Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

1973. art gusztus 7. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 3 Kiállításnézőben (folytatás az L oldalról.) — Külön öröm — azt hi- iszem mindannyiunk nevében imondhatom — megyénk ipa­rának, mezőgazdaságának óriási fejlődése, s a jelen gaz­dasága mellett az a reális körvonal, amivel a jövőt ha­tározzák meg. — Az iaprosodás Karcagot *em kerülte el, az említett Ipari üzemek mellett a szö­vetkezetek is részesei a vál­tozó arcú városnak. — Állami gazdaságunk *zép sikere mellett megemlí­tem még másik mezőgazda- sági büszkeségünket, a , kar­cagi Lenin Tsz-t. ök az ipar- szerű rizstermesztés gesztor­gazdái. — Szép gazdag megyében élünk, a dolgos Szolnok, me­gyei emberek bemutatkozása ez a kiállítás. Szűcs János, a kunszent­mártoni járás pártbizottságá­nak első titkává, országgyű­lési képviselő így summázta tapasztalatait a kiállításról: — Mielőtt a pártapparátus­ba kerültem — tizenöt éve annak már — a mezőgazda- ságiakhoz tartoztam. Nem tu­dom „háttérbe szorítani” ma­gamban a szakembert, úgy mondom te/iát, amilyen szemmel néztem is. — Másf.él évtizede még álomnak is csalókának tűnt, A Papíripari Vállalat és » PIÉRT közös bemutató- terme sok látogatót vonz. A kisdiákok és a leendő iskolások külön vitrinben láthatják a tanulást, az ok­tatást könnyítő újfajta tan­szereket, szemléltető eszkö­zöket. Sokan érdeklődnek az íz­léses, és házilag is felra­gasztható tapetak iránt, de itt láthatjuk az Egészség­legalábbis így hittük, ami ma már eleven valóság. Elsősor­ban a mezőgazdaság fejlődé­sére gondolok, de az ipar, fő­leg a feldolgozó ipar sem kivétel ez alól. — Ahogy néztem a gépsoro­kat az erőgépeket, vagy a korszerű gyepgazdálkodási-, öntözési módot, a magyar szakemberek ötleteiből szü­letett növénytermesztési és állattenyésztési technológiai sorokat, arra gondoltam, hogy mennyire igaz a techni­kai forradalom kifejezés. Es azt is tudom, hiszen a kör­nyezetemben is ezt teszik, hogy okosan, jól hasznosítják a termelőszövetkezetek az ál­lami gazdaságok szakembe­rei az új módszereket, hiszen művelt, szakmájukat értő emberek vannak ott is, épp­úgy mint az iparban. — Hogy egy kicsit saját házamtájáról is szóljak, büsz­keséggel töltött el a Pannó­nia Szőrmefeldolgozó és Ki­készítő Vállalat kiállított, sok látogatót vonzó termékeinek sora. de érdekellek vagyunk a Beton- és Vasbetonipari Művek kiállításában is. — Átfogó kép ez a kiállí­tás fejlődésünkről, a megtett útról. Büszkék lehetünk, s azok is vagyunk eredménye­inkre. T. SZ. E. ügyi Minisztérium által Is kitüntetett porzsákot, amit a porszívógépbe terveztek, s Szolnokon gyártják. Kristóf Endre, a PIÉRT értékesítési osztályvezetője elmondta, hogy a közeljö­vőben „Pergamen” elneve­zéssel több szak üzletet — egyet megyeszékhelyünkön is — nyitnak a Papíripari Vállalattal közösei}. A Papíripari ’ Vállalat és a PIÉRT kiállító pavilon­jában A Hűtőgépgyár óriási reklámszifonja és egy kicsi néző» azt mondta, hogy nagyon szeretné hazavinni.« Q pedagógusok éietkörülménvei Jubileumi tanácsülés augusztus 18-án Ülést tartott a szolnoki Városi Tanács VB A szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­napi ülésén — többek között — napirendre tűzte a közokta­tás személyi ellátottságát, s a pedagógusok életkörülményeit elemző jelentést, melyet a művelődésügyi osztály a Peda­gógus Szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront városi bizottságával egyetértésben készített. Bemutató Tiszaföldváron A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület gépjavítási szakosztálya, a Középtisza- vidéki és Jászsági Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, és a Me­zőgazdasági Gépkisérleti In­tézet javítás-technológiai főosztálya rendezésében teg­nap traktorok állapot-vizs­gálatának bemutatóját tar­tották meg a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet­ben. A résztvevők meghall­gatták Vadkerti Zoltánnak, az MGI tudományos osz­tályvezetőjének előadását, amely a gépek műszaki ál­lapota és a takarékosság összefüggéseiről szólt. Ezu­tán Haller Géza. az MGI munkatársa a termelő üze­mekben végzendő műszaki vizsgálatokról beszélt. Vé­gül a szakemberek megte­kintették a különböző be­rendezések. műszerek, gya­korlati bemutatóját. Gázolajjal telik a tartály Az ÁFOR szajoli báziste­lepén csaknem 400 millió forint beruházással hat, egyenként 20 ezer köbmé­teres üzemanyagtartály épí­tenek. A hatból három júli­us 21-re elkészült és meg- Uezdődötl a feltöltése. Az elkészítésben nagy se­gítséget kapott a bázistelep a kőtelki— nagyköriii Ady Tsz-től és a Tiszamenti Re­gionális Vízmű- és Vízgaz­dálkodási Vállalattól. A köl­csönös együttműködés to­vábbra is megmarad, ami biztosíték arra, hogy az év végére elkészül a másik há­rom tartály is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az utób­bi években az óvodai, álta­lános- és középiskolai tanu­lócsoportok, valamint a nap­közis csoportok fejlesztésé­vel összhangban számot­tevően növekedett a nevelők száma, s ma már megköze­líti a kilen cszazat. A pedagógusok között igen sok a nő, arányuk az összlétszámon belül el­éri a 86 százalékot, az ál­talános iskolákban pedig a kilencvenet. Ezért igen sok a gyermek- gondozási szabadság miatti helyettesítés. Ennek ellené­re képesítés nélküliek alkal­mazására a szolnoki isko­lákban nem került sor. A nevelőhiányt a múlt tanév­ben 15—20 utolsóéves tanító- képzős hallgató, valamint nyugdíjas tanítók alkalma­zásával ellensúlyozták. A tantestületekben örven­detesen emelkedik a női ve­zetők száma. Az általános iskolákban az igazgatónők aránya 56, az igazgatóhelyettesi tisztet betöltő nők aránya pedig 78 százalék. A középisko­lákban ez az arány 30, il- ■ letve 70 százalék. A megyeszékhely iskolái­ban kedvezően alakul a szakosan leadott órák szá­ma, a múlt tanévben 95 százalékra emelkedett. Ér­dekes a? összevetés: az or­szágos átlag alig haladja meg a 72 százalékot. A tan­teremhiány kedvezőtlen ha­tása ellenére is vannak te­hát / figyelemre méltó ered­mények az oktató- nevelő munkában. A pedagógusok élet- és munkakörülményeit is kellő alapossággal, őszinte segítő- készséggel mérlegelte a vég­rehajtó bizottság. Hangsú­lyozta, hogy a nevelőknek a város életének egészére arányszámuknál jóval na­gyobb hatásuk van, ezért a pedagógusgárda stabilizálá­sa igen fontos. Az ilyen irá­nyú munka egyik feltétele a lakáshelyzet kedvező alakí­tása. Az utóbbi években szá­mottevően csökkent a neve­lők ilyen arányú gondja. Többen jutottak tanácsi értékesitésű, szövetkezeti, vagy OTP lakáshoz. Sokat jelentett a pedagógusszál­ló és a Marx parki új leányszállás. Jelenleg a nevelők 45 százalékának van saját tulajdonban lévő lakása. SÍ százalékuk főbérletben, 12 százalékuk szolgálati la­kásban, 12 százalékuk pedig albérletben, vagy társbér­letben él. Mivel a tanári szobák mérete általában a szüksé­ges norma alatt van. a ne­velők sok iskolai munkát otthon végeznek, ezért is szükséges lakásgondjuknak a lehetőségekhez mért eny­hítése. A pedagógusok életkörül­ményeinek is fontos megha­tározója a kereset. Ezt mér­legelve úgy jogialt állást a vég­rehajtó bizottság, hogy el­sősorban az óvónők a pá­lyakezdő pedagógusok és a technikai dolgozók fize­tését kell rendezni. Erre nemcsak a tanácsi szer­veknek. hanem az iskolai igazgatóságoknak is nagyobb figyelmet kell szentelni. Nem egyszerűen elosztani kell a rendelkezésre álló pénzt, hanem megfelelően .gazdál­kodni vele. Megállapította a végrehaj­tó bizottság azt is, hogy az oktatásügyi dolgozók juta­lomkerete meglehetősen ki­csi, nem nyújt kellő lehe­tőséget a munka differenci­ált jutalmazására. A korábbi évekhez viszonyítva számot­tevően növekedett viszont a kitüntettek száma. A szol­noki nevelők harminc szá­zaléka rendelkezik valami­lyen kitüntetéssel. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek rész­letes elemzése után a végrehajtó bizottság el­határozta. hogy augusztus 18-ra összehívja a jubile­umi tanácsülést. Döntött a' vb a Pro űrbe dí­jak, valamint a társadalmi, munkáért járó plakettek és jelvények odaítélése ügyében is. Ezek átadására az alkot­mány ünnepe előtti napok­ban, a jubileumi ünnepsé­gek záróakkordajainak idő­szakában kerül sor. HoS szorít a...? 1 Tanácskozott a termelési és ellátási bizottság Tányérsapka, nyakkendő Egy nemrég befejezett vizsgálat szerepelt a városi tanács termelési és ellátási bizottsága tegnapi ülésének napirendjén. A bizottság megtárgyalta és elfogadta a jelentest, a népesedéspoliti­kai kormányhatározat vég­rehajtásával összefüggő gyermekellatási cikkek szol­noki forgalmazásáról. A jelentés megállapítja, hogy a nagy alapterületű ABC áruházakban a korsze­rűbb, jobb feltételek kö­vetelményeként a gyer­mekélelmezési cikekk forgalmazása igen jó­nak mondható, míg a város peremterületein elhelyezett élelmiszerbol­tokban e cikkek forgal­mazása csak a megfelelő szintet üti meg. Ez magyarázható a szűk el­adó- és raktárterülettel. A tapasztalatok szerint a bébi- konzervek minősége a vá­sárlók igényeit kielégíti, de a választék szegényes. A továbbiakban a jelentés az óvodások és iskolások szervezett étkeztetésével fog­lalkozik. Szolnokon az óvo­dások étkeztetését sikerült megoldani, de még mindig több általános iskolás korú gyermeknek kellene étkezést biztosítani. A konyhák döntő több­sége kis kapacitású, túl­terhelt, és gépi felsze­reltsége korszerűtlen. Több helyen, az étrend összeállításánál nem ve­szik figyelembe a kor­szerű táplálkozási köve­telményeket. így például túlzott a zsírt- és szénhidrátot tartalmazó nyersanyagok aránya, és nem kielégítő az élettanilag fontos állati fehérjét tar­talmazó anyagok, s a zöld­ség és gyümölcsfélék fel- használása. A konyhák nem rendelkeznek megfelelő hű­tőkapacitással és raktárhe­lyiséggel. A meglévő nyolc főzőkonyha hatezer adag fő­zésére alkamas. Az elmúlt tanévben átlagosan napi 6 ezer 700 adagot, főztek. A következő tanévben a gyer- mekletszám növekedésével a meglévő konyhai kapaci­tás már nem tud megfele­lően lépést tartani. Gyermekcipőkből az áru­ellátás választéka és meny- nyisége megfelelő volt. A legnagyobb gondot még mindig a cipők mi­nősége jelenti. A forga­lomba hozott húszezer darabból mintegy ötszáz pár minőségileg kifogá­solt termék. A gyermekcipők fogalma a•(. előző évekhez viszony itva emelkedett, a városban gyer­mekcipő szakbolt létesült. A gyermek alsó- és felső kötöttárukból a boltok kész­lete általában kielégítő. Hi­ányosság csak az egyes mé­retekből jelentkezik. A sta­bilizált áras gyermek kötött­árukból a nagy mértékben megnövekedett igényeket a kereskedelem ki tudja elé­gíteni. A szülőknek viszont sok bosszúságot okoz a gyermek atlétatrikók mosás utáni méretválto­zása, a harisnyanadrá­gok nem megfelelő mé­retaránya, a zoknik gu- mirozása, amely legtöbbször erősnek bizonyul, a fakuló ruhák és a derékban szűk felsőruhá­zati cikkek, valamint a kes­keny lábfejű cipők. A következő időszak főbb feladatai közé tartozik a központi konyhák létrehozá­sa és a korszerű táplálkozá­si követelmények érvényre juttatása. Törekedni kell arra, hogy egyre több gyer­mek- és kismamaruházati szakbolt létesüljön, és a bol­tokban megfelelő áru- és választékbőség legyen. G. 3. Tiszai igét, napfény, lopa­kodó árnyak a sűrűben. Szét­nyílik egy bokor, megjelenik egy kis tábla. Titokzatos pi­ros jel virít rajta. Kiáltás harsa n: — Egyirányú utca! Álljon ki! Mi ez? Hová csöppentem? Nézem a táblát. Alatta egy gyéréit. Szomorúan veszi le fejéről a jelzést. A távolból újabb kiáltás: — Egyéb veszély! — Nem! Ez vasúti átjáró. Ismét lekerül egy papir­tábla valamelyik gyerek fe­jéről. Rájövök, hogy szám­háborúba keveredtem. Illetve dehogy. KRESZ-háborúba. —, A közlekedési úttörők szakmai táborába — ad vá­laszt a kérdésekre Molnár László, a fővárosi KBT mun­katársa, táborvezétő. — A kéthetes tábor a fővárosi és a Szolnok megyei Közleke­désbiztonsági Tanács immár egy évtiezedes kiváló együtt­működésének eredménye. Közösen szerveztük, közösen is vezetjük. A gyerekek közül kétszá­zan Budapestről, ötvenen pedig a megyéből érkeztek. Három altáborba osztották őket. A rajvezetők között if­jú pedagógusjelöltek is van­nak: a tiszaföldvári közép­fokú óvónőképző, és a jász­berényi Tanítóképző Intézet diákjai. — Mit tanultok itt? — kérdezem a gyerekeket. — Helyesen közlekedni. — S tudtok már? — Még nem mindent — feleli a karcagi Királv Ilona. — bálunk nem volt közleke­dési oktatás, azért is jöttem ide. Tanulni... A gyerekek élménybeszá­molójából kiderül, hogy a bonyolultnak tűnő KRESZ nem is olyan nehéz. Leg- alábis irt nem. A gyerekek játékos formában tanulják meg a közlekedés szabályait. Az elméleti részt például né­ha barkochbázással, vetélke­dőkkel. — A legjobb azért a KRESZ-parkban biciklizés­sel tanulni, — jelenti ki a karcagi Szabó Jóska. — Azt mindenki nagyon szereti. A gyakorlati 'oktatáshoz tartozik az ügyességfejlesztő kerékpárpálya. Tízen is ro­hannak, hogy bemutassák a pályalabirintus rejtelmeit. A pajtások az úttörőélet törvényei szerint élnek a tá­borban. Fegyelmezetten, vi­dáman, lelkesen. Egymás szavába vágva sorolják, hogy mi mindent csináltak. A va­sárnapi látogatáskor a szü­lőknek már sok-sok élmény­ről tudnak beszámolni: — Voltunk Kiskörén! Szol­nokon láttuk a go-kart ver­senyt! Ki mit tudót is ren­deztünk! Aki jól szerepelt, a fellép a ma esti táborzá­rón! A táborzáró ünnepségre nagyon készülnek a pajtá­sok, hiszen fővárosi színészek mellett szerepelhetnek a sportcsarnokban. Persze csak az, aki megérdemli. A közlekedési úttörőkkel legközelebb szeptemberben újra találkozunk. Ott lesznek egyenruhában az iskoláknál, az utcákon. Egészen úgy, mint a felnőttek, a példaké­piek, a közlekedési rendőrök.- Hiszen tudják, érzik: nagy- nagy feladatot, felelősséget vállaltak, ők ügyelnek tár­saik testi épségére. Hogy mi­nél kevesebb gyermektragé­diát jegyezzen fel a krónika. Constantin LaJos Díjat nyert a porzsák

Next

/
Oldalképek
Tartalom