatékonyan segít­se, szervezze és irányítsa ezt a munkát. Szükséges, hogy a takarékosság következmé­nyei érvényesüljenek az erő- és munkagépek működtetésé­nél, a szállításnál és szárí­tásnál, a melléktermékek és hulladékok hasznosításánál egyaránt. Annak érdekében, hogy a negyedik ötéves terv céljai teljesüljenek, fokozot­tan ellenőrizni kell a beru­házási munkákat, ha lema­radás van, gyorsan intéz­kedni kell. Az előadó a továbbiakban arra is felhívta a figyelmet, hogy a vezetők a tervek kimunkálásakor, majd azok végrehajtásakor is támasz-i kódjának a dolgozó kollek­tívákra, az élen járó szo­cialista brigádokra, majd beszédét így fejezte be: — Kérjük a párt, állami, társadalmi és tömegszerveze­teket, kísérjék figyelemmel a középtávú tervek kidol­gozását, segítsék ezt a mun­kát. Kérjük számon a me­gyei pártbizottság határoza­tában megjelölt, és az itt elhangzott célokat, feladato­kat. Minden kommunista érezze felelősségét, tegye magáévá törekvéseinket, azon fáradozzon, hogy a dolgozók mind szélesebb körét nyerjük meg céljaink valóra váltásához. Mozgósí­tani kell az év sikeres befe­jezésére, a következő terv­ciklus megalapozására, és az 1976-os esztendőre is gondo­san fel kell készülni. Ehhez a munkához kívánok sok sikert és jó egészséget! Hozzászólások, zárszó A kommunista aktíva vi­tájában sokan jelentkeztek hozzászólásra, közülük a megszabott időben tízen mondhatták el a vitaindító előadást kiegészítő gondola­taikat. A vitában szót ka­pott Kiss Lajos, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, D. Szabó Lajos, a kisújszállási KUNSZÖV elnöke, Barta Pálné, a KPVDSZ megyei titkára, dr. Budai Kálmán, a zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezet elnöke, Te- reba István, a Hűtőgépgyár brigádvezetője, Jakus Ven­del, az állami építőipari vállalat igazgatója, Csorna Kálmán, a megyei tanács tervosztály vezető je, Mada­rász Tibor, a TITÁSZ üzemigazgatója, a MTESZ megyei titkára, és Szabó Já­nos, a Nagy alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat termelési osztályvezetője. A vitát Barta László fog­lalta össze, majd Bereczki Lajos, a megyei tanács el­nökhelyettese zárszavában mégegyszer összefoglalta a legfontosabb feladatokat. Az aktívaülés elnöke egyebek között elmondta: — A tervezőmunka aktív, a központi döntések előké­szítését is pozitívan befo­lyásoló legyen. Minden üzemnél szűnjön meg a vá­rakozás, az egyhelyben to- pogás, de az illúziókergetés is, a munkát mindenütt a reális gondolkodás és cse­lekvés jellemezze. A terme­lés fejlesztésének útja egy­értelműen az intenzifikálás, az automatizálás, a gazdasá­gosságot javítja, ha takaré­koskodunk mind az élő, mind a holt munkával. A legtöbb tartalék még mindig a munkaidő teljes kihaszná­lásában van — mondotta a megyei tanács elnökhelyet­tese. A teendők összefoglalása után az aktíva elnöke be­zárta az ülést T. P. Tanévnyitó Szolnokéi és Jászberényben A hallgatók egy csoportja (Folytatás a 1. oldalról.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom