Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

1975. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Folytatta munkáját Helsinkiben az EBK zárászakasza (Folytatás a 2. oldalról.) dő fontosságúnak tartja az államok kapcsolatait és együttműködését szabályozó elvek rögzítését. Az értekez­let munkájában részt vesz 35 szuverén állam, közöttük vannak nagy és kis államok, iparilag fejlettek és kevésbé fejlettek, szocialista és nem szocialista, elkötelezett és el nem kötelezett országok, semleges államok. Az álla­mok kapcsolatait szabályozó elvek — mint a szuverén egyenlőség, az erőszaktól való tartózkodás, a határok sérthetetlensége és a többi alapelv — tiszteletben tar­tása és gyakorlati érvénye­sülése megfelel a részt ve­vő 35 különböző állam érde­keinek, biztosítja a békét. Betartásukkal száműzhetjük földrészünkről a háborút, a fegyveres konfliktusokat. A Magyar Népköztársaság kész ezeknek az elveknek követ­kezetes betartására. A magyar kormány úgy véli, hogy az államok kap­csolatainak a biztonsági ér­tekezlet által történő elvi rendezése, ezen elvek gya­korlati érvényesülése erősí­ti a politikai bizalmat, s ez megkönnyíti az európai fegyveres erők, és azok fegy­verzetének ésszerű, az egyen­lő biztonság elvét figyelem­be vevő csökkentését is. Magyar részről üdvözöljük a tudományos, a gazdasági és a kereskedelmi együttmű­ködésre kidolgozott ajánlá­sokat is. Magyarország ma is kiterjedt gazdasági kap­csolatokat tart fenn Európa sok országával, és részt vesz a nemzetközi gazdasági mun­kamegosztásban. A Magyar Népköztársaság elvi okokból híve és adottságai miatt ér­dekelt is abban, hogy a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés a jövőben tovább szé­lesedjék. Ügy véljük, hogy általában az államok, s kü­lönösen a különböző társa­dalmi rendszerű országok politikai kapcsolatait szilár­dan alátámasztja a kölcsö­nösen előnyös gazdasági együttműködés. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hangsúllyal szólt az el nem kötelezettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitiká­jának is alapelve. Rámuta­tott, hogy „az aktív békés együttélés elvei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a né­pek tudatában az a törekvés, hogy új módokat keressenek a nemzetközi problémák megoldására”. Tito elnök az európai biztonsági értekezlet egyik legkiemelkedőbb eredményé­nek azt nevezte, hogy a részvevő államok általános egyetértéssel elfogadták a határok sérthetetlenségének elvét.- Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelentette, hogy hazája ezt az elvet kö­telezőnek ismeri el. A jugoszláv államfő elis­meréssel méltatta az enyhü­lési és a tárgyalási politika eredményeit, rámutatva, hogy maga az EBK is jelen­tős mértékben ennek a fo­lyamatnak terméke és egyik legjelentősebb eredménye. Az új kapcsolatok kialakítása Európában, a fokozott együttműködés állandó bő­vülése — mondotta — fel­tételezi a tömbökre oszlás megszüntetését. „Mély meg­győződésünk, hogy fez a tar­tós biztonság és béke lét- fontosságú feltétele Európá­ban és a világon’-’ — mon­dotta. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagyrészében a cip­rusi kérdéssel foglalkozott és elutasította Karamanlisz görög miniszterelnök előző napi kijelentéseit. — Tartjuk magunkat az európai biztonsági konferen­cia valamennyi határozatá­hoz, de Ciprus kérdésében fenntartással élünk. Mivel csak a . ciprusi görög közös­ség van képviselve Helsinki­ben, s jogilag képtelenség, hogy egy két közösséget tö­mörítő államot csak az egyik, vagy a másik közösség kép­viseljen, ezért a ciprusi ál­lam képviselete ezen a kon­ferencián nem tekinthető jogosnak és törvényesnek. Következésképpen Törökor­szág a i záróokmány rendel­kezéseit nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ciprus vo­natkozásában. s erről hiva­talos közleményben értesí­tette a biztonsági konferen­cia titkárságát — hangsú­lyozta Demirel. A török kormányfő ezután részletesen elemezte a záró­okmányban foglaltakat. A következő szónok Anker Jörgensen dán miniszterel­nök, a biztonsági értekezlet jelentőségét méltatva, és az előkészítő tanácskozásról számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: vé­leménye szerint igenlő vá­laszt lehet adni arra a kér­désre, hogy a konferencia eredményei jónak mondha- tók-e. „Az európai biztonsági konferencia befejezését tör­ténelem jelentőségű esemény­nek tekintem. H'wv for^’i'ö- pont lesz-e az újkori törté­nelemben, azt majd a jövő mutatja meg” — mondotta vé'o'il a dán kormányfő. Leo Tindemans belga mi­niszterelnök arró} beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha kiegészül a ka­tonai enyhüléssel is. Ezután Olof Palme svéd miniszterelnök felszólalása következett. A svéd kor­mányfő hangoztatta: a mun­ka, amelyet Helsinkiben és Genfben közösen végeztünk az elmúlt években, azon a közös meggyőződésen ala­pult, hovy a háborút nem szabad és nem lehet a nem­zeti célkitűzések elérésének eszközéül felhasználni. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában hangoztatta, hogy az aláírás­ra kerülő okmány — amely­nek tartalma, a benne érin­tett kérdések köre és jelle­ge egyedül álló — az álla­mok közötti magaviseleti kó­dex a jelenkorban. A délutáni ülés következő szónoka Urho Kekkonen köz- társasági elnök, az értekez­leten résztvevő finn delegá­ció vezetője 'volt. A portugál felszólalás el­maradása miatt a péntek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára tegnap a Finlandia-palotában talál­kozót tartott Kádár János­sal, az MSZMP KB első tit­kárával." A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Lázár György, az MSZMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. A szívélyes légkörű be­szélgetésen az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatos kér­dések álltak a figyelem kö­zéppontjában. A vélemény- csere során mindkét fél elé­gedetten nyilatkozott a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri kapcsolatok fejlődéséről. * • • Július 31-én Helsinkiben találkozóra került sor Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke között. A meleg elvtársi légkörű találkozón az európai . biz­tonsági és együttműködési értekezlet eredményéinek fé­nyében megvizsgálták a nem­zetközi helyzet néhány idő­szerű kérdését, Valamint a testvéri magyar—bolgár kap­csolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. * • • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­Hároméves felkészülés, tervező munka előzte meg a Szolnok megyei jubileumi ipari és élelmiszergazdálko­dási kiállítást — hallhattuk tegnap azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen dr. Soós Ist­ván, Szolnok Megye Taná­csának általános elnökhelyet­tese és Kukri Béla, a vá­rosi tanács elnöke tájékoz­tatta a sajtó, rádió munka­társait a ma nyíló kiállí­tásról. A megyei tanács el­nökhelyettese elmondta, hogy az 1972-ben alakult intéző- és munkabizottság koordiná- ló-rendszerező tevékenysége, a kiállítás céljának egyértel­mű meghatározása volt a kezdeti lépés. A rendező bi­zottság — Bálint Ferenc tit­kárral, a megyei tanács vb ipari osztályvezetőjével az élen — háromszázötven ipari, mezőgazdasági, szövetke­zeti vállalatot, egységet kért fel termékeik bemu­tatására 1973-ban. A kiállítási iroda dr. Földi Dániel vezetésével tavaly kezdte meg működését, ök voltak, s a kiállítás idején is ők a megyei bemutató fő gazdái. délelőtti ülés első szónoka­ként feltüntetett Carlos Arias Navarro, spanyol miniszter- elnök szólalt fel ezután mint a csütörtök délutáni ülés utolsó szónoka. ponti Bizottságának első tit­kára, az EBK zárószakaszán részt vevő magyar küldött­ség vezetője tegnap délben látogatást tett Urho Kekko- nennél, a Finn Köztársaság elnökénél. A szívélyes légkörű talál­kozón eszmecserét folytattak a két ország és a két nép kapcsolatainak és együttmű­ködésének mind szélesebb körű kibontakozásáról és to­vábbfejlesztésének lehetősé­geiről, valamint az európai biztonsági és együttműködési értekezletről. Érintették a nemzetközi helyzet más, idő­szerű kérdéseit is. • * » Kádár János, a Magyar Szocialilsta Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke ugyan­csak megbeszélést tartott Helsinkiben. • * * Tegnap Leonyid Brezsnyev az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára Helsinkiben baráti megbeszélést folyta­tott Todor Zsivkowal a Bol­gár KP Központi Bizottsá­gának első titkárával, az ál­lamtanács elnökével. Leonyid Brezsnyev és To­dor Zsivkov megelégedéssel szólt az európai biztonsági konferenciáról, amely arra hivatott, hogy a további európai enyhülés és együtt­működés számára megte­remtse a tartós alapot. A tárgyaló felek a testvéri ba­rátság szellemében véle­ményt cseréltek a szovjet— bolgár kapcsolatok fejleszté­sének néhány kérdéséről. Nagyon sok szervező, irá­nyító, kivitelező munkája van a 30 ezer hégyzetméter- nyi területen, akiknek ez­úton is köszönetét mondott dr. Soós István. A technikai feltételek, az összhang, a te­rületelosztás gyakorlati ten­nivalói mellett gondot for­dítottak a szervezők az ere­dendő cél elérésére, a megye fejlődő ipará­nak és mezőgazdaságá­nak reális, magasszínvo­nalú bemutatására. — Megyénk gazdálkodó egységei — mondotta a me­gyei tanács elnökhelyettese, — már a kiállítás rendezése alatt, de főleg ezután kö­zelebb kerülnek egymáshoz, kölcsönösen megismerik a másik egység termékeit, így alkalmuk nyílik együttmű­ködésük szélesítésére, bemu- tatkazásra, s nem utolsó­sorban üzletkötésre is. Százhetven vállalat ipari, mezőgazdasági szövetkezet 3 ezer 800 négyzetméter fedett és 3 ezer 200 négyzetméter szabad területen állítja ki reprezentáns termékeit. Ami­re külön felhívták a jelen­levők figyelmét: a negyedik ötéves tervben a megyébe Majd a spanyol miniszter- elnök beszédével kevéssel 18 óra előtt véget ért a bizton­sági értekezlet csütörtök dél­utáni ülése. A konferencia ma délelőtt folytatja munkáját. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Helsinkiben megbeszé­lést folytatott Nicolae Ceau- sescu-val a Román Kommu­nista Párt főtitkárával, a Román' Szocialista Köztársa­ság elnökével. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság kapcsola­tairól, a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, vala­mint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet egyes kérdéseiről. • * * Megbeszélésre került sor tegnap Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ■ es Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnö­ke között. A felek pozitívan értékelték az európai érte­kezlet zárószakaszának me­netét. ♦ * « Leonyid Brezsnyev ugyan­csak tegnap Pierre Elliot Trudeau kanadai kormány­fővel is találkozott. * * • „.Munkareggelin" találko­zott tegnap Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt KB első tiktára es Gis- card D'Estaing francia köz- társasági elnök is. » .* * Erich Honecker, a NSZEP KB első titkára, az NDK de­legációjának vezetője Leo Tindemans belga miniszter- / elnökkel találkozott. települt gyár- és üzemegy­ségek első, nyilvános be­mutatkozása is ez a Tisza- parti kiállítás. A szakszer­vezet újító kiállítása mellett „műsoron kívüli” érdekesség még az étlap-, és a tűzoltás történeti bemutatója, a Galé­ria tárlata, a szabadtéri ruha-, cipő bemutató és a színes kulturális műsorok. Kukri Béla Szolnok város 900 éves jubileumi ünnepség- sorozatáról, a fejlődő város­ról szólt, majd közös kiállí­tás-látogatásra indultak a sajtótájékoztató résztvevői. Tegnap délután a me­gyei tanács nagytermé­ben a megyei és városi tanács elnökének, vala­mint a rendező bizott­ságnak a nagydíjait már át is adták a szakembe­rek által legszínvonala­sabban kiállító üzemek­nek, vállalatoknak. Kitüntetést kapott az Állami Építőipari Vállalat, az AG- ROKER. a Tiszamenti Ve­gyiművek, a törökszentmik­lósi Baromfi feldolgozó Vál­lalat, a tószegi Petőfi Tsz, a jászberényi Hűtőgépgyár és a Tisza Cipőgyár. Gazdasági együttmlkidés megkülönböztetés nélkül r Magyarország kész a hát­rányos megkülönböztetések­től mentes, kölcsönösen elő­nyös, hosszútávú megegyezé­sekkel is szabályozott gazda­sági együttműködésre mind­azon országokkal, amelyek maguk is érdekeltek ebben. Az értekezlet előkészítése során sok vitával járt, ezert sok munkát és időt kívánt az ajánlások kidolgozása az európai országok kulturális együttműködésére, az infor­mációk, az emberi kapcsola­tok bővítésére és bizonyos humanitárius kérdések meg­oldására. A Magyar Népköz- társaság kész az e kérdésekre vonatkozó ajánlások elfoga­dására is és az e téren fenn­álló kapcsolatok fejleszté­sére. A magyar kormány meg­győződése, hogy a békés egy­más mellett élés, a népek közeledése és barátsága fel­tételezi, egyben lehetővé is teszi az államok termékeny együttműködését a tudomá­nyok, a közoktatás, a kultú­ra és a tájékoztatás terén. Az egyetemes tudománynak, ez emberiség javét szolgáló együttműködésnek ragyogó, nyilvánvalóan mindnyájunk­nak sokat mondó példája volt a Szojuz—Apollo űrha­jók kiválóan véghez vitt kö­zös programig. A magyar társadalom az emberi kultúra minden va­lódi értékét a sajátjának te­kinti. Az egyetemes emberi kultúra közkincsé tételét a gyakorlatban megvalósítjuk, amikor Dante, Shakespeare, Moliere, Goethe, Tolsztoj és más nagy írók, költők mű­veit nagy példányszámban kiadjuk, színpadra visszük. A mai nyugati kultúra érté­keit is hozzáférhetővé tesz- ezük mindenki számára. Mi hívei vagyunk az em­berek közötti kapcsolatok, a nemzetközi turizmus fejlesz­tésének, az utazás, a világot- látás további könnyítésének. A Magyar Népköztársaság­ban gyakorlatilag minden ember nyitott kaput talál, aki becsületes szándékkal ér­kezik hozzánk. Szocialista és nem szocialista országok viszonylatában egyaránt je­lentős kétoldalú turizmust bonyolítunk. A tízmilliós lé­lekszámú Magyarországra évente több mint 8 millió külföldi látogató érkezik, és hárommilliónál több ma­gyar állampolgár látogat külföldre. A Magyar Népköztársaság már a gyakorlatban bizonyít­ja, hogy híve a kulturális együttműködés, az infor­mációk, a személyi forgalom bővítésének, minden olyan ésszerű lépésnek, ami előse­gíti a népek és országok köl­csönös, jobb megismerését. S téren is csak akkor és úgy lehet további, előrevezető lé­péseket tennünk, ha kölcsö­nösen tiszteletben tartjuk a partner országok -szuverén jogait, törvényeit, amit érte­kezletünk is elvár, az előt­tünk fekvő, közösen kidolgo­zott okmányunk is igényel minden résztvevő államtól. Kulturális együttműködés, az információk cseréje kap­csán jelentkeznek különösen az ideológiai különsé- gek. Mi is, akik itt tanács­kozunk, különböző ideológiá­ié pártokat, különböző poli­tikai rendszerű országokat képviselünk. De világos, nem azért jöttünk össze, hogy el­fogadjuk egymás ideológiá­ját vagy állami politikai rendszerét. Népeink, amelye­ket képviselünk, azt várják tőlünk, hogy valóban létező ideológiai és politikai kü­lönbségek ellenére szót ért­sünk, öszefogjunk, és megál­lapodjunk azokban a közös tennivalókban, amelyeket el kell végeznünk, hogy Euró­pában béke és biztonság le­gyen, hogy az államok, az országok hasznosan együtt­működjenek a közös érdekű dolgokban népeink javára. Nagy és nehéz utat tettünk meg, amíg idáig, az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet mostani, har­madik szakaszáig eljutot­tunk. Sok tanácskozás, vita van mögöttünk, ha'rcolnunk is kellett. Az enyhülésnek, a békének nem csak hívei, ellenzői is vannak. A gáncs­vetőkkel meg kellett küzde­ni idáig is, és nyilván ez a jövőben sem lesz másképp. Ez az értekezlet lezárja a múlt egy szakaszát és egy új, jobb békésebb világ kor- szakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha az itt kép­viselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhata­tosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk. A magyar kormány az ér­tekezlet okmányával egyet­ért, küldöttségünk azt meg­bízatásának megfelelően alá­írja. Egyetértünk azzal is, hogy 1977-ben az érdekelt államok képviselőinek egy újabb értekezlete áttekintse majd az addig megtett utat, s megvizsgálja a teendőket. Szeretném biztosítani önöket arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a békeszerető magyar nép minden tőle tel­hetőt megtesz azért, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet nemes céljai valóra váljanak. Köszönöm figyelmüket! Kádár János beszédének elhangzása után, az elnök berekesztette a délelőtti ülést. Délután Tito jugoszláv el­nök az EBK zárószakasza ülésén elhangzott felszóla­lásban annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Találkozók — megbeszélések Saitöföjakoztittö a jubileumi kiállításról SzázSietsen kiüBlätö várjei m g#f«s«|3it€ilkcat Tizenütezer Jegy elSuéíelben elkelt Délután átrakták a kiállítás nagydíjait )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom