Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
% 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus I. Folytatta munkáját Helsinkiben az EBK zárészakasza Ez a tanácskozás történelmünk áj, fontos lapját írja népnek és kormánynak, személy szerint Urho Kek- konen finn elnöknek a harmadik szakasz munkájának nagyszerű megszervezéséért, a rendkívüli szívélyességért és vendégszeretetért. Leonyid Brezsnyevet követően Liam Crosgave miniszterelnök, az Ír Köztársaság küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Ezt követően Makariosz érsek ciprusi elnök szólalt fel. A ciprusi államfő után Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra. let létrejöttéért. Képviselőink mindvégig részt vettek az előkészítő munkálatokban és a jelen értekezlet elé aláírásra beterjesztett okmány kidolgozásában. A Magyar Népköztársaság azt vallja, hogy mindent meg kell tenni a fegyveres összeütközésekkel fenyegető kérdések békés megoldása, a háború, egy új világháború lehetőségének kiküszöbölése érdekében. ■ Kormányunk úgy véli, további erőfeszítéseket kell tenni az általános leszerelés előmozdítására. Támogatunk minden komoly leszerelési törekvést, így támogatjuk a Szovjetunió javaslatát leszerelési világkonferencia összehívására. Üdvözöljük, és a nemzetközi enyhülés szempontjából meghatározónak tekintjük a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak javulását, megállapodásukat és további tárgyalásaikat a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról. Minden józanul gondolkodó ember látja, hogy az emberiség fejlődésének jelen szakaszában a vijágháború elkerülésének nincs más reá(Folytatás az 1. oldalról.) józanul értékeli az európai és a nemzetközi politikai erők viszonyát és dinamikáját, biztos benne, hogy az enyhülés és az egyenjogú együttműködés hatalmas áramlatai, amelyek az utóbbi években mindinkább meghatározzák az európai és a világpolitika alakulását, e tanácskozás és e tanácskozás eredményei révén újabb erőt és még nagyobb lendületet nyernek. Az okmány, amely aláírásunkra vár — a múlt eredményeit összegezve — tartalmával a jövő felé fordul. Az elért megállapodások a legidőszerűbb problémák széles skáláját ölelik fel: a békét, a biztonságot és a különböző területeken való együttműködést. tik ki. Ez is minőségileg új fokozat az államok közötti bizalom megszilárdításában. A Szovjetunió következetes híve annak, hogy a tanácskozást követően a katonai enyhülés tovább fejlődjék. Az egyik elsőrendű feladat ezen a téren: megtalálni a lehetőséget a középeurópai haderőcsökkentésre úgy, hogy az senkinek se csorbítsa a biztonságát.' Vagy megfordítva: mindenkinek hasznára váljék. A tanácskozáson elért megállapodások sajátos politikai jelentősége és erkölcsi ereje abban foglalható össze, hogy ezeket a megállapodásokat a részvevő államok legfőbb vezetői erősítik meg aláírásukkal. A közös és legfontosabb feladatunk, hogy teljes érvényt szerezzünk ezeknek a megállapodásoknak. Ha itt kompromisszumokról lehet beszélni, akkor ezek megalapozott kompromisszumok, olyanok, amelyek a béke javát szolgálják, anélkül, hogy elmosnák az ideológiában és a tárkadalmi rendszerekben tapasztalható» különbségeket. Pontosabban, a résztvevő államok közös politikai akarata jut kifejezésre abban a formában, amelyben ez a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének feltételei között ma elérhető. A tanácskozás munkájának tapasztalatából fontos következtetések adódnak a jövőre nézve is. Ezek közül a legfőbb, ami a záródokumentumban is kifejeződik: senki sem teheti meg, hogy ilyen vagy olyan kuipoh Ilkái jellegű megfontolásokra támaszkodva megkísérelje előírni más népeknek, hogyan alakítsák ki beiügyei- ket. Minden állam népének szuverén joga, nogy megoldja belügyeit, kiaiaiutsa belső törvényéit. Masíajta hozzáállás ingatag es veszélyes talaj a nemzetközi egyutt- muködes szempontjából. Az altatunk aláírandó dokumentum, az anamok széleskörű, de pontos akció- platformja, amely egyoldalú két- és sokoldalú alapon evekre, sőt évtizedekre szólhat. Az eddigi eredmények azonban nem jelentenek natart. Ma .ez a lehetőségek maximuma, holnap pedig kiindulóponttá kell valnia a további előrehaladáshoz a tanácskozás áital megnyitott irányokban. Az emberiségre jellemző a kezdeményezesekoen es tettekben megnyilvánuló folyamatosságra való törekvés. Ez vonatkozik arra a nagy ügyre is, amelyhez most a Helsinki Den képviselt 35 állam hozzákezd. Ez tükröződött abban, hogy kijelöltek a további lépésekét az első európai biztonsági és együttmuKödési ér- texezlet utáni időszakra, a konferencia feladatainak megoldására és továbbfejlesztésére. E rendkívül tekintélyes hallgatóság előtt szeretném ismételten hangsúlyozni a szovjet külpolitika egyik állandó vonását — a béke és a népek közötti barátság lenini politikáját, annak humanizmusát. A humanizmus eszméi hatják át pártunk XXIV. kongresszusának határozatait, a békeprogramot, amelynek egyik pontja az európai értekezlet összehívásáról szól. Nagy megelégedéssel állapítom meg, hogy az európai béke megszilárdításának fő problémáival kapcsolatban a tanácskozás által kidolgozott tételek a népek érdekeit, az emberek érdekeit szolgálják, függetlenül a foglalkozástól, a nemzetiségtől és a kortól: a munkásokét, a falusi dolgozókét, az értelmiségiekét, vagyis minden egyes emberét és az egész emberiségét. A tételeket áthatja az ember tisztelete, az ember iránti gondoskodás, hogy békében éljen és bizalommal tekinthessen a jövőbe. Az általunk elért megállapodások kibővítik annak lehetőségét, hogy a népek fokozottabban befolyásolják az úgynevezett nagy politikát. Ugyanakkor érintik a mindennapos problémákat is. Előmozdítják az ember élet- körülményeinek javítását, a foglalkoztatottság biztosítását, a jobb művelődési feltételeket. összefüggnek az egészségről való gondoskodással is, vagyis röviden mindennel, ami az egyes embereket, családokat, a fiatalokat és a különböző társadalmi csoportokat érinti. Azokhoz hasonlóan, akik erről a szónoki emelvényről beszéltek, az európai biztonsági és együttműködési értekezletet az összes résztvevők közös sikereként értékelem. Az értekezlet eredményei hasznot hajthatnak Európa határain túl is. A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala: Mindenki nyert: a keleti és a nyugati országok, a szocialista és a kapitalista államok, a szövetségekben tömörültek és a semlegesek, a kis és a nagy államok népei egyaránt. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága. Meg vagyunk győződve arról, hogy mindannak a sikeres megvalósítása, amiről itt megállapodtunk, nemcsak hogy kedvező hatással lesz az európai népek életére, hanem fontos hozzájárulást jelent az a világbéke megszilárdításához is. KáDáR IÍR8S: A magyar közvélemény kezdettől fogva figyelemmel kísérte és aktívan támogatta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tevékenységét. Történelmi jelentőségűnek tartjuk, hogy a közös erőfeszítés nem volt hiábavaló, az összes érdekelt egyetértésével ült most ösz- sze a biztonsági értekezlet legfelsőbb szintű zárószakasza; a népek várakozásait, a jobb jövő iránti reménységeit fejezi ki, s kétségtelen, hogy Európa történelmének új, fontos lapját írja ez a tanácskozás. A magyar küldöttség nevében tisztelettel köszöntöm a küldötteket, az . értekezlet minden résztvevőjét. Minden küldöttségnek jó munkát; az értekezletnek teljes sikert kívánok. A Magyar Népköz- társaság és a magyar nép nevében köszönetét mondok a Szovjetunió, valamennyi európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada vezetőinek és kormányzatának, hogy felelősen hozzájárultak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttéhez. Szívből köszöntőm fáradhatatlan, áldozatkész munkájukért nagyrabecsült házigazdáinkat, Urho Kekkonen urat, a Finn Köztársaság elnökét, a finn kormányt, Helsinki város vezetőit, a testvéri finn népet. Mi annak a magyar népnek a küldötteiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva 1100 éve él a Duna—Tisza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszázadokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson és megőrizze államát a fenyegető pusztulással szemben századunkban, az első világháború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyar- ország területe a korábbinak egyharmadára csökkent, a második világháborúban, urai bűnéből a rossz oldalon vérezve, elvesztette felnőtt lakosságának 8 százalékát és az ország romhalmazzá vált. A magyar nép sorsa harminc évvel ezelőtt, az antifasiszta koalíció történelmi győzelmének éá annak következtében, hogy a szovjet hadsereg, a vele együtt küzdőkkel, kiűzte hazánk területéről a hitleri fasiszta megszálló hadakat, új, jó fordulatot vett. Azóta békében él a magyar nép, visszanyerve nemzeti függetlenségét és állami szuverenitását, szilárdan és eltökélten halad magaválasztotta útján, s ma a fejlett szocialista társadalmat építi. Történelmünkből mi levontuk a szükséges tanulságokat. Mindenki megértheti, hogy a szocialista Még egy gondolat, amelyet valószínűleg a jelenlevők közül sokan osztanak. A tanácskozás a nemzetközi politika hasznos iskolájának bizonyult a résztvevő államok számára, különösen hasznosnak napjainkban, amikor a pusztításra és megsemmisítésre hihetetlen eszközök állnak rendelkezésre. Az az erőteljes impulzus, amelyet a tanácskozáson résztvevő 35 állam vezetőinek ez a találkozója ad, arra hivatott, hogy elősegítse a békés életet Európában és azon kívül. tief ej ezésül szeretnék mély elismeréssel adózni a finn Magyar Népköztársaság számára az európai népek békéje, biztonsága, barátsága és együttműködése nem pusztán szavakat jelent, hanem szilárd elveken, súlyos történelmi tapasztalatokon nyugvó, hosszútávú politikát, és a magyar nép életbevágó érdekeit fejezi ki. Közismertek az európai népek múltbeli szenvedései a két világháború rettenetes pusztításai, az a tény, hogy a két világháború földrészünkön robbant ki. Mindezt, de legfőképpen azt figyelembe véve, hogy a felhalmozott korszerű fegyverek konfliktus esetén eddig soha nem látott szörnyűséggel és pusztulással fenyegetik Európa és a világ népeit, minden ország felelős tényezőinek hatékonyan hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az utóbbi időben mutatkozó enyhülés tartós, a béke biztosított és szilárd legyen. Ügy véljük, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményességétől, és a jelen értekezlet szellemében végzendő további munkától függ népeink, földrészünk Európa, és nem túlzás, ha azt mondKádár János beszéde juk, nem kis mértékben az emberiség jövője. Az általunk képviselt népek reménye az, hogy az értekezlet jó munkát végez és a jövendő a béke lesz. A magyar küldöttség azt a megbízást kapta, hogy járuljon hozzá az értekezlet sikeréhez. Igyekszünk e megbízásnak eleget tenni. A Magyar Népköztársaság rendíthetetlen híve a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének. A Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1989-es budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekez'et összehívását. Szövetségeseinkkel együtt azóta is mindent megtettünk az értekezlis és elfogadható alternatívája, mint a békés egymás mellett élés, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezése, — a fegyverkezési verseny megállítása, a fegyverzetek korlátozása, majd a leszerelés, az államok rendezett viszonya, a közös érdekű kérdésekben az együttműködés, a népek közeledése és barátsága. A Magyar Népköztársaság ennek tudatában és szellemében építi nemzetközi kapcsolatait, tevékenykedik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s közel hatszáz más nemzetközi szervezetben. Az értekezlet okmánya az európai biztonság sok és bo- nvolult kérdését tárgyalja. A magyar küldöttség kiemelke(Folytatás a 3. oldalon Leonyid Brczsnyev felszólalása A részvevő országok közötti kapcsolatok szilárd alapot nyertek azokból az alapvető elvekből, amelyek meghatározzák az államok közötti viszonyban követendő magatartás szabályait. Ezek a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért olyan nagy meggyőződéssel és következetességgel küzdött a szovjet állam megalapítója, Lenin és amelyekért ma is harcol a szovjet nép. A tanácskozás meghatározta a kereskedelmi-gazdasági, a tudományos és műszaki területen, a környezetvédelem területén, a kultúra és a művelődés terén kifejtendő együttműködés, az emberek, intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok irányait és konkrét formáit is. Az együttműködés lehetőségei olyan területekre is kiterjednek, amelyeken ez a hidegháború éveiben elképzelhetetlen volt. Ilyen például a béke és a népek közötti barátság érdekeit szolgáló széleskörű kölcsönös tájékoztatás. . Nem titok, hogy az információs eszközök a béke és a bizalom céljait szolgálhatják, de a viszálykodás mérgét is elhinthetik az egész világon, az országok és a népek között. Szeretnénk remélni, hogy a tanácskozás eredményei a helyes irányt mutatják az e téren való együttműködés számára is. Az értekezlet számos fontos megállapodást fogadott el amelyek a politikai enyhülést katonai enyhüléssel egészíHem elég az aláírás Ahhoz azonban, hogy a népeknek a mostani találkozóval, a tanácskozás döntéseivel kapcsolatos reményei teljes mértékben valóra válhassanak, hogy azokat ne ingassa meg az első zord szélvihar további közös erőfeszítésekre, valamennyi résztvevő államnak az enyhülés elmélyítését célzó mindennapos munkájára van szükség. A tanácskozás sikere csak azért vált lehetségessé, mert resztvevői lépésről lépésre Mi abból indulunk ki, hogy az értekezleten képviselt valamennyi ország megvalósítja az elért megállapodásokat. Ami a Szovjetuniót illeti, az pontosan így fog eljárni. Nézetünk szerint az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tartalommal telik meg. Az enyhülés kézzel foghatóvá tétele a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teheti. Ezzel összefüggésben mi a fegyverkezési hajsza megszüntetését reális leszerelési eredmények elérését tesszük az első helyre. Nagyon fontos az államközi kapcsolatok helyes és igazságos elveinek meghirdetése. Nem kevésbé fontos az is, hogy ezek az elvek gyökeret verjenek a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban, gyakorlattá és a nemzetközi élet olyan törvényévé váljanak, amelyet senki sem sérthet meg. A mi békepolitikánk erre irányul, és ezt újból kinyilvánítják erről a nagy tekintélyű szónoki emelvényről. Természetesen a 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada vezetőinek a történelemben példa nélkül álló találkozója kulcsfontosságú láncszemmé kell, hogy váljék az enyhülés, az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének folyamatában. egymás elébe mentek, és a gyakran nem kis nehézségeket leküzdve végül is képesek voltak kidolgozni az általánosan elfogadott megállapodásokat minden egyes megvitatott kérdésben. Ezek a megállapodások nem úgy jöttek létre, hogy a tanácskozás egyes résztvevői a többiekre erőszakolták nézeteiket, hanem minden vélemény és érdek figyelembevételével és közös egyetértésben. i