Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-16 / 192. szám
1975. augusztus 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A középszerűség értéke és veszélye AZ ÉRTELMEZŐ szótár az Igénytelenséggel társítja a középszerűt, aligha véletlenül. Hiszen tudatunkban is e módon kapcsolódik a két fogalom, ami középszerű, az átlagos, szürke, mérsékelt színvonalú. Csakhogy például a termelésben nem lehet mindenki, mindenben kiváló, élen álló, ahogy azokat sem szabad leszólni, akiknek nem sikerült az átlagnál többet elérniük. Vannak tehát a tisztes középszer színvonalán élő, tevékenykedő termelői közösségek, s félreérti a fejlődés követelményét az, aki úgy hiszi: ezeknek is az élre kell törniük Nagy értékek termelődnek o'.ahol „csak” a középszerűig jutottak el, s ezek az értékek nélkülözhetetlenek a társadalom számára, hiszen az például iparunk termelésének mintegy háromnegyedét a hazai piac veszi át. Nem az a probléma, hogy miért ott tartanak ezek a vállalatok, ahol tartanak, hanem az, folyamatos-e, létezik-e egyáltalán önértékelésük? Az önértékelés a lehetséges és a ténylegesen elért összevetése, a követelmények és a teljesítmények arányosságának mérlegelése. Ezekben a hónapokban — elsősorban külkereskedelmi hatásokra — megnőtt az ér- tetlenkedők, a tények előtt tanácstalanul állók tábora, s ez azt mutatja, hogy baj van az önismerettel, s még nagyobb az önértékeléssel. Túlságosan, az eiviselhetőnél jobban felduzzadt azoknak a cégeknek a csoportja, amelyek örültek, hogy rájuk Tegnap délután Szolnokon, a városi tanács dísztermében jubileumi és alkotmányünnepi megemlékezést tartottak a városi tanács dolgozóinak részvételével. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke 'és Sándor László, a városi pártbizottság első titkára is. A megnyitó beszédet Kukri Béla, a szolnoki Városi Tanács elnöke tartotta, melyben megemlékezett az alkotmány ünnepéről, majd miniszteri kitüntetéseket és dicsérő okleveleket adtak át a kiemelkedő munkát végző dolgozóknak Ezt követően dr. Hegedűs Lajos hozzászólásában gratulált a kitüntetéshez, és köszönetét mondott a városban végzett jubileumi szervező munkáért, méltatta a rendezvénysorozat jelentőségét. Ezután Sándor László, a városi pártbizottság első titkára emelkedett szólásra, és többek közt arról szólt elismerően, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság határozatainak megvalósításához az apparátus dolgozói jó munkával járultak hozzá. A húsipar évek .óta kielégíti a lakosság igényeit, eleget tesz a fokozódó belföldi megrendeléseknek. Az egy főre jutó húsfogyasztás 1970- bén 57 kiló volt. 1974-ben meghaladta a 69 kilogrammot. Idén a hús- és húskészítmény forgalma tovább növekszik, a terv szerint 3,8 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megállapítása szerint a választék is kedvezően alakult. „nem figyel senki”. Ügy hitték, elbíbelődnek ők csendben, komótosan termelési feladataikkal, a nyereség nem nagy, de van, jut bér- fejlesztésre is, néhány új gép megvásárlására is, mi kellene - más? Jogos, ha éles választóvonalat húzunk az ilyen magatartást tanúsító vállalatok, s azok közé, amelyek kemény munkával őrizték a közép- szerűség értékeit, fölfogták a friss jelzéseket, igazodtak azokhoz, nem igyekeztek átlépni lehetőségeik határát, de el sem maradtak a kínálkozó alkalmak hasznosításával. DOLGOZTAK, megtettek annyit, amennyire körülményeikből, lehetőségeikből futotta. Amit elértek, azt annak köszönhették, hogy napokra sem szünetelt az önvizsgálat, felölelte az anyag- előkészítő műhelyben bekövetkezett zavarokat éppúgy, mint a festődéi árukibocsátás akadozását, a kereskedelmi osztály bátortalanságát. Mivel mindezekkel szembenéztek, az önismeret olyan fokára jutottak el, amelyen világosan elválik egymástól az, amit vállalhatnak, s amire nem képesek. Az önismeret így forr össze az önértékeléssel, így készíti fel a közösséget a megnőtt feladatokra, s a váratlan hatások kivédésére. Érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium bevételi fő- igazgatóságának összegezése a vállalatok tavalyi mérleg- beszámolóiról. MegállapítotAz apparátus ünnepi ülése után az egészségügyi dolgozók emlékeztek meg az alkotmány törvénybeiktatásának évfordulójáról, amelyen ugyancsak többen kaptak munkájukért elismerést. A tegnapi ünnepségen a következő dolgozók kaptak kitüntetést: Mészáros Istvánná az Országos Tervhivatal Kiváló Dolgozója, Magossányi József, az Országos Vízügyi Hivatal Kiváló Dolgozója, Bertalan Imréné a Tesneve- lés és Sport Kiváló Dolgozója, Varga Katalin a Pénzügy Kiváló Dolgozója, Stefanik Lászióné a'KPM Kiváló Dolgozója, kitüntetést Káplár József a Szocialista Kúltúráért kitüntető jelvényt vette át. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta dr. Hajdú Imre, Karácsony Jó- zsefné, dr. Galsi Mária, dr. Técsi Margit, Ézsiás Kálmánná, Máthé József né, Borsodi Jánosné, Mészáros József né. Rajtuk kívül a két ünnepségen tizenkilencen kaptak miniszteri dicséretet, tizenheten pedig a megyei .tanács elnökének dicsérő oklevelét. A viszonylag nagyarányú beruházások nélkül nem győzték volna a növekvő mezőgazdasági üzemi állat- szállítmányok fogadását. A tervidőszak utolsó évében, 1975-ben az ipari kapacitás 6,5 millió sertés levágását és feldolgozását teszi lehetővé, és időközben sor kerülhetett a gyármányszerkezet „finomítására” is. Megkezdték a hazai ízlésnek megfelelő újabb termékek nagyüzemi gyártását ták, hogy az eredményromlással évet záró cégek tetemes részénél az okok jórészt az erejüket meghaladó vállalkozásokban, az értékesítési lehetőségek hibás felmérésében, téves fejlesztési elképzelések végrehajtásában lelhetők. Azokban a mozzanatokban tehát, amiket az önismeret hiányának nevezhetünk. Az ilyen, sanyarú sorsra szorult vállalatok megfeledkeztek arról, hogy a közép- szerűség kategóriájában is érvényesek a mozgás törvényei, azaz nem lehet állni, helyben topogni, mert aki ezt teszi, az óhatatlanul lemarad — a középszerűektől! —, a sereghajtók közé csúszik. LEHET, úgy tűnik: végül is a vállalat dolga, belügye, milyen hellyel éri lse, igyek- szik-e az élcsoportba, vagy belenyugszik a középszerbe. Egy alapvető tényről azonban nem szabad elfeledkezni. Arról, hogy a vállalatok a társadalmi tulajdon meghatározott részét birtokolják, a társadalom eszközeinek, erőforrásainak bizonyos hányadával sáfárkodnak! Nem cselekedhetnek tehát kedvük, tetszésük szerint, hanem kötelességüket minél jobban teljesíteniük kell. S e kötelesség nem az, hogy mindenki, minden áron igyekezzék az élcsoportba, hanem hogy szilárdítsa, ha lehet, gyarapítsa a középszer értékeit, ismerje fel, kerülje ki veszélyeit M. O. Kisújszállási MEZŐGÉP Ikarus autóbuszokhoz stabilizátorok A hordó és kerítés gyártásán kívül, beteg állatok szállítására alkalmas járművek előállításával is foglalkozik a törökszentmiklósi MEZŐGÉP vállalat kisújszállási gyáregysége. Emellett bekapcsolódott az országos jelentőségű járműprogramba, és az Ikarusnak autóbusz-sta- bilizátorokat gyárt. Időarányos félévi árbevételüket 111,6 százalékra teljesítették, mely 52 millió 834 ezer forintnak felel meg. Csak hordót és kerítést mintegy 34 millió forint értékben állítottak elő. 1974-hez viszonyítva az idei első félévben jóval több a termelési értékük. Sikereiket nem a munkáslétszám növelésével, hanem tökéletesebb munkaszervezéssel és új technológiák bevezetésével érték el. Fejlesztették hegesztési technikájukat, melyre több mint 279 ezer forintot költöttek. Nagy teljesítményű daraboló fúrógépek vásárlásával biztosították a gazdaságosabb termelést. A termelést hátráltató, körülményes anyagmozgatást egy nagyteljesítményű targonca üzembe állításával korszerűsítették. A reális tervezés az átgondolt, időben megkötött szerződések szolgálnak alapul ahhoz, hogy a tavalyi 88 milliós árbevétellel szemben, az idén 100 millió forintot érjenek el. Ez egyébként idei tervük 6 millió forintos túlteljesítését jelentené. Ha a vállalat jól gazdálkodik, a fizetési szalagon is meglátszik. Az egy főre eső évi átlagjövedelem az 1974. évi 28 ezer 163 forinttal szemben az idén 29 ezer 800 forint lesz. T. L alkotmány iinnnepi megemlékezés Szolnokon Miniszteri kitüntetéseket adtak át Húsipari mérleg REKONSTRUKCIÓ 12 MILLIÓÉRT Egy évvel ezelőtt még javában költözködtek a Tisza Cipőgyár debreceni gyáregységének dolgozók Az elavult, évszázados Hétvezér utcai épület után egy minden ízében új, korszerű telephely várta nyolcszáz dolgozóját. A teljes technikai rekonstrukció 12 millió forintba került. Az egészséges műhelycsarnokok, a jól felszerelt szociális épület mellett két új Varion rendszerű szalagot, sok új gépet is kapott a gyáregység. Azóta csaknem duplájára emelkedett a termelés, napi 5—5 400 pár lábbeli kerül le a tüzödei és az aljaköri sorokról. A gyáregységben főleg ragasztott női, férfi és gyermek utcai cipőt gyártanak. A debreceni cipőgyáriak is részesei a szocialista munkaversenynek, jelenleg harminc szocialista kollektívájuk van. Szakmunkásképzés is folyik a modern telephelyen. Évenként 90 új szakmunkás veheti át bizonyítványát a sikeres vizsgák után. T. SZE. fotó: Nagy Zsolt Domina fára foglaló, a nagy rekonstrukció egyik új gépe. Deák Ferenc a talpragasztáshoz készíti elő a felsőrészt Fotocc!'" ' "énysorompós szabászgép a csákozó műh ybcn, a KAEV konstrukciója Kocsis Julianna, Tóth Valéria és Jusztin Veronika Martfűn végzett Munkások az igazgatói tanácsban Százszemályes munkásszálló épül Szolnokon (Tudósítónktól) A Békés, Csongrád és Szolnok megyékben tevékenykedő Délmagyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat szocialista brigádjának vezetői Szegeden tartották meg legutóbbi tanácskozásukat. Vitaindító előadásában Sípos Mihály, a vállalat igazgatója egyebek között elmondta, hogy az üzemi demokrácia kibontakoztatása érdekében új fórumot hoznak létre. Nyomban meg is kérte a szocialista brigádok vezetőit, válasszanak maguk közül tizenkét dolgozót, akiket a jövőben meghívnak az igazgatói tanács üléseire. Megismerkedhettek a brigádvezetők vállalatuk követ- kezó ötéves tervidőszakra vonatkozó szociálpolitikai irányelveivel is, amelyek alapján intézkedési terveket és programokat dolgoznak ki a közeljövőben. Legfontosabb feladat a dolgozók — főként a nők — helyzetének javítása, az ifjúsági törvényben meghatározott feladatok végrehajtása, a szakmai képzés színvonalának emelése, valamint a munkavédelem és -körülmények javítása. Tervezik még egyebek között az üzemi étkeztetés feltételeinek, s a koszt minőségének javítását, a munkásszállítás korszerűsítését, a dolgozók lakásépítésének támogatását. Leginkább a fizikai munkásokat, a nagycsaládosokat, a fiatal házasokat és a sorkatonai szolgálatból leszerelő dolgozókat részesítik előnyben. Szolnokon száz-, az Újszegeden létesülő üdülő- és strandövezetben pedig termálvízzel ellátott, 200 személyes munkásszállót építenek. Hévízi üdülőjüket átalakítják mégpedig úgy, hogy egész évben fogadhasson pihenni, gyógyulni vágyókat. Az elmondottakhoz sok brigádvezető fűzte hozzá véleményét. Legtöbben a munkáskezek hiányáról, a szakemberutánpótlás gondjairól és a munkahelyi hangulatról beszéltek. A vállalat igazgatója megkérte az illetékes üzem- igazgatóságok, főüzemek veze- t őit a panaszok értékelésére s arra, hogy tíz napon belül mindenki kapjon megnyugtató választ. Végül titkos szavazással megválasztották azt a tizenkét brigádvezetőt, akik a jövőben a munkásokat képviselik az igazgatói tanács ülésein.
