Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-24 / 198. szám
1975. augusztus 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyele állami gazdaság, liisz feneleszövetkeze! a kiüli kőzett (Folytatás a 1. oldalról) kukoricából 74 mázsát szállítottak be egy hektárról a járművek. Cukorrépából, öntözés nélkül 530 mázsa termett a tiszaföldvári határbán, jól fizetett a borsó és a lucerna is. Az érdeklődők Budapesten is találkozhatnak a kiállított növényekkel. Megnézhetik a szövetkezet modern sertéstelepet reprezentáló Kahyb sertéseket is. A zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezet a „VezetésA termelőszövetkezet eredménybemutatókon is részt vesz. Ezeken szerepelnek a háztájiban hizlalt lu- dak, míg a növénytermesztést, a cukorrépa és a kukorica képviseli. A cukorrépa többek között azért szerepelhet a kiállításon, mert a gazdaság nemcsak vetésterületét emelte, hanem az utóbbi három év alatt szinte megháromszorozta a termést. A zagyvarékasiak termelési rendszergazdaként is szerepelnek a kiállításon. Maketteken és egyéb szemléltető eszközökön mutatják be a közönségnek gyebgaz- dálkodási zárt rendszerüket. A szakemberek megtekinthetik a legelőn tartás módszereit, a leginkább számi* szervezés” című bemutató egyik modellgazdasága lesz. A témában külön figyelmet érdemel az, ahogyan az üzem összehangolja a háztáji gazdaságok termelését a nagyüzemi tevékenységgel. Kihasználja azt a lehetőséget, hogy a háztáji gazdaságok termelése a nagyüzemihez képest kevesebb befektetést igényel. A munka megszervezése bonyolult, de az eredmények azt mutatják, hogy érdemes ezzel is foglalkozni. tásba jövő épülettípusokat, s ezek elhelyezését. A Közép-Tiszai Állami Gazdaság növénytermesztéséből két kukoricafajtát mutat be. A gazdaság évek óta egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a kukoricatermesztés. A kiállításon /nemcsak ennek eredményét láthatják a résztvevők, hanem azt is bizonyítja a gazdaság, hogy az öntözésnek a száraz termeléssel szemben milyen előnyei vannak. Az állattenyésztésből az üzem a közép-tiszai tájfajta jelölt pontyot mutatja be. A gazdaság 811 hektáron foglalkozik tógazdasággal, a megye állami gazdaságai halastavainak több mint 50 százaléka ebben az üzemben van. Évente 5—6 ezer mázsa halat adnak ql, s ennek döntő többsége a közép-tiszai táj- fajta jelölt. Bsrszölöfajták a jászságiól A Jászsági Állami Gazdaság őszi búzáját, több borszőlő fajtát állít ki, emellett bemutatja a cukorrépa magfogásának náluk alkalmazott módszerét. A cibakházi Vörös Csillag Tsz 45,7 mázsás őszibúza-termést ért el hektáronként, így jogot kapott terménye bemutatására, de csemegszőlőt is visznek az országos bemutatóra. A Szolnok megyei tsz-ek, állami gazdaságok közül jóval kevesebben jelentkeztek állattenyésztési bemutatóra, mint kertészetire vagy növénytermesztésire. A mező- héki Táncsics Tsz szarvas- marhái — a magyar tarkák és a Limousine vemhesüszők — mellett a jászapáti Velemi Tsz magyar nagyfehér hússertései, a túrkevei Táncsics Tsz juhai, a magyar fésűs-, NDK hús me- *rinói képviselik a modern állattenyésztés leggazdaságosabb fajtáit. B. Gy.—T. Sz. E. Szerepe! a rskasi gyepgazdáSkodási zárt rendszer „Kérem o felvételem..." Pártépítés tapasztalata! Szolnokon A párt ereje, tevékenységének sikere nemcsak tagjainak számától, hanem a kommunisták munkájától, aktivitásától függ, és függ attól is, hogy a párt milyen követelményeket támaszt velük szemben, és hogy milyen társadalmi rétegekből, osztályokból bővíti, egészíti ki sorait. Egyszóval hogyan alakul a párt számszerű növekedésé és szociális összetétele. Hogyan valósul meg a Politikai Bizottság pártépítésről szóló határozata Szolnokon? A pártszervek, az alapszervezetek megyeszékhelyünkön hogyan foglalkoznak a pártépítő munkával — erről adunk képet ebben a cikkben. Több a fizikai munkás A szolhoki városi pártvégrehajtó bizottság az elmúlt években rendszeresen figyelemmel kísérte a pártszervek, szervezetek pártépítő munkáját. Ülésein elemezte, értékelte a tagfelvételi munkát, meghatározta a soron következő feladatokat. Legutóbb néhány napja vitatta meg e témát. A testület megállapította: a városban az utóbbi egy évben , még kiegyensúlyozottabb, még tervszerűbb, tartalmasabb lett a pártépítés, része, velejárója a mindennapi munkának. Ezt mutatja, hogy amíg tavaly az év első felében összesen 67 elvtársat vettek fel az alapszervezetek, az idén ugyanezen idő alatt száztizennyolcan lettek tagjai az MSZMP-nek Szolnokon. A létszámnövekedés egyáltalán nem túlzott, a tagfelvételi követelményeket betartották az alapszervezetekben. Az, új párttagok között mintegy 13 százalékkal több a fizikai munkás, mint tavaly volt: vagyis az idén felvett párttagok 65,4 százaléka kétkezi dolgozó. Ezek a számok azt igazolják, hogy a városi pártbizottsághoz tartozó, tagfelvételi joggal rendelkező közbeeső pártbizottságok és az alapszervezetek helyesen értelmezték a Politikai Bizottság határozatát, a városi pártbizottság pártépítési célkitűzéseit. Ahhoz ugyanis, hogy a tagfelvételi! munka megfeleljen a párt politikájának és jól szolgálja a pártszervezetek erősítését, sokirányú, hosszantartó nevelőmunkára van szükség. Ezt ■ tudva, az alapszervezetekben, ahol a tagfelvétel történik, nem a százalékokkal, az arányokkal „foglalkoznak”, hanem az emberekkel. Jól tudják, hogy az emberekkel való foglalkozás színvonalától függ, hogyan alakulnak az arányok, a százalékok, hogy valóban azok kérjék felvételüket a pártba, akik érdemesek arra, hogy a kommunistákhoz tartozzanak. Lényeges tehát, hogy milyen a kommunistává nevelés folyamata. A város alapszervezetei sokféle módon foglalkoznak a jelöltek párttagságra való felkészítésével. A személyes példa- mutatáson keresztül a párt- megbizatások adásán, a tanításon és taníttatáson át vezet az út a tagfelvételig. Jó úton járnak? Igen. Mindössze egyetlen tagfelvételi kérelmet utasítottak el az elmúlt félévben, mert az alapszervezet tagsága úgy látta, hogy az illető képességeivel nincs arányban politikai felkészültsége. Ez is következetességüket bizonyítja: a Politikai Bizottság határozata értelmében magasabb követelményeket támasztanak a kérelmezők iránt a város pártalapszer- vezetei is. ti szocialista brigádok szerepe Jelentős a kommunistává nevelés folyamatában a szocialista brigádok tevékenysége. E kollektívák legtöbbje igyekszik a munkahelyen is olyan jó politizáló légkört kialakítani, amelyben lehetőség van az ember kommunistává nevelődésére, formálódására. A kommunista brigádvezetők azután az arra érdemesekre rendszerint felhívják a pártcsoport- bizalmiak figyelmét, javasolják az alapszervezetek vezetőségének, hogy vegyék számba őket a pártépítésnél, adjanak nekik konkrét megbízatásokat, feladatokat. Szolnokon az elmúlt félévben az újonnan felvett párttagok közül hetvenegy szocialista brigádtag volt, ez a belépők 60,3 százaléka. Tavaly ez mintegy 46 százalék volt. A 18 és 26 év közötti korosztályhoz tartozók köréből tizennyolccal többen kérték tagfelvételüket az idén, mint a múlt év hasonló időszakában. A legtöbb jelentkező mégis a 30—39 évesek közül került ki. Nőtt a nők körében is a párttagok száma az elmúlt félévben, de korántsem olyan mértékben, amilyenre lehetőség lett volna. Van még mii tenni A párttaggá nevelő munka folyamatosságára, kiegyensúlyozottságára utal, hogy ha nem is jelentős mértékben, de nőtt azoknak száma, akik tagfelvételük előtt már alsó-, vagy középfokú pártiskolát végeztek. Így elméleti tudásban is felkészültebben léphettek a kommunisták közé. Mindezek azonban olyan eredmények, amelyeket még jobbá lehet és kell tenni az év második felében. A városi párt-végrehajtó bizottság amikor mást legutóbb e témáról tárgyalt, hangsúlyozta: a pártszervezeteknek mindenek előtt nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nők és a fiatalok körében végzett politikai munkára. Törekedni kell arra is — éppen a személyes példamutatás erejére támaszkodva —, hogy a fiatalabb kommunisták pártmegbizatásként a KISZ-szervezetekben dolgozzanak. Törekedni kell a fizikai munkásokkal, a szocialista brigádtagokkal való érdemibb foglalkozásra.Az utánpótlást továbbra is a legjobb munkások, parasztok, értelmiségiek soraiban kell megtalálni. Ehhez pedig elsősorban az eszmei, politikai nevelésnek kell hatékonyabbá válnia1 minden alapszervezetben. V. V. Jlprítóoépgyáriaknak Kohász villa és a többi A jászberényi Aprítógépgyár sok évvel ezelőtt üdülőt épített Siófokon. A korszerűen berendezett három- és kétágyas faházakban, egyhetes turnusokban pihenhetnek a gyár dolgozói. Az ön- ellátós üdülő különálló faházaival, jól felszerelt konyhájával és nagy játszótereivel alkalmas arra, hogy a sok- gyermekes családok is kellemes napokat töltsenek el a magyar tengerparton. Évente százhúsz család pihen, aránylag olcsón a siófoki üdülőben. Egy család üdülési hozzájárulása napi 12 forint, a gyár évi 80 ezer forintot fordít az üdülő, fenntartására. Az idén, az új öntöde üzembe helyezése után az üdülésnek újabb formáit és lehetőségeit teremtették meg. Galyatetőn festői környezetben három család számára alkalmas villát bérelt a gyár. A hegytetőn elsősorban az öntöde dolgozói regenerálódhatnak, pihenhetnek a „kohász villában” ezentúl minden nyáron — június 15— szeptember 15. között — 36 öntödés család üdül majd egy-egy hétig. Akárcsak Siófokon, itt is egy-egy család 12 forinttal, a gyár viszont 50 ezer forinttal járul hozzá az üdülő fenntartásához. Többféle lehetőségeket biztosítanak az Aprítógépgyárban a dolgozók hétvégi pihenéséhez, szórakozásához is. Az aprítósok kedvenc találkozóhelye a gyár Zagyvaparti hétvégi víkendháza. A korszerűen felszerelt, szépen berendezett Zagyva-parti házban tartják rendezvényeiket a gyár szocialista brigádjai, ott rendeznek klubdélutánokat a gyárban dolgozó fiatalok. 11 ezer forintért üdülőtelket vásároltak a jászszent- andrási strand szomszédságában. A 110 négyszögöl telken már elkedzték a női és férfi öltöző építését. A telek vásárlásával a dolgozók strandolásához teremtenek az eddiginél megfelelőbb körülményeket. Az idén létrehozott 20 ezer forintos külön hozzájárulási alapból a gyár a sokgyermekes családok üdülését segíti. A vállalat ezenkívül 200 ezer forintot költ minden évben a dolgozók üdültetésére. Ezeknek az intézkedéseknek az eredménye, hogy bár az idén a SZOT-tól csak egy nagycsaládos dolgozójuk kapott beutalót, az Aorítógép- gyárban egyetlen sokgyermekes család üdülési kérelmét nem kellett viszautasí- tani. — Illés — Heti jegyzeteink Tábsrzáró Bezárták kapuikat az önkéntes ifjúsági építőtáborok. Pénteken még tábortűz mellett énekeltek, tegnap hazaindultak, s ma már talán élményeiket mesélik, feltört tenyerükkel, napbarnított hátukkal dicsekednek a táborlakók. Az idei már a tizennyolcadik építőtáboros szezon volt. Egy szorgalmas statisztikus a júniusi tábomyitó előtt kiszámolta, hogy az elmúlt tizenhét év során négyszáznyolcvanötezer fiú és lány dolgozott az építőtáborokban, s kezük nyomán hasznossá vált negyvenhétezer katasztrális hold, elkészült száztizennyolc kilométernyi út, ládába került 1,6 millió mázsa gyümölcs, felépült kétezerötszáz rombadőlt Szamos-közi ház. Bármelyik közgazdász könnyen megmondanná azt is, hogy mindez hány millió forintot ér. S hogy a végösszegre1 még sem vagyunk kíváncsiak, annak az az oka, hogy a fiatalok segítsége mögött sokkal több érték rejlik, mint önmagában a ládákba gyűlt gyümölcshegy, a felkupacolt föld, a piroscserepes házsor. Idén huszonhétezren vettek rész a harmincöt központi szervezésű táborban, s ki tudja hányán a helyi táborokban. Szolnak megye színeit kétezer-kétszáz fiú és lány képviselte, méghozzá eredményesen. Igen, eredményesen, erről mi magunk is meggyőződtünk. Jártunk a tabdi, a törökbálinti, s persze a híres, szakosított szolnoki táborban, beszámoltunk a fiatalok jókedvéről, fegyelmezett munkájáról, tolmácsoltuk azt a sok-sok elismerést, melyet a munkaadó házigazdák elmondtak. Idén jó volt szolnoki újságírónak lenni az építőtáborokban, s most a táborzáráskor hadd mondjuk el újra: büszkék voltunk, büszkék vagyunk a megyét képviselő táborozókra. H. D. Olcsón — de jót Mint általában a vásárlók, és is szívesen elidőzöm egy-egy színes kirakat előtt. Megcsodálom a divatos holmikat — no meg az árakat is. Az utóbbi időben némi változást fedeztem fel. A kirakatokban a drága külföldi vagy magyar ruhák, cipők, táskák... mellett jól megférnék az olcsóbbak is. És az olcsó nem silányabb minőség! Az olcsóbb árukkal a kereskedelem igyekszik a vevők igényeit kielégíteni, — gondolva a kisebb fize- tésűekre — a választékot bővíteni. Ezt „szolgálja” a Belkereskedelmi Minisztérium által júliusban kiadott olcsó cikkek listája is, amelyben az élelmiszerektől a ruházati cikkeken keresztül a használati tárgyakig minden megtalálható. De most maradjuk csak a ruházati cikkeknél. Az idei lista 58 különböző ruházati cikket tartalmaz. Olyanokat sorakoztattak fel, amelyek fontosak, és ha már fontosak, akitor legyenek olcsók is. Például a pamut atlétatrikót megveszi az is, aki négy-ötezer forintot keres, és az is, aki ennél jóval kevesebbet. Megveszi, mert szüksége van rá. A listán szereplő áruk nem leértékelt cikkek. Csak néhány áru a sok közül. Korábban nem szerepelt a listán a karton ruhaanyag, most az elsők között találjuk. Olcsóbban kapható ezentúl — 100—200 forintért — a műbőr felsőrészes női, férfi cipő és szandál. Újdonság, hogy a felnőtt tornacipő is helyet kapott. Eddig csak a női Wellington őszi csizmát árulták olcsóbban, ezentúl gyermekméretekben is kapható lesz. Persze felmerülhet a kérdés: vajon lehet-e majd kapni folyamatosan ezeket a holmikat? Ez már az egyes vállalatoktól, üzletektől függ. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat például a lista megjelenése után utasítást adott minden boltvezetőnek, hdgy az olcsó árukat megfelelő készletben, állandóan tartsák .raktáron. Az a cél, hogy az olcsó áru ne legyen hiánycikk. A vevők jogos igénye, hogy a listán felsorolt árukból a jövőben is jót és olcsón vásárolhassanak. Sz. E. Nagy Erzsik — Nahát, újságíró? Nem néztem volna ki magából! Üljön le, csinálok én olyan, de olyan frizurát, hogy... Csak azt írja meg: Nagy Erzsiké kéri Karcagról, hogy engedjék haza sűrűbben a kiskatonákat! öt hónapja ment el Fórizs, az én katonám és csak... — Fórizs? — Így szólítom a kiskatonámait, Fórizs László a becsületes neve. Egy éve járunk együtt, szeptemberben lesz a gyűrűváltás. Majd ha leszerel, egybekelünk. Egy pillanatra abbahagyja az olló csattogtatását, mutatja a jövendőbelije fényképét. — Most biztosan kisebb a haja. — Most igen. Amúgy, civilben nagyobb mint a magáé. Jól megnézem a tükörben ezt az eleven, beszédes kislányt. — Csak módjával nyesse az alját! — intem. *— Tud maga kedvemre való haj vágást csinálni? — aggódok fiatal kora miatt — Egy szakmunkás ne tudna? — vágja ki büszkén. — És mióta szakmunkás? — nevetek. — Már egy hónapja — jelenti ki önérzetesen, mintha legalábbis tíz esztendőről lenne szó. — Akkor jó — mondom békítőleg. — Essen neki nyugodtan. Jár a keze, mint a motolla. — Gyakran jár a strandra? Jól lebarnult — nézem a karját. — Nem járok, nincs időm. Azért lennék barna, mert cigánylány vagyok. Legalábbis félig. Csattog az olló, Nagy Erzsiké pedig fesztelenül csicsereg tovább. — A déli külvárosban lakom a szüleimmel. Van két* szoba konyhánk, meg nyári konyha, most csináljuk a fürdőszobát és az alsó épületet. Négy lány és két fiú testvérem van, apám segédmunkás, ..anyám otthon van. A környék nem olyan elhanyagolt mint régen, vagy a déli külváros szélén. Mellettünk is, szemben is gádzsók laknak... Gádzsók, szóval magyarok, érti ugye? A környéken lakó cigányok rendesek, tiszták, szépen bútorozott lakásban élnek. Felénk mindenki dolgozik. A téglagyárban, vasútnál __ Putri c sak kisebb van néhány... — És maguk hol szeretnének lakni a katonájával? — Ha leszerel, itt nálunk. Gyűjtünk pénzt. Kertes házat szeretnénk, kicsit, takarosai — Szereti ezt a munkát?. — Jaj, nagyon. Vizet? Hajolajat? Neih? Azt mondják a vendégek, ügyes kezem van. — Ezt én is tanúsíthatom — állok föl a székből, fizetek. — Mit szeret csinálni szabadidejében? — Táncolni, jaj, táncolni, sokat... Maga tud? — Nem. — Azért jó gádzsó maga, csak írja meg, üagv Erzsiké kéri Karcagról, hogy engedjék haza sűrűbben a kiskatonákat. — K. L. — i