Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-02 / 205. szám

1975. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÍPLAP 3 MINŐSÉGI ŰRJÁRMŰNK A jövő év tavaszának slágere: az aranyplakettes szandál „Minders igényt kielégítő minőség, a vásárlók igényei­hez igazodó divatos model­lek, elfogadható szolid árak” ezeknek a gondolatoknak a jegyében láttak neki az év elején az éves terv meg­valósításához a jászberényi Cipőipari és Háziipari "Vál­lalat modelltervezői, szabá­szai; cipőkészítői. A várt erédmények nem maradtak el. A Szolnok megyei jubi­leumi kiállításon a válla­lat kiállítási területe ezüst­plakettet nyert. A bemuta­tott termékek — divatos szandálokból tizenkét mo­dell — osztatlan sikert, köz­tük a „sling” női szandál a közönség szavazata alapján, aranyplakettet. A „hazai” sikereket országos fórumon elért eredmények követték. A megyei jubileumi kiállí­tás után rendezték meg a cipőipari vállalatok 1976 élső félévi közös börzéjét. A Könnyűipari Minisztérium meghirdette börzén húsz cipőipari — minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti — vállalat vett részt. A Jászberényiek házi zsűrije a vállalat 65 cipő- és szandálmodelljéből vá­logatta ki azt a tizenkét legalkalmasabbnak tartott modellt, amellyel részt vett a megyei kiállításon és a börzén. Kiderült, jól válo­gattak. A börzén részt vevő cipőipari szakemberek és a nagykereskedelem képviselői elismeréssel nyilatkoztak a jászberényiek valamennyi termékéről. Megállapították, hogy a poliuretán telitalpú, különböző színekben és mo­dellekben gyártott női szan­dál felveszi a versenyt az olasz importból vásárolt legmodernebb női szandá­lokkal. A különbség — ami a jászberényi vállalat javára írható, s a vásárlók örömé­re szolgál —, hogy az olasz szandálok 500—600 forintos fogyasztói árával szemben, a magyar „sling”-et 350 forintért árusítják majd a cipőboltokban. A nagykeres­kedelem az elismerésen kí­vül többmilliós szerződéssel is biztosította: bízik abban, hogy az 1976 év tavaszának slágere a „sling” lesz. A börzén 270 ezer pár szandált rendeltek meg a jászberényi Cipőipari és Háziipari Vállalattól. Ez 50 ezer pár szandállal és 30 millió forintos termelési ér­tékkel több, mint ami a vállalat idei tervében sze­repelt. Figyelemre méltó eredmé­nyeit a jászberényi vállalat gépi berendezéseinek kor­szerűsítésével, új technoló­giák bevezetésével, és min­den eddiginél képzettebb szakembergárdával érte el. Gépi berendezéseinek felújí­tására, új gépek vásárlásá­ra az elmúlt két év alatt, mintegy ötmillió forintot költött. Oj, korszerű techno­lógiákkal növelték a terme­lés hatékonyságát. — illés — Egységes rendszerben Űj feladatok a fiatalok politikai oktatásában A KISZ Körponti Bi­zottsága tavaly októberben határozatot fogadott el a politikai oktatás és vezető- képzés feladatairól. Ki­mondta: jobban fel kell kel­teni a fiatalok érdeklődését a társadalmi és a politikai kérdések iránt, növelni kell tájékozottságukat, politikai műveltségüket; szolgálni a KISZ politikai, kommunista jellegének, szervezeti fegyel­mének erősítését, vezetési stílusának és módszereinek fejlesztését, eszmei-politikai hatásának növelését; az if­júságot a párt politikájának szolgálatára és érvényesíté­sére nevelni. Ennek érde­kében alakította ki az ifjú­ság politikai képzésének egy­séges rendszerét A KISZ KB említett ha­tározatát olvasva felötlik az emberben a gondolat: miért volt szükség az egységes rendszerre? Talán az ifjú­sági szövetség eddigi politi­kai oktatása nem felet meg a követelményeknek, az igé­nyeknek? Nem erről van szó. A KISZ-oktatás Szolnok me­gyében is, a gondok ellené­re megfelelt a korábban megfogalmazott követelmé­nyeknek. Az elmúlt tanév­ben például csaknem hu­szonnégyezer fiatal képezte magát az oktatási körök va­lamelyikén. Ugyanakkor to­vábbi, összesen mintegy két és fél ezer KISZ-es volt rendszeres hallgatója párt­ós szakszervezeti oktatásnak. Inkább az oktatás rendsze­rében volt a hiba. Megyénk­re is állt 3 KISZ KB meg­állapítása, hogy ,,az oktatás rendszere bonyolulttá, átte­kinthetetlenné vált”. Indo­kolatlanul nagy volt a vá­laszték a központi tanfolya­mokból. Megyénkben példá­ul hét oktatási forma állt a fiatalok rendelkezésére, és az igazán tartalma^, á világ­nézeti nevelés szempontjá­ból legtöbbet nyújtó okta­tási formán — a marxista vitakörön — vettek részt a legkevesebben. Igazolódott, hogy a hiányosságok ellené­re a politikai oktatás így is jelentősen hozzájárult a fia­talok marxista világnézeté­nek kialakításához, politikai ismereteik bővítéséhez, fon­tos szerepe volt az MSZMP és a KISZ határozatainak megismertetésében. Sikerült erősítenie a szocialista ha­zához kötődést, az azono­sulást a proletár nemzetkö­ziség eszme jéveL Ebben oroszlánrészük volt a jól fel­készült propagandistáknak, akik közül mintegy ötszázan — ez a teljes létszámnak csaknem a fele — pártmeg­bízatásként végezték fel­adatukat megyénkben. ITIIIÍUClI talán nem Is fontos példákkal bizonyítani, hiszen valamennyien tudunk a fiatalok, által szervezett kommunista szombatokról, szolidaritási akciókról, a nagy beruházások építése fölött vállalt védnökségekről. Az is igaz viszont, hogy a KISZ politikai oktatás nem gyakorolt megfelelő hatást a szövetségen kívüli fiatalokra. Nem volt eléggé élénk a vi­taszellem a foglalkozásokon, a fiatalok jelentős része ma sem érzékeli az ifjúsági mozgalom közvetlen pozitív politikai hatását, erejét. Mit foglal magában az egységes politikai képzési rendszer? Háromféle oktatá­si formát, s ez egyszerűsé­get, világos értelmezést, könnyű eligazodást és haté­kony munkát eredményez, ha a propagandisták, az ok­tatást vezetők jól látják el feladatukat. Megszervezik az ifjúsági politikai vitaköröket, ame­lyeknek az a feladatuk, hogy felkeltsék az érdeklődést az időszerű politikai kérdések iránt. Lehetőséget teremtse­nek a nyílt, őszinte vitákra, így formálják a résztvevők véleményét és majd maga­tartásukat, cselekedeteiket is. A KISZ-aktivisták körei a szervezetek vezetőségi tag­jainak, reszortfelelőseinek és aktivistáinak képzését szol­gálják. E tanfolyamokon szerezhetnek majd ismerete­ket az alapszervezeti vezető­ségek feladataikról, ismerhe­tik meg a különböző mun­kamódszereket — röviden szólva, itt szerzik meg ve­zetői ismereteik alapjait. A harmadik a KlSZ-veze- tőképzés, illetve a tovább­képzés szervezett formája. Ide tartoznak a különböző titkárképző tanfolyamok, a megyeközi iskolák, a tanfo­lyamok, az irányított önkép­zés. Természetesen Szolnok megyében valamennyi okta­tási formát megszervezik. A cél, hogy legalább annyi fia­tal vegyen részt ifjúsági po­litikai oktatásban, mint ta­valy, illetve ha lehet, még több. A KISZ-tagok közül ma nagyon sokan megkérdezik: jó lesz ez így? Egyáltalán, hogyan kell csinálni? Ez függ az oktatások megszer­vezésétől, a propagandisták felkészültségétől, rátermett­ségétől. De függ a pártszer­vektől is, attól, hogy meny­nyire segítik a kommunisták a fiatalok politikai oktatását. A megyei párt-végre­hajtóbizottság amikor nem is olyan régen a KISZ-ben fo­lyó politikai képzés tovább­fejlesztésével kapcsolatos pártfeladatokről tárgyalt, megszabta a pártszervek ten­nivalóit: ellenőrizzék a KISZ politikai oktatását, de ne csak ellenőrizzék, segítsék is a szervezéstől a lebonyolí­tásig, a káderek „kinevelé­séig”. Segíteniük kell példá­ul a nevelő munka tapaszta­latainak elemzésében, a ne­velési célkitűzések megha­tározásában, a fiatalok kö­rében felvetődő ideológiai kérdések tisztázásában. Y. V. TORŰKSaEEMTRfllKLÚS GONDJAI Lakások az íróasztalban Miért épül kétszázzal kevesebb? Az új ház, az új lakás mindig öröm. Öröm a városnak, a községnek, a járókelő embernek, hisz’ gyarapodásunk lát­hatja, mégis legnagyobb öröm annak, aki beköltözhet. Törökszentmiklóson több mint kétszáz régen várt lakás­ba még j'ó ideig nem költözhetnek be a lakók. A város a ne­gyedik ötéves terv idejére 1526 lakás építését tervezte. Ma már biztos, hogy ebből hiánytalanul csupán a tervezett ezer magánerőből épült és épülő családi ház lesz kész az év vé­géig. A többivel a tanácsi bérlakásokkal, a vállalati és OTP lakásokkal, a társasházakkal egyaránt gondok vannak. A vállalatoknak kényelmesebb A tervezett 48 vállalati la­kásból például az öt év alatt egyetlen egy sem épül meg. Ez, ha figyelembe vesszük, hogy a város aktív lakossá­gának több mint fele az iparban dolgozik, bizony ért­hetetlen. Nincs a vállalatok­nak pénzük? Kiderült: van. Csak egy­szerűbb a felépült tanácsi lakást készei megvenni — vagy ahogy szaknyelven mondják: a bérlőkijelölési jogot megváltani — mint tervezővel, kivitelezővel baj­lódni. Ez még nem is volna baj, ha a tervezettnél több tanácsi lakás épülne. De ke­vesebb épül. Megtörtént, hogy az egyik, nem is olyan régen átadott házban az ere­detileg tanácsinak (vagyis ál­laminak tervezett 24 lakás­ból mindössze hármat oszt­hatott a tanács — a többit megvették a vállalatok. A tanácsi bérlakásra várók pe­dig reménykedhetnek, hogy rájuk is sor kerül. A tanács­nak persze jól jött a válla­latoktól kapott pénz, amit Egyebek között nem sike­rült egyértelműen tisztázni, kik lesznek a beruházók. A ház földszintjére ugyanis boltokat képzeltek el, ezek leendő gazdái — attól füg­gően, ki mennyi pénzt tu­dott, vagy akart áldozni — menet közben többször vál­toztak. Csak 1973. április 27- ére tudtak megegyezni a „felek”, ekkor kezdődhetett a tervezés, de ezt június 24-én már le is állították, mert is­mét problémák merültek fel az üzletek majdani tulajdo­nosaival. Elképzelések egyeztetése és megvitatása, megannyi huza-vona után végül a ter­vező 1974. május 27-re Ígér­te a terveket. Ekkor már A teljes tervdokumentáció mindezek (és a fel nem so­rolható, megannyi részprob­léma tisztázása) után csak 1975. május 19-ére készült el. Az építkezés ügyében az első levél tehát 1972. októ­berében született, a munkát 1975. augusztusában kezd­hette el az ÁÉV. Csaknem három évig „nyugodott” 40 lakás és né­hány üzlet az íróasztal fió­kokban, míg végre realitás­sá vált. A végeredmény: a tanácsi bérlakások mintegy azonban nem lakásépítésre, hanem pénzügyileg részben még fedezetlen más létesít­ményekre költöttek el. De nemcsak annyit, jóval töb­bet, mint 11 millió forintot — egyéb okok mellett ez is hozzájárult, hogy nemcsak a vállalativá lett lakások he­lyett nem épül tanácsi. Tavaly év végéig az ere­detileg tanácsi bérlakásnak tervezett nyolcvanból csak negyven épült fel, a másik negyvenhez csak most, augusztus elején fogtak hoz­zá. Erre a 40 lakásra érde­mes talán a többinél kissé több szót vesztegetni. A vá­ros központjában, a piac mellett épülő ház ügyeinek lebonyolításával a helyi ta­nács ugyanis még 1972 (!) október 3-án bízta meg a szolnoki SZÖVTERV-et. A tervezést el is kezdte volna ekkor a SZÖVTERV Buda­pesti Tervező Irodája, ha... és most oldalakon keresztül sorolhatnánk a mondatokat, amelyek mind így kezdődné­nek: ha. látszólag minden rendben volt, ám kiderült, hogy a tervező és az egyik beruhá­zó (a helyi ÁFÉSZ, aki ABC áruházat nyit majd az új épületben) nézetei nem egyeztek az alaprajzi elren­dezést illetően. Végleges dön­tés csak 1974. április 26-án született. Az év májusában viszont a szolnoki ÉPSZER Vállalat kereste meg a ter­vezőt, azzal, hogy valószínű­leg nem a Szolnok megyei ÁÉV, hanem ők lesznek az épület kivitelezői. Ekkor fel­merült az is, hogy az épüle­tet más szerkezetűnek kell tervezni — ismét csak az idő telt, míg végül eldőlt: az ÁÉV lesz a kivitelező. fele nem készülhet el ebben a tervciklusban, kétséges, nem fogja-e ez éreztetni ha­tását még a következő öt­éves terv folyamán is. De ezzel még nem érhet véget Törkszentmiklós la­kásügyeinek története. Mert az államiak mellett késve épültek meg az OTP lakások is, tavaly év végéig mindösz- sze 99-et adtak át. További negyvenkét lakás — a helyi építőipari szövetkezet, dicsé­retes, néha már-már erőn felüli munkája nyomán — még az idén elkészül. így az OTP lakásokból 141 megva­lósul, de még ez is kevesebb, mint a tervezett 148. Szerencsére további OTP lakások is épülnek, az ÁÉV 72, a helyi szövetkezet 56 la­kás kivitelezését kezdi meg az idén, ezekbe azonban jó esetben is csak 1976 után költözhetnek a lakók. A város lakáshelyzetét va­lamelyest javítja még, hogy a lakásépítő szövetkezetek — 6zintén a helyi építő ksz kivitelezésében — tető alá hoznak néhány házat. Hu­szonnégy ilyen lakást már átadtak, további 24 is kész lesz még az idén, 36 építése viszont áthúzódik a követke­ző évre. Ezek a lakások gyakorlatilag a tervciklusra elképzelt 250 társasházi la­kás helyett épülnek, s a 48 átadásra kerülő szövetkeze­ti lakás a tervezett 250-nel összevetve bizony szerény szám. Társasház építésre viszont nem akadt vállalkozó, mert ahol szívesen építettek vol­na, ott a hatvanas években készült, túlméretezett, zöm­mel magas házak építését feltételező városrendezési koncepció megakadályozta. (Mellesleg ez az építési tila­lom — körülbelül 5 négy­zetkilométer területen! — a családi házak szaporodását is lassította.) összegezve tehát: a negye­dik ötéves tervre elképzelt 1526 új törökszentmiklósi la­kásból 1974 végéig felépült 1006. Az idén átadtak, illet­ve még átadnak összesen 90 OTP és szövetkezeti lakást. Épült eddig évente átlagosan 150—200 családi ház, felte­hető az idén is lesz ennyi. A végső szám: mintegy 1300 lakás, több mint kétszázzal kevesebb a tervezettnél. j Gondosabb előkészítéssé] Érdemes elgondolkodniuk az illetékeseknek, hogyan fordulhatott mindez elő, ho­gyan járhatott így egy dina­mikusan fejlődő városunk, amikor mind az országban, mind a megyében az öt év alatt jóval több lakás épült, épül a tervezettnél. Jó lenne, ha a jövőben csak annyi tanácsi lakást ad­nának el a vállalatoknak a városban, amennyivel töb­bet képesek építeni. Az is hasznos lesz, •— mert ezt már tervezik — ha felülvizs­gálják és szerényebb kere­tek közé szorítják a város távlati fejlesztési tervét, mert úgy tűnik, a lemaradást el­sősorban családi házak épí­tésével lehet behozni. Végül, de nem utolsósorban az is segíthet, ha a lakásépítés in­tézőit a feladatoknak megfe­lelően válogatják meg. Bi­zonyára megszűnik a szer­vezetlenség, a beruházás elő­készítésében a huza-vona, ezáltal tervszerűbbé és ol­csóbbá válik Törökszentmik­lóson a lakásépítés. Trömböczky Péter Nehéz megegyezni Három ével késlekedtek Új gyújtégyerfyagyár épül Veszprémben Erdészeti és faipari ankét Tegnap Szegeden a Tech­nika Házában országos er­dészeti és fafeldogozó ankét kezdődött. A kétnapos ta­nácskozáson mintegy 150 vezető szakember tudomá­nyos kutató mérnök, tech­nikus vesz részt. A tanács­kozás célja az, hogy az ok­tatás minél közelebb kerül­jön a gyakorlati élethez, a szakemberképzés igazodjék az erdőgazdaságok, a fafel­dolgozó üzemek igényeihez. A veszprémi Bakony Mű­veknél új gyújtógyertyagyár épül, melynek üzembehe­lyezésével teljes egészében fedezni lehet a hazai növek­vő szükségleteket. Korábban az autóvillamossági felsze­relések gyárának budapesti üzemében állították elő az úgynevezett Timkor márká­jú gyertyákat, itt azonban elavult, szakaszos üzemelésű kemencék működtek, s az évi termelés másfél millió gyertya volt. A régi üzemet kitelepítették a fővárosból, s a gyertyagyártást a Bakony Művekhez profilírozták, ahol a Hőtechnika Vállalat két, korszerű, folyamatos üzemelésű kemencét épít, amelynek évi teljesítménye 5 millió darab lesz. Az itt gyártott * gyújtógyertyák egyaránt használhatók sze­mély- és tehergépkocsikhoz, motorkerékpárokhoz és más robbanómotorokhoz. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom