Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus t. A kilencedik szovjet ötéves terv befejező éve A Szovjetunió kilencedik ötéves tervének befejező éve az első négyhez hasonlóan stabil gazdasági fejlődéssel, valamint az e téren bekövetkezett jelentős minőségi változásokkal jellemezhető. Az ipari termelés a 6,7 százalékos éves terv mellett a tavalyi év első feléhez képest 7.7 százalékkal nőtt. A legfontosabb termékek előállításának és realizálásának féléves tervét nagyrészt túlteljesítették; 4 milliárd értékű árut realizáltak a terven felüL A legfontosabb iparágak az iparban tapasztalható átlag növekedésnél gyorsabban fejlődtek. így a kőolaj- és a vegyipar, valamint a fémfeldolgozó- és a gépgyártó ipar 11, illetve 18 százalékkal növelték termelésüket. Több más minisztérium vállalatai még magasabb mutatókat produkáltak: a gáziparban például 20, a műszergyártásban, valamint az automata és az irányító rendszerek előállításában 18, a mikrobiológiai iparban pedig 24 százalékos növekedést értek el. Ugyanakkor a számjegyes program- vezérlésű szerszámgépek előállítása 26, a számítástechnikai eszközöké és alkatrészeké pedig 36 százalékkal növekedett. A kitermelő- és feldolgozó ipar vezető ágaiban is nagyméretű fejlődés tapasztalható. A villamosenergia-terme- lés eléri a több mint 1 trillió kilowatt-órás évi szintet, szénből több mint 700, kőolajból 489, acélból 142 millió tonnát termelnek. Az ipar műszaki színvonala is jelentősen emelkedett. Ami a rádiótechnika, a műszer- és szerszámgépgyártás vagy a vegyipar eredményeit illeti, ml sem tanúskodik erről jobban, mint a hatalmas jelentőségű Szojuz—Apollo űrrepülés. A rohamosan fejlődő mezőgazdaságban az ötéves terv első négy éve alatt az összesen begyűjtött gabonamennyiség évi átlaga elérte a 192 millió tonnát, szemben az előző 4 év 167 millió tonnájával. A felvásárlás és a termelés növekedése elsősorban a terméshozam növelésének kö- szöhhető. A kolhozok és szovhozok a tavaszi vetési tervet túlteljesítették. Az idei gabonaféléket most takarítják be. Gyarapodott a kolhozok és szovhozok jószágés baromfi állománya, megnövekedett az állattenyésztés termékeinek előállítása, és felvásárlása, ami lehetővé tette az első félév felvásárlási tervének túlteljesítését. A gazdasági fejlődés alapján tovább emelkedett a nép életszínvonala, ami a falusi és városi lakosság jövedelmének emelkedésében, a lakáshelyzet javulásában, a foglalkoztatottság, a fogyasztás és a kulturális szint növekedésében nyilvánult meg. Az eltelt félév alatt a népgazdasági termelésben 100.7 millió munkás és alkalmazott vett részt, vagyis 2,4 millióval többen, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete 3,7 százalékkal, a kolhoztagoké 4 százalékkal emelkedett. Több mint 7 százalékkal nőtt a kisáruforgalom. A tavalyihoz képest jelentősen megnőtt a hús- és tejtermékek, a cukor, a tojás, a zöldség, gyümölcs és más élelmi cikkek fogyasztása. Lényegesen több ipari áru került felvásárlásra. A stabil árak mellett ezek a mutatók a szovjet dolgozók életének folyamatos javulásáról tanúskodnak. M. Makszimov Tanúvallomás a fekete ezredesek perében Az Athén melletti Pireuszban folytatódik az 1967. évi görög katonai államcsíny húsz vezetőjének pere, A fekete ezredesek perében Georgiosz Mavrosz (jobb oldalt), az ellenzéki Centrum Unió elnöke is vallomást tett a bíróság előtt. A vádlottak padján (bal szélen) Papadopulosz ezredes, volt fasiszta diktátor. Nyugat-Európa keserű dilemmája Eltűnt a fénya nyugateurópai gazdasági alagút mélyéről. ( 1975 első hónapjaiban a Közös Piac gazdasági szakértői még állami statisztikákkal alátámasztott és hivatalos optimizmust sugárzó nyilatkozatokat bocsátottak ki arról, hogy Nyugat-Európa második világháború utáni legnagyobb gazdasági / visszaesése rövidesen véget ér. „A nyári hőség elhervasz- totta ezeket a reményeket”, — írja a londoni Economist. A borús jóslatok közül elsőnek éppen a legfontosabb érkezett meg: a nyugatnémet gazdasági előrejelzés. Az NSZK tudvalévőén Nyugat-Európa gazdaságilag legerősebb és legstabilabb országa. A nyugatnémet gazdasági helyzet (például külkereskedelmi kihatásai miatt) bizonyos értelemben meghatározza a többi nyugat-európai ország konjunkturális fejlődését is. A kölni Gazdaságkutató Intézet hivatalos jelentése a korábbi optimizmust megcáfolva közölte, hogy 1975 folyamán a nyugatnémet kivitel több mint 8, az Ipari termelés pedig 7 százalékkal csökken, ami az ország teljes társadalmi össztermékének több mint 3 százalékos csökkenését eredményezi majd. Mindez olyan körülmények között következett be, amikor a munkanélküliek száma Nyugat-Németország- ban körülbelül egymillió és számuk várhatólag még növekedni fog. Az NSZK gazdaságának irányítói a gazdaság viszonylagos stabilitására támaszkodva elfogadták a munkanélküliség növekedésének tényét. Ügy vélték ugyanis, hogy a többi nyugat-európai országhoz viszonyítva alacsony, „mindössze” évi 6 százalékos inflációs ütemet ilymódon tartani lehet és a nyugatnémet gazdaság az év második felében új fellendülés korszakába lép. A kölni jelentés leher- vasztotta ezeket a reményeket. Ma már világos: ha az NSZK kísérletet akar tenni a gazdasági tevékenység fellendítésére, akkor ezt csak nagyszabású hitelprogrammal, a beruházások és az export támogatásával, a hitelkamatláb csökkentésével érheti el. Mindez azonban inflációnövelő tényező és veszélyezteti a márka szilárdságát! A „munkanélküliség vagy gyors infláció” dilemmája tehát most újra felvetődik — a korábbinál sokkal élesebb formában. Vegyük figyelembe, hogy az NSZK esetében Nyugat- Európa legjobb gazdasági helyzetben levő országáról van szó. Valamennyi többi Közös Piac-államban ennél jóval rosszabb a helyzet! Franciaországban ugyancsak egy millió körüli munkanélküliség mellett 13 százalék körül van az infláció évi üteme. Olaszországban, ahol a másfélmillió munkanélkülit regisztráló adat a rejtett mezőgazdasági munkanélküliség miatt nem sokat mond, 19 százalék körüli ‘az inflációs ráta. Angliában, ahol 35 év óta először érte el az egymilliót a munkanélküliek száma, s ahol télre másfélmillió munkanélkülit várnak — 22—24 százalékos az infláció! Keserű dilemma ez: Nyu- gat-Németország, a maga 6 százalékos évi inflációjával, még valamennyire megengedheti magának az „élénkítő injekciókat”. Wilson kormánya azonban elkötelezte magát az immár mindenki számára tűrhetetlen, 20 százalék feletti inflációs ütem „megfelezésére”, a francia kormány pedig arra, hogy a 13 százalék körüli inflációs ütemet körülbelül 9 százalékra csökkenti. Ha ezek az országok elkezdik hitelekkel injekciózni a stagnáló gazdaságot — akkor ennek valóságos „inflációs vulkán” lehet az eredménye. A nyugat-európai gazdasági helyzet további fej - lődését persze csak a tények alapján lehet megítélni. Ebben a pillanatban azonban az a helyzet, hogy az óriási politikai feszültségeket jelentő munkanélküliség növekedését Nyugat-Európa csak egy újabb inflációs hullám kényszerű elfogadása árán akadályozhatja meg. <-i-e> Gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal A „Harmadik világ” — így is szokás emlegetni a Föld országainak azt a csoportját, amely földrajzilag a Fülöp- szigetektől Nicaraguáig terjed, amelyben helyet foglal az 500 milliós lakosú India és a 300 ezres lélekszámú, éppen most függetlenséghez Harmadik világ — ez a megjelölés azt jelzi, ami bennük minden különbségük ellenére közös: politikailag általában antiimperialisták, gazdasági struktúrák szempontjából nézve pedig már nem tartoznak teljesen a tőkés társadalmi-gazdasági rendszerhez, de még nem lépték át azt a határvonalat, ami politikai, gazdasági rendjüket szocialistává tenné. Ez a közbeeső állapot miatt nevezik őket „harmadik” világnak. Hazánk időben felismerte, hogy gazdasági, politikai szükségszerűség számára kereskedni, tartós gazdasági kapcsolatokat építeni a harmadik világ országaival. Közvéleményünk elismerte és támogatta azt az elhatáMi tehát a valóság? Mi a helyzetünk? Mik a feladataink? Viszonylagos tőkeszegénységünk nem teszi lehetővé, hogy a harmadik világ minden országával kiterjedt és számottevő kereskedelmet folytassunk. Meg kellett keresnünk — és meg is találjuk — azokat a területeket, ahol lehetőségeink a legkedvezőbbek. A nem .szocialista kereskedelmi forgalmunknak kerek 15 százalékát velük bonyolítjuk. Az áruösszetétel is kedvező. A magyar gépipar legfontosabb nem-szocialista piacainak tekinthetjük ezeket az országokat, de kedvezően fejlődik más ipari készáruink és az utóbbi időben élelmiszerkészítményeRészvényes kórházak Az észtországi Vjajka- Maarja faluban új kórház épült, mintegy másfél millió rubeles ráfordítással, ami megegyezik egy átlagos kolhoz egész évi jövedelmével. A kiválóan felszerelt egészségügyi központ építését finanszírozó gazdaságoknak azonban nem kellett más tevékenységeiktől elvonniuk a szükséges összeget: a kórház részvényes alapon, 14 kolhoz, szovhoz és más mezőgazdasági vállalat összefogásával épült. A kórházban száznál több két- és háromágyas kórterem és vizsgálószoba van. A betegeket a legmodernebb fizikoterápiás-, röntgen- és kardiológiai berendezések segítségével gyógyítják a jól felkészült szakemberek. „Híd“ az óceánon Az utóbbi években jelentős mértékben bővült a Szovjetunió és Kuba kereskedelme. A két ország kikötői között tavaly csupán száraz teherből több mint 3,5 millió tonnát szállítottak a hajók. Kubába szerszámgépeket és más gépeket, építőanyagokat és iparvállalatok komplett berendezéseit, míg a Szovjetunióba cukrot, nikkelt, koncentrátu- mot, dohányárut, a híres kubai rumot és más termékeket továbbítanak. Kuba külkereskedelmi forgalmának 75 százalékát a szocialista országokkal bonyolítja — s ennek felét a Szovjetunióval. jutott Comore-szigetek. A harmadik világban ott vannak a világ hitelezőivé vált dollármilliárdokkal rendelkező arab országok és azok az országok is, amelyeknek népeit ..aszály sújtja, éhínség kínozza. rozását, de ahogy már lenni szokott, a „közvélemény” hajlik az általánosításokra, az egyszerűsítésekre. Évtizedekig a harmadik világ gazdasági jellemzője a szegénység, a nyomor volt és gazdasági kapcsolatainknak velük valamiféle „nyomorenyhítő akció” ízt adott, mindazzal az előítélettel, ami ezzel jár. A gazdasági szükségesség, az anyagi értelemben vett hasznosság felismerése valahogy háttérbe szorult. Most mintha az ellenkezőjét tapasztalnánk; a fantáziát most a sivatagok kincsei gyújtják fel. Az olajtomyok, a finomítók és az olajdollárok valóságát persze nem lehet tagadni, de azért sivatagi délibábokat se kergessünk ott. ink exportja is. Importban természetesen a nyersanyagok és az élvezeti cikkek (kávé, déligyümölcs stb.) játsszák a főszerepet, és a nem távoli perspektívában remélhető, hogy az energia- hordozók importja is nőni fog. Emögött a száraz felsorolás mögött azonban rengeteg erőfeszítés, - kockázat*-;- kudarc és fáradság van. Erről is szólni kell. Közíróink állandóan visszatérő panasza, hogy a nagyvilág nem ismer bennünket, hogy íróink, kulturális, művészeti teljesítményeink rejtve maradnak a „művelt Nyugat” intellektuális világában. Kis nép számára nemegyszer életkérdést jelenthet, hogy ismeri-e tuCsehszlovákia autóipara a felszabadulás óta eltelt harminc év alatt figyelemreméltó fejlődésen ment át. Ma több mint 150 000 dolgozót fogalalcoztat, nem számítva a kiszolgáló ágazatok dolgozóit. Az autóipar Csehszlovákia egész gépipari termelésének egyötödét adja. A Skoda személygépkocsi gyárnak hatvan országban van képviselete, a Tátra- gyár tehergépkocsijait pedig eladják, mielőtt még a futószalagot elhagyták volna. A csehszlovák gyártmányú hűtőkocsik legnagyobb részét szintén exportálják. A személyautógyártást a mladasbolelavi AZNP-gyár- ra összpontosították, míg a a Tátra Művek 1951 óta nehéz teherkocsikat gyárt és kevéss4fcnú luxusautót. A különböző teherbírású teherautókat a prágai Avia Gyárban és Libercben készítik. Más gyárak viszont hűtőkocsik, autóbuszok és utcatisztító gépekre szakosodtak. A legnagyobb beruházást Mladá Boleslávban eszközölték, mivel a régi üzem már nem felelt meg a modem követelményeknek. 800 000 négyzetméteres területen emeltek új épületeket. Az anyagyár mellett egy másik üzemrész építését kezdték nieg, amelynek berendezéséi; a cseh cégek mellett 14 ország 134 üzeme szállította. Az új, 1500 méter hosszú gyárban négy főcsamok, valamint rendezőpályaudvar helyezkedik el. Az új, nagyrészt automatizált üzem 1964-ben kezdte el a termelést. 1965-ben megalakult a dományát, kultúráját, a „né-; pék hazája — a nagyvilág”. De népünk jólétére, felemelkedésére az sem közömbös, hogy ismerik-e, és előnyösen ismerik-e ipari termékeinket. Ez az ismerkedés különösen nehéz olyan területeken, ahol a magyar ember, a magyar áru éppen olyan különlegességnek számít, mint nálunk az egyiptomi hűtőszekrény, vagy a pakisztáni bútor, vagy az indiai szerszámgép. És itt nem egyszerű problémáról van szó. Á bizalom megszerzése Kulturális teljesítményeink megismertetésénél —, hogy ismét ezzel hasonlítsam össze helyzetünket — békés, termékeny versenyről van szó. , Akit Ady verseinek, Bartók zenéjének, Csontváry képeinek műélvezetére akarunk rávenni, nem az elé a választás elé állítjuk, hogy ezt külföldi művészek műveinek élvezete helyett tegye. De a külföldi eladásra szánt magyar áruknak ismert, bevált, jól reklámozott más nemzetek termékeivel szemben kell kivívni és megtartani helyüket. Végül, és ez a legfontosabb, gazdasági kapcsolataink legserkentőbb, legigényesebb eleme maga az ember, a tudás, a szakértelem és a segítőkészség, amit a több S2áz áldozatvállaló hazánkfia képvisel ezekben az országokban. Ök a mi új, az üzletek mellett barátságot és bizalmat teremtő követeink. Rájuk vár az a nehéz feladat, hogy a tartós gazdasági kapcsolatok szilárd alapjait, a magyar' teljesítmények iránti bizalmat, szaknyelven szólva: „good wilT’-t, azaz a gazdaságilag is gyümölcsöző jóindulatot megszerezzék. Cz. P. Csehszlovák Autógyárak Trösztje, a CAZ. amelyhez 27 termelőüzem tartozik, valamint a belföldi értékesítés, továbbá egy tervező- és egy kutatóintézet. Az autóipar eredményes fejlődését bizonyítja, hogy a személyautógyártás az 1948- beli 17 971 darabról 1970-ig 142 858-ra, a teherautógyártás pedig ugyanennyi idő alatt 7221-ről 24 482-re emelkedett. A csehszlovák autóipart a jelenlegi ötéves tervben (1971—75) tovább fejlesztik. A legnagyobb beruházást a Tátra-művekben hajtják végre, ahol 1971-től kizárólag 12 és több tonnás teherautókat gyártanak. A léghűtéses motorral ellátott teherautók a KGST összes tagországai számára készülnek. Elhatározott tény a gyártási kapacitás megkétszerezése, amelyhez 4 618 millió cseh korona befektetés szükséges. A moszkvai Nemzetközi Bank egy 1962. évi szerződés értelmében 77,6 millió konvertibilis rubel összegű hosszúlejáratú hitelt bocsátott a cég rendelkezésére. A csehszlovák autóiparnak az állami terv előirányzata szerint a jelenlegi ötéves tervben 185 000 személy-, 49 000 1,5—5-tonnás tehergépkocsit, 60 000 Skoda- teherautót, 38 300 Tátra teherautót, 13 220 autóbuszt, 1 170 nehéz Skoda-Liaz típusú traktort és 522 000 motorkerékpárt kell gyártania. A tervet sikeresen teljesítik, az ötéves terv első négy évében, 1974-ig 168 701 személy- és 30125 teherautó készült el. A közbeeső állapot Keressük a kedvező lehetőségeket Á Skodától a Tátráig 4
