Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-12 / 162. szám
IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 12. Harminc év lakásépítése 1930. A népszámlálással együtt végrehajtott lakásösz- szeírás adatai szerint a falvak és a kisebb városok házainak több mint 70 százaléka vályogfallal épült, a lakások 75 százalékában nincs villany, 86 százalékában hiányzik a vezetékes víz. 1945. A bombázások és a hadműveletek következtében 360 ezer lakóépület sérült meg az országban. 1946—1960. Fölépül 590 ezer új lakás. 1975 március, a Központi Bizottság beszámolója a párt XI. kongresszusán: „Ez az év egyben a 15 éves lakás- építési tervünknek is befejező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett egymillió lakás felépül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek eredményeként 15 év alatt hazánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. A IV. ötéves terv időszakában a lakásépítés ütemével az európai országok élvonalába kerültünk.” Rz örökség terhe Mindennapi életünknek, nem. egyik kelléke a lakás, hanem a legfontosabb tárgyi feltétele. Érthető tehát, hogy a lakásépítésnek fokozatosan növekvő szerepe jutott a népgazdasági tervekben, s a lakásépítésre készült első ízben távlati program hazánkban. Az örökség terhétől azonban nehéz szabadulni. A harmincas években esztendőnként átlagosan 22—23 ezer lakás épült, és ezek nagyobb része is egy lakószobás, minden komfort nélküli otthon volt. Az utolsó békeévben 1938-ban száz lakásra 382 fő jutott. 1974-re ez a szám 307-re apadt. Amihez rengeteg erőfeszítés kellett. Ha csupán a lakásállomány mennyiségi gyarapítása lett volna a feladat, az érintettek könnyebben megbirkóznak azzal. Mennyiség és minőség együttes változtatása volt azonban a követelmény! Hiszen 1949-ben a lakásoknak mindössze 48 százalékában égett a villany, 18 százalékában folyt vezetékből a víz. A 2 millió 385 ezer lakás 66 százaléka pedig egyE lőször az összes gombot megnyomtam, majd kiáltozni kezdtem, verni kezdtem az ajtót, aztán mindezek után elhatároztam, hogy megvárom, amíg megjelenik valaki a lépcsőházban. .. Elvégre nem a sivatagban vagyok..., hanem az üzemben. Fönt csakhamar ajtó csi- kordult. — Hé! — kiáltottam. — Itt rekedtem a liftben! Szállítmánnyal együtt! — Csak semmi pánik... — szólalt meg együttérzően egy férfihang. — Telefonálni kell az ügyeletes karbantartónak — és kész! — Tedd meg, barátom! — kérleltem. — Jól van — felelte a férfi köhécselve. — Időközben odajött a lifthez. — Természetesen. — Nagyon köszönöm! — hálálkodtam lelkesen. , — Sürgős szállítmány van velem. De megéreztem, hogy jönni fogsz. — Megérezni csak a lottónyereményt lehet — felelte a férfi köhécselve. — Ez pedig egészen más dolog... — Persze mondtam és nem vitatkoztam, hogy mielőbb menjen a karbantartóért. Csend lett, majd a férfi ismét köhintett néhányat. — Még itt vagy? *— csodálkoztam. — Hát hol lennék? — kérdezte a férfi. — Mi az, hogy hol lennél? — morogtam. Hát a telefonnál, hogy r karbantartót hívjad... szobás volt ekkor, s így a fejlesztéshez nemcsak pénz kellett, hanem különféle anyagok tömege is. Azaz az ipar, építőipar, építőanyagipar teremtette háttér tágítása. TégSahegvek helyeit Iparszerűvé, gyártássá kellett átszervezni az építést. Megkezdődött a házgyári hálózat kialakítása. Az idén március elején avatták a kilencediket Veszprémben, s a tizedikkel, a kecskeméti házgyárral fejeződik be e nagy munka. S míg 1965-ben — ez állami lakásépítésen belül — minden száz lakásból hat készült gyári technológiával, napjainkra ez az arány nyolcvanra növekedett. Bővítették a magánépítők hitellehetőségeit — 1975-ben nyolcmilliárd forintot folyósíthat ilyen célra az Országos Takarékpénztár —, megteremtették a közművesítés gyorsításának szervezeti feltételeit. Üj cementgyárak, szerelvénygyártó üzemek épü'tek. Mind több síküvegre volt szükség, villamosenergiára ugyancsak, hiszen tíz év alatt egymillióval nőtt a háztartási villamosenergiafogyasztók száma, miközben az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás megháromszorozódott. Ma évente háromszor annyi vízvezeték épül, mint a hatvanas évtized elején —, ahogy az új bútorok, közöttük a beépítettek tömege szintén elengedhetetlen. Ennyi minden kapcsolódik a lakásépítéshez? S mennyi más még! Hiszen egy évtized alatt a népesség tíz százalékkal gyarapodott, a családok száma ugyanakkor 25 százalékkal, mert felbomlanak a korábbi ún. nagycsaládok, mert a fiatalok már nem a szülői háznál akarnak élni... A városokban és a kiemelt községekben még mindig negyedmillió lakásigénylő vár lakáskiutalásra. Lakás minden családnak Hatalmas utat kellett megtennünk, örökös küzdelemben a múlt terhével, s az igények növekedésével addig, hogy a párt most elfogadott programnyilatkozata kimondhassa: a következő tizenöt—húsz évben másfél, kétmillió lakást építsünk meg, s az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével biztosítani kell, hogy minden család önálló lakáshoz juthasson. 1960-ban 58 ezer, 1970-ben 80 ezer lakás épült, s az idei terv 90 ezer lakás építésével számol. Szolnok megyében a negyedik ötéves tervben 15 ezer állami, szövetkezeti és OTP-lakás, illetve családi ház készült el, s az év végéig még mintegy 3 ezer lakást építenek terven felül. -Hasonló arányú építkezés a megye történetében még nem volt. A 15 éves lakásfejlesztési program tehát befejeződött, így az év végéig elkészülő lakásokkal együtt a másfél évtized alatt 45 ezer új kényelmes otthonnal gyarapodott és gyarapodik a megye. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik család új otthonhoz jutott, illetve, jut. Gyorsabb az országos tempó, s nemcsak több, de kényelmesebb is az új lakás. Kényelmesebb, mert amíg 1965-ben csak 45 ezer, 1974- ben már 200 ezer otthon távfűtéses, minden száz lakásból 45-ben ott a vízvezeték, s mindez jobb feltételeket nyújt a kulturáltabb élethez. Igaz, mint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tízezer lakásra kiterjedő vizsgálata bizonyította, javítani szükséges a kivitelezés minőségét, mert a korszerű technológia a korábbinál jóval fegyelmezettebb munkát követel. Igaz, lehetne nagyobb lendületet adni a munkás- lakás-építésnek... de az is igaz, hogy ma már a 3 millió 475 ezer lakás 48 százaléka kétszobás otthon, hogy növekedett az új lakások alapterülete, javult, mégpedig nagy mértékben felszereltségük. A cél, hogy minden család önálló lakáshoz jusson, még nincs karnyújtásnyira. Ám sokkal közelebb van, mint ahogy harminc esztendeje a romokban heverő ország láttán véltük, remélhettük. M. O. A füredi oázis Amikor több mint 10 évvel ezelőtt hozzáfogtak a tiszafüredi strand építéséhez, sokan tamáskodva mondták: nem lesz itt igazi strandélet soha... Berekfürdő és Tisza- őrs árnyékában? Az azóta eltelt idő rácáfolt a hitetlen- kedőkre, mert a tiszafüredi strand ma már méltán népszerű és sokan látogatják. Nyári napokon, ha jó idő van, gyakran 1500—2000 ember is megfordul a strandon. A strand kezelője, a nagyközségi tanács költségvetési üzeme különös gpnddal ügyel a környezetre. Pihen- tetőek a gyönyörű színes virágágyások, a gondozott zöld gyep, az árnyat adó fák. De van helye a játéknak is, a focinak, a tollaslabdának, a ping-pongnak is. S nemcsak a helybeliek kedvelt helye a füredi strand, hanem távolabbi vidékről is felkeresik. Sátortáborban és szállodai szobákban összesen 155 vendég számára tudnak szállást adni. Ennek a szálláslehetőségnek köszönhető, hogy sok az évről évre visz- szatérő vendég. Néhány miskolci iskola minden évben itt táboroztatja úttörőit és a salgótarjáni üzemek is szívesen küldik ide üdülni dolgozóikat. Van persze hiányosság is. A medencék már kevésnek bizonyulnak. A két kis büfé forgalmas napokon nem tudja rendesen ellátni a vendégeket. Nem lehet a strandon újságot, képeslapot, bélyeget kapni. A költségvetési üzem igyekszik jó gazda lenni, de nem sok, amit a strandra tud költeni: évi 60 ezer forint, ebből csak a legfontosabb karbantartásokra és felújításokra futja. Szeptemberben nyílik Szeptember elején fogadja az első vendégeket a sporoni Állami Szanatórium balfi gyógyüdülője. A balfi gyógyvíz kiválóan alkalmas a reumatikus betegségek gyógyítására. A 186 személyes gyógyszállót azért építették, hogy az ország más vidékéről' érkezők is minél nagyobb számban élvezhessék a gyógyvíz jótékony hatását. A szálloda mellett felépült fürdőben 7,60 x 7,60 méter medence és 21 kád áll a gyógyítás szolgálatában. A fürdő-kombinát építésére 136 millió forintot költöttek. Á liftben rekedtem... — Volna eszed! — mondta a férfi. — Futkossak, pazaroljam a drága időmet. Aztán miért? Ki vagy te? Talán a barátom, vagy a rokonom?! Hiszen még nem is láttalak... — Hát aztán?! — kiáltottam fel hevesen. — Ember vagyok! — És te is ember vagy! Ugyanabban az üzemben dolgozunk. — És mi hasznom lesz abból, ha idehívom a karbantartót? — intett le a férfi. — Az, hogy te megköszönöd? — Igen! — feleltem. — És tisztelni foglak... — Megbolondultál? — kiáltott rám a férfi, majd halkabbra fogta a szót, megkérdezte : — Adsz egy félliteres üveg pálinkára? — De hiszen az több mint négy rubel! — hűledeztem. — Kapni három hatvanért is — mondta a férfi távozóban. — Észnél vagy? — mérgelődtem — Három rubel az nagy pénz. Akkor inkább reggelig itt csücsülök. Nem lopom én a pénzt, barátocs- kám! — Akkor hát csücsül, akár egy hétig is! — mondta a férfi és nagyokat dobbantva elindult. Ismét kiabálni kezdtem, hallhatták az egész Üzemben — Mi van? — kérdezte egy úiabb hang. — Valaki bennrekedt a liftben és követeli, hogy futkosson az ember, hívja a karbantartót... — közölte az előbbi hang. — Nem igaz! — üvöltöttem. — Én kérem! ö követelt ezért félliter pálinkát! — Ezért féllitert? csodálkozott el a másik hang. — Ne légy bolond, pajtás! — Nem is vagyok! — mondtam én. Több mint négy rubelt akart! — Még mit nem! — a másik hang már a liftnél volt. — Ez egy negyedliteres ügy! Adsz nekem egy negyedliteres üveg pálinkára és egy pillanat alatt szabad -vagy — súgta a másik hang so- katmondóan. — Mi van veletek, barátaim? — kacagtam el magam. — Gondoljátok meg, mit beszéltek! Hahaha! Negyedlitert akarna... — Nem sok az — szólalt meg a hang — Vagy tán olyan kellemes a liftben ücsörögni? Hamarosan meg fog éhezni, aludni szeretnél majd... Nos, ugye, hogy nem sok? — Egy doboz cukorkáért megteszem — javasolta egy kellemes női hang. — Persze. .. — Egy jó üveg borért megteszem — közölte egy üde indultam, útközben telefonálhatnék a karbantartónak. .. — Nem kell! Majd csak megleszek valahogy! Aztán majd a pálinkát is, bort is én iszom meg, a cukorkát ért eszem meg! De lássuk, ti hogy lesztek meg alkatrészek nélkül? Hiszen a szállítmányt nektek hozom! — Nem baj! Ragaszkodunk az elveinkhez — felelték kórusban. — Majd csak lesz valahogy! Aztán hallottam, hogy a lift közvetlen közelében megszólalt egy gyermekhang. — Bácsi! Ne hallgasson rájuk! Egy fagylaltért én mindent elintézek! — Az ajánlata csábító volt — Milyen fagylaltot akarsz? — kérdeztem meg a biztonság kedvéért. — Csokoládésat! — súgta a kölyök. — Azt nem! Attól csalán- kiütést kapsz — feleltem. — Akkor eperfagylaltot — mondta a gyerek. — Rendben van — egyeztem bele. De iparkodj! A kisfiú elszaladt. És jól tette: egv eperfagylaltért érdemes. Én egyszer egy félliter pálinkáért egy gödörből húztam ki egy embert. Negyedliter pálinkát kaptam akkor, amikor segítettem tüzet oltani a szomszéd lakásában. Egy ismeretlen férfihez egyszer éjjel kihívtam a mentőket egy doboz cukorkáért. .. És persze egy tábla csokoládéért is sok mindent meg lehet csinálni... 4"atolij Egyedülálló szállítás öt fúróhelyes, a világ * legnagyobb, 70 ezer lóerő teljesítményű szivattyúja által működtetett úszó olajfúrótorony, amely óránként egy csomós sebességgel haladt az Északitengeren: a norvégjai Stavangerból a skóciai Beryll-kontinentális talapzat irányába. A 350 ezer tonnás beton és acél szerkezetű monstrumot 5 hajó vontatta rendeltetési helyére. Lengyel építőipari gépek és berendezések A lengyel építőipar termelőeszköz-igényeit a „ZREMB” trösztnek kell kielégítenie. A tröszt fő feladata építőipari gépek és berendezések gyártása, beleértve az építőipari anyagok gyártásához szükséges technológiai berendezéseket is. A tröszt 28 ezer alkalmazottal dolgozik, ebből 2 500 a tröszt kutatóintézeteiben. A kutatóintézetek munkájának értéke 1974-ben 9 milliárd zloty volt, míg a leszállított gépek, berendezések és alkatrészek értéke 15 milliárdot tett ki. A tröszt 1974 novemberében kiállítást rendezett Varsóban és ezen bemutatta termékeit. A kiállított berendezések nemcsak a munka termelékenységét fokozzák, hanem csökkentik a nehéz és munkaigényes tevékenységet is. Minden kiállított berendezést a ZREMB -hez tartozó 45 vállalat készített. Előrelátható, hogy a tröszt nem lesz képes kielégíteni az igényeket. Az építőiparnak termelését 1980-ig több mint kétszeresére kell emelnie, míg ugyanakkor létszáma csak 40 százalékkal nő majd, amiből az következik, hogy jelentős gépesítési igénye van. Az építőiparnak elsősorban közepes és kis gépekre van szüksége, mivel elsősorban ezek alkalmazásával növelheti a munka termelékenységét. A ZREMB fejlesztési programja a termelés 2,5- szeres növelését irányozza elő 1980-ig, 1975-höz viszonyítva. A tröszt elsősorban a következő területekre koncentrálja tevékenységét: az építőipari munka komplex gépesítése, az ehhez szükséges gépek és berendezések gyártása, a termelési kapacitás jobb kihasználása, en* nek korszerűsítése és bővítése, kooperáció külföldi cégekkel, a gépek és berendezések ellenőrzésének bevezetése és az elavult berendezések ellenőrzésének bevezetése és az elavult berendezések gyártásának megszüntetése, a kutatási eredmények gyors bevezetése a termelésbe. Amerikai uránium dúsítása A Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok — tekintettel arra, hogy nem képes kielégíteni a nyugateurópai országok atomerőműveinek dúsított uránium iránti igényét — urániumot szállít dúsításra a Szovjetunióba. Ezért az Edlow International társaság 1,4 millió font urániumoxidot exportál előbb Nagy-Britanniá- ba. ahol uránium-hexafluo- riddá alakítják, majd továbbszállítja a Szovjetunióba, ahonnan dúsított formában, uránium 235-ként kerül visz- sza. Ezt a szállítmányt a KWU német vállalat rendelte meg. A New York-i napilap megjegyzi, hogy a Transnuclear (a Transnuc- léaire francia társaság leányvállalata, amely nukleáris anyagok szállítására szakosodott), a múlt nyáron 400 ezer font urániumot szállított a Szovjetunióba, ahonnan — dúsítás után — Olaszországban adta el. Moszkva 1973-ban bejelentette: hajlandó urániumdúsítási egyezményt aláírni valamennyi nyugat-európai országgal. Jelenleg az európai szükségletnek mintegy 40 százalékát a Szovjetunió biztosítja. Más a helyzet az Egyesült Államokkal, ahol csupán három urániumdúsító üzem működik. Ezek múlt év óta nem írnak alá új szerződést, mert 1981-ig minden kapacitásuk foglalt. Elméletben megoldást jelentene magánkézben levő urániumdúsító üzemek létesítése, ezek felépítése és üzemeltetése azonban a gazdasági válság körülményei között ' rendkívüli megterhelést jelentene. Svéd-szovjet gazdasági szerződés Svédország tíz évre szóló gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval, amelytől a kétoldalú kereskedelem jelentős bővülését várják. A szorosabb együttműködés lényeges lehetőségeként a nukleáris kutatást említette Rune Johansson svéd iparügyi miniszter, aki az egyezményt Moszkvában aláírta. Nyilatkozata szerint, mind Svédország, mind a Szovjetunió szállított nukleáris erőműveket Finnországba, és ezzel megnyitották az utat a háromoldalú együttműködés előtt. Lehetőség volt arra is, hogy a Szovjetunió energiát szállítson Svédországba, Finnországon keresztül. TTcrxrjjrvolriz-rv»» ogy Finnországon keresztül Svédországba vezető, szovjet földgázt szállító csővezeték terveit. A svédek évente legalább 4 billió köbméter szállítására vállalkoztak. Az elmúlt évben Svédország importja a Szovjetunióból megduplázódott, és megközelítette az 1,8 billió svéd koronát (190 millió fant), míg a svéd export 55 százalékkal 790 millió svéd koronára (84 millió font) emelkedett. A svédek árajánlatot tettek néhány, a Szovjetunióban felépítendő üzem szállítására, hogy a fennálló kereskedelmi rést betömjék. Ezek közé tartozik egy konzervgyár Jenyiszejszkben, valamint egy-egy szálloda Moszkvában, Leningrádban és Kijevb«
