Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

1975. szeptember 28.'

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Szabad szombatos vagonok

1975. szeptember 26-a, délután 3 óra. öt vagon gördül be a szolnoki teherpályaudvar rakodó sínjeire. A címzett: a Ganz. Vili. szolnoki gyára. A fedett vasúti kocsikban trafólemez és vaslemez érkezett. Pontosan 15,50-et mutat az óra, amikor a 7. sz. Volán menetirányítói értesítik a gyárat. A vagonokkal nem történik semmi.

1975. szeptember 27. szombat, a Volán munkatársai kora reggel a rakodásra fel- készülten várják a Ganz. Vili. átvevőit. Senki sem jön. Újabb telefon. A válasz: nincs aki átvegye a rakományt.

Hiába a volánosok készsége, hiába a két daru és a három tehergépkocsi. A vagonok vesztegelnek, érintetlenül, mert nem érkezett meg a Ganz. Vili. szakembere, aki megvizsgálná, hogy az áru sértetlen-e — kényes import nyersanyagról van szó. Nincs ott a Ganz. Vili. zetorja sem — a gépkezelővel — aki a nagy súlyú le*

mezeket alátétestől a vagon ajtóhoz húzatná, hogy a daru a tehergépkocsira emelje őket. Két ember és egy gép kellene a Ganz. Vill.-ből.

Nincs, nincsenek, mert szombat van. Máshol hétvégi ügyeletet tartanak, ami azt jelenti, hogy az ügyeletes a kijelölt rakodókat telefonon értesíti. S akkor a vagonok nem állnak, mint most és nem kell értük fizetni 1700 forint álláspénzt naponként.

Lehet, hogy a Ganz. Vill.- nek ez kényelmesebb megoldás, de a népgazdaságnak mindenképpen hátrányos. Mi lenne, ha minden vállalat igy viselkedne szombaton, vasárnap? Mi lenne, ha az őszi betakarítási időszakban nem érkezne meg a cukorrépa a gyárakba, mert szombat, vagy vasárnap van? Arról nem is beszélve, hogy az import* áru külföldi vagonokban érkezett, melyek álláspénzét valutában kell fizetni.

H. J.

Székgyár

épül

Mohácson

Magyarország egyik legnagyobb bútorgyártója a Szék- és Kárpitosipari Vállalat. Munkájáról, eddigi eredményeiről, a jövőre vonatkoztató tervekről tájékoztatott Tokay István, a gyár fejlesztési főmérnöke.

A vállalat ötven éve gyárt ülő- és fekvőbútorokat. Hat gyárban évente egymillió különböző formájú szék készül. A hazai üzleteken túl eljutnak Svédországtól Japánig. A nagy export' tette szükségessé, hogy Mohácson — 130 millió ‘ forintért — új székgyárat építsenek, amely a’ jövő év közepén kezdi meg termelését, s mintegy 500 ezer széket gyárt majd évente. A teljes vállalati rekonstrukció befejezése után kétmillió széket adnak át — felét a dollárral fizető piacokon értékesítik.

Majális az őszben

Megkezdődtek a Tiszaligeti Napok — Bál a strandon Sportversenyek —„Kukta olimpia"

Ragyogó szeptemberi napsütésben került sor tegnap Szolnokon XIII. Tiszaligeti Napok sportversenyeire. Ezernél több fiatal sorakozott fel a Tiszaligeti Sportkombinát edzőpályáján, a rendezvény- sorozat ünnepélyes megnyitójára, ahol jelen volt Szabó István a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, valamint Bíró Boldizsár a Városi Tanács elnökhelyettese.

A fiatalokat s a vendégeket Kanyó Sándor a városi KISZ- bizottság első titkára üdvözölte, Megnyitó beszédében elmondta, hogy a hagyományos rendezvénysorozaton az idén 70 KISZ alapszervezet több mint kétezer fiatalja vesz részt. Szinte végszóra jelent meg a levegőben az ÁN—2-es repülőgép, s a Gyulai Sportegyesület ejtőernyőseinek bemutatója következett.

A tiszaligeti események 'kedves színfoltja volt délután a KRESZ-parkban megtartott ünnepség. Léder László alezredes, a szolnoki Városi-Járási Rendőrkapitányság vezetője átadta a város úttörőinek a felújított KRESZ-parkot, majd átnyújtotta az OKBT által hirdetett gyermekrajz- pályázat Szolnok megyei nyerteseinek díjait.

A ligeti fák alatt közben felgyúltak a tüzek — körülötte vacsorafőző verseny részvevői serénykedtek. A pályákon megkezdődtek a női- és férfi kispályás labdarúgó a kézi- és röplabda villámtorna küzdelmei. Az összetett honvédelmi, a járőr és az akadályverseny résztvevői a KISZ-táborban álltak starthoz. A tegnapi program este medencebállal ért véget.

Miközben a Tiszaliget pályáin sportoló fiatalok vetélkedtek egymással a sportcsarnokban kilenc szocialista állam legjobb fodrászai mérték össze tudásukat.

A Tiszaligetben ma folytatódnak a versenyek. A második nap programjának kiemelkedő eseménye a 10 órakor kezdődő ifjúsági nagygyűlés lesz.

Szolnokon a Felszabadulási Emlékműnél a fegyveres erők napjának tiszteletére felavatták a Kilián György honvédelmi zászlóalj új tagjait. Az újoncokat Nagy Lajos alezredes, az úttörőzászlóalj védnöke köszöntötte.

Jászberényben tegnap ünnepélyes csapatgyűlésen vette át a 4663-as számú Háy Mihály úttörőcsapat a munkásőrség országos parancsnoka által adományozott zászlót. A magas kitüntetést a „trombita harsan, dob pereg” úttörő munkásör rádiós

Jászapátiban tegnap Honvédelmi parkot avattak, amelynek dísze a MÍG—17-es harci repülőgép, a Haditechnikai Intézet és Múzeum ajándéka

vetélkedőn elért első helyezésért kapták.

A csapatgyülésen részt vevő kétszázötven pajtásnak Kiss István, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese olvasta fel az országos parancsnok díszparancsát. Utána Kóródi László, a járási pártbizottság titkára köszöntötte az úttörőket, majd az úttörőcsapat névadójának fia, Háy György átadta a pajtásoknak édesanyja ajándékát — egy kempingsátrat.

Jászapátiban a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola udvarán tegnap délelőtt több száz fiatal sorakozott fel az el*>ö jászsági honvédelmi és sportnap megnyitóján, amelyen megjelent Major Tibor, a járási pártbizottság első titkára. Az ünnepélyes megnyitót a Honvédelmi park felavatása követte. Itt helyezték el azt a MÍG—17-es típusú harci repülőgépet, amelyet a Haditechnikai Intézet és Múzeum ajándékozott a jászapátiaknak.

A park avatása után a község párt-, állami és tömegszervezeteinek képviselői koszorút helyeztek el a Velemi Endre emlékoszlopnál, majd 1 megkezdődtek a sportversenyek.

Szombat este Ifjú Gárda bállal kezdődött Kunszent- mártonban a fegyveres erők napja alkalmából rendezett járási ünnepség. A program ma a Körös partján a szabad strandon folytatódik, ahol délelőtt 9 órakor Szívós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára kö* szönti azokat a fiatalokat, akiket úttörő munkásőrré és

ifjú gárdistává avatnak. Az ünnepélyes fogadalomtétel után összetett honvédelmi rajversenyre sorakoznak fel az öt fős vegyes csapatok. A győztes díja: vándórkupa. A honvédelmi versenyt sport- események követik.

SZARVASMARHA-PROGRAM

fi hapcit milliókért adni is kell

A tiszalöldvári Lenin és a cibakházi Vörös Csillag Tsz gondjai, tervei

Devizabevételünk minden hetedik dollárját a szarvasmarha-tenyésztés adja,

ugyanakkor a lakosság tej-, tejtermék- és marhahús igénye is jelentősén növekedett.

Nem véletlen tehát, hogy a szarvasmarha-tenyésztés helyzete és fejlesztése az elmúlt években állandóan napirenden volt. E fontos tenyésztési ágat ugyanis a hatvanas években az állatállomány alacsony létszáma, a gazdasági, technikai, állategészségügyi feltételek hiánya átmenetileg gazdaságtalanná tette. Államunk nagy figyelmet fordított, központi támogatást, egyértelmű útmutatást programot adott a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére. Gazdaságokat, szövetkezeteket jelölt ki, amelyekben a tej-, a tejtermék és a hús termelését fokozni kell: mindehhez állami dotációt is adott. '

Megyénk tejtermelésre kijelölt mezőgazdasági üzemei között szerepel a tiszaföld- vári.Lenin és a cibakházi Vörös Csillag termelőszövetkezet is. Mindkét gazdaság 1975 első félévét gyengébb, 10—15 százalékkal alacsonyabb tejtermelést, illetve értékesítési eredménnyel zárta, mint az elmúlt év hasonló időszakát, noha a földváriak a gyengébb eredmény ellenére is a megyei középmezőnyben szerepelnek.

E két szövetkezetben arra kerestem a választ, hogy mi okozta a visszaesést? Milyen tervekkel, hatékony intézkedésekkel próbálják a tejhozamot növelni? A sokmilliós állami támogatást miként hasznosították, jó gazda módjára használták-e fel?

Fajtaváltás, keresztezés

A kérdésre Tiszaföldváron Disznós Ferenc főállatte- nyésztő-helyettes válaszolt:

— Tejtermelésünk csökkenése élettani következménye azoknak a kísérleteknek, amelyekbe tavaly fogtunk. Először is igyekeztünk a tenyésztés korszerű feltételeit megteremteni. Két kerületben összesen 2 ezer 546 szarvasmarhát tenyésztünk. Az I-es kerület modern, a mai igényeket kielégítő szakosított telep, csaknem 27 millió forintos beruházással épült. Felét saját erőnkből fedeztük, a másik fele állami dotáció volt. A Il-es kerületet most fejlesztjük, még az idén szeretnénk egy elletőt is felépíteni. A rekonstrukciót 7.5 millió forintra kalkués egy tejüzemet is építettünk. Aztán 1971-re feltöltöt- tük a szarvasmarha-állományt, amelynek 60 százaléka saját nevelésű, 40 százaléka vásárolt üszőkből állt. Cs^k magyartarka teheneink vannak. A kettős hasznosítást tartottuk a legmegfelelőbbnek gondolva lehetőségeinkre, a tartásra, takarmányozásra, értékesítésre. Én is azt vallom, hogy a tömeges tenyésztésben — a negyvenes évek nagy fajtája — a magyartarka már nem jó, nem gazdaságos. 1976 januárjában megkezdjük mi is a Holstein Friz magyartarka keresztezését.

— A fejlődést jelzi az is, hogy hetvennégyre állománv- váltás volt. Míg hetvenhá- romban 5.8 év volt a szarvas- marhák átlagos életkora, hetvennégyben már 4.2. A fiatalítás nemcsak reményekre jogosít, hanem több lehetőséget is ad minden új kezdeményezéshez. Az értékesített tejmennyiség visszaesése is innen ered, hiszen kell egy esztendő, míg eredményt kaphatunk.

— Reális, nagy terveik vannak, de hogyan valósulnak meg a rekonstrukció óta már ismét elavult istállókban?

— Két sürgős dolgunk van: bővítjük, korszerűsítjük a meglévő istállókat, most már saját erőnkből. Ezzel párhuzamosan — főleg a fajtakeresztezés után — a kisebb hozamú teheneket felváltjuk az újakkal. Ha ez az állomány beáll, még egy feladatot kell" megoldani. Bővítenünk kell tejüzemünket, de ez már inkább öröm lesz, mint gond.

Csak következetesen

Tiszaföldváros is, Cibakházán is a jövőben bíznak. A teljesség igénye nélkül beszélgettünk a ma gondjairól, a holnapok változásairól. Törekvéseik igazolják, hogy tudják: az államtól kapott milliókért adni is kell. Annyi bizonyos, sem a tej-, sem a hústermelést nem lehet egyik évről a másikra alapjaiban megváltoztatni, milliókkal a kézben sem. De a szarvasmarha-program megszületése óta már jónéhány év eltelt, az értékesített tej mennyisége pedig — sajnos — csökkent. A kezdeti ♦bizonytalankodások után ma a tervek reálisnak, bíztatónak látszanak. Következetes végrehajtásuk a népgazdaságnak és a szövetkezeteknek egyaránt érdeke.

T. Szűcs Etelka

Ezüstcsillagokkal a váll-lapon

A „tiszthelyettes” szóról sok embernek még a tréfabeli őrmester, vagy a hangosan kiabáló, embertelen, a katonai driltől befolyásolt tiszthelyettes jut az eszébe. Ez azonban már a múlté. Így érzi ezt Csollák János főtörzsőrmester is, aki már egészen fiatalon, vonzalmat érzett a katonai pálya iránt. Ezért cserélte fel autószerelő szakmáját néphadseregünk egyenruhájára, a hivatásos tiszthelyttesi pályára.

—• Tiszthelyettes vagyok — mondta —, de önálló parancsnok, az ezzel járó ösz- szes felelősséggel. Ez a beosztás ösztönöz a jó munkára. tudásom állandó gyarapítására. Szép hivatás. Pénzt keresni másutt is lehet, de a hivatás az más, mir^t az állás. Itt nem méricskéli az ember az idő múlását, nem nézi hány óra, letelt-e a munkaidő. Jó ebben a közösségben élni. Nem csak a katonaéletbe^ vagyunk

együtt. Emlékszem, nem rég történt, egy Abádszalókról bevonult katonánk lakásépítés előtt állott, s anyagi gondjai voltak. Mikor megi

tudtuk, összefogott az alegység s egy vasárnapon kimentünk, segítettünk. Nem nagy ügy tudom, de jól esett

neki. \

Parancsnokai véleménye szerint Csollák főtörzsőrmester jó katona, jó alegység parancsnok. Sok hasonló tiszthelyettesre lenne szükségük. Ezek hallatán azon töprengtem, mitől válik valaki jó parancsnokká? Talán attól, hogy sokoldalúan képzett, jól oktat és soha nem jön zavarba? Vagy az a jó parancsnok, aki pedáns, mindig vasalt ruhában jár, tőmondatos parancsokat osztogat? Hogyan vélekedik erről a tiszthelyettes?

— A parancsnoknak tekintélyt kell kivívnia, s ezt nem nagy hanggal, hanem munkával, rátermettségével kell elérnie. Ügy érzem, nekem sikerült. Nem voltköny- nyű. Mostmár bármit kérek

— mert a katonaságnál ilyen is van, nem csak parancs — mindent végrehajtanak. S tudja miért van ez? Mert szeretem az embereket. Amikor parancsokat adok, kérek, dicsérek vagy fenyíték

— mindig az embert nézem,

akinek dolgoznia, cselekednie kell.

Csollák János nemcsak a katonák nevelésében, a mozgalmi munkában is a jobbak közé tartozik.

— Mozgalmi tapasztalataimat az ifjúsági szervezetben szereztem, később felvettek a pártba is. Pártmunkám fő területe az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának segítése, a fiatal katonák művelődési lehetőségeinek megteremtése.

A politikai munkát mindig éppolyan lelkesen végeztem, mint a katonai, szakmai feladatokat. Azt hiszem ez természetes is, mivel a katonák politikai tisztánlátása legalább olyan fontos, mint az, hogy ismerjék a harcitechnikát a fegyverek kezelését.

Azt hiszem, a teljes igazsághoz hozzátartozik — s ez kitűnt Csollák tőtörzsőrmester szavaiból is —, tiszt- helyettesnek lenni szép, de nehéz hivatás. Nem hivatalnoki pálya és eltér a szakmunkás hétköznapjaitól, ünnepeitől is. Sokrétű feladat; sokoldalú embert kíván.

hogy a fiúkat a szocialista hazához hű, fegyelmezett katonákká neveljük. A hadi- technikai ismeretek átadásához egy kicsit pedagógusnak is kell lennie. A kiképzések, gyakorlatok vezetéséhez pedig egészséges, teherbíró, képzett katonának.

Csollák főtörzsőrmester vallja, hogy ezek az alapok kellenek ahhoz, hogy valaki tiszthelyettesi egyenruhát ölthessen, vállapján az ezüstcsillagokkal.

T. Gy.

láltuk, 30 százaléka állami támogatás.

— Tizenötmillió forintot kaptak. Követte-e a modern technikai feltételek megteremtését a tenyésztés korszerű módszereinek bevezetése, értem ezen a megfelelő fajtakiválasztást, keresztezési eljárásokat, takarmány- és legelőgazdálkodást ?

— Vegyük sorba. A fajtáról bebizonyosodott, hogy a magyartarka nem felel meg a tejtermelés mai feltételeinek. Pajtaátalakító kísérletünk a Holstein Friz, a jól tejelő kanadai szarvasmarha és a magyartarka keresztezésével kezdődött. Éppen a hetekben születnek az első keresztezett borjak. Így a tejhozam növekedéséről még nem beszélhetünk. Ami a zöldtakarmányt illeti, azzal nem lesz gondunk, 300 hektárnyi felújított legelőnk van. Ez annál is lényegesebb, mert a napokban érkezik meg a dotációval vásárolt 150 tisztavér Holstein Friz üsző Kanadából. Ugyanis az említett, országosan bevált és elterjedt keresztezési eljáráson túl törzsállományunkat a nagy tejhozamú kanadai fajta meghonosításával is fel akarjuk frissíteni. Fogadásukra nagy gonddal, tervszerűen igyekszünk felkészülni. Kan- csolatot tartunk kutatóintézetekkel, tanácsokat, módszereket kérünk és kapunk tenyésztésükhöz.

Most már saját erőből

A cibakházi Vörös Csillag Tsz szarvasmarha-állománya elavult istállókban, a két üzemrész négy helyén van. Pomázi Lajos főállattenyésztő helyesbít: az a 15 százalékos csökkenés az értékesített tej mennyiségére igaz, a tényleges tejhozam azonban több volt.

— Dajkás borjaink vannak. Nem tartjuk gazdaságosnak a 2000 literen aluli tehenek fejősét, nem is az. Ezeket kicsapjuk a gulyára, s tejükét kiszoptatjuk a borjakkal.

— Az állami dotáció fel- használását is kérdezte. Szakosodást határoztunk el 1966—67-ben, amikor középtávú tervünket kidolgoztuk, amire — központi jóváhagyás után — dotációt is kaptunk. Ennek segítségével a tejre és az élőállat értékesítésére specializálódtunk. Felhasználtunk mintegy 15.5 millió forint állami támogatást, csaknem 11 millióval megtoldva saját fejlesztési alapunkból. A telepfeket rekonstruáltuk,