Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-19 / 194. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 19. Ma este Jubileumi vízi karnevál a Tiszán „A jubileum tiszteletére emeljen a város a lakosság többségének véleménye alapján, közadakozásból a vasútállomás előterében emlékművet, mely fejezze ki ragaszkodását történelmi múltunkhoz, jelenünkhöz .. (Részlet a jubileumi tanácskozó testület „Együtt a 900 éves Szolnokért” című felhívásából, 1972. május.) A pályázat jeligés volt. A tervek elbírálása 1973. szeptember 7-én történt, amikor a következő terveket díjazták: „345” jelige: Simon Ferenc szobrászművész, Pintér Béla építész. „Fészek” jelige: Illés Gyula szobrászművész. „Jászkun” jelige: Kiss István szobrászművész, Vellay István építész. „Tisza” jelige: Sallai Mátyás és Linkóczá Tibor építészek, Bálint Antal modellező. „Uránia” jelige: Kovács Tibor építész. „Tanúhegy” jelige: Gyurcsek Ferenc szobrászművész, Kampis Miklós építész. „.. .elkezdték az emlékmű alapozását, majd építését.. .* A pályázat második fordulójára a fent említett alkotókat hívták meg; megemlítendő, hogy az „Uránia” terv fejlesztésébe bekapcsolódott Borbás Tibor szobrászművész is. Az újabb forduló elbírálása után a zsűri a „Tanúhegy” tervet fogadta el, azzal a kikötéssel, hogy egy háromtagú konzultációs — szakértő csoport támogatása mellett továbbfejlesztik. A döntéskor elhangzott szakértői vélemények azt is jól példázzák, hogy a pályacsökkentik a kömézet gazdagságát”. „Meggondolandónak tartom a legalsó domborműsor elhelyezését szemmagasság alatt. Az alig térdmagasság felett ’ levő ábrázolás nem kedvező hatású, ha a néző közvetlenül melléje megy. Helyes lenne talán valamiféle gyakorlati vagy vizuális elválasztó elemről gondoskodni a látogató és a mű között.” „A most bemutatott változat szerencsésebb a szolnoki zsűrin látottaknál. A .Tanúhegy’ elvont térplasztika. Ma avatják az emlékművet só negatív bevágásának módosítását.” , „Kellemes hatású a hátsó nézet. Kiegyensúlyozott folt- elosztása, a negatív-pozitív felületek jó ritmusa kiindulás lehet a főnézet számára.” „A dombormű egy bemutatott részlete elfogadhatóan szép alkotás.” „1974. június 13-án az ismételt zsűri végleg elfogadta a tervet, feladatom az volt, hogy készítsem el a domborművek 1:1 léptékű kartonját és a dombormű 1:1 léptékű részletét. 1974. július 30-án a zsűri elfogadta a bemutatott kartont, s érdemben hozzáfoghattam az emlékmű elkészítéséhez. Erre maradt pontosan egy évem. Több tonna anyagot és gipszet kellett feldolgoznom, azért segítőket vettem magam mellé, fiatal szobrásznak készülő, vagy éppen főiskolát végzett embereket. A műterem hamarosan szűknek bizonyult, ezért kibéreltem a romos váci zsinagógát, ahol egyszerre 15—20 négyzetméter domborművön dolgozhattam. A munka ritmusa az volt. hogy amig én egy mezőt mintáztam, addig segítőim a másikat öntötték. A munka a szó szoros értelmében látástól vakulásig ment. 1974. október 7-én a zsűri elfogadta a domborművek már leöntött gipsz negatív- jait, ezzel a munka váci szakasza lezárult”. (Gyurcsek Ferenc szobrászművész feljegyzéseiből.) szobrokat, kedd—szerdán az ácsok megcsinálják a zsalut, csütörtök—pénteken én a „különleges” zsalut, szombaton teleönjük az egészet betonnal. Így minden szombaton készen kell lenni egy szintnek, és dicséretére legyen mondva a munkásoknak, kész is lett. 1975. június 30-án műszaki átadás, elkezdődhetett a környező tereprendezés, részemről a munka befejeződött — 11 hónap után”. (Gyurcsek Ferenc pob- rászművész feljegyzéseiből. ,.,A Képző- és Iparművészeti Lektorátus nagyra értékeli Szolnok megye lakosságának közadakozását. Ez hozzájárulásunkból is kiderült. Ha egy város már eleve két és félmillió forintot ajánl fel a célra, akkor egészen magától értetődő és helyes, hogy mi is hozzájárulunk a műhöz, központi forrásokból. Ezért adjuk a 600 ezer forintot. S a jövőben ez egyre inkább így lesz! A szolnokiak kezdeményezése rendkívül nagy jelentőségű. Eddig csupán Egerben volt hasonló jellegű közadakozás. Ott a szocialista brigádok működtek közre Makrisz Agamennon Lenin-szobrának felállításában. Szolnokon már szélesebb körű megmozdulásra került sor. Az első ilyen jellegű közadakozás az országban. Ez az eset is bizonyítja, hogy a társadalom nemcsak várja, de támogatja is a művészetet!” Jó szórakozást Ígér ma estére Szolnokon a jubileumi vízi karnevál. A program délután fél hatkor, a Komarov teremben és az ifjúsági parkban kezdődik. A Komarov teremben a gyerekeket várja gazdag műsor, míg az ifjúsági parkban két kiváló humorista lép pódiumra: Brachfeld Sigfried és Rad- ványi Barna. A Tisza-parti sétányon ugyanekkor térzene lesz, majd népi együttesek szórakoztatják a közönséget. Fél hétkor kezdődik az igazi „,vizes” műsor. Előbb ejtőernyősök ugranak a Tiszába, majd a vízifelvonulásra kerül sor. Három zászlós hajó nyitja a felvonulást, aztán a sportolók és a sporthorgászok következnek, később pedig a motorcsónakosok. A „rocsók” után indulnak a nagy méretű vízidekorációk, szám szerint tizenhat. Különösen érdekes lesz az első hat hajó. dekorációjuk ugyanis Szolnok múltját idézi. A karnevál a hagyományoknak megfelelően tűzijátékkal folytatódik, s ezzel még nincs vége a programnak. Kilenc órától zenés-táncos műsor várja a fiatalokat az ifjúsági parkban, a Pelikán Szálló előtt pedig utcabál lesz. A két rendezvényen az Integrál, illetve a Wastaps együttes „húzza” a talpalávalót. Nem csak gazdasági eredményekkel Könyvek, filmek a jubileumra Szolnok nevezetes ünnepére több kiadvány és film látott napvilágot. Születésük mindenképpen örvendetes, hiszen Szolnokot és a megye egészét képekben, szövegben ismertető alkotások eddig vagy teljesen hiányoztak, vagy pedig a múlt rendszer sugallatára készültek, s ezért forrásértékük is vitatható. A filmek közül kiemelkedik a MAFILM nyolcas stúdiója által készített „Képek egy város életéből” című alkotás, melyet Gaál István rendezett. Gyártásvezető Jan- kovits Márta, a két operatőr pedig Zsombolyai János és Herczenik Miklós volt. Külön érdeme ennek a filmnek, hogy világos szerkezeti tagolódással épült, kerüli a sablonos megoldásokat, s érdekfeszítően az érzelmekre is hatva mutatja be Szolnok mai, pezsgő életét. Ennek a filmnek kísérőfilmjeként mutatták be a városi tanács által a Szolnok megyei Amatőr és Dokumentumfilm Stúdiótól rendelt hatvanperces „Jubileumi krónikát” amely a jubileumi év 19 kiemelt rendezvényét örökíti meg. Kézenfekvő, hogy a film készítőinek (Rónyai Balázs, Horváth Ferenc, Nagy Sándor) más lehetőségek állnak rendelkezésére, mint a MAFILM dolgozóinak, más a számukra megadott témakör is, ezért a két filmet nem lehet azonos mércével mérni. Ennek a flimnek viszont nagy érdeme, hogy krónika- szerűen örökíti meg 1975 nevezetes szolnoki eseményeit, bemutatja, hogy milyen sokszínű, országos jellegű rendezvényekkel gazdagított volt a város 900. évfordulójának ünneplése. S egyúttal bizonyos mércét állító is, arra intve, hogy ötletben, leiekéi. Bizonyság is ez a film arra, hogy minden vonatkozásban többre képes Szolnok, ha lakói összefognak. A kiadványok közül három érdemel leginkább figyelmet: Valkó Mihály szerkesztésében, Szabó Mihály fotóival, Katona László grafikai tervével a városi tanács megbízásából készült el a Szolnok című képeskönyv. Száztizenhat művészi fotójával szemet gyönyörködtetően fogja ösz- sze a város életét. Olyan kiadvány ez, melyet minden Szolnokot szerető, szépérzékkel rendelkező család szívesen látna könyvespolcán. Kár, hogy csak elenyésző mennyiségben került bolti forgalomba. Hiánypótló munka a Szolnok megye című kiadvány is. Szintén képeskönyv. Zádor Béla szerkesztette. Lengyel Lajos Kossuth- és Gutenberg- díjas tervezte a kiadványt, Tabák Lajos a képszerkesztő. A kiadványhoz dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára írt előszót. Erről a kiadványról is csak azt mondhatjuk: kár, hogy kis példányszámban jelent meg, s így az érdeklődőknek csak egy kis részéhez jut el. Témakörénél fogva bizonyára széles körű érdeklődésre számítana ez a nívós kiadvány. A képeskönyvek mellett külön figyelemre méltó a Szolnok város története című kiadvány első kötete, amely a legrégibb időktől kezdve a felszabadulásig mutatja be a város történetét. Az utóbbi harminc évet felölelő második kötet jövőre lát napvilágot. A tanulmány- kötetet Kaposvári Gyula és Mészáros Ferenc szerkesztette, Borús József, Kaposvári Gyula, Selmeczi László, mű időközben milyen változásokon ment keresztül, és hogv a végleges terv a későbbiek során a két fordulóban szerepelt terv szintéziséből alakult ki. Cifka Péter művészettörténész: „Az újabb terv az előző változathoz képest visszalépést jelent. A rétegezett elemek, ha plasztikailag nem voltak is teljesen megoldottak, és nem biztosítottak is gazdag körnézetet, félreérthetetlenül utaltak a Tisza- part egymásra rakódott löszrétegeire. és ily módon még némi helyi vonatkozásai is volt szimbolikus értelmüknek. Ezek most elmerevedtek, s nem utalnak más természeti képződményekre. Inkább rideg építménynek tűnnek. Nem tartom szerencsésnek azt sem. hogy valameny- nyi domborművet egymás alá sorakoztassák, mert ezzel is Közelebb áll a természeti forma véletlenszerűségéhez. Amellett a négy főoldal között rézsútosan átívelő síkoldal körüljárásra is határozottabban csábít.” Boross Zoltán építész: „A ,Tanúhegy’ természetessége csinált. Nagyon művi úton előállt építménnyé vált. A domborművek sem adnak frisseséget, sőt mono- tonságuk fokozza a már említett merev hatást.” „Maga a mű centrikus elrendezésű. A domborművek esztétikai díszítő szerepükön túl a város történelmét is elmondják. Megértésük a centrikusság miatt csak körüljárás után lehetséges. Mégsem körüljárható. Egyik oldalán nincs megközelítési lehetőség.” „A mostani terv nagyrészt visszatér az első pályázathoz. Megfontolásra ajánlom a főnézetnek szánt oldal középA téli hónapok kísérletezéssel teltek el, meg kellett oldani azt, hogy a domborművek felülete tökéletesen sima, valamint azt, hogy a beton víz- és fagyálló legyen. Külön feladatot jelentett. hogy a megrendelő kívánságára fehér cementet kellett használni. Fontos volt a szemszerkezet, a cement- kavics-víz arányának tudományos kikísérletezése. Ezekben a munkákban nélkülözhetetlen volt a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat segítsége, mely poligon- üzemét bocsátotta az alkotók rendelkezésére — gépekkel, laboratóriummal és emberekkel. 1975. áprilisára a szobrok készen voltak, nem egészen három hónap alatt. Ekkor elkezdték az emlékmű alapozását, majd építését. .. Kialakult a ritmus. Hétfőn daruval beemeljük a (Ormos Tibor, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus igazgatója.) ményben, művészi színvonalban a következő időben sem adhatják alább a város laStanczik Ilona, Szántó Imre, Szurmay László és Tiszai Lajos írta. i fSrSidt, írtjsaítíaí 1975. Julius 51-én 6 9í8 eaé? forintban IM« *««IM közigazgat ási, «fflrseg autóbusz pú« , kollégium emlékpark Úttörőtábor emlékmű 1 váll. telj. Váll. telj. váll. telj. Váll. telj. váll. telj. váll. telj.váll . telj. JEörökszentmiklós** •* 3°a•* •• 157 00 453 törökszentmiklósi fa 4m tol 9o 5o 5o 45 12 30 00 1d31 352 Jászberényi fa 17a So5 870 lTo 57 lo as2 55® 5o 35 664 4 16 ol 634 kunszentmártoni fa 35. 365 ■5oo 482 m a •a — «* S 00 M 85o 854 tiszafüredi járá® 443 432 !?o® lse •* • 5» 5o m u 00 M 392 7p6 Bz ülnöki Járás716 742 loDO 52» m m 59 54 m X m «• 1768 1717 írás zb erény m t “ j36o 3B» m «• m m m la m •ft . 36o 131 tturkeva «• . 1 «•.3» 3o m m 7a 7» 00 00 loo lo* Kisújszállás <* 1 1 *^9» J ?o8 5.08 loo lot* m 0»832 00 00 432 Xaroag tío® 542 •• *» m 6a 50 00 00 85a 653 JtezStur •» m £ Dl* 8oO m *• «• 35 €o9 00 Ed. SIS 'Ósssaaeaí 2o75 2144 433* 3174 298 533 342 364 21 o 634 143* 4 6752 6913 «.ir-r-n.»«»,....—......... ....... '...........4 R észletek a Jubileumi emlékmű születésének történetéből
