Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-27 / 227. szám
1^/5. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 \ Lázár György összefoglalója Tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát Faluvégi Lajos pénzügyminiszter beszéde (Folytatás a 2. oldalról.) Bevezetőben hangsúlyozta: &A. egész vita azt tükrözte, bogy a képviselők helyeslik a kormány előterjesztett munkaprogramját A vita tartalma, hangvétele méltó -volt az ügyhöz, ahhoz a felelősséghez, amely a párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásában az ország- gyűlésre, a törvényhozókra és a kormányra egyaránt hárul. A vita kifejezte a nézetek azonosságát, a nemzeti egységet és az összefogás szándékát. Megfelelő arányban kapott helyet a hozzászólásokban az eredmények számbavétele és a nehézségeit feltárása. ■ — Ezt különösen fontosnak tartom — folytatta Lázár György. — Először azért, mert így teljes a valóságunkról akotott kép, s mert tartozunk népünknek, munkás- osztályunknak, parasztságunknak, értelmiségünknek azzal, hogy elismerjük és megtiszteljük az eredményekben megtestesülő munkájukat. Azt a munkát, — Egy pillanatra sem szabad kisebbíteni a takarékosság fontosságát. Sőt, mint ahogy a vitában is elhangzott, az erre irányuló okos erőfeszítéseinket még tovább kell fokoznunk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy az egyensúly helyreállításában a legfontosabb a fejlesztés. Ezért, amikor a takarékosságról, tartalékaink feltárásáról szólunk, ugyanilyen, sőt még nagyobb hangsúllyal kell beszélnünk a fejlesztés feladatairól. A Minisztertanács elnöke ezzel összefüggésben rámutatott: sokai}., arnikof a fejlesztésről Van szó, kizárólag a beruházásokra gondplnak, pedig ez á fejlesztéssel összefüggő feladatok leszűkítése. Az is alapvető módja a fejlesztésnek, ha a már meglevő termelőerők felhasználásának módját és minőségét változtatjuk meg. Ebben óriási lehetőségek, hatalmas erőforrások rejlenek. Az ipar jelenleg meglevő állóalapjai például kereken 450 milliárd forintot tesznek ki, s ebből mintegy 230 milliárd forintot képviselnek a gépi állóeszközök. Iparunkban 1,2 millió munkás, és csaknem 160 000 mérnök, műszaki szakember dolgozik. Egy évben az iparban 2,4—2,5 milliárd munkaórát használunk fel. Félmunkát végeznénk tehát, ha csak új beruházások útján próbálnánk termelésünk szerkezetét változtatni, A korábbinál nehezebb világpiaci helyzetben is lényegesen nagyobb eredményeket érhetnénk el exportunk növelésében, ha rugalmasabban alkalmazkodnánk a változó viszonyokhoz, exportkínálatunk jobban igazodna a megváltozott körülményekhez. amelynek értelmét éppen abban látják, hogy egész társadalmunk és benne önmagunk életét szebbé, gazdagabbá tegyék. — Másodszor azért, mert a gondok, a nehézségek feltárásában benne volt a javító szándék, annak elismerése, hogy jobban, eredményesebben kell dolgoznunk. Ez adja meg magabiztosságunkat, ezért lehetünk optimisták. Ezért bízhatunk abban, hogy a ma gondjait leküzdve, holnap újabb eredményeket érünk el. Mély meggyőződésünk, hogy terveink végrehajtásában — amint ez a vitában is megnyilvánult — számíthatunk népünk hozzáértő munkájára. Lázár György megállaoí- totta, hogy a vitában a jövő feladatainak számbavételekor sok szó esett a fejlesztés kérdéseiről, a takarékosság, a termelési struktúra korszerűsítésének feladatairól és a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának fontosságáról. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ha csak beruházásokkal kísérelnénk meg a minőségi változásokat megvalósítani. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglévő erőforrásaink jobb kihasználására. Lázár György ezután felhívta a figyelmet arra: a struktúra átalakításában az eddiginél komplexebb és gyakorlatiasabb megközelítésre, a társadalmi és a műszaki feladatok egyidejű számbavételére és magoldására van szükség. Enélkül nem koronázhatja siker törekvéseinket. Ezt a feladatot sem szabad azonban leszűkíteni. Ellenkezőleg: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a struktúra átalakításának munkája nehezebb, mint ahogy eredetileg feltételeztük. Nehezebb, egyebek közt azért, mert ma már nem az ágazati struktúra megváltoztatása a fő feladat, hiszen az — tekintetbe véve hazánk adottságait és nagyságrendjét — lényegében megegyezik a fejlett ipari országok ágazati struktúrájának jellemzőivel. Az alapvető különbség a termékstruktúrában, a gyártmányok összetételében van. És ebben jut kifejezésre az a különbség is, ami a termelékenységet illetően tapasztalható. A struktúra átalakítása során tehát az alapvető feladat a gyártmányösszetétel, a termékek korszerűsítése. Ez megfelel annak a törekvésünknek is, hogy javítsuk exportképességünket. A struktúra változását — folytatta Lázár György — központi eszközökkel segítenünk kell és segíteni fogjuk. Ügy gondolom azonban, hogy itt különös hangsúlyt kap az a vállalati önállóság és önálló cselekvés, amiről a képviselők is szóltak a vitában, és ami nélkül ezen a téren sem haladhatunk előre. A termelési szerkezet korszerűsítésének feladatai azonban nem korlátozódnak csak az iparra. A mezőgazdaságban legalább ennyire fontos a szerkezet, a hatékonyság javítása. Ennek kapcsán megemlítette: 1960-ban kereken — hatóanyagban számítva — 170 ezer tonna műtrágyát használtunk fel, 1974-ben pedig — ugyancsak hatóanyagban számítva — 1 millió 350 ezer tonnát. Megállapítások szerint, a felhasznált műtrágyának körülbelül 15—20 százaléka különböző okoknál fogva valójában nem hasznosul. Ha meggondoljuk, ez annyit jelent, hogy ma csupán a hatásfok-veszteség miatt kárba veszett műtrágya mennyisége több, mint amennyit 1960-ban egész évben összesen felhasználtunk. Abban bizonyára egyetértenek a mezőgazdaság vezetői és szakértői is, — mondotta Lázár György —, hogy lehet és kell javítani a felhasználás .hatékonyságán. Nem csak ez a példa bizonyítja, hogy a mezőgazdaságban is időszerű feladattá vált a meglévő eszközökkel való jobb gazdálkodás. A Minisztertanács elnöke egyetértett a felszólalt képviselőkkel abban, hogy a munkaerőgazdálkodás, az üzem- és munkaszervezés, a munka- fegyelem javítása sürgető feladat. Mély meggyőződésem — mondotta —, hogy ezeken a területeken csak akkor jutunk előre, ha a vállalatok felelősen cselekszenek. Olyan feladatokról van szó, amelyeket kívülről csak segíteni lehet, megoldani azonban vállalaton belül kell. Mindezekből következően mélységesen egyetértek azokkal, akik a kormány, a minisztériumok és általában a vezetők felelősségét hangsúlyozták. Hozzáteszem: az élet minden- területéh harcolnunk kell a középszerűség visszahúzó erejével, de különösen fel kell lépnünk a középszerűség ellen a vézetés minden szintjén, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk — a fejlett szocialista társadalom építését — nem lehet középszerű munkával megvalósítani. Együttműködés a szociálissá országokkal Teljes egyetértését fejezte ki a Minisztertanács elnöke azokkal a felszólalókkal, akik hangsúlyozták, hogy fejlesztési politikánkban szorosan együtt kell működnünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi országával. Valóban ez az egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy azok a nagyszerű tervek, amelyeket magunk elé tűztünk, megvalósulnak, és szándékainkkal egyezően mindinkább hatékonyan valósulnak meg. Lázár György befejezésül bejelentette, hogy a vitában elhangzott javaslatokat és észrevételeket a kormány az eddig kialakult gyakorlatnak megfelelően feldolgozza, és erről a képviselőket tájékoztatni fogja. Végül a kormány nevében még egyszer köszönetét mondott az alkotó vitáért, és kérte, hogy az előterjesztett munkaprogramot, a választ az országgyűlés fogadja el. Lázár György válasza után határozathozatal következett. Az országgyűlés a Miniszter- tanács elnökének előterjesztését a kormány munkaprogramjáról és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag egyhangúlag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután a Magyar Nép- köztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása következett- Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta: a népgazdaság fejlesztésének és társadalmi ellátásának 1974. évi tervét teljesítettük, noha a népgazdaság egyensúly-viszonyai a kívánatosnál kedvezőtlenebbül alakultak. Népünk életszínvonala az előirányzatot meghaladó mértékben javult. A költségvetés keretébe tartozó oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális, védelmi és igazgatási feladatok pénzellátása a törvényben jóváhagyott céloknak megfelelően történt. Az eredményekkel biztatóan hozzájárultunk a IV. ötéves terv megvalósításához. A miniszter rámutatott, hogy az 1974-es esztendőben több nehézséggel kellett szembe néznünk, mint a megelőző időszakban. Különösen nagy gondot okozott a tőkés világpiac hatása, mert a nyers- és alapanyagimport jobban drágult, mint ahogy exporttermékeink árát emelni tudtuk; élőállat- és húskivitelünket a Közös Piac korlátozó intézkedései gátolták1974-ben a költségvetés kiadásai 7.8 százalékkal, bevételei csak 7,4 százalékkal — A költségvetés egyen- , súlyát 1974-ben is a gazdálkodó szervek költségvetési kapcsolatai határozták meg. Főként ezek következménye, hogy a költségvetés hiánya 1,2 milliárddal nagyobb volt a tervezettnél, s erre hitelforrásokat kellett igénybe vennünk. Ezután elmondta a miniszter, hogy a nemzeti jövedelem háromnegyedét — az elmúlt években kialakult arányoknak megfelelően — fogyasztásra fordítottuk. Megvalósítottuk az életszínvonal emelésére vonatkozó elgondolásainkat, sőt az életkörülmények javításában, az életmód formálásáb'an, tavaly többet tettünk, mint a IV. ötéves terv előző éveiben. A lakosság teljes pénzbevétele közel 12 százalékkal növekedett. A miniszter szólt arról, hogy 1974-ben társadalombiztosítási célokra összesen 36,8 milliárd forintot, 17 százalékkal többet fordítottunk, mint a megelőző évben. — A közlemény joggal elvárja, hogy állandó figyelmet fordítsunk a tanácsi gazdálkodás sokoldalú fejlesztésére, hiszen ez mindennapi életünkkel szoros kapcsolatban van. 1974-ben a tanácsok — Az 1974. évi gazdálkodás tapasztalatai alapján három fontos követelmény áll ipar- vállalataink előtt: — Először: a gyártmányszerkezetet gyorsabban kell korszerűsíteni; a világgazdaságban végbemenő tartós változásokhoz a hazai gazdálkodás minden területén okosan igazodni kell. — Másodszor: az anyag- és energiatakarékosságban az intézkedési terveket mindenütt következetesen végre kell hajtani. A miniszter közölte: az ésszerű takarékosságra való serkentés, továbbá az importanyagok és energiahordozók külpiaci áremelkedése miatt 1976-ban emelni fogják az energiahordozók és a villamos energia, az üzemanyagok, egyes építőanyagok, vegyipari cikkek termelői árait, s rendezik az áruszállítási tarifákat — A harmadik követelmény: a jövőben azokat a technológiai változásokat kell előnyben részesíteni, amelyek egyszerre anyag- és munkaerőmegtakarítást is eredményeznek, és javítják a vállalat pénzügyi eredményeit is. A mezőgazdasággal kapcsolatban elmondta: az állami gazdaságok 1974-ben jó termelési eredményeket éremelkedtek, ennyivel haladták meg a tervezettet. Az előző évhez képest a költségvetési pénzforgalom 22 százalékkal növekedett, miközben a társadalmi termék 1! százalékkal bővült. A költségvetésből ugyanis megtérítettük az importőrök számára a tőkés piacról származó energia és nyersanyag áremelkedések túlnyomó részét, így az importtámogatósokra a tervezettnél csaknem 16,8 milliárd forinttal többet fordítottunk. — A jövőben nem. tartható fenn a terhek olyan megosztása, amely 1974-ben a költségvetés és a vállalatok között érvényesült. Erre nyomatékosan felhívta a figyelmet kormányunk elnöke, amikor a pénzügyi politika feladatairól szólt. A költségvetés — a forint vá- sárlóképesságének veszélyeztetése nélkül — nem vállalhatja tartósan a cserearány-romlás terhét. Ezért kellett 1975-ben és kell a ijövő év január 1-től is egyes anyagok és importtermékek termelői árát emelni, és az adózási szabályok módosítására is sor kerül. már több mint 60 milliárd forinttal rendelkeztek, ez 9 milliárd forinttal több volt az előző évinél. A tanácsok pénzügyi helyzete rendezett volt. Egybevetve a társadalmi közkiadásokat: a központi, a társadalombiztosítási és a tanácsi intézmények összesen 109 milliárd forintot használtak fel,, az előző évinél 12 százalékkal többet. A továbbiakban a vállalatok gazdálkodásáról szólt. Elmondotta : vállalataink és szövetkezeteink gazdasági ereje 1974-ben is tovább nőtt. Állóeszközeink értéke 52 milliárd forinttal gyarapodott. Árbevételük, illetve értékesítésük 13 százalékkal, nyereségük 16 százalékkal növéke- dett. A pénzügyi eredmények egy része azonban a költség- vetési támogatásokból származik. A IV. ötéves terv eddigi eltelt időszakában 40 százalékkal növekedett az egy főre jutó ipari termelés — folytatta a miniszter. — Ez önmagában kedvező, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ez alatt az idő alatt ugyanilyen mértékben emelkedett az egy főre jutó gépek, berendezések értéke is. tek el. Ez pénzügyi helyzetükben is megmutatkozott. Először sikerült elérniük, hogy nem volt közöttük veszteséges gazdaság. — Népgazdaságunk tervszerű és zavartalan fejlődésének feltétele a külgazdasági kapcsolatok folyamatos bővítése, a külkereskedelem és nemzetközi fizetéseink egyensúlyának biztosítása. 1974- ben és 1975 eddig eltelt időszakában behozatali többlet keletkezett és ezért a tervezettnél nagyobb mértékű külföldi hitelt kellett felvennünk. Jövőbeni gazdasági fejlődésünk egyik kulcskérdése a KGST-tagországokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködésünk, a szocialista gazdasági integráció. — Gazdasági fejlettségünk szintje, valamint a nemzetközi munkamegosztásban elfoglalt helyünk egyaránt indokolja, hogy aktív kereskedelmi és hitelkapcsolatokat alakítsunk ki a világ sok országával a kölcsönös előnyök alapján. Ezért áruexDortunk- hoz növekvő összegű hiteleket nyújtunk. — Az elmúlt esztendő eseményeiből azt a következtetést is levontuk, hogy nagyobb előrelátással, kritikával kell elemeznünk a világ- gazdasági előrejelzéseket, s belőlük beszerzési, értékesítési és valutapolitikánkban idejében gyakorlati következtetéseket kell levonnunk. Beszéde befejező részében Faluvégi Lajos ezeket mondta: — Sikerekkel és tanulságokkal vagyunk gazdagabbak. És azzal az elhatározással, hogy tovább folytatjuk a bevált gazdaságpolitikát és fejlesztjük irányítási rendszerünket, igazítva az új feltételekhez és a nagyobb követelményekhez. Jövő terveinknek jobban kell alkalmazkodniuk a realitásokhoz, a gazdasági irányításnak és szabályoknak pedig a terv céljaihoz. A gyorsabban változó feltételek által megkívánt rugalmasabb gazdaság- vezetés akkor lehet eredményes, ha — a hosszabb és rö- videbb távra szóló — feladatok átgondolt, összefüggő rendszerére támaszkodik. A pénzügyminiszter végezetül kérte, hogy erősítsék meg a kormány munkájához adott bizalmat és támogatást és fogadják el az 1974. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. ' Marton János (Győr, 3.bk.) a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte azokat az észrevételeket és indítványokat, amelyek a zárszámadással kapcsolatban hangzottak el az országgyűlés állandó bizottságainak az ülésszakot megelőző tanácskozásain. E munkacsoportok egyöntetű véleménye — hangsúlyozta Marton János —, hogy az 1974- es esztendő a negyedik ötéves terv legnehezebb éve volt. Ennek ellenére a gazdasági fejlődés meghaladta a tervezettet. — Az állandó bizottságok tanácskozásait — amelyeken 73 képviselő fejtette ki véleményét — a sokoldalúság és tenniakarás jellemezte. Az ott elhangzottakból is világossá vált, hogy tavaly mind a felhalmozás, mind a fogyasztás növekedése gyorsabb volt a nemzeti jövedelem termelésénél, azaz több anyagi eszközt használtunk fel, mint amennyit megtermeltünk. A külföldről behozott termékek áremelkedését csak részben lehetett a kivitt áruk árának emelésével ellensúlyozni; a külkereskedelmi forgalomban keletkezett népgazdasági veszteség a npmzeti jövedelem növekményének na- gyobbrészét igénybe vette. Az állandó bizottságok véleményét tolmácsolva az előadó a továbbiakban kitért gazdálkodásunk még megoldatlan feladataira, majd sorra vette a bizottsági üléseken elhangzott véleményeketVégül Marton János az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága nevében javasolta: az országgyűlés fogadja el a Magyar Népköz- társaság 1974. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután Faluvégi Lajos a kormány nevében megköszönte a képviselőknek az országgyűlési bizottságokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat, s hozzátette: azokra a szokásoknak megfelelően — részben követlenül, részben a következő évi terv- és költségvetés terv- javaslatának tárgyalásakor visszatérnek. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — általánosságban és részleteiben — a benyújtott eredeti szöveg alapján egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek pénteki tanácskozásán Péter Járó« és Raffai Sarolta felváltva látta el az elnöki teendőket — véget ért. Kádár János a szünetben képviselőkkel beszélget Több figyelmei a meglévő erőforrásokra Termelési szerkezet korszerűsítése űz ésszerű takarékosság n tanácsok és a vállalatok gazdálkodása
