Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-12 / 188. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 12. Az ezüst karrierje Öntözés - kevesebb munkával A szórófej áthelyezésekor a szórófejtartó csövet függő­legesen kiemelik a talprészből, ugyanakkor zár a szelep és automatikusan megszakad a vízszolgáltatás in Ludas-kabaré Látod, ilyen a melasz — mutatjuk a jubileumi kiál­lítás cukorgyári pavilonjá­ban iskolás fiúknak. Leírha­tatlan fintor a válasz. Egy szó: mindenkinek mást je­lent. Nekünk egykori cse­megét, cukorpótló édességet, a negyvenes évek gyerekei­nek kedvencét — de mesél­hetem, ennek a srácnak már nem jelent semmit. Valahogy így lehettünk a Rádió Kabarészínháza külön­kiadásának első részével is, amely, 30 éves a Ludas Ma­tyi alcímmel, a népszerű szatirikus lap legjobb írásá­ból adott ízelítőt. A fiata­loknak, a ma tizen-huszon- éveseinek bizonyára keve­set mondtak, itt—ott talán érthetetlennek is tűntek a lap első számaiból idézett humoreszkek. Nem úgy azoknak, akik a háború utá­ni első éveket végigélték, s akik ma is jóízűen derülnek Darvas Szilárd, Gábor An­dor, vagy éppen Tabi Lász­ló, a romokból ébredő or­szág kusza viszonyait na­gyon is találóan jellemző írásain. Hogy a humornak vannak klasszikusai, eddig is tud­tuk. A kabarészínház új so­rozata azonban azt is bizo­nyítani látszik, hogy az új kor, az utóbbi 30 év is adott ebben a műfajban maradandót. Valóban úgy van, ahogy bevezetőjében Tabi László mondta: a szer­kesztők célja ez esetben nem a kacagtatás volt első­sorban, hanem az emlékez- tetés. Végül is kellemes em- lékeztetés, hisz a kor, ame­lyet az írások idéznek, re­méljük egyszer s minden­korra mögöttünk vannak. Az összeállítás valóban igényes, mint ahogy kaba- rébanjártas legjobb színé­szeink is kitesznek magu­kért. Közöttük a nem épp kabaré egyéniség Básti La­jos is, fanyar humora új szín a kabaré színpadán. Néhány verset Dinnyés Jó­zsef zenésített meg, kultu­rált előadásmódja jól illesz­kedik a műsorba. Az egyet­len disszonancia Mikes György műsorvezetése volt. aki, amíg szűkszavú, nem is okoz gondot, amikor azonban féktelenül elereszti gondolat­utánzatait, és elkezd mor­fondírozni azon, tulajdon­képpen hány éves is ő — rögtön megérezzük: • ez már nem illik ide. Formailag sem, nem is beszélve a mondanivalóról, a felidézett humoreszkek ugyanis jóval veretesebbek. Faluról mindenkinek A munkahely és az ott­hon címmel készített fél­órás műsort Búzás Andor és' Kovács Jenő, a szolnoki Lenin Termelőszövetkezet­ben. Riportjukban azt bon­colgatják, vajon a városban élő parasztember hogyan találja meg helyét, hogyan tudja egyeztetni munkáját és otthoni teendőit, milyen hatással van a munkahely a kisebb, a családi közös­ségre. A végig érdekes problé­mákkal foglalkozó riport akkor igazán figyelemkeltő, amikor a traktoros, a tehe­nész asszony, a szárító üzem vezetője beszélnek minden­napos gondjaikról. A mű­sor vezető publicisztikus eszmefuttatása viszont kissé terjengősre sikerült, okos gondolatait rövidebben, köz­érthetőbben is összefoglal­hatta volna. — trömböczky — Az ezüst világpiaci ára az utóbbi másfél-két évtizedben folyamatosan emelkedik, s a szakemberek véleménye sze­rint nincs messze az idő, ami­kor értéke eléri, majd meg­haladja az aranyét. Ennek következtében sok országban az a furcsa helyzet állt elő^ hogy az ezüsttartalmú pénzérmék a névértékűk­nél máris jóval többet érnek. A nemesfémeket — köz­tük az ezüstöt is — nem az ékszeripari felhasználásuk te­szi különösen értékessé és keresetté, hanem az ipar egyre növekvő igényei „ve­rik fel” az árukat. Az elek­trotechnikában, a félvezető­gyártásban, a kriotechniká- ban, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatat­lanok a nemesfémek egyedül­álló tulajdonságai (korrózió­mentesség, vegyi hatásokkal szembeni közömbösség stb.). 0 Az ezüstnek azonban van egy felhasználási területe — a film- és fotópapír —, amely hihetetlenül nagy mennyisé­get igényel e nemesfém ve- gyületeiből. Napjainkban az a helyzet, hogy a* világ ezüst- termelésének egyharmadát pénzverésre használják fel, égyharmadára a fényképésze­ti ipar tart igényt, s csupán a fennmaradó rósz áll egyéb ipari célok és az ékszer-, dísztárgykészítők rendelkezé­sére. Az ezüstszükséglet már évek óta sokkal nagvobb, mint a termelés, s a különb­séget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati termék, ha­nem az ércekben más fémek „kísérőjeként” fordul elő. A fotofilmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát- riumtioszulfát-oldat ezüst- bromidot old ki a fényérzé­keny emulzióból. A rögzítő­fürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt je­lenti, hogy 1000 liter oldat ezüsttartalma körülbelül 3 kilogramm. Kiszámították, hogy érdemes összegyűjteni Kiállta a kísérletek próbá­ját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakve­zető szemüvegeknek a soro­zatgyártását, amelyet egy an­gol tudós konstruált. A spe­ciális szemüvegkeret középső részén három adó-vevő ko­rong helyezkedik el. Ezek su­gározzák ki rövid időközök­ben az ultrahang-impulzuso­kat, illetve fogják fel a visz- szaérkező jeleket. A sugár­nyaláb 60 fokos sugárkúpban, mintegy hat méter távolsá­gon belül „tapogatja le” a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallhatatlan hangok erősítő készülékben alakulnak át megfelelő ma­gasságú „dallamos” hangok­ká. A jobb és a bal fül szá­mára a szemüvegkeret szárá­ba épített kis műanyag csö­vecskék közvetítik a sztereó- hang két összetevőjét, így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hangmagasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat méteren belüli — tár­gyakról visszaverődő ultra­hangokat magas hangként ér­zékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visz- szaverődő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (más hangot ad az utca asz­faltburkolata, mint a fűvel borított felület). A környezet­ről visszaverődő ultrahan­a fotólaboratóriumokból az egyébként elfolyásra ítélt rögzítőoldatot és „kitermelni” belőle az ezüstöt.- Hazánkban jelenleg az Állami Pénzverő foglalkozik a fotólaboratóriumok egy ré­széből begyűjtött fixiroldat- ból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) fe­lületi emulziórétegéből való ezüstvisszanyeréssel. A rög­zítőoldatból évi egy topna, a filmekből pedig másfél ton­na ezüsthöz jutnak hozzá. A szakemberek becslése szerint ezenkívül még évente öt-hat tonna színezüstöt nyelnek el a csatornák, a szennyvíz­emésztő gödrök. Egyik kutatóintézetünk olyan készüléket fejlesztett ki, amellyel „házilag” el le­het végezni az ezüstkinyerést, tehát elmaradhat a begyűj­tés, a szállítás és a tárolás sokféle gondja, s a környe­zetszennyezés is csökkenhet. A készülék elektrolitikus módszerrel választja ki a fi­xálóoldatból az ezüstöt, ak­ként, hogy a munkaidő vé­geztével a fürdőbe egy anó- dot és egy katódot süllyeszte­nek, amelyet áramkörbe kap­csolnak az éjszakai órákra. Reggelre a kátédon ezüst vá­lik ki, a rögzítőoldat pedig mintegy „megfiatalodik”, így jóval tovább használható. E berendezést persze az or­szág több száz kisebb-ha- gyobb fotólaboratóriuma szá­mára készítik. Ezért jó tudni, hogy az amatőr fotósok ak­ként „termelhetik ki” az ezüstöt, hogy az előzőleg lú- gosított fixálófürdőhöz 10 százalékos nátriumszulfid ol­datot öntenek. Ennek hatására dús feke­te ezüstszulfid csapadék képződik, amely gyorsan leülepszik. Az üledékről a letisztult ol­datot le kell szívni, majd melegíteni kell a visszama­radt víz eltávolítása érdeké­ben. Végül szűrőpapíron le­het megszárítani az 50—60 százalék ezüstöt tartalmazó port. gokból meglehetősen össze­tett hangkép alakul ki, s eb­ben a „hang-birodalomban” csak körülbelül 20 órai gya­korlás után tud kiigazodni a világtalan személy. A kedvező termésered­mények elérése — a korsze­rű temvBsztésmódokkal és megfelelő biztonsággal — a legtöbb növénynél ma már szinte elképzelhetetlen öntö­zés nélkül. A szokásos ön­tözési megoldások azonban jelentős munkaigényűek, méghozzá nagyobbrészt az igen költséges és egyre ne­hezebben biztosítható kézi­munkát kívánják meg. Ezért fontos minden olyan pró­bálkozás és megoldás, amivel az öntözés munkaigénye és ezzel a költsége csökkenthe­tő, ugyanakkor a kiterjesz­tésének munkaerő-gátjai le­küzdhetők. A szilárd bélelésű és a még nem egy helyen meg­található egyszerű földnyi­tással kialakított burkolat­lan ideiglenes öntözőcsator­náknál hasznosabbak lehet­nének a már kipróbált hor­dozható hajlékony vízelzárók. Ezek ugyanis helyettesíthet­nék a kevésbé megbízható és időről-időre ismételten kézi­munkát kívánó hagyományos földgát-zárat. Még tovább csökkenthetnék a vízelzárás kézimunkaigényét a beépít­hető és az időjárásnak meg­felelően — beállítható óra­szerkezettel, illetve távve­zérléssel — működtethető vízelzárók. A csatornákból a víz má­sik, alacsonyabb szintű csa­tornába emeléséhez és a nö­vényekhez vezetéséhez álta­lában olyan szivornyát al­kalmaznak, amelyet minden az újabb öntözés megkezdé­sekor fel kell tölteni vízzel. Ma már olyan szivornyák is ismertek amelyek köny- nyebben üzembe helyezhe­tők, mert kiegészítették tar­talék víztartó résszel. A csatorna vízszintjének meg­emelésekor ezekben enélkül is megindul a vízáramlás, hogy fel kellene tölteni víz­zel. A nővénysorok végén, a többnyire ugyancsak kézi­erővel kialakítható vízveze­A vakvezető szemüveg haj­lékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhe­tő kisméretű erősítő és átala­kító egységhez. tő barázda helyett előnyö­sebb lehet a sorközöknek megfelelő távolságokban ki­lyuggatott fóliatömlő vízve­zetésre. Ez a magasabbren- dű vízvezető árokból a sor­közökbe juttatja a nyílásain át a vizet. Még tökéletesebb és jobban szabályozható a vízmennyiség, ha nyitható- zárhaló csőcsonkokkal ellá­tott tömlőket ágaztatnak ki a csatornákból, vagy árkok­ból. Ezek a tömlők kétszáz­háromszáz méter hosszúak is lehetnek, és műanyagból készítve csekély a súlyuk. Az egyre nagyobb tért hó­dító esőztető öntözési mód­nál, mindenekelőtt az ön­tözőcsövek súlyának csök­Csábítónak látszik a gon­dolat, hogy a városokat be­hálózó és az országokat át­szövő kábelrengeteg helyett majdan a szabad atmoszfé­rát használhatnánk átviteli csatornaként a telefonbeszél­getések lebonyolításához. A Siemens-cég kutatói bebizo­nyították, hogy igen nagy frekvenciájú lézesugár segít­ségével megvalósítható lesz az ilyen átviteli hálózatok ki­építése. Igaz, egyelőre csak úgy, hogy a lézersugaras adó- és vevőállomások „látják” egymást. A lézersugarak nagy előnye, hogy igen koncentrált nyalábban terjednek, így vi­szonylag keveset csillapodnak terjedés közben, és átviteli sávszélességük igen nagy. A kutatók a kísérleti lézer­összeköttetést két, egymástól kentésével, az egy személy által is könnyen áthelyez­hető könnyű fém és mű­anyagcsövek általános hasz­nálatával könnyíthető az ön­tözés munkája. Ezenkívül az olyan kapcsolószerkezetek lehetnek előnyösek, ame­lyekkel a csövek néhány kézmozdulattal, lehetőleg le­hajlás nélkül gyorsain össze- és szétkapcsolhatók. A több csőtagból összekapcsolt, akár széles táblát is átérő teljes számyvezetékek áthelyezése is megoldható a csőtagok szétkapcsolása és a fárasztó egyenkénti áthelyezése nél­kül. ha a csöveket kerekek­re szerelik, amelyeken von­tathatok. 5,4 kilométerre lévő állomás között valósították meg, ún. Cassegrain-teleszkóook segít­ségével. A teleszkóp az elől lévő, központosán felfüggesz­tett, 3,2 cm átmérőjű okulár tükörből és a mögötte 180 cm távolságra elhelyezett 35 ern­es objektív tükörből áll. A kísérlethez széndioxid lézert alkalmaztak. A tapasz­talat az volt, hogy mérsékelt eső, köd és hó esetén is még biztonságos információ-átvi­tel valósítható meg. Legkorábban két új távbe­szélő-szolgáltatás esetében számíthat alkalmazásra a lé­zersugaras átvitel: az egyik a képtelefon, a másik a számí­tógép- és adatátviteli-közpon- tok közötti összeköttetés. Gyermeksírás ellen hanglemez Mi a teendő, ha a csecsemő sokat sír, s nehezen hagyja abba a sírást? A legtöbb szülő nagyon hálás lenne, ha tudná! Most a segítségükre siettek az egyik tokiói klinika orvosai. Magnószalagra rögzítették azokat a hangokat, amelyeket a csecsemő még magzatként az anyja méhében hall. Az anyai szív dobogása hallatán — átlagosan 41 másodperc elteltével — a csecsemők abbahagyták a sírást, és a legtöbb ,.kísérleti” csecsemő mély álomba merült. A japán Tosiba hanglemez- gyártó cég nagy példányszámban bocsátotta ki a gyermek- sírás elleni lemezeket. B. J. Biztonságosabb a fehér botnál Kábelrengeteg helyeit Üzenetátvitel—lézersugárral \

Next

/
Oldalképek
Tartalom