Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-20 / 195. szám
1975. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alkotmánynapi nagygyűlés a 900 éves Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról.) váhagyott és megerősített a XI. kongresszus — megjelölte azokat a teendőket, melyek biztosíthatják népgazdaságunk zavartalan, kiegyensúlyozott és erőteljes fejlődését. Losonczi Pál ezután részletesen elemezte Szolnok iparának és építőiparának az országos ütemet is meghaladó fejlődési eredményeit, majd így folytatta: — Mindez egyértelműen bizonyítja, hogy ahol kellő alapossággal és körültekintéssel fogtak hozzá a gazdasági helyzetünk javítására irányuló intézkedések kidolgozásához és valóra váltásához, ott nem marad el az eredmény. Az élet, a gyakorlat tényei bizonyítják, hogy a számunkra nehezebbé váló külső feltételek és körülmények ellenére reálisak célkitűzéseink. Az eddigi . eredményeket azonban csak az első lépésnek tekinthetjük a kijelölt úton. Inkább amolyan biztatásfélének, felhívásnak arra, hogy így, de még gyorsabban kell haladnunk, mert nagyon is sürget az idő bennünket. Sokszor megkérdezték már tőlem, miért beszélünk any- nyit és annyiszor a gondokról, amikor nálunk nagyjából minden rendben van. Gazdasági helyzetünk őszinte feltárásával az a célunk, hogy népünk jobban megért6e a feladatokat: hogy tudja, mit és miért kívánunk, kérünk tőle. Azt akarjuk, hogy gazdasági nehézségeinket ne csak a költségvetés, hanem a vállalatok is a maguk valóságában érezzék. Azt, hogy a vállalatok bevétele és jövedelme a tényleges termelési eredmények alapján és arányában növekedjék, ami biztosítja a jövedelmek megalapozott emelkedését. A megdolgozott munkán alapuló bevételt és béremelést, jövedelem-növekedést helyeseljük, támogatjuk és örülünk neki. Mint ahogy annak is örülünk, hogy terveinknek megfelelően szakadatlanul javulnak népünk életkörülményei: jobb lesz szociális ellátottsága. De ugyanakkor azt kell mondani: ha valaha igaz volt a közmondás, akkor ma kétszeresen az, hogy csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Központi Bizottságunk legutóbbi ülésén — a tavaly decemberben hozott határozatának végrehajtását értékelve — arra hívta fel nagy nyomatúkkal a figyelmet, hogy időszerű gazdasági teendőink jobb és gyorsabb végzésével, a termelésben, az üzem- és munkaszervezésben rejlő nagy tartalékok feltárásával járuljunk hozzá a hatékonyabb, olcsóbb, jobb, exportképesebb termelés fokozásához, népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődéséhez. Magtárban az ország kenyere H jubiláló Szolnokról Szolnok 900 éves jubileuma a város és a megye viharos újjászületésének három évtizedes korszakával esik egybe. Ez a ,.,Jubileumi tér” sűrítve idézi fel bennünk azt a dicséretes — és az életet megszépítő — munkát, amit az itt élő emberek szabad életünk három évtizedében végbevittek. Találóan mondta, jegyezte meg valaki: Szolnok csak most lett város. Az utóbbi években. A múlt ,900 év nem sok maradandót hagyott. Hacsak a hűséges szőke Tiszát nem vesszük! Sokat pusztított és rombolt itt az évszázadok során a tatár, a török, a német és a természet vad ereje. Tizennégyszer pusztult el a megéledő megyei székhely és többször lett Szolnok a lángok martaléka. A második világháború pusztításáról már nem is szólok, ezt sokan megélték. De ha túl sok tárgyi vonatkozású maradandót nem hagyott is ránk a kilenc évszázad, megőrizte a legmaradandóbbat: az itt élő nép elpusztíthatatlan életerejét és életakaratát, az önmegújulás készségét, az önnön véréből felépülés csodálatos képességét. Bizonyos vagyok benne, hogy Szolnok megye és az egész orszá" termelőszövetkezeti parasztsága és mező- gazdaságunk minden dolgozója — miként eddig — a jövőben is sikeresen és eredményesen birkózik meg az előtte álló és ráváró soksok feladattal. Amiként abban is bizonyosak lehetünk, hogy a magyar munkásosztály, a dolgozó nép valóra váltja gazdasági, termelési célkitűzé- zéseinket, sikeresen fejezi be ötéves tervünket, amivel jó alapot vet a következő tervidőszaknak; biztosítja népgazdaságunk kiegyensúlyozott és dinamikus fejlődését, megteremti a feltételét az életszínvonal szolid, de rendszeres emelésének. Szolnok 900 éve, népünk több, mint ezer éve arra tanít bennünket, hogy csak akkor virágozhat a haza, csak akkor lehet erős az ország és boldog a népe, csak akkor lehet örömteli polgárainak élete, ha szabadságban, kizsákmányolástól mentesen. nemzeti egyetértésben, a szomszéd népekkel kötött békében és barátságban él és alkot. Az elmúlt évtizedekben intézményes formákban is megtestesültek ezek az elvek, és a rajtuk nyugvó gyakorlat. Nemrég ültük a KGST alakulásának negyedszázados jubileumát. Az idén van két évtizede annak, hogy létrehoztuk a Varsói Szerződés szervezetét. Az egyik kimeríthetetlen tartaléka és fedezete szocialista gazdaságunk viharos kiépülésének, majd fejlődésének, ami egyenesen elvezetett bennünket a szoros integráció megteremtéséhez, mind termékenyebb működéséhez. A másik nemzeti függetlenségünk, biztonságunk legfőbb záloga. A testvéri szocialista országokkal kiépült szilárd kapcsolatokban különösen kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk a Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat, együttműködésünket. Számunkra mindvégig a Szovjetunió szövetsége és tettekben megnyilvánuló barátsága volt a legfőbb iránymutató, a vezérfonal. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolataink szakadatlan erősítése a legfőbb külső, nemzetközi garanciája népünk felemelkedésének, a fejlett szocialista társadalom megteremtésének. Ezért is drága népünknek a szovjet—magyar barátság, amely átfogja életünk egészét és hétköznapjainak valóságát. Közvetlen, eleven és termékeny. Az új fajta nemzetközi kapcsolatok alakulásának és fejlődésének kiemelkedő jelentőségű állomása az alig három hete csúcsszinten megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróaktusa. Két világháborút követő 30 éves békeállapot betetőzése és reményekkel. biztató kilátásokkal kecsegtető mérföldköve ez az óvilág politikai életének, Soha ehhez hasonló és fogható eredményre nem került sor még Európában, ahol mindkét világégés kanóca izzott. Mi nagy jelentőségű politikai eseménynek tartjuk a Helsinkiben zárult eseménysort. Nemcsak azért, mert saját kezdeményezésünk, erőfeszítéseink — a szocialista közösség és a szovjet békeoffenzíva — sikerét látjuk benne, hanem azért, mert úgy véljük, hogy a 35 állam legfelsőbb szintű vezetői által aláírt okmányban foglalt elvek, jótékony hatással lesznek messze Európa határain túl is: a világ népei, a haladás és a béke erői látják hasznát. Ügy véljük — teljes joggal — hogy a nemzetközi életben meghatározó szerepet játszó realista erők érdekei győzedelmeskedtek. Beszéde befejező részében Losonczi Pál ünnepélyesen átadta a Szolnok 900 éves jubileumára a város lakosságának közadakozásából emelt „Tanúhegy” emlékművet. Losonczi Pál nagy tapssal fogadott beszéde után sokszáz galamb röpült a levegőbe a békés építőmunka jelképeként. Majd a város lakossága nevében Kukri Béla tanácselnök a következő szavakkal vette át az emlékművet: — Tisztelettel átveszem az emlékművet azzal, hogy lakóhelyünk történetére való emlékeztetés mellett hirdetni fogja számunkra és a városunkba látogatók számára a társadalmi haladásért végzett alkotó munkát. A Jubileumi emlékmű avatása alkotmányunk ünnepén szimbólum. Hazánknak és benne városunknak a haladásért, a fejlett szocialista társadalom megvalósításáért végzett építő munkáját fejezi ki. A betonba öntött jelkép párosul e város népének tettrekész- ségével, a közért végzett alkotó munkájával. Ezek együtt a 901. esztendőben, majd az azt követő évtizedekben, évszázadokba^ méltán hirdetik a Tisza-parti város lakóinak alkotó munkáját. A nagygyűlést Sándor László, a városi pártbizottság első ' titkára a többi között ezekkel a gondolatokkal zárta be: — Szilárd elhatározásunk: a negyedik ötéves tervet sikerrel fogjuk befejezni, hogy az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott célok jegyében az ötödik ötéves tervet megalapozottan, kedvező feltételek között kezdhessük el. Cselekedeteinkkel, jobb munkánkkal erősíteni kívánjuk a nép hatalmát, és azon munkálkodunk, hogy tovább virágozzon századokon át szocialista hazánk, és a valamennyiünk által szeretett 900 éves Tisza-parti város. Megköszönöm az emlékmű alkotóinak munkáját, és mindazok segítségét, akik hozzájárultak megvalósításához. Az emlékmű hirdetni fogja az utókor számára is azt a nagyszerű összefogást, amely a jubileum tiszteletére Szolnokon és a megyében kialakult. A nagygyűlés az Intema- cionálé hangjaival ért véget. Losonczi Pál látogatása a városi tanácsházán Az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket adott át Losonczi Pál átadja a Munka Érdemrend arany fokozatát Jakus Vendelnek, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának A megye vezetőivel folytatott beszélgetés után Losonczi Pál a szolnoki városi tanács székházába látogatott, ahol a megye és a város párt-, állami- és tömegszervezeti vezetőivel találkozott. A megbeszélésen részt vett dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Szekeres László, Barta László, Majoros Károly, megyei pártbizottság titkárai, Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára. Brassói Tivadar, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoka, M. Szabó István vezérőrnagy, megyei rendőrfőkapitány, Árvái István, az SZMT vezető titkára. Oláh János, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Szívós Antal, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára, s több más közéleti személyiség. Losonczi Pált és kíséretét Kukri Béla, a városi tanács elnöke üdvözölte, majd tömör áttekintést adott a megyeszékhely történetéről, arról a változásról, amely a felszabadulás óta a városban végbement. Elmondta, hogy az egykori mezőgazdasági település ipari bázis lett, és 1971 óta már nem csak a megye centruma a hetvenezer lakosú város, amely felsőfokú regionális központ rangjára emelkedett. Részletesen beszámolt arról a fejlődésről, amely Losonczi Pál két évvel ezelőtti látogatása óta a városban történt. Elmondta. hány lakással, korszerű egészségügyi, kereskedelmi, sport- és kulturális létesítménnyel, óvodával, bölcsődével, hány szállodával gyarapodott két év alatt a megyeszékhely. Tárgyilagosan a hiányosságokra is utalva szólt a város közművelődéséről, betegellátásáról, a még további korszerűsítésre váró úthálózatról, az ipari üzemek és a város termelőszövetkezeteinek fejlődéséről, termelési eredményeiről. Nem kis büszkeséggel számolt be a város 900. évfordulójára kibontakozott mozgalomról, amely — mint mondta — sok ezer embert nyert meg a közéletnek. A tájékoztató után a városi tanács elnöke Losonczi Pálnak átadta a város emblémáját és a Szolnokot, valamint a megyét bemutató képeskönyvet. Az Elnöki Tanács elnöke megköszönte a meghívást, a kedves vendéglátást. — Örülök annak az eredménynek — mondta — amelyet az évforduló kapcsán, vezetői irányításával a város lakossága elért. A párt és a kormány méltányolja az erőfeszítéseket. amelyeket Szolnok fejlődéséért tettek. Sok mindenben követendő példát mutatott ez a város. A Szolnokon történt változás része az ország fejlődésének, elválaszthatatlan attól a folyamattól, amely a főváros és a vidék, az ipar és a mezőgazdaság közötti különbség felszámolásához vezet. Az üdvözlő szavak után Losonczi Pál, az Elnöki Ta- •nács nevében, Szolnok fejlődéséért végzett munkájuk elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kiv tüntetést adta át dr. Bene Zoltánnak, a Hazafias Népfront megyei bizottsága elnökének, a megyei kórház osztályvezető főorvosának, Jakus Vendelnek, a megyei párt vb tagjának, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának és Szekeres Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának. A kitüntetettek nevében dr. Bene Zoltán mondott köszönetét. V. V. — K. K. Ünnepség Mosonmagyaróváron, Debrecenben, Esztergomban Győr-Sopron megyébe látogatott tegnap Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A megyeszékhelyen lezajlott fogadása után Mosonmagyaróvárra utazott, ahol látogatást tett a Mezőgazdasági Gépgyárban. Az üzemlátogatás után Sarlós István részt vett és beszédet mondott Mosonmagyaróvár alkotmánynapi nagygyűlésén. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszédében a munkás-paraszt szövetség jelentőségét méltatta. Ünnepi nagygyűlést rendezett tegnap a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi bizottsága, alkotmányunk törvénybe iktatásának 26. évfordulója alkalmából. A debreceni ünnepség szónoka Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára volt. Pullai Árpád beszédében kiemelte, hogy a nemzeti felemelkedés útján nagy erő,- forrásunk a szocialista demokrácia, amelyet legjobb meggyőződésünkből, érdekeinkből kiindulva fejlesztünk. Pullai Árpád a továbbiakban a magyar külpolitikának arról a törekvéséről szólt, hogy biztosítsa szocialista építőmunkánk, a magyar nép békés életének feltételeit. Különösen fontos — mondotta — egyetemes és alapvető jelentőségű az európai tartós béke megszilárdítása, amelynek kiemelkedő állomása volt a Helsinkiben nemrég befejeződött európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Hangsúlyozta, hogy a helsinki dokumentum történelmi siker. ■ Hozzáfűzte: tudjuk, még sokat kell tenni annak érdekében, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok viszonyában, valamint az. általános emberi kapcsolatokban is ténylegesen az valósuljon meg, amit Helsinkiben elhatároztak. Mi ebben nyílt elvi politikát követünk; aláírtuk a dokumentumokat, tehát magunkra nézve kötelezőnek vesszük. Azon munkálkodunk, hogy az értekezlet eredményeit átültessük a gyakorlatba, a nemzetközi élet normájává tegyük. Nagygyűlést tartottak tegnap az esztergomi Labor Műszeripari Művek művelődési házában az alkotmány napja tiszteletére, amelyen Havasi Ferenc, a Miniszter- tanács elnökhelyettese mondott beszédet. Az ünnepség szónoka hangsúlyozta, hogy 1975 első felében a termelés a fő ágazatokban tervszerűen, sőt egyes területeken a tervezettnél gyorsabban növekedett az iparban teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. A mezőgazdaságot dicséri, hogy a szeszélyes időjárás, az áradások és belvizek ellenére magtárban van az ország jövő évi kenyere. Az alkotmány napja alkalmából politikai nagygyűlést tartottak tegnap Martfűn és Jászfényszarun. A martfűi művelődési házban a gyűlés szónoka Krasznai Károlyné országgyűlési képviselő, a jászfényszarui művelődési házban pedig dr. Kuti György, a megyei tanács vb titkára volt. Alkotmánynapi ünnepségeink szép hagyománya, hogy az új kenyér képletes megszegése alkalmából — természetesen — mezőgazdaságunk helyzetéről is szólunk. A legfontosabb mondanivalónk az idén is az, hogy magtárban van az ország kenyere. Igaz, hogy nagy- nagy nehézségek, társadalmi erőfeszítés, összefogott munka árán sikerült . megvívni kenyércsatánkat az időjárással. De most már elmondhatjuk, hogy mögöttünk van ez a nagy nyári munka, minden gondjával, bajával, de szépségével és örömével is. Szolnok megye a gabona- termesztés egyik nagy központja. Gyűlésünk ezért is hivatott fórum arra, hogy az alkalmat felhasználva fejezzem ki pártunk és kormányunk köszönetét és elismerését azoknak, akiknek a vállát az idei aratás kétségtelenül minden eddigit felülmúló nehézsége nyomta: szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink derék kom- bájnosainak, gépkezelőinek, az aratás irányítóinak és mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a gabona, népünk egész évi kenyere a búzatáblákról eljutott a raktárakig. Általában a mezőgazdaságról azt mondhatom, hogy — ugyanúgy, ahogy a népgazdaság más területein — az eredmények a jellemzők, a meghatározók, de itt sem vagyunk gondok, problémák és feladatok híján. A megnövekedett üzemméreteket a fejlődés szolgálatába kell állítani az összes lehetséges módon. A nagyobb gazdaság sok kérdést új módon vet fel, sok mindenre másként kell felelni, mint korábban. Ám nagy gonddal és körültekintéssel kell arra ügyelni, hogy a fürdővízzel ki ne öntsük a gyereket. A szocialista nagyüzemi mező- gazdaságnak ma egyidejűleg kell megbirkóznia a megfontolt, a lehetőségekkel és szükséggel arányban álló korszerűsítéssel, valamint a bőségesen rendelkezésre álló tartalékok kihasználásával. Különösen áll ez az állattenyésztésre. A legnagyobb üzemben sem szabad megfeledkezni arról, hogy a korszerűsítés ellenére sem mondhatunk le a hagyományos módszerekről; hogy meg kell találni annak a módját, miként tarthatjuk fenn és erősíthetjük a tagság bizalmát a közös iránt. Tisztában kell lenni vele: a termelőszövetkezeti demokrácia formái változhatnak, a lényegnek maradnia és fejlődnie kell.. A tagság anyagi érdekeltségének fenntartása és fokozása nem zárja ki, hanem egyenesen feltételezi az erkölcsi tényezők erősödését, a közösségi szellem fokozását, az emberi viszonyok és kapcsolatok elmélyítését. Azon kell lennünk, hogy a kockázatvállalásra alapozott szövetkezeti önkormányzat előnyei a maguk teljességében kibontakozzanak, mert ez fokozhatja csak a munkakedvet, serkentheti a kezdeményezőkészséget, és gyarapíthatja a felelősségtudatot.
