Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

1975. aa gusztus ti. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 FESZTIVÁL-PROGRAMOK Ismerkedés a megyeszékhellyel A vendégek a vasútállomásnál (Folytatás az 1 oldalról) egyik lány felkiáltott. Ugyan­az, mint az Ajedlin, ami any- nyit jelent, hogy a tallimü emberek is ugyanazt teszik szabad idejükben, mint a szolnokiad: „hobbyznak”. Aedlin r>edig a hétvégi-házas „városrész” neve Tallinnban. Míg a barátkozó fiatalok ezt a nem éppen jelentős, de mégis érdekes témát megbe­szélték, a Galériához értek, ahol a Pettenkofentől Fényes Adolfig című kiállítást néz­ték meg. A kiállítócsamokban az előbb még hangos vidám tár­saság a kultúra templomá­nak kijáró tiszteletteljes csendben nézte végig a nagy tetszést kiváltó kiállítást, amelyhez Varga Leontin tár­latvezetése is hozzájárult. A jól sikerült programot este újabb követte: druzsba — családközeiben. Magyarok látták otthonukban vendégül észt barátaikat. L Zs. Politikai konferencia Keszthelyen Tegnap kora délután a Keszthelyre érkező delegáci­ók zászlókkal, énekszóval vonultak át a városon a háromnapos konferencia színhelyére, az Agrártudo­mányi Egyetemre. Az egyetem dísztermében elfoglalta helyét a két dele­gáció,' majd Szűcs Istvánné, a Magyar Üttörőszövetség főtitkára köszöntötte a kon­ferencia. részvevőit. Külön is üdvözölte az elnökségben he­lyet foglaló dr. Maróthy Lászlót, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkárát, J. M. Tyazselnyikovot, a lenini Komszomol Központi Bizott­ságának első titkárát, dr. Bé­lák Sándort, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektorát, s a város párt és állami vezetőit. Ezután megkezdődött az érdemi munka: Barabás Já­nos, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára tartotta meg a magyar küldöttség vitain­dító előadását. Majd ezután a szovjet kül­döttség vitaindító előadása hangzott el, amelyet V. V. Grigorjev, a Komszomol Központi Bizottságának tit­kára tartott. A két vitaindító előadást a küldöttségek kedden és szer­dán öt szekcióban elemzik, majd tanácskozásaik ered­ményéről ismét plenáris ülé­sen számolnak be. Bezárta kapuit a jubileumi kiállítás (Folytatás az 1 oldalról) technológiákkal és termé­kekkel lépést akar és lépést is tud tartani e hagyomá­nyos ágban is. Dr. Soós István ezután megköszönte a kiállítóknak, a szervezőknek és rendezők­nek a kiállítás előkészítésé­hez, megrendezéséhez nyúj­tott segítségüket, közvetett vagy közvetlen támogatásu­kat. Bálint Ferenc, a megyei ta­nács vb ipari osztályának vezetője az összefoglaló után kihirdette, dr. Soós István pedig átadta a közönség dí­jait. A látogatók ngaydíjait a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, az Alumíni- umárugyár, a Szolnok me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, a Patyolat Kelmefestő és Vegytisztító Vállalat, a Május 1. Ruha­gyár szolnoki gyára és a Mi­nőségi Szabók szolnoki Szö­vetkezete kapta. Aranypla­kettel jutalmazták a Tisza Cipőgyárat, a Tisza Bútor­ipari Vállalatot, a jászberé­nyi Cipőipari Szövetkezetei, a TIT ÁSZ szolnoki Igazgató­ságát, az AGROKER-t, a szolnoki Cukorgyárat, a szol­noki járási- városi tűzoltó­ságot. A kiállítás rendező bizottságának aranyplakett­jét pedig a Jász-Nagykun Vendéglő tó Vállalat kapta. Az ötvenezredik... Öllé Frigyes, a tószegi Vegyesipari Szö­vetkezet dolgozója és családja őtvenezrediknek érkezett a kiállításra. Emlékplakettel és egy hatszemélyes mezőtúri, népművészeti készlettel ajándékozta meg őket a kiállítás igazgatója Határozat a megvalósulás útján 2. Az ígéretes jövendőről meg a munkaidőről Maradjunk még egy kicsit a termékszerkezettel, a ter­mékösszetétellel kapcsolatos témánál, amely eldöntheti, megszabhatja egy gyár sor­sát, jövőjét. Ügy mint példá­ul a BVM szolnoki gyárában. Ez az üzem a Gazdasági Bizottság határozata alapján állami, egyedi nagyberuhá­zásként létesült, és 1969 de­cemberében kezdett termel­ni. A betonárutól a feszített Sokáig kérdéses volt a szol­noki gyár jövője, mígnem ta­valy tavasszal megszületett a döntés: a Gazdasági Bi­zottság javaslatára a kor­mány a Beton- és Vasbeton- ipari Műveket , — amelynek második legnagyobb gyára a szolnoki — a közé a hat nagyvállalat közé sorolta, amelyek átszervezésére és korszerűsítésére (mivel a ter­melési struktúra átalakításá­hoz szükséges anyagi eszkö­zöket saját erőből item tud­ták biztosítani) az általános­tól eltérő módszereket kellett kidolgozni. Ez döntötte el a megyeszékhelyen lévő gyár sorsát is, ahol most már a terveknek megfelelően átépí­tés van folyamatban. Kozma Tibor igazgató mondta: — Megszüntettük a lakáspanel és burkolólap gyártását. Bruttó értékben 63.1 millió állóeszközt és 7.8 millió forintnyi forgóeszközt kedvezményesen selejteztünk, 49.6 millió forint értékű ál­lóeszközt leértékeltünk, és mintegy 44 milliós értékű berendezést üzemen kívül helyeztünk. A felszabadult gyártóhelyeken megkezdődött a műszakilag igényes és ke­resett, főként gazdaságosan előállítható termékek terme­lési feltételeinek megterem­tése. — Mit gyártanak majd? Mit jelent az új termék- szerkezet? Amíg a szolnoki gyárnak 1972-ben 81 milliós vesztesége volt, addig 1980- ban a tervek szerint már évente 50 milliós nyereségük lesz. De már az idei olyan esztendejük lesz az első, ami­kor a termékszerkezet átala­kítása, a gazdaság megszigo­rítása révén körülbelül 17 milliós nyereséggel zárják az évet. A gyár, amelynek a „bezáráshoz” nem sok kellett, ma nagy fejlődés előtt álL Olyan termékeket gyárt, amelyre a népgazdaságnak szüksége van. Kell az olyan termék, ame­lyekkel gyorsabbá, olcsóbbá lehet tenni az építkezéseket. Nem utolsósorban amelyek nem igényelnek sok szakipari munkát az építőipartól. Köz­tudomású ugyanis, hogy az építőipari vállalatok, a szö­vetkezetek krónikus munka­erőhiánnyal küzdenek. Az állami építőipari válla­latnál a megyében jelenleg is mintegy négyszáz munkás hiányzik: kubikosok, segéd­munkások, kőművesek, ácsok, lakatosok, üvegesek, asztalo­DH-irányelvek A nehézipari miniszter, négy iparági szakszervezet elnöksége és az ipari Szövet­kezetek Országos Tanácsa közös irányelveket adott ki a „dolgozz hibátlanul” munka- rendszer elterjesztésére. Az irányelvek a munkarend- szer értelmezéséről szólva hangsúlyozzák, hogy hibának kell minősíteni minden olyan hiányosságot, — fizikai vagy szellemi munkánál egyaránt —, amíg a munka folyama­tot, a termékek minőségét, a vállalati gazdálkodás költsé­geit károsan befolyásolja. szerkezetig, a mozaiklaptól a vázszerkezetig és lakáseleme- kig többféle terméket gyár­tottak. Időközben, az építési igény — mennyiségben és termékösszetételben — any- nyira megváltozott, hogy a gyár már nem tudott gazda­ságosan termelni. Az értéke­sítési gondok miatt a gyár év­ről évre nagyobb veszteség­gel dolgozott. — Háromféle vázszerkeze­tet földszintes és többszintes épületekhez, vakolatmentes födémpaneleket, betoncsövet és különböző egyedi termé­ket, köztük a Budapesten épülő Hilton Szállóhoz szük­séges paneleket. Az ötödik ötéves tervben megkezdjük a vasalt gázbetonelem gyártá­sát is. Meggyőződésem, hogy például a Span-Deck féle födémpanel, amelyet gyárta­ni fogunk forradalmasíthatja az építkezést. Az ehhez szük­séges négy gyártópad elhe­lyezésére már megkezdtük nagycsarnokunk átalakítását, a gépeket már ősztől szállít­ják. Az újfajta födémpanelek­ből — amelyek az eddigi 9.5 méter helyett 13 méter hosz- szúságúak és 1.20 méter szé­lesek lesznek, így az elvá­lasztó oldalfalakat oda he­lyezheti a tervező, ahová csak akarja, ráadásul vakolni sem kell — 200 ezer négyzetmé­tert állítanak majd elő éven­te. Európában még ezt a fajta födémet sehol sem gyártják. A szolnoki amolyan minta üzem lesz kontinensünkön. A födémpanelek gyártását a jö­vő év őszén, a könnyített vázszerkezeti elemek gyártá­sát pedig jövő év közepén kezdik. A kétféle berendezés telepítése mintegy 97 millió forintba kerül. sok. Úgyanakkor az igények nőnek munkáik iránt. Ez év első öt hónapjában 4 száza­lékos munkáslétszám csökke­nés mellett, 10 százalékkal növelték termelésüket. Az idén már elérik az egymilli­árdos termelési értéket. Eszenyi Kálmán, az üzemi pártbizottság titkára úgy nyi­latkozott, hogy sajnos nincs elegendő munkás, és e téren nem várható a jövőben sem változás. — Rá vagyunk kényszerít­ve, hogy minél jobban töké­letesítsük munkaszervezetün­ket, hogy jobban kihasznál­hassuk a munkaidőt. A munkaidő kihasználásá­ban a vállalatnál még nagy tartalékok rejlenek. Rendsze­resen készítettnek ugyanis veszteségidő-tanulmányokat, azaz munkaidő-fényképezést, és az utóbbi felmérésnél (amelyet 51 esetben kétszáz­nál több munkásról készítet­tek) kiderült: egy-egy bri­gádnál a 8 órás munkaidő­ből körülbelül 30 százalék a veszteségidő. Ezt 5—6 száza­lékban anyaghiány okozza, 7—8 százalékig hibás benne A nagy teljesítményű erő­műi turbinák zavartalan működéséhez alapvető fel­tétel a jó minőségű turbina­olaj. Korábban ennek a fon­tos és értékes segédanyagnak a zömét nyugati importból szerezte be az ipar. A komá­romi kőolajipari vállalat­nál nemrégiben megoldot­ták az ilyen drága termékek hazai gyártását is. Igényes feladatra vállalkoztak a KKV műszaki dolgozói ami­kor elhatározták, hogy meg­oldják az Inotán nemrégl­a munkás is, és ugyanilyen mértékben a munkahelyi ve­zetés is. A többi veszteségidő a szükséges személyi időki­esés, — például kubikosok­nál az, hogy néha meg kell állni pihenni, mert a nehéz munkát nem lehet megszakí­tás nélkül végezni. Eszenyi Kálmán mondta, hogy egy igazgatótanácsi értekezleten, amikor erről tárgyaltait, el­hangzott, hogy vállalati szin­ten mintegy 18 százalék kö­rül van az a munkaidő, amit jó munkaszervezéssel még ki­lehetne használni. Óriási idő­mennyiség ez! — Hogy ezt a nagy mun­kaidő-veszteséget megszün­tessük, ahhoz jobb munka- szervezés, műszaki fejlesztés, jobb munkaelőkészítés, épí­tésprogramozás kell — mond­ta. — Az igazgatói tanács sokszor tárgyalt e témáról, üzemi párt-végrehajtóbizott­ságunk is eddig háromszor tűzte napirendre a‘ munka- és üzemszervezés kérdéseit, most augusztusi ülésünkön ismét erről tárgyalunk majd. Hisz nem megfelelő az előre­lépés, és ezen változtatnunk kell. Nem csupán a vállalat a hibás abban, hogy a munka- és üzemszervezésben ott tar­tanak, ahol vannak. A párt idevonatkozó határozata 1971 decemberében született, a kormányrendelet a határozat realizálására 1972 márciusá­ban jelent meg, de az ÉVM — a vállalat főhatósága —• tárcaszinten csak 1973 már­ciusában intézkedett e kér­désben. II pártbizottság támogatja Tavaly azonban jelentős' intézkedéseket foganatosítot­tak: koncentrálták a munká­kat, tizenöttel csökkent a munkahelyek száma, és a vállalat erőinek nagy részét Szolnokra összpontosították, így nőtt az egy-egy munka­helyen dolgozók létszáma, s ennek következtében meg­gyorsultak a kivitelezői mun­kák is. — Vállalatunk most létre­hozott egy vakolóüzemet. Két-három géppel dolgoznak, ők ütemezik a munkákat is. Július elsején kezdtek, és ténykedésük már is eredmé­nyesnek tűnik. Létrehozunk majd egy asztalosüzemet is és így tovább. Kialakítjuk a megfelelő ipari hátteret, min­dent üzemben készítünk elő, a helyszínen csak „össze kell rakni” az épületet. Pártbi­zottságunk támogatja ezt az üzemszervezetet, mert a ke­vesebb szakembergárdát így jobban, hasznosabban és fő­ként gazdaságosabban tudjuk foglalkoztatni. Létrehoztunk egy programozó csoportot is. Az általuk készített építési munkaprogramokat minde­nütt be kell tartani. így terv­szerűbb lett a munka és fő­ként gyorsabb is. És ez vala­mennyiünk érdeke. Varga Viktória Következik: Napirenden az üzem- és munkaszervezés ben felavatott Csúcserőmű olajellátását is. Az ott fel­szerelt szovjet gyártmányú gázturbinák teljesítménye Európában egyedülálló, s e működésükhöz a szovjet partner eredetileg olasz gyártmányú turbinaolaj fel- használását írta elő. a Ko­márom vállalatnál kikísérle­tezett új turbinaolaj azon­ban Inotán is sikerrel vizs­gázott, s így ebben az üzem­ben is most már folyamato­san ezt használják. Eldőlt a sorsuk űz első nyereséges esztendő Hazai termelésű turbinaolaj /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom