Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-04 / 207. szám

1975. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Olcsón, gyorsan Óvodák könnyűszerkezetből Másfél évvel ezelőtt a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat szakemberei — az AGROTERV tervei alapján és közreműködésé­vel — Szolnokon, a Kolozs­vári úton megkezdték egy 100 személyes óvoda építé­sét, új módszerrel, új építő­elemmel; könnyűszerkezet­ből. Az óvoda acélváz szer­kezetét mint típust a Szol­noki MEZŐGÉP Vállalat gyártotta, a szerelést közösen végezték. Az első óvoda felépítése után a Bajtárs utcában el­kezdték a második, a Vosz- tok-úton pedig a harmadik könnyűszerkezetes gyermek- intézmény építését. Ügy tűnt, hogy az új elem és módszer gyorsan enyhít az óvodai gondokon. Év elején azonban megjelent egy köz­ponti szabványmódosítás, amely leállította az építke­zést mindaddig, míg a ko­rábban típusszerkezetként gyártott és sokféle célra felhasznált acélszerkezeteket a szabványhoz nem igazít­ják. Vagyis, az óvodás gye­rekek mozgási, egészségügyi, tisztálkodási, foglalkoztatási helyiségei, termei meg nem felelnek a követelmények­nek. Az AGROTERV készséges partnernek bizonyult, vállal­ta, hogy júliusig elkészíti az új szabványhoz igazodó ter­vet. Asszonyok mondják Mező­túron, a Fémfeldolgozó Szö­vetkezetben : „K ényelmet) en és fárasztó .munka után ke­nyérért, Vagy húsért járkál­ni. .. Nem messzire van egy esemegbolt, de ott nem lehet vásárolni ezeket az árukat... Az első műszak után gya­loglással kezdjük a második műszakot...” De már nem -sokáig. A szö­vetkezet és a városi tanács vezetőit ugyanis nem kellett hosszasan rábeszélni arra, hogy ide „igenis” kellene egy üzletház. A szövetkezet szomszédságában, a honvéd­ségi lakóházak mellett már el is kezdődött' a terepren­dezés, az alapkészítés... De kár lenne gyorsan átugrani az éddig történt eseménye­ken, s leírni azt, hogy a fa­lak már állnak, jöhet a te­tőzet Így ugyanis nem de­rülne ki, mi minden elérhető egy kis összefogással. A mezőtúri tanács város­gazdálkodási vállalatának Az átdolgozott terv el is készült, a tervező vállalat szakembereivel egyetértés­ben. A módosított elképzelé­sek alapján hamarosan meg­kezdhetik a karcagi és a jászberényi óvodák építését is. Megyénkből eddig 6 könnyűszerkezetből építen­dő óvodára érkezett kon­krét igény, a 3 felépült szol­noki, az említett karcagi és jászberényi mellett Szanda- szőlősön is készül a közel­jövőben egy. A szabványmódosítás te­hát 6 hónappal késleltette a további építkezéseket. Az Építőipari Vállalat azonban úgy tervezi, hogy még az idén mindhárom óvoda épí­tését, szerelését megkezdi, sőt bíznak abban, hogy a MEZŐGÉP szolnoki gyára az áttervezés ellenére még eb­ben az évben szállít is az új acélvázas szerkezetekből. A féléves várakozást kihasz­nálták az építkezők és a ter­vezők is: a felépült '3 óvo­dában pótolták a hiányos­ságokat, megszűntették, amit a tűzoltóság és KÖJÁL kifo­gásolt. Még egy gondolat a köny- nyűszerkezetes, acélvázas óvodákról: szükséges, gyor­san épül, olcsón, tehát vitat­hatatlanul jó megoldás. Eny­hít egy nagyon égető gon­don: sok száz kisgyerek tölt­heti napjait megfelelő körül­mények között. T. SZ. E. erre az évre már kimerült az építő kapacitása. Pénz lett volna anyagra, de építőt nem tudtak adni.: A szövetke­zetnék azonban van egy ti­zenhéttagú építőbrigádja, bár ennek a brigádnak ugyan­úgy — a többihez hasonlóan — megvan a feladata a szö­vetkezet termelésében. De akkor bekapcsolódtak a „be­szélgetésbe” a szocialista brigádok. A naplókban egy­re másra szaporodtak a fél­ajánlások: „Társadalmi mun­kával segítjük az üzletház építését...” S néhány értekezlet után elkezdődött a tereprendezés, később az alapokat is kiás­ták, ma pedig már állnak a falak. Néhány hónap múlva a karcagi Sütőipari Vállalat új kenyérboltjában és a me­zőtúri Állami Gazdaság új húeboltjában vásárolhatnak a szövetkezet dolgozói, és ter­mészetesen a környékbeli­ek is. H. J. Korszerűbb, szélesebb lesz a Ságvári körút «és az Ady Endre út Az épülő szolnoki autó­busz pályaudvar elkészülté­vel megnövekszik a környék forgalma. Az érkező és in­duló autóbuszoknak, az egyéb járműveknek jóval több helyre lesz szükségük. A körzet két legfontosabb útvonalát — a Ságvári kör­utat és az azt keresztező Ady Endre utat — bővíteni, korszerűsíteni kell. Az átépítés már megkez­dődött. A Ságvári körúton megszüntetik a középső zöld- sávot — amúgy sem felelt meg az eredeti célnak — és helyére útburkolat kerül. A kereszteződésnél ötsávosra szélesítik az úttestet, s a közlekedés szabályozására villanylámpákat állítanak fel. A mintegy 8 és félmillió forintos építkezést október végére fejezik be. fiz alföldi városok fejlesztéséről Kétnapos tudományos konferencia Békéscsabán Tegnap Békéscsabán meg­nyílt az alföldi városok fej­lesztési kérdéseit elemző két­napos konferencia. A meg­nyitón — 36 alföldi város vezetői, továbbá építészeik és tudományos intézmények munkatársai előtt mondott beszédében — Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a dinamikusan fejlődő ipari üzemek létrehozásával meg­változott és tovább változik a vidék és közötte az Alföld arculata. Hozzáfűzte azon­ban, hogy sajnos ez a válto­zás eddig nem volt eléggé tervszerű. A miniszter megnyitója után megkezdődtek az elő­adások. Lakás tizenegy családnak Az emlékezetes felhősza­kadás után a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat 11 dolgozója és család­ja fedél nélkül maradt. A. vállalat összefogott megsegí­tésükre: 11 mérnök — társa­dalmi munkában — elkészí­tette a lakások tervét és költségvetését, azóta elkez­dődtek az építkezések. A károsultak anyagi gond­jain a szakszervezet 800 Ft- cxs gyorssegéllyel enyhített, a vállalat pedig részesedési alapjából 100 ezer Ft-al se­gíti a magánlakások építé­sét, amit a vállalat 231 szo­cialista brigádja végez el munkaidő után. Üzletház összefogással ;,A" PAVILON. A szak­munkástanulók képzéséről itt mindent megtudhat a láto­gató. Képmagnók sorakoz­nak egymás mellett, külön­böző típusú diavetítők, film­vetítők és ipari tévékame­rák bizonyítják, hogy a me­zőgazdaságba kerülő fiatal szakmunkások tanulását mi mindennel segítik az isko­lák. Egy hosszúszoknyás klip- szes emeletes cipőjű és való­színűleg fővárosi kislány csodálkozva szorongatja ba­rátnője karját: — Micsoda magnó! És én is kezelhetném... De elmen­nék ide tanulni...! Lám, lám a technika— • • • A legnagyobb kiállítók, a tsz-ek, állami gazdaságok, gépgyárak melleit szerényen húzódik meg az A pavilon­ban megyénk legkisebb ki­állítója: Deli Julika Vl-osz- tályos jászapáti kislány. Pe­dig szerénykedni semmi oka, hisz ő is kapott díjat, igaz nem kukoricatermesztésért, Á vásár mosolya vagy fajtanemesítésért, nem is a nagymami háztáji ma­lackájáért — hanem óyü- mölcsszüret című rajzáért a Pajtás újság rajzversenyén. A negyvenkilences és negyvennyolcas pavilon kö­zött találkoztunk. Egy pádon ült, kezében szendvicset szo­rongatott. A zsebéből zsíros kiküldetési cédula kandikált ki, pocakján megfeszült az ing. Arra kértük beszéljen kiállítási élményeiről. A vá­lasz a következő volt: — Rögtön a kiállítás meg­nyitása után az A pavilonba mentem. Ott főzik a legjobb kávét. Aztán sorra jártam a büféket. Nagyon udvariassak voltak a C paviloni étkező­ben, de a B-ben, és a K-ban is... Elmentem volna én még máshova is. ha a kiküldetési díjból futná— mert mond­ták az ismerősök csodálatos felvágottat lehet kapni a víz­gazdálkodási pavilon mel­letti KÖZÉRT-ben. A sör is ott leghidegebb... * » • A család átszellemülten ol­vassa a törzslapot: „A ló tenyésztője: Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát. Az ál­lat neve: Pomádé király. Születési éve: 1967. Fajtája: arab telivér.” A fiú: — Ó, ez csak egy lóerős, a Trabantod meg huszonhat. Mire az apja: — No — no, megér ez egy Zsigulit is! * • * Langaléta fiatalember ug­rik a juhok ketrecébe egy kis friss gyajúért. A juhász nyomban ott terem, de nem a botját emeli a megszep­pent ifjúra, hanem a kis táb­lát a ketrecről, rajta a fel­irat, II. díj: — Fogja, maga a vásár legnagyobb birkája— HL J. Törvénysértés nem történt... Tomácos, roskatag, öreg házikó Törökszentmiklóson, a Petőfi utca 81. szám alatt. Nagymama korú nénike fo­gad: — Jaj, lelkem, csak meg­lenne már.'.. Csak mér déd­nagymama lennék. Az este vitte el a mentő. Különben itt laknak. Itt hét... Idevet­tük őket. Hova menjenek, miből éljenek. Csenevész fehérbab-bokro­kat simogat: — Egy kis főzelék, egy kis paradicsom... ötven üveggel főztem be... Tengődés ez, szűk élet, de mégis... Panaszos levél nyomán jöttünk a portára. Zimány Istvánná késtégbeesett leve­let küldött: „1974. december 4-én felvettek konyhalány­nak a szolnoki MÁV kórház­ba, meghatározott időre. De­cember 30-án a szerződése­met újra meghosszabították egy hónapra, majd 1975. ja­nuár 29-én újabb egy hó­napra, február 25-én megint egy hónapra, majd március 21-én ismét, de akkor már csak április 15-ig szólóan. Közben férjhez mentem, gyermeket vártam...” A történet a szülészeti osztály fehér ágyán folyta­tódik. Zimány Pistike 1975. szeptember elsején négy órakor jóindulatúan bele­kiabált a világba. De a 19 éves édesanya most is kétségbe van esve. — Április 15-én dolgoztam utoljára, azóta a férjem 1600 forintjából élünk. — Nem mondta meg a munkahelyi vezetőinek, hogy gyermeket vár? — De megmondtam. Zimányné igaza bizonyí­tott. Ezt a Vasútegészség- ügyi Igazgatóság helyettes igazgató-főorvosának levele is igazolja. Idézzük a leve­let: „Panaszával kapcsolat­ban közöljük, hogy vizsgá­lati adataink szerint az ön ügyében törvénysértés nem történt. Munkaviszonya ha­tározott időre szóló szerző­dés volt, melynek lejárta után mindkét félnek, mind önnek, mind a munkáltató­nak, jelen esetben a szol­noki MÁV kórháznak joga van azt nem meghosszabbí­tani. Megállapítottuk azt is, hogy ön a munkaviszonyá­nak megszűnése előtti na­pon közölte, hogy terhes, addig terhességéről munka­társai sem tudtak. Munka- viszonya tehát nem terhes­sége miatt szűnt meg, ha­nem mert szerződése lejárt”. Eddig a Zimányné pana­szos levelére írt válasz. Tör­vényismerő levél, csak ép­pen Zimány Pistikének nem lehet belőle enni adni, nem lehet rajta ruhácskát