Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 27. (Folytatás az 1. oldalról) ér el a szocializmus a haladás, a béke és a biztonság ügye. Közel két hónapja fejező­dött be Helsinkiben az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet Ennek a tanácskozásnak a történelmi jelentősége elvitathatatlan. Első ízben Került sor az eu­rópai és az észak-amerikai térség szocialista és tőkés or­szágai legmagasabb rangú vezetőinek a találkozására, egy olyan kiemelkedő fon­tosságú béke-okmány aláírá­sára, amely mélyen befolyá­solja földrészünk jelenét és jövőjét. Európa biztonsága Heisiiki után A biztonsági és együttmű­ködési értekezlet eredményei­nek megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez nélkü­lözhetetlen az akut nemzet­közi konfliktus-gócok felszá­molása. A vitatott problémák rendezése, hiszen ezek hát­ráltatják az enyhülési folya­matot, következésképp, nega­tívan hatnak az európai hely­zetre is. Tovább kell harcolni azért, hogy a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel egészüljön ki. A fegyverkezési verseny megállítása vagy ütemének csökkentése jótékonyan befo­lyásolná az enyhülési folya­matot, és lehetővé tenné,' hogy az egyes országok kor­mányai anyagi eszközöket szabadítsanak fel a békés építésre és más országok megsegítésére. Kormányunk egyetért minden ésszerű le­szerelési indítvánnyal. Ebből indultunk ki, amikor tárno­ka ttuk a Szovjetunió ilyen jellegű javaslatait, s ez vezé­rel bennünket most is, ami­kor egyetértünk a szovjet kormánynak az ENSZ köz­gyűlés 30. ülésszakára beter­jesztett javaslataival, a nuk­leáris fegyverkísérletek álta­lános és teljes betiltását, az új tömegpusztító fegyverek kidolgozásának és gyártásá­nak megtiltását előirányzó indítványával. Támogatjuk a genfi leszerelési bizottság két társelnökének javaslatát a környezeti hadviselés tilal­máról, valamint a közép-eu­rópai haderők csökkentésére vonatkozó elképzeléseket. A Magyar Népköztársaság népe örömmel üdvözölte azo­Ez év tavaszán kaptunk hírt az Indiai Köztársaságban lejátszódott kormányellenes készülődésről. Indira Gandhi miniszterelnök India haladó, demokratikus erőire támasz­kodva határozottan fellépett a reakciós, a kormány meg­döntését célzó törekvések el­len. Intézkedései jó szolgála­tot tettek mind India belső helyzetének, mind a nemzet­közi enyhülésnek, örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy e helyen is kifejezzem: kormányunk nagyra értékeli az Indiai Köztársaság elnöke, Fakhruddin Ali Ahmed teg­nap kezdődött hivatalos ma­gyarországi látogatását. A Magyar Népköztársaság kormánya folytatja bevált és az élet által igazolt külpoli­tikáját. Külpolitikai irányvo­nalunkat megerősítette a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa, és egyben előhúzta, hogy azt a jövőben még hatékonyabban kell érvényesítenünk. Szoros együttműködésünk a szocialista közösség állama­ival nagyban hozzájárul épí­tő munkánk külső feltételei­nek biztosításához, szocialista rendszerünk zavartalan fej­lődéséhez. Kiemelkedő szere­pet tölt be ebben a Szovjet­unió. A nagy szovjet nép, amely felszabadította orszá­gunkat a hitleri hordák és magyar csatlósaik uralma alól, óriási segítséget nyújtott népünknek új élete megindí­tásához is. Csütörtökön volt 30 esztendeje annak, hogy a felszabadult Magyarország és a Szovjetunió helyreállította diplomáciai kapcsolatait. Ez annak idején hathatós támo­gatás volt ahhoz, hogy ha­zánk megtalálja helyét a vi­lágban. Mi mindig fontos követel­ménynek tartottuk külpoliti­kánk összehangolását a szo­cialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunió­val. A korábbival bonyolul­tabbá váló nemzetközi osz­tályharcban ez ma időszerűbb, mint volt valaha. Kezdemé- nyezően dolgozunk azon, hogy szélesítsük együttműködésün­ket a Szovjetunióval a nem­zetközi politikában is. Az idén 20 esztendős Var­sói Szerződés teljes egészében betölti a létrehozásakor meg­határozott funkciókat; védel­mezi a tagországok békéjét és biztonságát, hozzájárul a tagállamok egymás közötti kapcsolatainak elmélyítésé­hez. A szocialista országok min­den bizonnyal további erő­feszítéseket tesznek'a tőkés országokkal fennálló kapcso­lataik fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal általában rende­zettek és fejlödőek, de még sok a kiaknázatlan lehetőség is. A magunk részéről hosszú­távú, kölcsönös előnyökön alapuló,, káros megkülönböz­tetésektől mentes gazdasági­kereskedelmi kapcsolatokat akarunk a nyugati országok­kal. Nem mondhatjuk, hogy ez utóbbiak részéről minden esetben hasonló készséget ta­Puja Frigyes beszédét mondja Mi továbbra is azon a vé­leményen vagyunk, hogy a közel-keleti konfliktus ren­dezésének legcélszerűbb esz­köze a genfi béke-konferen­cia lenne, amelyen az érde­kelt arab államok, a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet, továbbá a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői vennének részt. A legfonto­sabb azonban annak a tudo­másul vétele, hogy a közel- keleti krízis tartós és igazsá­gos rendezése elképzelhetet­len a szocialista országok, mindenek előtt a Szovjetunió közreműködése nélkül. Indokínában az utóbbi hó­napokban örvendetes esemé­nyek történtek. Hősies küz­delem után teljesen felszaba­dult Dél-Vietnam, s Kambod­zsában és Laoszban is győ­zelmet arattak a hazafias erők. Mi a magunk részéről lehetőségeinkhez mérten, ez­után is támogatjuk az indokí­nai népeket — most már a háború sebeinek begyógyítá- sában, békés jövőjük építé­sében. antiimperialista, a nemzetkö­zi enyhülés megszilárdítását célzó határozatait. Amit az ENSZ-közgyülés VII. rendkívüli ülésszakának munkája is igazolta: a nem­zetközi enyhülés folyamatá­nak elmélyülése kedvező fel­tételeket teremt a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok igaz­ságos rendezéséhez, s a fej­lődő országok e vonatkozás­ban is számíthatnak a szoci­alista országok szolidaritására és támogatására. A Magyar Népköztársaság továbbra is törekszik a fej­lődő országokhoz fűződő kap­csolatai szélesítésére. Az el­múlt öt évben 22 fejlődő or­szággal létesítettünk diplomá­ciai kapcsolatot, s néhány fej­lődő országban nagykövetsé­get állítottunk feL Politikai és gazdasági kapcsolataink számos fejlődő országgal bő­vültek. Befejezésül a külügyminisz­ter ismételten hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy a szocialista országok töretle­nül folytatják küzdelmüket az enyhülés folyamatának kiszé­lesítéséért, visszafordíthatat­lanná tételéért. A szocialista országok szüntelen kezdemé­nyezései nélkül — mondotta — az enyhülés megtorpanhat, lefékeződhet és ez nagy ve­szélyekkel járna. Kijelen­tette: kormányunk az enyhü­lés, a béke és a biztonság megszilárdításának ügyét szolgálja, amikor aktívan munkálkodik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XL kongresszusa határozatainak végrehajtásán. Gazdasági kérdések a vita középpontjában Gócza József (Szolnok me­gye, 12. választó kerület), a jászkiséri Lenin tsz elnöke a szarvasmarha-program vég­rehajtásával foglalkozott. Mint mondotta, a program helyesen számolt táplálkozá­si kultúránk kedvező vál­tozásaival, a hús- és tejter­melés iránti növekvő igé­nyekkel. Késedelmes volt viszont a* arányok tisztázása, a szako­sodás kijelölése. Ez nagyban közrejátszott a tehénállo­mány csökkenésében és a tejtermelés helyenkénti visz- szaesésében. Pedig 1973—74- ben Szolnok megyében a szarvasmarha-állomány, s ezen belül a tehenek száma dinamikusan növekedett. A kezdeti felledülés után azonban a növekedés meg­állt. Az idei első félévben például — az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va — 38 000 hektoliterrel kevesebb tejet termeltek, és valamelyest a tehén-állo­mány is csökkent. A gazda­ságok központi intézkedése­ket várnak, amelyek minde­nek előtt a termelési tevé­kenységet ösztönzik. Tovább növekedett Szol­nok megye mezőgazdaságá­nak gépi ellátottsága, de a sokféle * géptípus és az el­avult gépek javítása, üze­meltetése állandó gongot okoz. Különösen kevés a be­takarító és a szállító gép, s az állattenyésztéshez és a zöldségtermeléshez sem áll rendelkezésre elegendő gép. Gócza József olyan köz- gazdasági szabályozó rend­szer kialakítását sürgette, amely mindenek előtt a ter­melés hatékonyságára, a bel­ső tartalékok feltárására és a takarékosságra ösztönöz; arra, hogy minden gazdaság­ban elsősorban a társadalmi érdekek érvényesüljenek. Meg kell szüntetni azt a szemléletet, hogy „semmi sem drága, különösen, ha az nem az egyén zsebét érinti”. Dr. Komócsin Mihály (Csongrád megye, 4. válasz­tókerület), megyei pártbi­zottsági első titkár hangsú­lyozta: lakosságunk széles köre magáévá tette a kong­resszus határozatait, a párt programnyilatkozatát, és el­várja azok gyakorlati meg­valósítását az állami munká­ban is. A képviselő a to­vábbiakban arról beszélt, hogy a kapitalista vi­lágban végbemenő válság hatásainak kivédése ilyen intézkedéseket kíván, majd a Csongrád megyét sújtó ár- és belvizek pusztításá­nak megelőzéséről szólt. Széles Lajos (Szabolcs me­gye, 19. választókerület), a megyei tanács fehérgyarmati járási hivatalának elnöke felvetette a mezőgazdasági termékek értékesítésének ne­hézségeit, amelyek kedvezőt­lenül befolyásolják a terme­lést. Megyénkben — mon­dotta — százezer darabbal csökkent a sertésállomány, s ebben közre játszott az is, hogy a felvásárlás és a fel­dolgozás nem volt zavarta­lan. Az idép várható burgo­nyatermésből mintegy 800— 1000 vagonnyinak nincs biz­tosított piaca. Ezért örven­detes tényként nyugtázta, hogy a munkaprogramban megfogalmazták a mezőgaz­dasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését. Ollári István (Borsod me­gye, 10. választókerület), a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágya-gyárának gyárvezetője arról tájékoz­tatta képviselőtársait, hogy — a KGST-együttműködés további bővítésében is szá­mottevő — PVC—III. nagy kapacitású műanyaggyár be­ruházásain dolgozó vállala­tok összehangolt, felelősség- teljes munkát végeznek. Nem így azok, ahonnan az építés­hez szükséges anyagokat szerzik. A gondok között említette, hogy — jóllehet az import gépek beszerzésére az Állami Tervbizottság meg­felelő devizakeretet hagyott jóvá — a külföldi gépek megvásárlásának külkeres­kedelmi engedélyezése az in­dokoltnál hosszabb időt vesz igénybe, lassítja a gyár tetű alá hozatalát. Dr. Bartha Tibor (Hajdú«’ Bihar megye, 8. választó ke­rület) református lelkész, a tiszántúli református egyház- kerület püspöke az európai 'biztonsági és együttműködés Helsinkiben aláírt záró do­kumentumának jelentőségről szólt Pethö Tibor (Budapest, TK választókerület), a Magyar Nemzet főszerkesztője kül­politikai kérdésekkel, főleg a leszereléssel foglalkozott, majd a magyar—szovjet dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lének 30. évfordulóját mél-; tatta. Horváth Lajos (Baranya roegye, 3. választókerület), Baranya megye tanácselnöke a kormány munkaprogram­ját értékelve hangoztatta, hogy a Minisztertanács he­lyesen értékeli társadalmunk építésének helyzetét, jól ve­szi számba a párt XI. kong­resszusának határozataiból adódó tennivalókat, s jól ítéli meg a kormányzat sze­repét, felelősségét és felada­tait is. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a gazdálkodás gondjait, nehézségeit vala­hogy kevéssé érzékeli a köz­vélemény. Jóllehet, ez a biz­tonságérzet a gondenyhítő ‘ intézkedések hatásosságát is jelzi, érdemes lenne jobban, sokoldalúbban, tényszerűb- ben feltárni a nehézségeket, igényelve a közösségek se­gítő tenniakarását, a társa­dalom tudatos cselekvését, áldozatvállalását. Boza József (Bács megye, 18. választókerület), az MSZMP kalocsai járási bi­zottságának első titkára a Bács megyei tapasztalatok alapján az iparfejlesztés gondjairól beszélt. A Minisztertanács prog­ramja fölötti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra. Az elnöklő Péter János ezért megadta a szót Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének, aki válaszolt az elhangzottakra. (Folytatás a 3. oldalon) /> Történelmi tény, hogy az európai biztonsági értekez­let összehívását a szocialista országok kezdeményezték, az értekezlet sikeres befejezése, a záróokmány kidolgozása és aláírása azonban vala­mennyi résztvevő állam ér­deme. Mi úgy véljük: a követke­ző hónapok és évek egyik leglényegesebb nemzetközi feladata az lesz, hogy a biz­tonsági értekezleten képvi­selt országok kormányai kö­zösen átültessék az életbe mindazt, amit Helsinkiben elfogadtak. Az, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet mi­lyen mértékben segíti elő a béke és a biztonság meg­szilárdítását, elsősorban at­tól függ, hogy a résztvevő országok miképpen hajtják végre a záróokmányban fog­laltakat. A Magyar Népköz- társaság maradéktalanul tel­jesíteni fogja vállalt kötele­zettségeit. Kormányunk már­is intézkedéseket tett a zá­róokmány rendelkezéseinek végrehajtására Ezt tette a többi szocialista ország kor­mánya is. A biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikeres be­fejezését világszerte megelé­gedéssel üdvözölték. Ámde, az általánosan kedvező visszhangba hamis szólamok is keveredtek. Egyes nyuga­ti megnyilatkozások szerint a biztonsági értekezlet csak b szocialista országoknak volt hasznos, s most már a szo­cialista országokon a 6or, hogy jelentős politikai en­gedményekkel „fizessenek” a nyugati országok állítólagos előzékenységéért Ez azon­ban tarthatatlan álláspont. A záróokmány köztudomásúan tárgyalások, kölcsönös komp­romisszumok és nem egyol­dalú engedmények alapján jött létre és tükrözi minden európai nép érdekeit A biz­tonsági értekezletnek bizo­nyára akadnak vesztesei is, de; ezeket nem a béke hívei­nek -.táborában, hanem az enyhülés ellenségei között kell keresni. Az értekezlet és annak záróokmánya a béke és a biztonság ügyét szolgálja és aki ezt veszte­ségként könyveli el, az ma­gáról állít ki nem éppen hízelgő bizonyítványt. A záróokmányban foglal­tak végrehajtásáról is külö­nös véleményeket lehet hall- lani nyugaton. Egyesek sze­rint a szocialista országok a záróokmány harmadik feje­zetének, azaz a kulturális és oktatási kapcsolatokra, az információk cseréjére és az úgynevezett emberi kapcso­latokra vonatkozó rendelke­zéseknek .a hiánytalan vég­rehajtásával bizonyíthatják majd, hogy őszintén akar­ják-e az enyhülést. Mintha a szocialista országoknak bi­zonyítására lenne szükségük! Azt, hogy a szocialista or­szágok az enyhülés, a békés egymás mellett élés hívei, egész eddigi politikájuk cá­folhatatlan ul igazolja: ezt a nyugati politikusok egy ré­széről bizony nem lehet el­mondani. A szocialista or­szágok — köztük hazánk — természetesen végrehajtják majd a záróokmány harma­dik fejezetét is. Nem árt azonban emlékeztetni arra, hogy a biztonsági értekez­let záróokmánya nemcsak egy fejezetből áll, abban van első és második fejezet is, s ezek legalább olyan fonto­sak mint a harmadik. A biztonsági értekezlet zá­róokmányának a végrehajtá­sa hozzájárul majd az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdításához, a résztvevő államok kétoldalú kapcsola­tainak bővítéséhez és segíti a vitás kérdések békés meg­oldását. Ezen túlmenően — ismerve Európa és Észak- amerika jelentőségét és ha­tását a nemzetközi folyama­tokra — pozitív befolyást gyakorol majd az egész világ békéjére és biztonságára is. Ezért a záróokmány végre­hajtásának rendkívüli fon­tossága van az enyhülési fo­lyamat elmélyítésében álta­lában. Amikor azonban erről be­szélünk, nem szabad szem elől tévesztenünk a kérdés másik oldalát sem. A biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltakat csak szívós mun­kával, a hidegháborús erők­kel vívott szüntelen harcban vátlhatjuk valóra. kát a kedvező változásokat, amelyek a fasiszta uralom megdöntését követően Portu­gáliában végbementek. Üd­vözöljük, hogy Portugália kormánya következetesen tö­rekszik a gyarmatok függet­lenségének biztosítására. Ugyanakkor bizonyos jelen­ségek aggodalomra adtak okot. Mindig is az volt a vé­leményünk, hogy egyedül a portugál népre tartozik, mi­lyen irányt szab országa fej­lődésének, és ebbe senki sem szólhat bele kívülről. Az európai biztonság ügyé­től és az arab népek iránti szolidaritásunktól vezettetve továbbra is nagy figyelmet fordítunk az izraeli agresszió következményeinek a felszá­molására. Erősítettük együtt­működésünket az arab világ országaival, nem utolsó sor­ban az Egyiptomi Arab Köz­társasággal és támogattuk a válság átfogó rendezésére irá­nyuló erőfeszítéseket. Eb­ben a szellemben készek va­gyunk kapcsolatainkat a jö­vőben is fejleszteni velük és támogatni a válság igazságos és érdemi rendezését célzó, az összes érintett arab or­szággal, a palesztínai arab néppel, a szocialista orszá­gokkal és a világ antiimperi- alista erőivel való együttmű­ködésen alapuló lépéseiket. Reméltük, hogy a közel- keleti válságot sikerül béké­sen és igazságosan, az' összes érdekelt fél bevonásával ren­dezni. Sajnos ez a remény Iz­raelnek és támogatóinak az ellenállása és bizonyos szov­jetellenes törekvések miatt mind a mai napig nem telje­Politikai enyhülés—katonai enyhülés Külpoiitikánk változatlan pasztalunk, ellenkezőleg, gyakran nyílt diszkriminációs intézkedésekbe ütközünk. Az ilyen akadályok lebontását — a helsinki záróokmány rendelkezéseivel összhangban ' — nélkülözhetetlennek tart­juk. A fejlődő országok nemzet­közi tevékenységének jelen­tős állomása volt az el nem kötelezett országok külügy­minisztereinek augusztus vé­gén, Limában tartott konfe­renciája. Üdvözöljük a limai külügyminiszteri értekezlet sülhetett. A közelmúltban újabb egyiptomi—izraeli csa­patszétválasztási megállapo­dásról értesültünk. Mi nem osztjuk a megállapodás lét­rehozóinak derűlátását. Ál­talános vélemény szerint az egyezmény nem viszi előre a konfliktus végleges megoldá­sát; nem érinti a közel-keleti helyzet rendezésének kulcs- fontosságú problémáit, az 1967-ben megszállt arab te­rületek teljes kiürítését, a palesztínai arab nép nemzeti jogainak elismerését, vala­mennyi közel-keleti ország biztonságának szavatolását. Az amerikai kormány által rendelkezésre bocsátott dol- lár-milliárdokból Izrael lehe­tőséget kap hadigépezete tö­kéletesítésére, időt és lehe­tőséget nyer a további poli­tikai manőverezésre, egyes arab országok és a palesztin táborok elleni fegyveres tá­madásokra. Az amerikai szak­értőknek az egyezmény elle­nőrzésébe való bevonása még bonyolultabbá teszi a kibon­takozást. Mindez a feszültség újabb elemeit hordozza ma­gában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom