Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-05 / 182. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP — ....... ™ y—■■ . 1975. augusztus 5. ZJ. A Pannon tenger titkai BsaÁPtVff Sir John Falstaff Több mint három órára kötötte a rádióhoz hallgatóit a Rádiószínház eddig talán legnagyobb vállalkozása, Shakespeare IV. Henrik című krónikás színművének rádióváltozata, Sir John Falstaff címmel. Ez lett volna a színpadi változat címe is a Madách Színházban, ha a kitűnő színész, Pécsi Sándor halála meg nem akadályozza a bemutatót. Addig is, míg színpadra kerülhet e hatalmas mű, a rádió — mint mozgékonyabb kistestvér — próbált megbirkózni vele. Birkózott is sikerrel, bizonyítva, hogy az előbbi kitételt, a „kistestvérét erősen idézőjelben kell érteni. A címszerepet, s ez a siker egyik biztosítéka volt, Kállai Ferencre osztották. Komé- diázó kedve, sokszínű alakítása nagyban hozzájárult, hogy ezt a marathoni rádiódrámát végigülhettük. A darab a hatalomvágy, a hatalom és a közösség érdekét szolgáló uralkodás konfliktusa, melyben IV. Henrik királynak jut — Shkespeare jóvoltából — a nemes feladat: a közösség érdeke szolgálatába állítani a hatalmat. Ma, amikor a szocialista államhatalom ugyanezt teszi — Shakespeare drámájának korszerűségét nem kell külön hangsúlyozni. • Az előadásmód is tudatosan vállalja ezt a korszerűséget, íiig-vérig — nem csak áttételesen — mai darab, s nem utolsósorban kitűnőek a színészi alakítások. Mecénásuk a; állam A fiatal riporternő, Filip- pinyi Éva olyan kezdő művészeket keresett fel, akiknek első lépéseit'— s itt-ott talán még botladozásait is — az állam egyengeti. Arról van ugyanis szó, hogy ki rö- videbb, ki hosszabb ideig, egy ösztöndíjpályázat nyerteseként, havi „járadékot” kap azért, hogy anyagi gondok ne nehezítsék művészi magáratalálását. Bár a megkérdezett ifjú művészek kivétel nélkül elismeréssel nyilatkoznak erről a támogatásról, a hallgatóban, némelyik mondatait érzékelve, ott bujkál a kérdés: vajon a tehetség ad-e erre a támogatásra mindenkinél fedezetet? Ugyanis nem mindig sikerült elhitetni velünk, hogy akik e támogatást élvezik, valóban rá is szolgáltak. Mindezt természetesen nem írhatjuk a műsorvezető riporter számlájára, ő azt mutatta be, ami van. Dunai hajósok Kondor Katalin, a Miskolc nevű MAHART-hajó fedélzetén töítött néhány napot, ennek krónikáját foglalja össze mindössze fél órában. A riport tehát tömör, meghitt, nemcsak sokat tudunk meg a hosszú napokat és éjszakákat vízen töltő emberekről, hanem megérezzük ennek a munkának nehézségét, szépségét, hangulatát is. A jól sikerült riport pergő képei érdekes beszélgetései után szinte sajnáljuk, hogy már nem mehetünk tovább a Miskolccal és legénységével. — trömböczky — I Diák korában ki ne hallott volna arról, * hogy a Kárpátok közötti területen, tehát hazánkban régesrégen a Pannon tenger hullámzott. Tanultunk arról is, hogy legalább 10 millió évvel ezelőtt megsüllyedt a Dunántúlhoz hasonló dimbes- dombos vidék, s valahonnan dél felől bezúdult ide a tenger vize. A képzeletet sokakban nehezen hagyja nyugodni az a nagy változás, ami a Föld történeti korban lezajlott, s a geológusok szerint ez a hegyképző mozgás, a süllyedés és emelkedés még ma is tart. Az érdeklődés ma már nemcsak fölfelé a csillagos ég felé, hanem a föld mélye felé is terebélyesedik. És ez utóbbi ritkán hoz szenzációkat. Viszonylag csendben folyik a kutatás, a mélyben rejlő titkok feltárására. Persze előfordultak különösen az utóbbi évtizedekben, olyan felfedezések, melyek máris meghatározói lettek a jövőnek, vagy nemsokára azzá lesznek. A föld mélyét kutató geológusok halkszavú, elkötelezett, fáradságot nem ismerő, kitartó emberek. Éri őket sokszor kudarc, s néha felMagyarország föíldtani felépítésének megismerése a hegyvidékeken kezdődött, ahol a kőzetek a felszínen találhatók. Az Alföldről alig voltak ismeretek, a szén- hidrogén kutatás megkezdéséig. A Pannon üledékek felfedezésekor vastagságukra csak következtetni tudtak. A geofizikát hívták ezért segítségül és szeizmikus módszerekkel igyekeztek meghatározni az elsüllyedt alaphegység 'felszínét. — Megtudtuk — magyarázza a főgeológus — hogy az. elsüllyedt hegység milyen mélységben található, hol vannak annak nagy csúcsai és mély völgyei. Jelenleg tehát tudjuk, hogy a különböző időkben milyen mélyre süllyedt a vidék. Szegedtől nem messze Kunbaja—Tompa—Kelebia vidékén a felszíntől 4—-500 méterre megtalálható már az alaphegység. Hódmezővásárhely határában viszont 5840 méterig fúrtunk le, és ott A szellemi képesség diagnózisa A világ sok tudósa fáradozik azon, hogy behatoljon a természet legbonyultabb alkotásának, az emberi agynak a rejtelmeibe. Több kutató- csoport tevékenysége annak megállapítására irányul, hogy milyen intellektussal és munkaképességgel rendelkeznek azok az emberek, akik a számítógépek tervezésével foglalkoznak. Az általuk létrehozott kibernetikai rendszerek majdani „intelligenciája” ugyanis nagyrészt az ő szellemi képesssé- geiktől függ. Az egyik szovjet laboratóriumban a konstruktőröket egy karosszékbe ültetik, felerősítik rájuk az érzékelőket, és adattovábbító egységeket, majd hazzáfognak a kísérlethez. A vetítővásznon különböző számok jelennek meg, amelyeket négyzetre kell emelni, és szóban közölni az eredményeket. A számok egyre gyorsabban követik egymást, a kísérleti személy egyre nehezebben tudja megoldani a feladatokat, mind gyakrabban követ el' hibákat Agya megfeszícsillan az örömtől tekintetük; felfedezők lettek. És mindez mások számára a volt tanítómestereknek kudarcnak számít, mert elképzeléseik tézisei megbuktak, s az új ismeretek birtokában megtörtént a nagy átértékelés. mely jelenben még állja „a támadások” viharát. A technika gyors fejlődése, a vizsgálati módszerek tökéletesedése és nagy mennyisége azonban máris megkérdőjelez néhány állítást. V A Nagyalföldi Kőolaj és Földgázkutató Vállalat főgeológusával dr. T. Kovács Gáborral arról beszélgettünk, hogy a Pannon medencének Duna Tisza-közi a Miske—Kiskunhalas—Sán- dorfalva vonalától délre eső területének kutatásai már régi keletűek. Az első fúrások 1924-ben Baján kezdődtek, ártézi kút fúrásával. Aztán hosszú ideig szünet következett; a munkák csak 1943-ban indyltak meg. A szervezett kutatás azonban csak 15—20 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Ez a közel két évtized máris sokban gazdagította a tudományt, végső soron pedig a nép vagyonát. még nem értük el az elsüllyedt alaphegység felszínét. — Ma már feltérképeztük az egész Alföldet. Azokon a területeken indult meg kezdetben a kutatás kőolaj után, ahol a felszínhez közel volt az alaphegység. A kőolaj ugyanis a hegység feletti boltozatokban tárolódik. A növényi és állati maradványokból képződik az ősolaj, de a nagy nyomás hatására, mivel fajsúlya kisebb, felfelé vándorol. A porózus anyagban, például a homokkőbe, mely agyaggal van lezárva, megállapodik, tárolódik és megindul fajsúlya szerinti szétválása. Felül helyezkedik el a gáz, utána az olaj, s legalól a víz. — A Pannon tengert évmilliók alatt feltöltötték a minden irányból beáramló folyók • homokkal és finom iszappal. A legmélyebbre süllyedt rész a Szeged— Makó—Hódmezővásárhely környéki úgynevezett makói tetten dolgozik, és %i bioelektromos jelek egész özönét bocsátja -ki. A bonyolult és pontos berendezések megszűrik a jeleket, kiválasztják közülük a lényegeseket és azokat mágnesszalagon, papírcsíkon rögzítik. árok. Ekkor, amikor már itt tenger hömpölygött, az alaphegység egy része például a kelebiai rész még a felszínen volt. Erre az a bizonyíték, hogy ott még nem található a Pannon eleji üledék, tehát jóval később történt az elöntés. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hegyképző mozgás nagyon hosszú ideig tartott. Szenzációs felfedezés — Azt már régen tudtuk, hogy az alaphegység is lehet olajtároló, ha a benne található összetört karbonátos kőzet, például mészkő vagy dolomit. Ezért feltétlen meg kellett ismerni az alaphegység összetételét és korát is. Mindezt csak úgy tudtuk megvalósítani, hogy előbb átfúrtuk a Pannon tenger üledékét. Szegeden ért bennünket az első nagy jneglepetés. Itt találtunk mészkövet, dolomitot. Ezek bizonyították, hogy a kristályos palánál fiatalabb, tehát a földtörténeti középkorban képződött dolomit is megtalálható. És jött a másik meglepetés. A Szeged alatti megrepedt, összetört dolomit olajtároló. — Szeizmikusán a lakott területek, így Szeged, Hódmezővásárhely, Makó stb. még nem voltak felmérve, mert az felszíni robbantásokkal jár. A múlt év végéig csupán a nehézségi erő mérésével kutattunk lakott területeken, így Szegeden is. Ezek a mérések a város nyugati részén nagyobb sűrűségű tömegeket mutattak ki. A kutatófúrásokat e mérés alapján kezdték. — A legújabb módszerek azonban már lehetővé teszik a lakott területeken is a szeizmikus méréseket. A múlt év decemberében már Szeged belvárosában is megtörténtek ezek a vibro- szeizmikus mérések. Nem robbantással, hanem vibrálással keltünk hullámokat, melyek megfelelő irányítással lehatolnak a mélybe a nagyobb sűrűségű kőzetek felé. s azt feltérképezik. (Folytatjuk) Förgeteg Szilveszter A kapott adatokat matematikai módszerek segítségével dolgozzák fel, majd megállapítják, hogy milyen volt a kísérleti személy agyműködésének állapota a megfeszített szellemi munka közepette. Térkép a Föld néfyéröl „Háztáji’’ tömörífőgép Jóval kevesebb sarat kellene dagasztaniuk a falvakban, községekben élő embereknek, ha sok helyütt rendelkezésre állna valami olyanféle tömörítőgép, amilyen a képen látható. Erre azonban még várni kell egy ideig, egyelőre ugyanis csupán Svédországban gyártják a „Dynapac” elnevezésű vibrációs tömörítőt. Súlya 72 kilogramm, négyütemű benzinmotorja percenként 3500-as fordulatszám mellett 2,5 lóerő teljesítményt szolgáltat. Az. excenteres megoldással létesített vibrációs frekvencia 5000/perc. A kis „háztáji” gép kiválóan alkalmas kisebb útjavítási, karbantartási célokra. Víztartállyal, vezetékkel és oldalperemmel kiegészítve aszfalttömörításre is használható. Működési sávszélessége 400 mm, oldalperemekkel ellátva 540 mm. Hazai viszonyok között jól megfelelne a salak- vagy kavicsborításnak a talajfelszínbe való bedolgozására is. Házépítésnél is jó hasznát lehetne venni egy, effajta kis gépnek. Rendszeres erdőgazdálkodás csak Európában Növekszik a világ faéhsége Az erdőgazdasági és faipari termékek kereslete évről évre nő, ugyanakkor fokozódik az igény az erdők iránt környezetvédelmi, szociális és üdülési funkciói miatt is. Érdekes azért az az erdőleltár, amit az UNESCO készített nemrégiben és amelyik a világ erdeinek évi „növekedését” 3,5—4 milliárd köbméterre becsüli és megállapítja, hogy előrelátó erdőgazdálkodási politikával az ezredfordulóig megoldhatók a növekvő igények. A világ fakitermelésének zöme ma még az őserdőkből származik, csupán Európában folyik rendszeres erdőgazdálkodás. A világ őserdeinek első kiirtása átnyúlik majd a 2000 éven túli időszakra, de az ember által telepített erdők aránya megnövekszik, és az őserdők helyére kerülő telepített erdők jelentik majd a távolabbi jövő dinamikus fejlődésének alapjait. Olyan hatalmas őserdőnek a kiaknázása, amilyen pl. az Amazonas medencéjében van, jelenleg még igen kisfokú. A látszólagos őserdei gazdaság mögött azok a tények állnak, hogy a brazíliai őserdőben, egy hektáron, néha több száz különböző méretű és minőségű fafaj tenyészik és ez nagyon megnehezíti a fa ipari hasznosítását. A munkaerő is teljesen hiányzik, hiszen ez az óriási terület szinte lakatlan. Az őserdő első kiirtása tehát nem túl nagy gazdasági haszonnal jár, csupán a helyére telepített, gondosan, megválasztott fafajtákból álló erdőtől várható jó eredmény. Hasonlóan hátrányos a beavatkozás az őserdőbe ott (főleg , Afrikában), ahol a mezőgazdasági termelés kiterjesztése érdekében felégetik, kipusztítják az erdőket, majd néhány évig mezőgazdasági művelés alá fogják. A talajok azonban hamar kimerülnek, a trópusi esők zónájában megindul az erózió és a mezőgazdasági műveléssel fel kell hagyni. E területek később újra erdőkké válnak, de ezek már minőségükben nem érik el az előző erdők állapotát. Az előrejelzések szerint a világ növekvő faéhségét Délkelet-Ázsia, Afrika és Latin-Amerika potenciális faforrásainak bekapcsolása csillapíthatja csak, hiszen a jelenlegi faigény már szinte teljesen leköti Kanada és a Szovjetunió importálható fakészleteit. Kína például — bár az országban igen jelentős erdőtelepítések folynak — hamarosan jelentkezik mint vásárló, amint eléri a gazdasági fejlettség azon fokát, amelynél már elkerülhetetlenül megnövekszik az ipari fa fogyasztás. További mennyiségi növekedés várható a Szovjetunió szibériai részein levő fakészletek hasznosításával, ahol jelenleg még komoly problémákat jelent a zord időjárás, a rövid vegetációs időszak és a vízi szállítás^ korlátozottsága. A szállításnál a jégtörő hajók használata megoldást ígér, így az északra futó folyókon a nyári időszakban letutajOT zott fatömeget a Jeges-tengeren át szállítanák el. Komoly fejlődést ígér a fahozamok növelésében a nemesítés is. Svájci kutatók szerint a 2000 év körül az európai erdőgazdaságokban csák nemesített szaporító anyagot fognak használni.