vásá­rolni, s tüzelőt, hogy a föl­des, nyomorúságos szobában ne fagyjon meg télen! — Zimányné a munkatár­sai tényleg nem tudták, hogy ön terhes. — Együtt fürödtem velük, látták. Mondták is... Meg sű­rűn ki kellett szaladnom a mellékhelyiségbe a... gyom­rom miatt. Ez is feltűnt. Mondták azt is... A kórház élelmezésveze­tője, Zimányné főnöke, így nyilatkozott: — Azért nem hosszabbí­tottuk meg a szerződést, mert létszámfölöslegünk volt. — Szabad legyen megje­gyeznem: visszamenően át­néztem lapunk „Dolgozókat alkalmazunk” hirdetési ro­vatát. Önök az 1975. március 25, 26, 27-iki lapszámunkban konyhalányt kerestek. A má­jus 13, 14-iki lapszámunk­ban szintén azt hirdették, hogy konyhalányt akarnak felvenni. Május 23-án, 24-én, 25-én éttermi felszolgálót kerestek, majd június 28-án, 27-én, ezt 'követően július 2-án és 3-án szintén... Nem értem!-J- Nem azért küldtük el, mert terhes volt,•hanem... — Mert rosszul dolgozott? — Igen. — Igen, a hasonló ügyek­ben tett hadakozásaimban is mindig ezt a választ ka­pom. De gondolom, ennek van írásos nyoma. — Csak szóban figyelmez­tettük. Zimányné erre a kórházi ágyon így emlékszik vissza: — Egyszer, még a kezdet kezdetén, a belgyógyászati osztályra vittem fel. az ebé­det egy betegnek. Ismertem a beteget, tudtam, hogy hol fekszik, — az ebéd mellé tett cédulát meg sem néztem. Azon az ágyon már nem ő volt... Áthelyezték közben a nőgyógyászatra, összeszid­tak. Más bajom nem volt... A kórház főkönyvelője így vélekedik Zimányné ügyé­ről: — Már az ötödik vagy há­nyadik helyről jönnek miat­ta... Pedig nem történt tör­vénysértés, legfeljebb a hu­mánus elvek... — Zimányné kenyér nél­kül maradt a gyermekével. Hogy törvénysértés történt-e, — azt majd a bíróság meg­állapítja. De szabad legyen valamit felolvasnom a Bíró­sági határozatok 1974. júliusi számából. Ezt a kiadványt a Legfelsőbb Bíróság teszi közzé. — Tessék! — A Legfelsőbb Bíróság Munkajogi Kollégiuma a fo­lyóirat 542—543-ig oldalán határozott időre létesített munkaviszony megszűnésé­vel a felek megállapodhat­nak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha célja a dolgozó valamilyen jogának csorbítása. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekin­teni... Csend, hallgatás, majd újabb magyarázkodás: „Nem akartuk megkárosítani Zi- mánynét”. — Még is így történt. Ter­hessége ötödik hónapjában hová tudott volna elhelyez­kedni az asszonyka? Önök Zimánynét megfosztották in­tézkedésükkel az anyaság biztosította összes kedvez­ménytől. — Jogunkban áll többszöri szerződéses munkaviszonyt létesíteni. — Valóban, de az előbb említett magasszintű bíró­sági állásfoglalás azt is ki­mondja, hogyha a határozott időtartam kikötése a válla­lat részéről kellő érdek nél­kül történik, és ezáltal a dol­gozó valamilyen jogától — pl. a terhesnőt megillető vé­delemtől elesik — a munka- viszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Önök a kellő vállalati érde­ket nem tudják bizonyítani, — de különben is milyen törvény lenne az, amely a legteljesebb nyomorban hagyna egy kis családot! — Sajnáljuk... — Ez kevés. A sajnálat kevés! Törvényes megoldást kell találni, — a gyerek ér­dekében. Lelkiismeretlenség lenne az ügyet lezártnak te­kinteni! Tegnap újra elmentem a Petőfi utcai portára. Zimány Pistike dédanyja a tyúkok­kal bíbelődött. — Csinálom a helyüket té­lire, az a pár tojás is na­gyon kell... Az eperfa kajsza ágaira dísztökirtdák kapaszkodtak fel. Kétöklömnyi piros, sárga gyümölcsei éretten virítanak. — Kér egyet? — Nem köszönöm... — Pedig szívesen... Mást nem tudok adr;.. Tiszai Lajos Négymilliárd forint vállalati lakásokra Fél év alatt csaknem 2000 OTP lakás munkásoknak vállalati segítséggel A lakásellátás rendszeré­nek fejlesztésében eredmé­nyesnek bizonyult az az in­tézkedés, amely szerint a vállalatok anyagi, műszaki és pénzeszközeikkel támo­gatást nyújthatnak a dolgo­zók lakásépítkezéseihez. így 1969 óta évről-évre bővült a vállalatok lakásépíté­si alapja, amelyre ed­dig több mint négymil- liárd forintot fizettek be, és ennek túlnyomó részét már felhasználták. A mun­káltatói támogatással épített vagy vásárolt lakások száma már meghaladja a 34 ezret. A vállalati lakásépítési formán belül 1973 elejétől különösen sok kedvezményt kaptak az állami vállalatok munkásai. Az OTP széles­körű lehetőséget nyújtott arra, hogy a vállalatok a munkáslakás-építési igé­nyeket a takarékpénztári beruházású társasházi laká­sok megvásárlásával elégít­se ki. így a tanácsi ki jelö­lésű lakások vásárlói az OTP által épített és értékesített lakásoknak több mint a fe­lét munkáltatói támogatás­sal, ezen belül több mint egynegyedét munkásfelté­telekkel kapták meg. Külö­nösen szembetűnő ez a ked­vezmény a kötelező kész­pénzbefizetésnél, ami a múlt évben és ez év első felében a munkáslakás-építési for­mában 20—21 ezer forint volt, ugyanakkor a munkál­tatói támogatással, de nem munkások részére vásárolt lakásoknál 48—49 ezer fo­rintot kellett befizetni. Munkáltatói támogatás nél­kül pedig átlagosan 70 ezer forint körül mozgott a köte­lező készpénzbefizetés. A kedvezményes munkás­lakás-építési forma szerint az első két évben, tehát a múlt év végéig csak­nem 9500 munkáscsalád kapott támogatást, s eb­ből több mint 6000 csa- "% Iád új otthona épült már fel. Ez év első felében a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva 1337 helyett 1928 OTP értékesítésű munkás­lakás megvásárlásét segí­tették a vállalatok. A mun­kásállományon kívüli dol­gozókkal együtt 2341 helyett 3286 új otthon megszerzé­séhez nyújtottak munkálta­tói támogatást. A lakásépítés vállalati tá- • mogatása és a munkásla- kás-építéshez nyújtott rend- kívüli állami kedvezmények' * is jelentősen hozzájárultak • ahhoz, hogy az ország vár­hatóan 15—20 ezer lakással túlteljesíti a többszintes la­kóházépítkezések IV. ötéves tervi előirányzatát. Számí­tani lehet azonban arra is, hogy a következő tervidő­szakban még több lehetőség nyílik a lakásépítés vállala­ti támogatására. A IV. öt­éves tervben ugyanis még nem volt arra lehetőségük a tanácsoknak, hogy a ked­vezményes vállalati, mun­káslakás-építési akcióhoz' elegendő előközművesített építési területről gondos­kodjanak, majd az elkészült lakótelepeket jól ellássák a szükséges járulékos és egyéb kapcsolódó létesítmények­kel. A következő ötéves tervidőszakban a tanácsok a telepszerű többszintes munkásla­kások az előközművesí- téséhez és járulékos be­ruházásaihoz is kapnak költségvetési hozzájá­rulást. A munkáslakás-építési ak­ció, a vállalati lakásépítés bővítésére azonban az is több lehetőséget nyújtana, hogy ha saját beruházó részlegekkel nem rendelke­ző kisebb vállalatok a je­lenleginél jobban élnének az összefogás, a társulás, a lakásépítési szövetkezet megalakításának lehetősé- geiveL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom