Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 2. Á koraszülöttekről ' A „koraszülött” elnevezés azt jelenti, hogy az újszülött 280 napnál rövidebb terhes­ségi idő után látott napvilá­got. Nemzetközi megegyezés azonban, hogy 2500 gramm súly, 48 cm testhossz alatt, függetlenül a terhesség ide­jének, megállapíthatóságá­nak tényétől, koraszülöttről beszélünk. Nyilván vannak 2500 grammos rendes terhes­ségi idő után szülöttek, akik nem maradnak el a nagyobb súlyú újszülöttek mögött. A koraszülött halálozás a korai csecsemőhalálozás je­lentős százalékát alkotja. Ezek okaiként fel szoktuk so­rolni a nagyvárosok hajszolt, idegen életmódját, az anyák átvészelt' betegségeit, mun­kakörülményeiket, szociális helyzetüket, igen fiatal vagy idősebb életkorukat, de nem utolsósorban az előzetes mű­vi vetéléseket. Kivételes esetektől elte­kintve, a koraszülötteket kór­házban helyezzük el, ahol kondicionált körülmények között megállapítják, hogyan légzik, szopik, hogyan tart­ja hőmérsékletét stb. A men­tőszolgálat a koraszülöttek szállítására külön gépkocsi­val és megfelelő berendezé­sekkel rendelkezik. A koraszülött élettani kor­látozottsága, a minimális vé­dekező készsége szabja meg az ápolás és gondozás felté­teleit. Éppen ezért a kora­szülött-osztályokon tapasz­talt orvosok és lelkiismere­tes ápolók vannak. Budapes­ten már hosszú évek óta működik két, csak koraszü­löttekkel foglalkozó kórház. A higiénia, a hőmérséklet és oxigénellátás mellett dön­tő szerepe van a helyes táp­lálásnak. Amennyiben a ba­ba már odahaza van, emlő­ről, üvegből, kiskanállal táp­lálhatjuk. De az anya tü­relmére nagy szükség van, mert a koraszülött gyorsan kifárad, aíuszékony, fuldok- lik. Sohase erőltessük a táp­lálást, mert hányás, vagy hasmenés az eredmény! A kicsi kétóránként eszik, akár tízszer is napjában! Előfor­dul, hogy a legnagyobb sze­retet és odaadás dacára» a baba nem hízik. Kérjük ki az orvocs véleményét a táp­lálék összetételét illetően. Mivel a koraszülöttre jel­lemző a magával hozott vé­dőanyagok teljes hiánya, a legkisebb fertőzés, „megfá­zás”, az életébe kerülhet. A tünetmentes felnőtt a babá­ra rendszerint ártalmas bak­tériumokat hordoz. Ezért követeljük meg nemcsak az anyától, hanem — minden egyes felnőttől, aki a kicsi közelében megfordul —"száj- és orrvédő (maszk) haszná­latát. Az orvos és védőnő járjon jó példával látogatá­sai alkalmával! A koraszü­lött — de akármelyik újszü­lött — nem csodálnivaló ki­rakati tárgy, nem játékszer, Ha igazán szeretjük, és iga­zán jót akarunk neki, ne lá­togassuk feleslegesen, ne beszéljünk, ne köhögjünk rá, ne „babusgassuk” és ne csó­kolgassuk. Tiltsuk el erélye­sen, de udvariasan, a család­tagokat, rokonokat, ismerő­söket a koraszülött látogatá­sától. Végül egy megállapítás: a koraszülöttek teljes értékű emberekké válnak. Dr. Szebeni József Kötényruhák Nagyon érdekes az a fajta kö­tényruha, amely kezd divatossá válni. A régi, nagymama korban viselt egész ruhát betakaró kö­tények, parasztasszonyok egy­színű anyagú, vagy kékfestő kö­tényei, valamint a félkötények, amelyek különböző szakmáknak voltak speciális öltözékei, mind a tavaszi divat újdonságai közé tartoznak. Ezek mellett a divatot nem oly gyorsan követőknek is jut újdonság a kötényruhában, amely bármilyen termetű és korú nőnek alkalmas öltözék. Még a gyerekeket sem szabad kihagyni ebből a divatból. A kötényruha praktikus azért is, mert régi blúzokat és pulóvere­ket is lehet viselni alatta. Fekhely a faion A bútortervezők új ötle­tekkel állnak elő világszer­te. S úgy tűnik, hogy a la­kásméretekkel nemcsak ná­lunk van baj, hanem más országokban is. Erre követ­keztethetünk a képen látható fekhelymegoldásból, amely az ábrázolt helyzet­ben napközbeni ülőalkalma­tosságként szolgálhat, éjjel­re viszont le kell akasztani a falról, hogy végighevered- hessen rajta az ember. A furcsa bútordarab anyaga különböző sűrűségű poliész­ter hab. Többféle színben készül, sőt olyan kivitelben is, hogy az egyes „hurkák” más-más színárnyalatúak. Nagy előnye ennek az ülő­fekvő alkalmatosságnak, hogy rendkívül könnyű, hi­szen egyetlen gramm fa, vagy fém nincs benne. „Nap­pali állapotban” a falon de­koratív hatást kelt, és állí­tólag kényelmes fekvés esik rajta éjjel. Mii. , főzzünk holnap TŰZDELT FEH t.lPECSENYE KARFIOLLEVES KÖRTEKOMPÓT Tűzdelt fehérpecsenye. Hozzá­valók: 60—70 dkg fehérpecsenye, 5 dkg füstölt szalonna. 5 dkg sajt, 1,5 dl tejföl, 1 kávéskanál darás liszt, só, feketebors, 4 evőkanál zsiradék, 2 sárgarépa, 1 darabka zeller. 1 kisebb hagyma, babér­levél, zöldpetrezselyem. A húst csíkokra vágott sza­lonnával és sajttal megtűzdel­jük. Törött feketeborssal és só­val bedörzsöljük, majd forró zsiradékra téve minden oldalról jól megsütjük. Hozzáadjuk a re­szelt sárgarépát, zellert meg hagymát, kissé megpirítjuk, fel­öntjük csontlével vagy vízzel. Babérlevéllel és zöldpetrezse­lyemmel fűszerezzük, és a sü­tőben kis lángon, fedő alatt pu­hára pároljuk. A húst kiszed­jük, a mártást áttörjük, ha kell, kissé felhígítjuk, és a liszttel elkevert tejföllel még egyszer felforraljuk. Ízlés szerint meg- * sózzuk és beletesszük a felszele­telt húst. 1 kancsalság gyógyítható betegség Engem néz, téged lát, kis­kertbe néz; a káposztás kert­be néz... Félig tréfás, félig csipkelődő megállapítások, szólások a kancsalító, ban­dzsító emberről. Az érzé­keny ■ lelkű gyermekek az ilyen s hasonló jelzők hal­latán idővel társkerülővé, magányossá válhatnak. Ha pedig betegségüket nemtö­rődömségből, tudatlanságból nem gyógyítják, ifjúvá, fel­nőtté érvén gyakran élet­re szóló töréssel, tragédiával kell számolniuk. Szemhibájuk miatt nem választhatják azt a hiva­tást, amelyre kiskoruk óta készülnek. Hazánk lakosságának 4 százaléka, több mint 400 OOQ ember (annyian tehát, mint áhányan például Győr-Sop- ron megyében élnek) kan­csal, s ebből következően legtöbbször tompán látó is! A kancsalság a szemek hely­zeti rendellenessége, amikor a távolba tekintő szemgo­lyók nézővonala nem párhu­zamos. Az eltérés lehet be­felé, kifelé, ritkábban fel­vagy lefelé irányuló. Szükséges mielőbb elkez­deni a kancsalokgyógyítását. Mi a teendő? A szülők már a 6—7 hóna­pos csecsemőt vigyék el szemorvoshoz, ugyanis a kis­gyermekek szemhibája már néhány hónapos korukban felismerhető és gyógyítható is. Egy orvosi statisztika sze­rint az egyévesek 80—92, a kétévesek 70—88, a három­évesek , 40—75 százaléka gyógyítható csak atropinke­zeléssel, illetve atropinnal és szemtakarással. Elsősorban azok a szülők figyeljenek különösen gyer­mekeik szemére, akik ma­guk is kancsalok, tompán lá­tók, szemüvegesek. A kan­csalságra és egyéb szembe­tegségekre való hajlam ugyanis örökölhető, nemegy esetben harmadíziglen is. Hazánkban, sajnos, igen kevés a szemész szakorvos. Ahhoz, hogy rendelőintézet­ben, megfelelő körülmények között, a várakozó tömegtől nem siettetve dolgozhassa­nak a szemészek, a mostani­nál háromszor-négyszer több szakorvosra lenne szükség. A kancsalság és a tompán- látás felismeréséhez alapos orvosi vizsgálat szükséges, méghozzá a korai gyermek­korban. Célszerű lenne, ha a gyermekszakorvosi rendelők­ben szemész szakorvos is dolgoznék, (természetesen jól felszerelt, külön helyiségben. Másutt is megvalósítható a szegediek jó példája: külön ifjúsági szakrendelő-intézet­ben kezelik, vizsgálják rend­szeresen a város fiatalságát, csecsemőkortól a középisko­la befejezéséig. Addig is, míg Magyaror­szágon rendelet nem írja elő a kisgyermekek, akár cse- csemőkorúak szemészeti szű­rővizsgálatát, sürgető feladat az óvodába beíratott lányok, fiúk szemészeti vizsgálata. A kancsalítók és tompán látók nagy számára való tekintet­tel célszerű lenne a gyógyí­tásra szorulóknak külön óvo­dai csoportot szervezni. A kancsalcsoportba járók ter­mészetesnek találják egymá­son a takart szemet, játék­nak fogják föl a gyógyulá­sukat szolgáló gyakorlatokat. Tévhit, hogy a kis­gyermekek iskolás ko­rukra kinövik a kancsa- lítást. A hatéves korban kezelésbe vett kancsaloknak és tom­pán látóknak csupán 60 szá­zaléka gyígyítható, s ez az arány évenként 17 százalék­kal csökken! Az elhanya­golt kancsalság, a nemtörő­dömségből, tudatlanságból föl nem derített tompán lá­tás gyakorlatilag a beteg szem elvesztését jelenti. Ha nem vigyázunk eléggé — szülők és a társadalom egy­aránt — gyarapodhat a fél- szeműek tábora. (Kulcsár) Hová menjünk kirándulni? Velencei-tó és környéke Előző utunk alkalmával már megismerkedtünk a tóhoz vezető utakkal és a környezettel. Most ismerked­jünk meg magával a Velencei-tóval. Mai területe 26 négyzetkilométer. Sokak előtt ismert azonban, hogy ennél nagyobb is volt. A mai délnyugati részén még egy medence volt. Évtizedekkel ezelőtt azonban a Csá­szár-víz patak dús hordalékával feltöltötte és a XVIII. század végén lecsapolták. A tó mai területének egy- harmada nádas. Ez a náderdő egyedülálló sajátos va­rázst ad a tónak, mert csak vízimadarakból 28 fajta fészkel itt. A Pákozd alatti részen madármegfigyelő állomás is működik. A Velencei-tavat néhány évvel ezelőtt védett terü­letté nyilvánították, és egészében sporthorgásztóvá fej­lesztik. Gazdag halállománya a sporthorgászok kedvelt és gyakran látogatott kirándulóhelyévé avatta az egy­kor alig ismert környéket. A Velencei-tó közvetlen közelében van Kápolnás- nyék, Vörösmarty Mihály szülőfaluja. A múlt század első felének kiemelkedő költője és drámaírója, a ma­gyar romantika és reformkor egyik nagy alakja egy­szerű földszintes lakóházban látta meg a napvilágot. A műút közelében lévő öt teremből álló épületben gaz­dag anyagú múzeumot rendeztek be, ami hűen vissza­adja, érzékelteti a költő életét, munkásságát. A mú­zeum parkájában pedig a költő mellszobrát is megta­láljuk. Amennyiben az M 7-es úton haladunk a Velencei-tó felé, néhány kilométeres kitérővel elérhetjük Pázmán- dot is. A község első házai felett magasodik a Velen­cei-hegység szeszélyes formázatú sziklacsoportja. Aki vállalkozik arra, hogy a csúcsra felkapaszkodjék, fe­lejthetetlen látvány tanúja lehet. Mintegy négyzetkilo­méternyi területen összeolvadt köveket, kőtömböket lát. Az egykor működő vulkán rettenetes hőjében az alma nagyságú kövektől a háztömbnyiig minden feliz­zott, összeégett, amikor a vulkán kilövellte az izzó magmát. A hegy tetején, oldalán, lejtőin most is úgy vannak a kővé dermedt lávakövek, ahogy tíz vagy százmillió évvel ezelőtt odarepültek. Erről az utunk- ról is élményekben gazdagon térhetünk haza. — B — A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a családok többségében a háziasszonyok hétvégi programjához tartozik a ru­hák felfrissitése, rendbeho­zása is, mosással, vasalással, varrással együtt. Nagyjából ez a helyzet: az asszony el­szalad a közeli rövidáru boltba, vesz három-négy gombot, egy villámzárat, egy-két színes cérnát, eset­leg biztosítótűt. Eljárkálja a szombat délelőttöt vagy a péntek estét, mert nem kap éppen olyan színűt, amilyet keres. Ha a háziasszony jól szer­vezi meg a dolgát, megkí­mélheti magát a felesleges rohangálástól. A mindenes varróládát csak egyszer kell összeállítania, a kellékeket csak egyszer kell megvennie, aztán időnként utánatölte- nie. Mi minden szükséges e gondosan összeállított doboz­I _______________ b a? Íme az alaplista: több­féle színű cérna, egy levél tű, gyűszű, különféle színű inggombok, nadrág- és za­kógombok, tartalék villám­zárak, biztosítótúk többféle méretben (ez utóbbiak kizá­rólag sürgős esetekhez), gom­bostűk és mágnespatkó (a varrni, illetve alakítgatni tu­dóknak), egy-két levél kis- és nagyméretű patent, francia­kapcsok fehérben ét> feketé­ben, olló, mérőszalag. Ha ügyes a háziasszony és a csatádban gyermek, vagy ti­zen—huszonéves van, s sze­reti a mostanában nagyon divatos hímzéssel, vagy gyön- gyözéssel díszített holmikat, vásárolhat többféle színű gyöngyöt, füttert, hozzávaló gyöngyfűző tűvel és cérná­val, vehet forró vassal föl­vasalható matricát, többféle színes — élénkítő — paszo­mányt ... Kertészkedöknek Díszítsük kertünket Szinte minden kertészke- dőnek az a vágya, hogy gazdagítsa, változatosabbá, egyénivé tegye kertjét. Erre sok lehetőség kínálkozik, hi­szen a kerti növények is rendkívül változatosak. A szép, tájba illő fák, bokrok, virágok sokasága, gyep, ma­dáritatók, kis vízmedence teszi változatossá a kert ké­pét. Ezekhez járulnak még az ötletesen kialakítható ülőhelyek, padok, a pergo­lák, lugasok, a szalonnasütő, amit ki-ki ízlése és képessé­gei szerint alakíthat ki. Az azonban nagyon fon­tos, hogy a kert ne legyen túlzsúfolt, mert ez kényel­metlenné teszi az ott tartóz­kodást. És itt jutunk el a lé­nyeghez, ahhoz, hogy a kert­ben ne legyen semmi feles­leges. Minden valami eszté­tikai vagy praktikus célt szolgáljon és ne mímeljen, ne utánozzon. Magyarán ki­mondva: szabadítsuk meg kertjeinket az egyre jobban elburjánzó giccsektől. Ugya­nis hihetetlen az emberek találékonysága a csúfságok kimódolásában. A giccsműhelyek sorozat­ban öntik a kerti törpéket, gólyákat, az ugrásra készülő békákat, pirospöttyös gom­bákat és sajnos, ezeket for­galomba is hozzák. Sokfelé láthatunk miniatűr várkas­télyt, annak minden kellé­kével, tornyokkal és felvo- nóhidakkal, csúcsára állí­tott, meszelt téglákból ké­szült szegélyt a virágágyak­hoz, nem is beszélve az egy­re általánosabbá váló kié­gett neoncsövekről, amelye­ket karóként használnak. Pedig nemhogy tehervise­lésre alkalmatlanok, de a legkisebb ütéstől eltörnek és cserepeikkel teleszórják a kertet. Nincs tehát szükség és le­hetőség a kert díszítésére? Dehogynincs! Egy csinos madáretető, kerámia váza, vagy plasztika, szép öreg edények és faragott kövek, érdekes fatönkök, rusztikus kerti bútorok jól illeszked­nek a kert hangulatába. De mégis a kertnek igazi dísze a jól fejlődő, egészséges, szép fa, bokor, pázsit, virág. Maradjunk még a virág­nál, pontosabban a rózsánál. Igaz, a rózsák hava, június, már elmúlt, de a legtöbb kerti rózsafajta — főként az úgynevezett tearózsák — to­vább virágzanak, díszítik kertjeinket. Akkor számít­hatunk erőteljes, új hajtá­sokra és azok csúcsán szép bimbókra, ha az elvirágzot- takat viszonylag hosszú szár­ral metszük le, mert így a vessző tövén levő fejlett rügy hajt ki, míg ha téves taka­rékosságból rövidszárral vágjuk le a rózsát akkor ké­sőbb csenevész hajtást ka­punk. A virágzás sok tápanyagot emészt fel, ezért a rózsatö­veket nyáron is táplálni kell. Most a legmegfelelőbb erre a célra a nitrogéntartalmú pétisó, vagy ammóniumnit- rát. BőségeS csapadék és párás meleg idő hatására sokféle kártevő és kórokozó támad­ja meg a rózsabokrokat. Ezek közül a leggyakoribba rózsarozsda, a lisztharmat és a • levéltetű. Mihelyt je­lenlétüket észleljük, perme­tezzük meg a töveket 0,2%- os Thiovit és 0,2%-os Zineb keverékével, amihez a levél- tetvek ellen tegyünk még 0,1% Bi 58-at is. Most itt van a rózsaszem- zés ideje. A legtöbb kertész kinézett magának néhány szépvirágú rózsafajtát, de esetleg ezt nem tudja meg­vásárolni, sőt a nevét sem ismeri. Ilyenkor egy dolog segít, ha maga szemzi be vadrózsatöveit. A rózsa- szemzés egyszerű munka: egy élesre fent kés, néhány szál raffia, egészséges alany és fejlett nemeshajtás szük­séges a sikerhez. Berta Béla £1 liaziasszony irarrőScscSéiJa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom