Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-04 / 207. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 4 Naponta érkeznek jelentések baszk nacionalisták által rendőrök ellen elkövetett merényletekről és a francóista hatalom megtorló akcióiról. A múlt héten Burgas közelében katonai bíróság halálra ítélt két baszk ellenállót. fl baszkok és az ördög Az események hátteréhez A baszk legenda szerint az ördög hét éven át tanulta e kis pireneusi nép nyelvét, de nem sikerült egyetlen szó sem megjegyeznie, úgyhogy szégyenében megfutamodott. A ré- ges-régi legenda nemcsak a baszk nyelv nehézségeire, hanem e kis nép társtalanságára is utal. A baszkoknak nincsenek rokonaik . Délibábos nyelvészek próbálkoztak a baszk—magyar, sőt a baszk—kaukázusi rokonság bizonyításával is, de kísérleteik megmaradtak a jószándékú amatőrizmus szintjén. Önállóság néhány hónapig A történelmi kutatások csupán egyet mernek bizonyossággal állítani a baszkokról: az Ibériai-félsziget őslakói, bejövetelük a homályba vész. Egykor az egész félszigetet benépesítették, de a római hódítás már az évezred elején visszaszorította őket Lu- zitániából (a mai Portugáliából), majd a déli területekről, ahol virágzó római települések alakultak ki. Államot sohasem alkottak ugyan, de összefüggő területeken, erős törzsi szervezetben éltek szinte teljes mértékben elszakadva a szomszédos spanyol nyelvű királyságoktól. A felszínesen átvett katolicizmus volt az egyetlen kapocs. A Baszkföld, amelyet spanyolul Vascongadasként, baskkul Euzkadiként neveznek, először a XV. századA demokratikus madridi kormány autonómiát adott minden nemzetiségi területnek, így Baszkföldnek is. A viszonzás sem maradt el: a köztársaság leghívebb támogatója a francóistákkal szemben éppen a Baszkföld népe ban került szembe a spanyolokkal, nevezetesen: a központi hatalmat megvetni kívánó Kasztiliai Izabellával és férjével, Aragóniái Fer- dinánddal. Hosszú évtizedek, büntetőexpedíciók sora kellett ahhoz, hogy a baszkok — látszólag — beletörődjenek függetlenségük elvesztésébe. Az Atlanti-óceán északi partjára (San Sebastian és környéke, baszkul: Donostia) és a Pireneusokba fokozatosan visszaszorított nép azonban nem nyugodott bele nemzeti jogainak elvesztésébe. Bár néhány fel- világosodottabb spanyol uralkodó időnként bizonyos kiváltságokat biztosított Baszkföldnek, a baszkügy igazi megoldása a harmincas évekig, a spanyol népfrontkormány megalakulásáig váratott magára. volt. Guernica, amely évszázadok óta a baszkok „szent városa” éppen ezért lett megtorlásként a náci bombázók célpontja. A köztársaság bukása után a francóista rezsim kíméletlen hadjáratot indított a baszkok ellen: ezrekre tehető a kivégzettek száma, megvonták autonómiájukat, bezárták a baszk nyelvű iskolákat, betiltották a nyelv használatát. A terrorra a hatvanas évektől kezdve fegyverrel válaszolt az ETA. A szervezet teljes neve Euzkadi Ta Askasatuna (Baszkföld és Szabadság). Az ETA titkos szervezet, éppen ezért sűrű körötte a homály. Egyedül a fegyveres harc üdvözítő — vallják a szervezet vezetői, közülük számosán a Pirene- usok másik oldalán, a szintén baszkok lakta francia Bayonne tartományban élnek, vagy találtak menedéket. A gerillaszervezet leglátványosabb „fegyvertényét” tavaly követte el, amikor merényletet követett el Car- rero Blanco spanyol kormányfő ellen. Az ETA nemrég a francóista rendőrség ellen kezdett hadjáratot. Zavaros célok A szervezet, amely egykoron együttműködött a spanyol demokratikus erőkkel és autonóm Baszkföld létrehozását tűzte ki célul az egységes Spanyolországon belül, az utóbbi időben irreális politikába kezdett. Az ETA vezetői ma már elvetik az együttműködést a baloldali ellenzéket tömörítő spa- nyolQrszági Demokratikus Tanáccsal és független Baszkföldét akarnak. Ennek a független államnak — szerintük — része lenne Franciaország baszkok lakta része is. M. L. Euzkadi Ta Uskasatuna Külpolitikai kislexikon A közel-keleti mi—micsoda? Ciszjordánia A Jordán folyó nyugati partján levő 5 ezer négyzetkilométernyi, palesztin arabok lakta terület eredetileg része lett volna annak az Arab-Palesztinának, amelyről Izrael állammal együtt az ENSZ határozott még 1947 őszén. Egy évre rá azonban az első arab-izraeli háború után a terület Jordániához került. Az 1967-i háború óta izraeli megszállás alatt áll. Szó van arról, hogy az egykori „Szentföld” területén kap hazát az Izrael által földönfutóvá tett palesztínai arab nép. (Erről azonban Tel Aviv egyelőre hallani sem akar, s Washington sem lelkesedik a tervért..) Jeruzsálem Az ősi várost, melyet a már említett ENSZ-határo- zat értelmében nemzetközi övezetté kellett volna nyilvánítani, az 1948—67 közötti időszakban fele-fele részben Izraelhez, illetve (az Öváros) Jordániához tartozott. Jelenleg izraeli megszállás alatt áll, s a cionista állam fővárosának tekinti. A problémát csak bonyolítja, hogy az Övárosban három vallás — a zsidó, a keresztény és a mohamedán — kegyhelyei zsúfolódnak ösz- sze, s birtokolásához Izrael és az arabok egyaránt ragaszkodnak. Gazai-öveiet A Földközi-tenger partja mentén húzódó keskeny, 378 négyzetkilométernyi területsáv az 1948-i háború következtében került Egyiptomhoz; Kairó palesztin- arab területnek nyilvánította. Mintegy 400 ezer lakosának 95 százaléka pa- lesztín-arab menekült. A tervbe vett Arab-Palesztína részének szánják az 1967-i háború óta izraeli megszállás alatt álló övezetet. Színai-félsziget ősi egyiptomi terület, az 1967-i háború óta izraeli megszállás alatt A csapatszétválasztási egyezmény értelmében az izraeli csapatokat 20—35 kilométerrel visz- szavonták a Szuezi-csatorna keleti partjától. Az egyiptomi és izraeli csapatok állásai közt húzódik az ENSZ rendfenntartó haderő által ellenőrzött „ütközőzóna”. Szó van arról, hogy az esetleges második csapatszétválasztási megállapodás értelmében az izraeli csapatokat visszavonják a félsziget közepén húzódó hegyvonulat keleti lejtőire, s esetleg visz- szaadják az évi 6 millió tonna kőolajat termelő Abu Rudeisz-i olajmezőt is. Izrael azonban politikailag engedményekhez köti ezt. , f Sharm el-Sheilc Stratégiai jelentőségű pont a Színai-félsziget déli csücskén, ahonnan az Akabai- és a Szuezi-öbölbe, illetve a nemrég megnyílt Szuezi- csatornába vezető hajóútvonalakat lehet ellenőrizni. Izrael ragaszkodik a fontos erőd megtartásához. Mexikó Paiicho Villa földjén Luis Echeverria mexikói elnök nemrég fejezte be negyvennapos, tizenhárom országot érintő körútját. Járt a Karib-tenger térségében, Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten, 250 tagú kíséretében mindenütt értékes tárgyalásokat folytattak a miniszterek és kultúrpolitiku- sok, nagyiparosok és szak- szervezeti vezetők. Útját azonban nemcsak a földrajzi és tematikai tágasság miatt értékelhetjük jelentős tettnek, hanem politikai értelemben is. Az államfő útja valameny- nyi állomásán félreérthetetlenül érzékeltette, hogy hatalmas, csaknem kétmillió négyzetkilométer területű országa helyzetét tekintve az úgynevezett harmadik világhoz, eszméit és céljait illetően pedig a nemzetközi haladás hívei közé tartozik. Jelképes jelentőségű gesztus, hogy az elnöki körút rendkívül szívélyes és számos egyezmény megkötésével külön emlékezetessé tett havannai látogatással végződött. Ezzel a népi Kuba földjére először lépett egy latin-amerikai állam legmagasabb közjogi , méltósága — annak az országnak a képviselője, amely a kontinensen először és egyedül tagadta meg a kubai blokádra vonatkozó amerikai diktátumot és a legtöbbet tette a térségben annak feloldásáért. Az államfő szívesen beszél arról, hogy a függetlenségi politikának mély gyökerei vannak Mexikó múltjában. 1810. szeptember 15- én tette közzé Miguel Hidalgo a híres Grito-t, (felhívást), ez volt a jeladás a szabadságharcra, — akkor a spanyol iga ellen. Negyedszázaddal később új támadó, immár az USA szakítja el az ország területének jórészét, a század közepén pedig Habsburg betolakodót söpört el Juarez népi mozgalma. Az első világháború alatt zúdult végig az országon a legendás parasztvezér, Pan- cho Villa népi nemzeti felkelése, amely 1917-ben demokratikus, antiimperialista alkotmányhoz vezet. Mexikó már 1924-ben diplomáciai kapcsolatot teremt a Szovjetunióval, a harmincas években pedig a nagy elnök, La- zaro Cardenas államosítja az olajmezőket és a vasutakat, majd megkezdi a földreform végrehajtását. Mexikó a hidegháború idején 1952. februárjában is elutasítja a Washington által követelt katonai szerződést, belpolitikájában pedig — ugyancsak az amerikai nagytőke nagy onis érezhető jelenléte ellenére — igyekszik szociális intézkedésekkel csökkenteni a gondokat. Gondok természetesen bőven vannak. A lakosság 1959-ben 33 millió volt, ma 58 millió és ennek a fele húsz éven aluli, munkát, megélhetést követelő fiatal. De nagyok a lehetőségek is. Tabasco és Chiapas körzetében olyan olajmezőket fedeztek fel, amelyek a világ egyik jelentős exportőrévé tehetik Mexikót. Harmat Endre Kockázat és bizalom Szovjet biztosító társaság Londonban Mikor az APN londoni irodája részére gépkocsit vásároltam, valaki nyomban javasolta: „A kocsit a „Black See and Baltic” cégnél biztosítsa!” Nem sokkal ezután Anglia északi részén jártam. Leeds- ben felfigyeltem egy plakátra, amely felszólított, hogy kössek biztosítást vagyontárgyaimra a „Black See and Baltic” cégnél. S hogy bizalmam nagyobb legyen, a plakátokon látható glóbuszokon egy-egy csillaggal jelezték a társaság fiókjait. Majd az East-End-ben ösz- sze kerültem egyik hajós- kapitányunkkal. aki a Szovjetunióból faanyagot szállított Angliába. Teherrakománya a „Black See and Baltic” cégnél vagyis a „Feketeten- geri-Balti Biztosító Társaságinál van biztosítva — mondta. A biztosítás komoly tétel a szocialista államok és a tőkés országok egyre jobban fejlődő gazdasági kapcsolataiban. Mind több egyezményt kötnek a szovjet külkereskedelmi szervezetek a nyugati cégekkel és ezekben igen gyakran szerepel a „Black See and Baltic” amelynek irodája a City központjában, a világhírű „Lloyd” társaság közvetlen szomszédságában van. Ennek a cégnek az ügyeletéiben a híres Nelson admirális is részt vett. Sok más biztosító társaság is itt működik. A City törvényei és kialakult szabályai alól egyetlen intézmény sem vonhatja ki magát, így természetesen a „Black See and Baltic” sem kivétel. Ennek ellenére ez a társaság a sajtó egybehangzó véleménye szerint sajátságos helyzetet foglal el a City-ben. Vezetői szovjet emberek, a fő részvényes pedig — a „Szovjet Állami Biztosító Külföldi Szekciója”. Jelen voltam azokon a hivatalos tárgyalásokon, me-i lyeket Anatolij Zlobin, a „Black See and Baltic” vezérigazgatója folytatott kubai kollégáival, francia, nyugatnémet, angol partnerekkel. A tárgyalásokon gyakran elhangzott a „kockázat” szó. A biztosító társaságok ezzel a kifejezéssel kelnek és fekszenek. E szó rátapint a dolog lényegére. Hiszen ha nem állna fenn a veszély, hogy egy esetleges tűz elemészti valakinek a vagyonát, a vihar a tengerbe süllyeszti a hajórakományt, senki sem fordulna a biztosító társaságokhoz. E társaságok számára tehát minden ügyelet kockázattal jár. Nem egyszer tekintélyes összegeket kell kifizetniük. — Mit lehet biztosítani cégünknél? Talán helyesebb lenne, ha azt kérdezné, mit nem lehet — javasolja Zlobin vezérigazgató. — Társaságunk jő feladatának tekinti, hogy összekötő láncszemet alkosson a Kelet- Nyugat közötti gazdasági kapcsolatokban, segítse a szovjet—angol kereskedelem fejlődését. A „Black See and Baltic” cég szilárd helyet foglal el a világ biztosító társaságai között. Hatvan ország 120 cégével tart fenn kapcsolatot. A társaság nemrégen ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Magam is láttam, hogy ebből az alkalomból a világ legtenkintélye- sebb biztosító társaságai üdvözölték. — Nagyszerű partner a „Black See and Baltic” — közölte velem Mister Hum- bell, a Willis’ Faber and Dumas” cég igazgatója. — Nagyon korrektek és őszinték a kapcsolataink az oroszokkal. Űk megértenek bennünket, mi pedig őket. A biztosítás kockázattal jár, de elengedhetetlenül szükséges a bizalom is. S mi bízunk bennük! E. Cseporov, az APN tudósítója Lengyelországban járván érdemes felkeresni Szanatórium a sóbányában Lengyelországban a wie- liczkai kősóbánya Európa legnagyobb bányája. Ott már a IX. században párolták a sót a sósforrásokból merített vízből, majd rábukkantak a kősóra, amelyet a XIII. században kezdtek bányászati módszerekkel kiaknázni. A fennmaradt tárnák közül a legrégibb, a „Regis” 1253- ban épült, a Danilowicz-ak- nát viszont, amelyben ma a turisták a mélybe ereszkednek, 1638-ban kezdték építeni. A XIX. század második felében a lovakat itt gőzgéppel váltották fel, a járgányt vasfelvonóval. A hatvanas években minden aknaberendezést átépítettek és villamosították a bányát. Nehéz lenne megmondani, mivel ébreszt Wialdczka nagyobb érdeklődést a világban: ezeréves sóbányászati hagyományaival és a „fehér bányászat” történetének egyedülálló múzeumával, vagy pedig a tíz-egynéhány éve működő szanatóriummal a sóbánya mélyében, ahol a hörgőasztmát gyógyítják. Nyilvánvaló, hogy nagy vonzerő a sok legenda és a gazdag történelem, amit bizonyít a múzeum évi 600— 700 ezer hazai és külföldi látogatója. Úgyszólván az egész világból rengeteg levél érkezik a „Kinga” szanatóriumba; milyenek a gyógyítási feltételek lehetőségek. A bányában, 2Ó0 méter mélyen elkülönítettek egyes kamrákat — oda természetesen nem jutnak le sem a turisták, sem a bányászok — gyógyászati célokra. Csakhogy a szanatórium befogadóképessége még erősen korlátozott. Fennállásának 16 éve alatt 3000-nél több beteget fogadott. A betegek a felszínen laknak, de naponta rendszeresen, az orvosi javallat szerint néhány órát töltenek a bánya mélyének sajátos mikroklímájában, ahol egyenletes hőmérséklet és légnyomás uralkodik — az évszaktól függetlenül. Ez a környezet kedvezően hat a betegekre. Weiliczka gyógyítási lehetőségei az idén gyarapodnak: az ágyak száma 33-ról 100-ra emelkedik. Wieliczka fizikoterápiái intézetet, rendelőket és ambulanciát kap, a bánya mélyében pedig újabb kamrákat alkalmaznak terápiái célokra. Ezzel párhuzamosan dolgoznak mérnökök és orvosok a szanatórium bővítésének tervein. A megvalósítást 1977 után kezdik meg. A tervek értelmében 4 nagy szanatóriumi pavilon épül 800 ággyal és tovább bővítik majd a szanatórium föld alatti részét.
