Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 12. Harminc év lakásépítése 1930. A népszámlálással együtt végrehajtott lakásösz- szeírás adatai szerint a fal­vak és a kisebb városok há­zainak több mint 70 száza­léka vályogfallal épült, a la­kások 75 százalékában nincs villany, 86 százalékában hi­ányzik a vezetékes víz. 1945. A bombázások és a hadmű­veletek következtében 360 ezer lakóépület sérült meg az országban. 1946—1960. Fölépül 590 ezer új lakás. 1975 március, a Központi Bizottság beszámolója a párt XI. kongresszusán: „Ez az év egyben a 15 éves lakás- építési tervünknek is befe­jező része. Az ország nagy eredménye, hogy a kitűzött célt 1975 végére elérjük: a tervezett egymillió lakás fel­épül, sőt néhány tízezerrel többet építünk. Ennek ered­ményeként 15 év alatt ha­zánkban minden harmadik család új lakáshoz jutott. A IV. ötéves terv időszakában a lakásépítés ütemével az európai országok élvonalába kerültünk.” Rz örökség terhe Mindennapi életünknek, nem. egyik kelléke a lakás, hanem a legfontosabb tár­gyi feltétele. Érthető tehát, hogy a lakásépítésnek foko­zatosan növekvő szerepe ju­tott a népgazdasági tervek­ben, s a lakásépítésre ké­szült első ízben távlati prog­ram hazánkban. Az örökség terhétől azonban nehéz sza­badulni. A harmincas évek­ben esztendőnként átlagosan 22—23 ezer lakás épült, és ezek nagyobb része is egy la­kószobás, minden komfort nélküli otthon volt. Az utol­só békeévben 1938-ban száz lakásra 382 fő jutott. 1974-re ez a szám 307-re apadt. Amihez rengeteg erőfeszítés kellett. Ha csupán a lakásállomány mennyiségi gyarapítása lett volna a feladat, az érintet­tek könnyebben megbirkóz­nak azzal. Mennyiség és mi­nőség együttes változtatása volt azonban a követelmény! Hiszen 1949-ben a lakások­nak mindössze 48 százaléká­ban égett a villany, 18 szá­zalékában folyt vezetékből a víz. A 2 millió 385 ezer la­kás 66 százaléka pedig egy­E lőször az összes gom­bot megnyomtam, majd kiáltozni kezdtem, ver­ni kezdtem az ajtót, aztán mindezek után elhatároz­tam, hogy megvárom, amíg megjelenik valaki a lépcső­házban. .. Elvégre nem a si­vatagban vagyok..., hanem az üzemben. Fönt csakhamar ajtó csi- kordult. — Hé! — kiáltottam. — Itt rekedtem a liftben! Szál­lítmánnyal együtt! — Csak semmi pánik... — szólalt meg együttérzően egy férfihang. — Telefonálni kell az ügyeletes karban­tartónak — és kész! — Tedd meg, barátom! — kérleltem. — Jól van — felelte a fér­fi köhécselve. — Időközben odajött a lifthez. — Termé­szetesen. — Nagyon köszönöm! — hálálkodtam lelkesen. , — Sürgős szállítmány van ve­lem. De megéreztem, hogy jönni fogsz. — Megérezni csak a lottó­nyereményt lehet — felelte a férfi köhécselve. — Ez pe­dig egészen más dolog... — Persze mondtam és nem vitatkoztam, hogy mielőbb menjen a karbantartóért. Csend lett, majd a férfi ismét köhintett néhányat. — Még itt vagy? *— cso­dálkoztam. — Hát hol lennék? — kér­dezte a férfi. — Mi az, hogy hol lennél? — morogtam. Hát a telefon­nál, hogy r karbantartót hívjad... szobás volt ekkor, s így a fejlesztéshez nemcsak pénz kellett, hanem különféle anyagok tömege is. Azaz az ipar, építőipar, építőanyag­ipar teremtette háttér tágí­tása. TégSahegvek helyeit Iparszerűvé, gyártássá kel­lett átszervezni az építést. Megkezdődött a házgyári hálózat kialakítása. Az idén március elején avatták a ki­lencediket Veszprémben, s a tizedikkel, a kecskeméti ház­gyárral fejeződik be e nagy munka. S míg 1965-ben — ez állami lakásépítésen be­lül — minden száz lakásból hat készült gyári technoló­giával, napjainkra ez az arány nyolcvanra növeke­dett. Bővítették a magánépítők hitellehetőségeit — 1975-ben nyolcmilliárd forintot folyó­síthat ilyen célra az Orszá­gos Takarékpénztár —, meg­teremtették a közművesítés gyorsításának szervezeti fel­tételeit. Üj cementgyárak, szerelvénygyártó üzemek épü'tek. Mind több síküveg­re volt szükség, villamos­energiára ugyancsak, hiszen tíz év alatt egymillióval nőtt a háztartási villamosenergia­fogyasztók száma, miközben az egy háztartásra jutó villa­mosenergia-felhasználás megháromszorozódott. Ma évente háromszor annyi víz­vezeték épül, mint a hatva­nas évtized elején —, ahogy az új bútorok, közöttük a beépítettek tömege szintén elengedhetetlen. Ennyi minden kapcsolódik a lakásépítéshez? S mennyi más még! Hiszen egy évti­zed alatt a népesség tíz szá­zalékkal gyarapodott, a csa­ládok száma ugyanakkor 25 százalékkal, mert felbomla­nak a korábbi ún. nagycsa­ládok, mert a fiatalok már nem a szülői háznál akar­nak élni... A városokban és a kiemelt községekben még mindig negyedmillió la­kásigénylő vár lakáskiuta­lásra. Lakás minden családnak Hatalmas utat kellett meg­tennünk, örökös küzdelem­ben a múlt terhével, s az igények növekedésével ad­dig, hogy a párt most elfo­gadott programnyilatkoza­ta kimondhassa: a következő tizenöt—húsz évben másfél, kétmillió lakást építsünk meg, s az állam és a lakos­ság együttes erőfeszítésével biztosítani kell, hogy min­den család önálló lakáshoz juthasson. 1960-ban 58 ezer, 1970-ben 80 ezer lakás épült, s az idei terv 90 ezer lakás építésével számol. Szolnok megyében a negyedik ötéves tervben 15 ezer állami, szö­vetkezeti és OTP-lakás, il­letve családi ház készült el, s az év végéig még mintegy 3 ezer lakást építenek terven felül. -Hasonló arányú épít­kezés a megye történetében még nem volt. A 15 éves la­kásfejlesztési program tehát befejeződött, így az év vé­géig elkészülő lakásokkal együtt a másfél évtized alatt 45 ezer új kényelmes ott­honnal gyarapodott és gya­rapodik a megye. Ez azt je­lenti, hogy minden harmadik család új otthonhoz jutott, illetve, jut. Gyorsabb az országos tem­pó, s nemcsak több, de ké­nyelmesebb is az új lakás. Kényelmesebb, mert amíg 1965-ben csak 45 ezer, 1974- ben már 200 ezer otthon távfűtéses, minden száz la­kásból 45-ben ott a vízveze­ték, s mindez jobb feltétele­ket nyújt a kulturáltabb élethez. Igaz, mint a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottság tíz­ezer lakásra kiterjedő vizs­gálata bizonyította, javítani szükséges a kivitelezés minő­ségét, mert a korszerű tech­nológia a korábbinál jóval fegyelmezettebb munkát kö­vetel. Igaz, lehetne nagyobb lendületet adni a munkás- lakás-építésnek... de az is igaz, hogy ma már a 3 mil­lió 475 ezer lakás 48 száza­léka kétszobás otthon, hogy növekedett az új lakások alapterülete, javult, mégpe­dig nagy mértékben felsze­reltségük. A cél, hogy min­den család önálló lakáshoz jusson, még nincs karnyúj­tásnyira. Ám sokkal köze­lebb van, mint ahogy har­minc esztendeje a romok­ban heverő ország láttán vél­tük, remélhettük. M. O. A füredi oázis Amikor több mint 10 év­vel ezelőtt hozzáfogtak a ti­szafüredi strand építéséhez, sokan tamáskodva mondták: nem lesz itt igazi strandélet soha... Berekfürdő és Tisza- őrs árnyékában? Az azóta eltelt idő rácáfolt a hitetlen- kedőkre, mert a tiszafüredi strand ma már méltán nép­szerű és sokan látogatják. Nyári napokon, ha jó idő van, gyakran 1500—2000 em­ber is megfordul a stran­don. A strand kezelője, a nagy­községi tanács költségvetési üzeme különös gpnddal ügyel a környezetre. Pihen- tetőek a gyönyörű színes vi­rágágyások, a gondozott zöld gyep, az árnyat adó fák. De van helye a já­téknak is, a focinak, a tol­laslabdának, a ping-pongnak is. S nemcsak a helybeliek kedvelt helye a füredi strand, hanem távolabbi vidékről is felkeresik. Sátortáborban és szállodai szobákban összesen 155 vendég számára tudnak szállást adni. Ennek a szál­láslehetőségnek köszönhető, hogy sok az évről évre visz- szatérő vendég. Néhány miskolci iskola minden év­ben itt táboroztatja úttörőit és a salgótarjáni üzemek is szívesen küldik ide üdülni dolgozóikat. Van persze hiányosság is. A medencék már kevésnek bizonyulnak. A két kis bü­fé forgalmas napokon nem tudja rendesen ellátni a ven­dégeket. Nem lehet a stran­don újságot, képeslapot, bé­lyeget kapni. A költségvetési üzem igyekszik jó gazda lenni, de nem sok, amit a strandra tud költeni: évi 60 ezer fo­rint, ebből csak a legfonto­sabb karbantartásokra és felújításokra futja. Szeptemberben nyílik Szeptember elején fogadja az első vendégeket a sporoni Álla­mi Szanatórium balfi gyógyüdü­lője. A balfi gyógyvíz kiválóan alkalmas a reumatikus beteg­ségek gyógyítására. A 186 sze­mélyes gyógyszállót azért épí­tették, hogy az ország más vi­dékéről' érkezők is minél na­gyobb számban élvezhessék a gyógyvíz jótékony hatását. A szálloda mellett felépült fürdő­ben 7,60 x 7,60 méter medence és 21 kád áll a gyógyítás szol­gálatában. A fürdő-kombinát építésére 136 millió forintot költöttek. Á liftben rekedtem... — Volna eszed! — mondta a férfi. — Futkossak, paza­roljam a drága időmet. Az­tán miért? Ki vagy te? Ta­lán a barátom, vagy a roko­nom?! Hiszen még nem is láttalak... — Hát aztán?! — kiáltot­tam fel hevesen. — Ember vagyok! — És te is ember vagy! Ugyanabban az üzem­ben dolgozunk. — És mi hasznom lesz abból, ha idehívom a kar­bantartót? — intett le a fér­fi. — Az, hogy te megköszö­nöd? — Igen! — feleltem. — És tisztelni foglak... — Megbolondultál? — ki­áltott rám a férfi, majd hal­kabbra fogta a szót, meg­kérdezte : — Adsz egy félliteres üveg pálinkára? — De hiszen az több mint négy rubel! — hűledeztem. — Kapni három hatvanért is — mondta a férfi távozó­ban. — Észnél vagy? — mérge­lődtem — Három rubel az nagy pénz. Akkor inkább reggelig itt csücsülök. Nem lopom én a pénzt, barátocs- kám! — Akkor hát csücsül, akár egy hétig is! — mondta a férfi és nagyokat dobbant­va elindult. Ismét kiabálni kezdtem, hallhatták az egész Üzemben — Mi van? — kérdezte egy úiabb hang. — Valaki bennrekedt a liftben és követeli, hogy fut­kosson az ember, hívja a karbantartót... — közölte az előbbi hang. — Nem igaz! — üvöltöt­tem. — Én kérem! ö követelt ezért félliter pálinkát! — Ezért féllitert? csodál­kozott el a másik hang. — Ne légy bolond, pajtás! — Nem is vagyok! — mondtam én. Több mint négy rubelt akart! — Még mit nem! — a má­sik hang már a liftnél volt. — Ez egy negyedliteres ügy! Adsz nekem egy negyedlite­res üveg pálinkára és egy pillanat alatt szabad -vagy — súgta a másik hang so- katmondóan. — Mi van veletek, bará­taim? — kacagtam el ma­gam. — Gondoljátok meg, mit beszéltek! Hahaha! Ne­gyedlitert akarna... — Nem sok az — szólalt meg a hang — Vagy tán olyan kellemes a liftben ücsörögni? Hamarosan meg fog éhezni, aludni szeretnél majd... Nos, ugye, hogy nem sok? — Egy doboz cukorkáért megteszem — javasolta egy kellemes női hang. — Per­sze. .. — Egy jó üveg borért meg­teszem — közölte egy üde indultam, útközben telefo­nálhatnék a karbantartó­nak. .. — Nem kell! Majd csak megleszek valahogy! Aztán majd a pálinkát is, bort is én iszom meg, a cukorkát ért eszem meg! De lássuk, ti hogy lesztek meg alkatré­szek nélkül? Hiszen a szál­lítmányt nektek hozom! — Nem baj! Ragaszko­dunk az elveinkhez — felel­ték kórusban. — Majd csak lesz valahogy! Aztán hallottam, hogy a lift közvetlen közelében meg­szólalt egy gyermekhang. — Bácsi! Ne hallgasson rájuk! Egy fagylaltért én mindent elintézek! — Az ajánlata csábító volt — Milyen fagylaltot akarsz? — kérdeztem meg a biztonság kedvéért. — Csokoládésat! — súgta a kölyök. — Azt nem! Attól csalán- kiütést kapsz — feleltem. — Akkor eperfagylaltot — mondta a gyerek. — Rendben van — egyez­tem bele. De iparkodj! A kisfiú elszaladt. És jól tette: egv eperfagylaltért ér­demes. Én egyszer egy fél­liter pálinkáért egy gödörből húztam ki egy embert. Ne­gyedliter pálinkát kaptam akkor, amikor segítettem tüzet oltani a szomszéd la­kásában. Egy ismeretlen fér­fihez egyszer éjjel kihívtam a mentőket egy doboz cu­korkáért. .. És persze egy tábla csokoládéért is sok mindent meg lehet csinálni... 4"atolij Egyedülálló szállítás öt fúróhelyes, a világ * legnagyobb, 70 ezer lóerő tel­jesítményű szivattyúja által működtetett úszó olajfúró­torony, amely óránként egy csomós sebességgel haladt az Északitengeren: a norvé­gjai Stavangerból a skóciai Beryll-kontinentális talapzat irányába. A 350 ezer tonnás beton és acél szerkezetű monstrumot 5 hajó vontatta rendeltetési helyére. Lengyel építőipari gépek és berendezések A lengyel építőipar terme­lőeszköz-igényeit a „ZREMB” trösztnek kell kielégítenie. A tröszt fő feladata építőipari gépek és berendezések gyár­tása, beleértve az építőipari anyagok gyártásához szüksé­ges technológiai berendezé­seket is. A tröszt 28 ezer alkalmazottal dolgozik, eb­ből 2 500 a tröszt kutatóin­tézeteiben. A kutatóintézetek munkájának értéke 1974-ben 9 milliárd zloty volt, míg a leszállított gépek, beren­dezések és alkatrészek érté­ke 15 milliárdot tett ki. A tröszt 1974 novemberében kiállítást rendezett Varsóban és ezen bemutatta termékeit. A kiállított berendezések nemcsak a munka termelé­kenységét fokozzák, hanem csökkentik a nehéz és mun­kaigényes tevékenységet is. Minden kiállított berendezést a ZREMB -hez tartozó 45 vállalat készített. Előrelát­ható, hogy a tröszt nem lesz képes kielégíteni az igénye­ket. Az építőiparnak terme­lését 1980-ig több mint két­szeresére kell emelnie, míg ugyanakkor létszáma csak 40 százalékkal nő majd, amiből az következik, hogy jelentős gépesítési igénye van. Az építőiparnak elsősorban kö­zepes és kis gépekre van szüksége, mivel elsősorban ezek alkalmazásával növel­heti a munka termelékeny­ségét. A ZREMB fejlesztési programja a termelés 2,5- szeres növelését irányozza elő 1980-ig, 1975-höz viszo­nyítva. A tröszt elsősorban a következő területekre kon­centrálja tevékenységét: az építőipari munka komplex gépesítése, az ehhez szüksé­ges gépek és berendezések gyártása, a termelési kapa­citás jobb kihasználása, en* nek korszerűsítése és bővíté­se, kooperáció külföldi cé­gekkel, a gépek és berende­zések ellenőrzésének beve­zetése és az elavult berende­zések ellenőrzésének beveze­tése és az elavult berendezé­sek gyártásának megszünte­tése, a kutatási eredmények gyors bevezetése a termelés­be. Amerikai uránium dúsítása A Wall Street Journal szerint az Egyesült Államok — tekintettel arra, hogy nem képes kielégíteni a nyugat­európai országok atomerő­műveinek dúsított uránium iránti igényét — urániumot szállít dúsításra a Szovjet­unióba. Ezért az Edlow In­ternational társaság 1,4 mil­lió font urániumoxidot ex­portál előbb Nagy-Britanniá- ba. ahol uránium-hexafluo- riddá alakítják, majd tovább­szállítja a Szovjetunióba, ahonnan dúsított formában, uránium 235-ként kerül visz- sza. Ezt a szállítmányt a KWU német vállalat rendel­te meg. A New York-i na­pilap megjegyzi, hogy a Transnuclear (a Transnuc- léaire francia társaság le­ányvállalata, amely nukle­áris anyagok szállítására sza­kosodott), a múlt nyáron 400 ezer font urániumot szállí­tott a Szovjetunióba, ahon­nan — dúsítás után — Olaszországban adta el. Moszkva 1973-ban bejelen­tette: hajlandó urániumdú­sítási egyezményt aláírni valamennyi nyugat-európai országgal. Jelenleg az euró­pai szükségletnek mintegy 40 százalékát a Szovjetunió biztosítja. Más a helyzet az Egyesült Államokkal, ahol csupán három urániumdúsí­tó üzem működik. Ezek múlt év óta nem írnak alá új szerződést, mert 1981-ig minden kapacitásuk foglalt. Elméletben megoldást jelen­tene magánkézben levő urá­niumdúsító üzemek létesíté­se, ezek felépítése és üzemel­tetése azonban a gazdasági válság körülményei között ' rendkívüli megterhelést je­lentene. Svéd-szovjet gazdasági szerződés Svédország tíz évre szóló gazdasági, műszaki és tudo­mányos együttműködési szer­ződést írt alá a Szovjetunió­val, amelytől a kétoldalú ke­reskedelem jelentős bővülé­sét várják. A szorosabb együttműködés lényeges le­hetőségeként a nukleáris kutatást említette Rune Jo­hansson svéd iparügyi mi­niszter, aki az egyezményt Moszkvában aláírta. Nyilat­kozata szerint, mind Svédor­szág, mind a Szovjetunió szállított nukleáris erőműve­ket Finnországba, és ezzel megnyitották az utat a há­romoldalú együttműködés előtt. Lehetőség volt arra is, hogy a Szovjetunió energi­át szállítson Svédországba, Finnországon keresztül. TTcrxrjjrvolriz-rv»» ogy Finnországon keresztül Svéd­országba vezető, szovjet föld­gázt szállító csővezeték ter­veit. A svédek évente legalább 4 billió köbméter szállítására vállalkoztak. Az elmúlt évben Svédország im­portja a Szovjetunióból meg­duplázódott, és megközelí­tette az 1,8 billió svéd ko­ronát (190 millió fant), míg a svéd export 55 százalékkal 790 millió svéd koronára (84 millió font) emelkedett. A svédek árajánlatot tet­tek néhány, a Szovjetunió­ban felépítendő üzem szál­lítására, hogy a fennálló ke­reskedelmi rést betömjék. Ezek közé tartozik egy kon­zervgyár Jenyiszejszkben, valamint egy-egy szálloda Moszkvában, Leningrádban és Kijevb­«

Next

/
Oldalképek
Tartalom