Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-27 / 227. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK Ára:80 fillér XXVI. évf. 227. sz. 1975. szeptember 27., Hz országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját Befejeződött az őszi ülésszak Tegnap délelőtt a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Részt vettek az ülésen az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Péter János, az országgyűlés alelnöke nyi­totta meg. Az első felszólaló dr. Romány Pál mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszter volt Mezőgazdaságunk helyes úton jár Dr. Romány Pál felszólalása A mezőgazdasági és szán­tóföldi növénytermelés, a kertészet, az állati eredetű termékek termelése, mindez­zel együtt a termékfeldolgo­zás és forgalmazás — a fel- szabadulás óta eltelt három évtizedben hatalmasat lépett előre — mondta bevezetőben dr. Romány Pál. Erről tanús­kodnak a növekvő termésát­lagok, erről tanúskodik az árutermelés. A termelés növekedésének évi üteme emelkedő tenden­ciájú. Szereftnflc az elmondottak­hoz három következtetést a tisztelt országgyűlés figyel­mébe ajánlani és a következ­tetéseket megindokolni. Elő­ször: a mezőgazdasági népes­ségnek ez a létszám- és aránycsökkenése, és ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés említett növekedése úgy valósulhatott meg, hogy hazánkban a társadalmi mun­kamegosztás lényegesen fej­lődött, mélyült A második következtetés szorosan összefügg az előző­ekkel. A mezőgazdasági fog­lalkozásúak arányának csök­A gazdasági ágazatok fej­lesztésében nagy fontosságot tulajdonítunk az erőforrások jobb összehangolásának. En­nek sikere nemcsak anyagi­akon, hanem legalább ennyi­re a helyes szemléleten és az «re támaszkodó konkrét szervezésen múlik. Ez mond­ható el az összességében sike­res, ipari jellegű módszereket alkalmazó termelési rendsze­rekre is. örüljünk annak, hogy kez­dünk gyorsak lenni a tudo­kenése ugyanis együttjár a saját fogyasztásra való ter­melés csökkenésével, azzal, hogy növekszik az igény a feldolgozott rendszeresen forgalmazott élelmiszerek iránt. Az iparág nehezen bir­kózik a megnövekedett fel­adatokkal, jóllehet, szintén nagyot lépett előre. Helyzetünk megítéléséhez fűzött harmadik következte­tésként a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek ter­melésének és gazdálkodásá­nak egyre fokozódó fontossá­gára szeretnénk utalni. A mezőgazdaság bruttó ter­melési értékének kétharma­dát állítják elő a nagyüze­mek. Természetesen van olyan termék is, ahol csak­nem 100 százalékát, de olyan is, ahol csak a felét, vagy még kisebb hányadát. Figyelmünk előterében te­hát a nagyüzemi termelés fej­lesztésének kell állnia. Ez a figyelem a meglévő termelési lehetőségek jobb hasznosítá­sát és újabb nagyüzemi ka­pacitások megteremtését kell, hogy jelentse, főleg az állat- tenyésztésben. mányos technikai haladás eredményeinek megismerésé­ben. De annak nem örülhe­tünk, ha lassúak vagyunk szocialista lehetőségeink hasz­nosításában. — Mondotta a miniszter, majd a' beruházá­sokról szólva rámutatott: — Ott érdemes és ott kell beruházni, ahol ezzel jelen­tős többleteredményhez ju­tunk, ahol a társadalmi mun­ka hatékonyabb. Nagy tarta­lékokat tárhatunk fel és az állattenyésztés belterjességét fokozhatjuk például azzal, ha a fehérjetermelés terüle­tén ruházunk be. A kormányprogramok szintjére emelt fejlesztési el­gondolások — a szarvasmar­hatenyésztés, a zöldségterme­lés és más ágazatok — meg­különböztetett figyelmet kap­nak a beruházási programok kidolgozásánál. A mezőgazdasági szövetke­Dr. Romány Pál a továb­biakban a mezőgazdasági üzemeik egyesülésének né­hány tapasztalatát elemez­te, majd beszédét így foly­tatta: Köztudott, hogy a közgaz­dasági szabályozórendszert 1976. január í-vel módosít­juk. Alapelvünk, hogy a tá­mogatásra érdemes célokat jobban differenciáljuk és a szabályozók jobban igazod­janak a megváltozott külső gazdasági körülményekhez A jövő év elejétől egyes mezőgazdasági termelőeszkö­zök és anyagok ára — pél­dául a műtrágyáé, a növény­védő és gyomirtó szereké, a fehérjetakarmányoké — nö­vekszik. 1976. január 1-től egyes mezőgazdasági termékek fel- vásárlási ára is emelkedik. Ezzel mintegy ellensúlyozni igyekszünk a termelőeszköz- árnövekedéseket, a gazdasá­gok többlet kiadásait. Kenyérgabona termésünk a tervezettől elmaradt, de je­lenthetem a tisztelt ország­gyűlésnek, hogy mind a ha­zai ellátás, mind a nemzet­közi kötelezettségeink telje­sítése biztosított. Köszönet és zetek szocialista jellege — mondta a miniszter — tovább erősödött, mindinkább kor­szerű nagyüzemekké válnak. A szövetkezetek többségében már kialakult a nagyüzemi termelésre alkalmas terület- nagyság, amely tág teret nyit a termelőerők fejlődésének. Közös gazdaságaink átlagos területnagysága több mint 3500 hektárra — azaz mint­egy 6000 kataszteri holdra — növekedett és újabb egyesü­lési közgyűlésekről kapunk híreket. Az ország mezőgaz­dasági szövetkezeteinek szá­ma ez év elején már 2 ezer­nél kevesebb volt elismerés érte mindazoknak, akik szorgalmas és eredmé­nyes munkával ezt lehetővé tették. Az ország 1976—1977. évi kenyerének biztonságos meg­termelése, a jelentős nemzet­közi kereslet egyaránt azt kívánja, hogy minden gaz­daságban jól számbavegyék és hasznosítsák a korszerű búzatermesztés eddigi tudo­mányos eredményeit és gya­korlati tapasztalatait. Megannyi példát, megol­dásra váró feladatot lehetne még sorolni, amely csak erő­teljesebben kifejezésre jut­tatná pártkongresszusunk­nak azt a megállapítását, hogy . .folytatjuk agrárpo­litikánkat”. Folytatjuk, mert fő elveinek helyességét az eredmények igazolták. Foly­tatjuk, mert ahogy pártunk általános politikája sikeres volt, úgy sikeres volt ennek a politikának szerves része, az agrárpolitika is. Folytat­juk, mert a következő évek újabb eredményeinek is elő­feltétele, hogy agrárpoliti­kánkat helyesen értelmezzük és a követelményeknek meg- megfelelően, a gyakorlatban is egységesen alkalmazzuk. 0 beruházások alakulása flz árak szabályozása a mezőgazdaságban Külpolitikánkkal a béke és a biztonság ügyét szolgáljuk Púja Frigyes beszéde A külügyminiszter beveze­tőben emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi életben az utóbbi években történt ked­vező fejlődésre az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezése, 35 ország legmagasabb ran­gú vezetőjének a találkozá­sa, a záróokmány aláírása tette fel a koronát. — A helyzet kedvező ala­kulása elsősorban annak a nagy változásnak köszönhe­tő, amely a nemzetközi erő­viszonyokban a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke erői javára az utóbbi évtizedben végbement — folytatta. Erősödött a szo­cialista közösség, szilárdult egysége, fokozódik hatása a nemzetközi viszonyokra. Nö­velte befolyását a munkás- osztály forradalmi mozgalma és a nemzeti felszabadító mozgalom. A fejlődő orszá­gok, és ezen belül az el nem kötelezett mozgalom mind pozitívabb állásfoglalásai is hozzájárultak a béke és a biztonság megszilárdulásá­hoz. Közrejátszik a helyzet jó irányú fejlődésében, hogy a vezető tőkés országok ural­kodó osztályain belül jelen vannak és növekvő befolyás­ra tesznek szert azok az erők, amelyek a nemzetközi fejlődést reálisan ítélik meg és a termonukleáris háború áltematívájával szemben a békés egymás mellett élést választják. — Az enyhülés azonban nem érvényesül automatiku­san és azonos módon minden térségben és minden kérdés­ben. A békés egymás mellett éléssel szembeszegülő erők új akciókat szerveznek az enyhülés folyamatának fel­tartóztatására. Sajnos, e hi­degháborús körök kezére játszanak a kínai vezetők, akik a szocialista forrada­lom jelszavaival manipulál­va a legreakciósabb imperia­lista körökkel szűrik össze a lévet a szocializmus, a hala­dás békés törekvéseinek ke­resztezése, meghiúsítása cél­jából. A Szovjetunió, a szocialis­ta közösség, más haladó és békeszerető országok és mozgalmak növekvő erejét és befolyását ml sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a nemzetközi imperia­lizmus, a szélsőséges reak­ció, a hidegháború és a fa­sizmus maradványai, a min­den rendű és rangú oppor­tunisták aknamunkája elle­nére előrehalad és sikereket (Folytatás a 2. oldalon) Budapestre érkezet! az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pálnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására pén­teken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Fakhruddin Ali Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége. Az indiai államfő kíséreté­nek tagjai: Szurendra: Pál Szingh idegenforgalmi és polgári repülésügyi állam­miniszter, V. C. Trivedi kül­ügyminiszter-helyettes, K. Balachandran. az elnöki tit­kárság vezetője. A. M. Ab­dul Hamid, az elnök sajtó­titkára. Az Indiai Köztársaság el­nökét ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel fogadták a Ferihegyi repülőtéren. Az épületet magyar és indiai zászlók, magyar és hindi nyelvű üdvözlő feliratok dí­szítették. A repülőtér beton­ján katonai díszzászlóalj so­rakozott fel csapatzászlóval. A vendégek fogadására megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és fe­lesége, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter, Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter, Szépvölgyi Zoltán, a Fő­városi Tanács elnöke, Marjai József külügyminisztéripmi államtitkár, Túri Ferenc, a Magyar Népköztársaság új­delhi nagykövete, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális élet több más ve­zető személyisége, a tábor­noki kar több tagja. Borsod megyébe látogatott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó küldöttsége P. M. Maserovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége tagjának, a Belorusz Kommunista ' Párt Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével pénte­ken kétnapos látogatásra Borsod megyébe érkezett. A kedves vendégeket elkísérte Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnöke és V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete is. A küldöttséggel együtt utazott dr. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára. A lenirrvárosi Derkovits Gyula Művelődési Központ­ban a szovjet delegáció nagygyűlésen találkozott a város lakóinak, és az üzem dolgozóinak képviselőivel. A nagygyűlésen dr. Kovács Miklós, a leninvárosi pártbi­zottság első titkára köszön­tötte a résztvevőket, köztük Apró Antalt, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, aki időközben Leninvárosba ér­kezett, s a nagygyűlés első szónoka lett. Apró Antal nagy tetszéssel fogadott beszéde után P. M. Maserov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa küldöttségé­nek vezetője emelkedett szó­lásra. A nagygyűlés és az üzem- látogatás után a szovjet de­legáció kísérőivel együtt To- kajhegyaljára utazott. Ma a küldöttség a mezőkeresz­tesi Aranykalász Tsz-t kere­si fel. Növekszik a szakmunkásképzés társadalmi szerepe Jubileumi ünnepség Szolnokon A szakmunkásképzés 25. évfordulója tiszteletére dísz­ünnepséget rendeztek tegnap Szolnokon, a megvei műve­lődési központban. Az ünnep­ségen megjelent dr. Majoros Károly, az megyei pártbizott­ság titkára, Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyette­se, dr. Boros Ottóné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője, Árvái István, az SZMT vezető titkára és Ba­lázs Ottó, a MÉM, valamint Csiszár József a MŰM kép­viseletében. Tóth Tibor, a megyéi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitótta meg az ünnepséget, majd Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese móndott be­szédet. — A most 25 éves szak­munkásképzés szerves része (Folytatás az 5. bldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom