Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus t. A kilencedik szovjet ötéves terv befejező éve A Szovjetunió kilencedik ötéves tervének befejező éve az első négyhez hasonlóan stabil gazdasági fejlődéssel, valamint az e téren bekövetkezett jelentős minőségi vál­tozásokkal jellemezhető. Az ipari termelés a 6,7 szá­zalékos éves terv mellett a tavalyi év első feléhez képest 7.7 százalékkal nőtt. A leg­fontosabb termékek előállí­tásának és realizálásának féléves tervét nagyrészt túl­teljesítették; 4 milliárd ér­tékű árut realizáltak a ter­ven felüL A legfontosabb iparágak az iparban tapasztalható átlag növekedésnél gyorsabban fejlődtek. így a kőolaj- és a vegy­ipar, valamint a fémfel­dolgozó- és a gépgyártó ipar 11, illetve 18 száza­lékkal növelték termelé­süket. Több más minisztérium vál­lalatai még magasabb muta­tókat produkáltak: a gáz­iparban például 20, a mű­szergyártásban, valamint az automata és az irányító rendszerek előállításában 18, a mikrobiológiai iparban pe­dig 24 százalékos növekedést értek el. Ugyanakkor a számjegyes program- vezérlésű szerszámgépek előállítása 26, a számí­tástechnikai eszközöké és alkatrészeké pedig 36 százalékkal növekedett. A kitermelő- és feldolgozó ipar vezető ágaiban is nagy­méretű fejlődés tapasztalha­tó. A villamosenergia-terme- lés eléri a több mint 1 trillió kilowatt-órás évi szintet, szénből több mint 700, kő­olajból 489, acélból 142 mil­lió tonnát termelnek. Az ipar műszaki színvona­la is jelentősen emelkedett. Ami a rádiótechnika, a mű­szer- és szerszámgépgyártás vagy a vegyipar eredményeit illeti, ml sem tanúskodik er­ről jobban, mint a hatalmas jelentőségű Szojuz—Apollo űrrepülés. A rohamosan fejlődő me­zőgazdaságban az ötéves terv első négy éve alatt az össze­sen begyűjtött gabonamennyiség évi át­laga elérte a 192 millió tonnát, szemben az előző 4 év 167 millió tonnájá­val. A felvásárlás és a termelés növekedése elsősorban a ter­méshozam növelésének kö- szöhhető. A kolhozok és szovhozok a tavaszi vetési tervet túlteljesítették. Az idei gabonaféléket most takarít­ják be. Gyarapodott a kol­hozok és szovhozok jószág­és baromfi állománya, meg­növekedett az állattenyésztés termékeinek előállítása, és felvásárlása, ami lehetővé tette az első félév felvásárlá­si tervének túlteljesítését. A gazdasági fejlődés alap­ján tovább emelkedett a nép életszínvonala, ami a falusi és városi lakosság jövedel­mének emelkedésében, a la­káshelyzet javulásában, a foglalkoztatottság, a fogyasz­tás és a kulturális szint növe­kedésében nyilvánult meg. Az eltelt félév alatt a népgazdasági termelés­ben 100.7 millió munkás és alkalmazott vett részt, vagyis 2,4 millióval töb­ben, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A munkások és alkalma­zottak havi átlagkeresete 3,7 százalékkal, a kolhoz­tagoké 4 százalékkal emelkedett. Több mint 7 százalékkal nőtt a kisáruforgalom. A tavalyi­hoz képest jelentősen meg­nőtt a hús- és tejtermékek, a cukor, a tojás, a zöldség, gyümölcs és más élelmi cik­kek fogyasztása. Lényegesen több ipari áru került felvásárlásra. A stabil árak mellett ezek a mutatók a szovjet dolgozók életének folyamatos javulásáról ta­núskodnak. M. Makszimov Tanúvallomás a fekete ezredesek perében Az Athén melletti Pire­uszban folytatódik az 1967. évi görög katonai állam­csíny húsz vezetőjének pere, A fekete ezredesek perében Georgiosz Mavrosz (jobb ol­dalt), az ellenzéki Centrum Unió elnöke is vallomást tett a bíróság előtt. A vád­lottak padján (bal szélen) Papadopulosz ezredes, volt fasiszta diktátor. Nyugat-Európa keserű dilemmája Eltűnt a fénya nyugat­európai gazdasági alagút mélyéről. ( 1975 első hónap­jaiban a Közös Piac gazda­sági szakértői még állami statisztikákkal alátámasz­tott és hivatalos optimiz­must sugárzó nyilatkozato­kat bocsátottak ki arról, hogy Nyugat-Európa máso­dik világháború utáni leg­nagyobb gazdasági / vissza­esése rövidesen véget ér. „A nyári hőség elhervasz- totta ezeket a reményeket”, — írja a londoni Economist. A borús jóslatok közül el­sőnek éppen a legfontosabb érkezett meg: a nyugatné­met gazdasági előrejelzés. Az NSZK tudvalévőén Nyu­gat-Európa gazdaságilag leg­erősebb és legstabilabb or­szága. A nyugatnémet gaz­dasági helyzet (például kül­kereskedelmi kihatásai miatt) bizonyos értelemben meghatározza a többi nyu­gat-európai ország konjunk­turális fejlődését is. A kölni Gazdaságkutató Intézet hi­vatalos jelentése a korábbi optimizmust megcáfolva kö­zölte, hogy 1975 folyamán a nyugatnémet kivitel több mint 8, az Ipari termelés pe­dig 7 százalékkal csökken, ami az ország teljes társa­dalmi össztermékének több mint 3 százalékos csökkené­sét eredményezi majd. Mindez olyan körülmé­nyek között következett be, amikor a munkanélküliek száma Nyugat-Németország- ban körülbelül egymillió és számuk várhatólag még nö­vekedni fog. Az NSZK gaz­daságának irányítói a gazda­ság viszonylagos stabilitásá­ra támaszkodva elfogadták a munkanélküliség növeke­désének tényét. Ügy vélték ugyanis, hogy a többi nyu­gat-európai országhoz vi­szonyítva alacsony, „mind­össze” évi 6 százalékos inflá­ciós ütemet ilymódon tartani lehet és a nyugatnémet gaz­daság az év második felében új fellendülés korszakába lép. A kölni jelentés leher- vasztotta ezeket a reménye­ket. Ma már világos: ha az NSZK kísérletet akar tenni a gazdasági tevékenység fel­lendítésére, akkor ezt csak nagyszabású hitelprogram­mal, a beruházások és az export támogatásával, a hi­telkamatláb csökkentésével érheti el. Mindez azonban inflációnövelő tényező és veszélyezteti a márka szi­lárdságát! A „munkanélküli­ség vagy gyors infláció” dilemmája tehát most újra felvetődik — a korábbinál sokkal élesebb formában. Vegyük figyelembe, hogy az NSZK esetében Nyugat- Európa legjobb gazdasági helyzetben levő országáról van szó. Valamennyi többi Közös Piac-államban ennél jóval rosszabb a helyzet! Franciaországban ugyan­csak egy millió körüli mun­kanélküliség mellett 13 szá­zalék körül van az infláció évi üteme. Olaszországban, ahol a másfélmillió munka­nélkülit regisztráló adat a rejtett mezőgazdasági mun­kanélküliség miatt nem so­kat mond, 19 százalék kö­rüli ‘az inflációs ráta. Ang­liában, ahol 35 év óta elő­ször érte el az egymilliót a munkanélküliek száma, s ahol télre másfélmillió mun­kanélkülit várnak — 22—24 százalékos az infláció! Keserű dilemma ez: Nyu- gat-Németország, a maga 6 százalékos évi inflációjával, még valamennyire megen­gedheti magának az „élén­kítő injekciókat”. Wilson kormánya azonban elköte­lezte magát az immár min­denki számára tűrhetetlen, 20 százalék feletti inflációs ütem „megfelezésére”, a francia kormány pedig ar­ra, hogy a 13 százalék kö­rüli inflációs ütemet körül­belül 9 százalékra csökkenti. Ha ezek az országok elkez­dik hitelekkel injekciózni a stagnáló gazdaságot — ak­kor ennek valóságos „inflá­ciós vulkán” lehet az ered­ménye. A nyugat-európai gazdasági helyzet további fej - lődését persze csak a tények alapján lehet megítélni. Eb­ben a pillanatban azonban az a helyzet, hogy az óriási politikai feszültségeket je­lentő munkanélküliség nö­vekedését Nyugat-Európa csak egy újabb inflációs hullám kényszerű elfogadása árán akadályozhatja meg. <-i-e> Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal A „Harmadik világ” — így is szokás emlegetni a Föld országainak azt a csoportját, amely földrajzilag a Fülöp- szigetektől Nicaraguáig ter­jed, amelyben helyet foglal az 500 milliós lakosú India és a 300 ezres lélekszámú, éppen most függetlenséghez Harmadik világ — ez a megjelölés azt jelzi, ami bennük minden különbségük ellenére közös: politikailag általában antiimperialisták, gazdasági struktúrák szem­pontjából nézve pedig már nem tartoznak teljesen a tő­kés társadalmi-gazdasági rendszerhez, de még nem lépték át azt a határvonalat, ami politikai, gazdasági rendjüket szocialistává ten­né. Ez a közbeeső állapot miatt nevezik őket „harma­dik” világnak. Hazánk időben felismerte, hogy gazdasági, politikai szükségszerűség számára ke­reskedni, tartós gazdasági kapcsolatokat építeni a har­madik világ országaival. Közvéleményünk elismerte és támogatta azt az elhatá­Mi tehát a valóság? Mi a helyzetünk? Mik a feladata­ink? Viszonylagos tőkesze­génységünk nem teszi lehe­tővé, hogy a harmadik világ minden országával kiterjedt és számottevő kereskedelmet folytassunk. Meg kellett ke­resnünk — és meg is talál­juk — azokat a területeket, ahol lehetőségeink a legked­vezőbbek. A nem .szocialista kereske­delmi forgalmunknak kerek 15 százalékát velük bonyo­lítjuk. Az áruösszetétel is kedvező. A magyar gépipar legfontosabb nem-szocialis­ta piacainak tekinthetjük ezeket az országokat, de ked­vezően fejlődik más ipari készáruink és az utóbbi idő­ben élelmiszerkészítménye­Részvényes kórházak Az észtországi Vjajka- Maarja faluban új kórház épült, mintegy másfél millió rubeles ráfordítással, ami megegyezik egy átlagos kol­hoz egész évi jövedelmével. A kiválóan felszerelt egész­ségügyi központ építését fi­nanszírozó gazdaságoknak azonban nem kellett más te­vékenységeiktől elvonniuk a szükséges összeget: a kór­ház részvényes alapon, 14 kolhoz, szovhoz és más me­zőgazdasági vállalat össze­fogásával épült. A kórházban száznál több két- és háromágyas kórte­rem és vizsgálószoba van. A betegeket a legmodernebb fizikoterápiás-, röntgen- és kardiológiai berendezések segítségével gyógyítják a jól felkészült szakemberek. „Híd“ az óceánon Az utóbbi években jelen­tős mértékben bővült a Szovjetunió és Kuba keres­kedelme. A két ország ki­kötői között tavaly csupán száraz teherből több mint 3,5 millió tonnát szállítottak a hajók. Kubába szerszám­gépeket és más gépeket, építőanyagokat és iparválla­latok komplett berendezése­it, míg a Szovjetunióba cuk­rot, nikkelt, koncentrátu- mot, dohányárut, a híres kubai rumot és más termé­keket továbbítanak. Kuba külkereskedelmi forgalmának 75 százalékát a szocialista országokkal bo­nyolítja — s ennek felét a Szovjetunióval. jutott Comore-szigetek. A harmadik világban ott van­nak a világ hitelezőivé vált dollármilliárdokkal rendel­kező arab országok és azok az országok is, amelyeknek népeit ..aszály sújtja, éhínség kínozza. rozását, de ahogy már len­ni szokott, a „közvélemény” hajlik az általánosításokra, az egyszerűsítésekre. Évtize­dekig a harmadik világ gaz­dasági jellemzője a szegény­ség, a nyomor volt és gaz­dasági kapcsolatainknak ve­lük valamiféle „nyomoreny­hítő akció” ízt adott, mind­azzal az előítélettel, ami ez­zel jár. A gazdasági szüksé­gesség, az anyagi értelemben vett hasznosság felismerése valahogy háttérbe szorult. Most mintha az ellenkezőjét tapasztalnánk; a fantáziát most a sivatagok kincsei gyújtják fel. Az olajtomyok, a finomítók és az olajdollá­rok valóságát persze nem le­het tagadni, de azért sivatagi délibábokat se kergessünk ott. ink exportja is. Importban természetesen a nyersanya­gok és az élvezeti cikkek (kávé, déligyümölcs stb.) játsszák a főszerepet, és a nem távoli perspektívában remélhető, hogy az energia- hordozók importja is nőni fog. Emögött a száraz felsoro­lás mögött azonban rengeteg erőfeszítés, - kockázat*-;- ku­darc és fáradság van. Erről is szólni kell. Közíróink ál­landóan visszatérő panasza, hogy a nagyvilág nem ismer bennünket, hogy íróink, kul­turális, művészeti teljesítmé­nyeink rejtve maradnak a „művelt Nyugat” intellektuá­lis világában. Kis nép szá­mára nemegyszer életkérdést jelenthet, hogy ismeri-e tu­Csehszlovákia autóipara a felszabadulás óta eltelt har­minc év alatt figyelemre­méltó fejlődésen ment át. Ma több mint 150 000 dol­gozót fogalalcoztat, nem szá­mítva a kiszolgáló ágazatok dolgozóit. Az autóipar Cseh­szlovákia egész gépipari ter­melésének egyötödét adja. A Skoda személygépkocsi gyárnak hatvan országban van képviselete, a Tátra- gyár tehergépkocsijait pe­dig eladják, mielőtt még a futószalagot elhagyták vol­na. A csehszlovák gyártmá­nyú hűtőkocsik legnagyobb részét szintén exportálják. A személyautógyártást a mladasbolelavi AZNP-gyár- ra összpontosították, míg a a Tátra Művek 1951 óta ne­héz teherkocsikat gyárt és kevéss4fcnú luxusautót. A különböző teherbírású te­herautókat a prágai Avia Gyárban és Libercben ké­szítik. Más gyárak viszont hűtőkocsik, autóbuszok és utcatisztító gépekre szako­sodtak. A legnagyobb beruházást Mladá Boleslávban eszközöl­ték, mivel a régi üzem már nem felelt meg a modem követelményeknek. 800 000 négyzetméteres területen emeltek új épületeket. Az anyagyár mellett egy másik üzemrész építését kezdték nieg, amelynek berendezé­séi; a cseh cégek mellett 14 ország 134 üzeme szállította. Az új, 1500 méter hosszú gyárban négy főcsamok, va­lamint rendezőpályaudvar helyezkedik el. Az új, nagy­részt automatizált üzem 1964-ben kezdte el a terme­lést. 1965-ben megalakult a dományát, kultúráját, a „né-; pék hazája — a nagyvilág”. De népünk jólétére, felemel­kedésére az sem közömbös, hogy ismerik-e, és előnyö­sen ismerik-e ipari termé­keinket. Ez az ismerkedés különösen nehéz olyan terü­leteken, ahol a magyar em­ber, a magyar áru éppen olyan különlegességnek szá­mít, mint nálunk az egyip­tomi hűtőszekrény, vagy a pakisztáni bútor, vagy az indiai szerszámgép. És itt nem egyszerű problémáról van szó. Á bizalom megszerzése Kulturális teljesítménye­ink megismertetésénél —, hogy ismét ezzel hasonlítsam össze helyzetünket — békés, termékeny versenyről van szó. , Akit Ady verseinek, Bartók zenéjének, Csontváry képeinek műélvezetére aka­runk rávenni, nem az elé a választás elé állítjuk, hogy ezt külföldi művészek mű­veinek élvezete helyett te­gye. De a külföldi eladásra szánt magyar áruknak is­mert, bevált, jól reklámozott más nemzetek termékeivel szemben kell kivívni és megtartani helyüket. Végül, és ez a legfonto­sabb, gazdasági kapcsolata­ink legserkentőbb, legigénye­sebb eleme maga az ember, a tudás, a szakértelem és a segítőkészség, amit a több S2áz áldozatvállaló hazánk­fia képvisel ezekben az or­szágokban. Ök a mi új, az üzletek mellett barátságot és bizalmat teremtő követeink. Rájuk vár az a nehéz fel­adat, hogy a tartós gazda­sági kapcsolatok szilárd alap­jait, a magyar' teljesítmé­nyek iránti bizalmat, szak­nyelven szólva: „good wilT’-t, azaz a gazdaságilag is gyü­mölcsöző jóindulatot meg­szerezzék. Cz. P. Csehszlovák Autógyárak Trösztje, a CAZ. amelyhez 27 termelőüzem tartozik, va­lamint a belföldi értékesí­tés, továbbá egy tervező- és egy kutatóintézet. Az autóipar eredményes fejlődését bizonyítja, hogy a személyautógyártás az 1948- beli 17 971 darabról 1970-ig 142 858-ra, a teherautógyár­tás pedig ugyanennyi idő alatt 7221-ről 24 482-re emel­kedett. A csehszlovák autóipart a jelenlegi ötéves tervben (1971—75) tovább fejlesztik. A legnagyobb beruházást a Tátra-művekben hajtják végre, ahol 1971-től kizáró­lag 12 és több tonnás te­herautókat gyártanak. A lég­hűtéses motorral ellátott te­herautók a KGST összes tagországai számára készül­nek. Elhatározott tény a gyártási kapacitás megkét­szerezése, amelyhez 4 618 millió cseh korona befekte­tés szükséges. A moszkvai Nemzetközi Bank egy 1962. évi szerződés értelmében 77,6 millió konvertibilis ru­bel összegű hosszúlejáratú hitelt bocsátott a cég ren­delkezésére. A csehszlovák autóipar­nak az állami terv előirány­zata szerint a jelenlegi öt­éves tervben 185 000 sze­mély-, 49 000 1,5—5-tonnás tehergépkocsit, 60 000 Skoda- teherautót, 38 300 Tátra te­herautót, 13 220 autóbuszt, 1 170 nehéz Skoda-Liaz tí­pusú traktort és 522 000 mo­torkerékpárt kell gyártania. A tervet sikeresen teljesítik, az ötéves terv első négy évében, 1974-ig 168 701 sze­mély- és 30125 teherautó készült el. A közbeeső állapot Keressük a kedvező lehetőségeket Á Skodától a Tátráig 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom