Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-12 / 162. szám

2 SZOLNOK MEGVET NÉPLAP I 1975. július 12. Befejeződött Genta a Gromiko—Kissinger találkozó Haladás a SQLT-témában Napirenden az európai biztonsági értekezlet és a Közel Kelet Hét órahosszat tartottak csütörtökön Gromiko szov­jet és Kissinger amerikai külügyminiszter tárgyalásai az európai biztonsági érte­kezlettel és a stratégiai tá­madófegyverek korlátozásá­val összefüggő problémákról. Henry Kissinger, aki csütör­tökön délután öt órakor ke­reste fel a genfi szovjet misszió épületében szovjet kollegáját, csak éjfél után érkezett vissza a közeli In­tercontinental Hotelben levő szálláshelyére. Az amerikai külügyminisz­ter elmondta, hogy igen szé­leskörű megbeszéléseket folytatott Gromikóval az európai biztonsági és együtt­működési konferencia, vala­mint a SALT témáiról. A megbeszélésbe több alkalom­mal bevonták az EBK-n részt vevő szovjet, illetve amerikai küldöttségek veze­tőit (ily módon közvetlen kapcsolat született az ugyancsak éjszaka ülésező biztonsági értekezlet és a külügyminiszterek megbeszé­lései között). Az Egyesült Ál­lamok — mondotta Kissinger — támogatja az értekezleten kialakuló konszenzust azzal a kanadai javaslattal kap­csolatban, hogy a csúcsszin­tű zárószakaszt július 30-án rendezzék meg Helsinkiben, és kész elősegíteni a záró­szakasz sikerét. Ami a SALT tárgyaláso­kat illeti, Kissinger, aki a szovjet ENSZ-misszió épüle­tében a tárgyalások előtt Gromikóval beszélgetve az újságírók előtt konkrétan éppen ezzel a kérdéssel kap­csolatban jelentette ki, hogy haladást remél, közölte, hogy a stratégiai fegyverek kor­látozásáról átfogó megbeszé­lést folytatott szovjet kolle- gájávaL Tegnap délelőtt háromne­gyed tizenegykor a genfi In­tercontinental Szálloda 18. emeletén, Kissinger szállá­sán folytatódott az ameri­kai és a szovjet külügymi­niszter eszmecseréje, amely­nek első menetét Kissinger konstruktívnak és szívélyes­nek minősítette. Hasznosnak és konstruk­tívnak nevezte mind Cromi- ko szovjet, mind Kissinger amerikai külügyminiszter Genfben folytatott összesen 12 órás megbeszélését, amely tegnap délután 3 órakor ért véget. A genfi Interconti­nental szálloda földszintjén az amerikai sajtóközpontban megtartott tájékoztatón mindketten a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozásá­ról folyó tárgyalásokkal kap­csolatban elért haladást emelték ki. A találkozón — különböző nemzetközi és kétoldalú problémák között — az európai biztonság, ezen be­lül az európai biztonsági és együttműködési értekezlet problémáit, a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozá­sának kérdéseit, valamint a közel-keleti témakört vitat­ták meg és elvi síkon két­oldalú kérdésekről is tár­gyaltak. A SALT tematikájáról szólva Gromiko hangsúlyoz­ta, hogy ebben a kérdésben igen alapos és építő jellegű eszmecserére került sor az­zal a céllal, hogy elősegítsék a Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford által Vlagyi­vosztokban lefektetett alapo­kon — egy új egyezmény megkötését. Kissinger azt emelte ki, hogy a SALT szá­mos kategóriájában hala­dást értek el az álláspontok közötti eltérés csökkentésé­ben és egymás nézeteinek jobb megértésében. Továb­bi részleteket azonban egyik fél sem közölt. Az .európai biztonsági ér­tekezletről a közös tájékoz­tatón csupán egy, Kissinger- nek feltett kérdés kapcsán volt szó. Az amerikai kül­ügyminiszter a máltai ma­gatartással kapcsolatos kér­désre válaszolva hangsúlyoz­ta: az Egyesült Államok azt kívSnja, hogy minél hama­rabb jöjjön létre a konszen­zus az EBK-n résztvevő mind a 35 ország között. Kissinger a Közel-Keletről mindössze annyit mondott, hogy kölcsönösen ismertet­ték álláspontjukat. Ebben a témakörben egyik fél sem tett említést egyetértésről vagy haladásról. Gromiko az újságíróknak adott nyilatkozatában ki­emelte: mindkét fél meg­erősítette, hogy folytatja azt a vonalat, amelyet az utóbbi években dolgoztak ki és ön­töttek formába, elsősorban a szovjet—amerikai csúcstalál­kozókon, a szovjet—ameri­kai vonatkozású és a külön­böző világpolitikai kérdések­ben. A szovjet vezetés és sze­mélyesen Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára — mon­dotta a szovjet külügymi­niszter — el van tökélve arra, hogy folytatja a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ban, és általában a nemzet­közi politikában követett vonalat, amely a békére, a további enyhülésre, a szov­jet—amerikai kapcsolatok további javítására irányul, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy vi­lágszerte kedvezőbb légkör alakuljon ki. Andrej Gromiko és Henry Kissinger tárgyalásairól kö­zös közleményt adtak ki. Kissinger amerikai kül­ügyminiszter délután 4 óra­kor Géniből Bonnba repült Castro nyilatkozata Fidel Castro, a Kubai KP Központi' Bizottságának első titkára, a forradalmi kor­mány miniszterelnöke San­tiago de Kubában — ahová Michael Manley jamaicai kormányfő társaságában ér­kezett — újságírók előtt ki­jelentette, hogy a Központi Hírszerző Hivatal felforgató tevékenységével kapcsolat­ban feltétlenül le kell foly­tatni a vizsgálatot. Fidel Costro a többi között rámutatott, hogy az elmúlt években úgyszólván az ösz- szes Kuba-ellenes agressziót a CIA szervezte és irányí­totta, a CIA szítására rabol­tak el repülőgépeket és haj­tottak végre más akciókat a béke és a biztonság ellen. A CIA kémszervezet, amely na­gyon sokba kerül az ameri­kai népnek — hangoztatta a kubai vezető. Mi azonban reméljük, hogy a CIA tevé­kenysége ügyében indított vizsgálat eredményes lesz és az Egyesült Államok ezzel kapcsolatos politikája meg­változik majd. Fidel Castro ismét leszö­gezte, hogy Kuba nem tér vissza az Amerikai Államok Szervezetébe, de hajlandó belépni egy új szervezetbe, amennyiben az megfelel La- tin-Amerika és a Karib-ten- ger térsége angol, nyelvű or­szágai érdekeinek. KGST-iilés A KGST tudományos-mű­szaki együttműködési bizott­sága Moszkvában július 10- én megtartotta XI. ülését. Az ülésen A. V. Kirillpa mi­niszterelnökhelyettes, , a Szovjetunió Minisztertaná­csa tudományos és műszaki állandó bizottságának elnöke elnökölt. A magyar delegá­ciót dr. Ajtai Miklós, az országos műszaki fejlesztési bizottság elnöke vezette. Edward Gierek \ Folytatják az utóbbi évek politikáját Edward Gierek, a LESMP KB első titkára Varsóban sajtókonferencián találko­zott a lengyel újságírókkal, s kérdéseikre válaszolva is­mertette a lengyel bel- és külpolitika időszerű problé­máit. Edward Gierek részletesen foglalkozott Lengyelország és a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország kap­csolataival. „Lengyelország a szocialista közösség szilárd láncszeme — hangoztatta —. Testvérországaink együttmű­ködése most, új, magasabb színvonalú szakaszába lép. Lengyelország érdekelt a Szovjetunió területén megva­lósuló közös beruházások­ban. amelyek megkönnyítik gazdasági fejlődését. Az orenburgi gázvezeték példá­ul üzembe helyezése után lehetővé teszi a lengyel mű­trágya gyártás növelését. A szocialista országok másik nagy, közös beruházása, a cellulóz- és papíripari kom­binát termelése enyhíteni fog a lengyel papírgondokon is.” A lengyel párt vezetője megállapította, hogy az or­szág gazdasága változatlanul gyors ütemben fejlődik. Ez év első félévi tervfeladatait az államvasutak kivételével minden reszort teljesítette. „Bár még itt-ott ellátási ne­hézségeink vannak, túl so­káig kell várni új lakásra és áruink minősége nem min­dig kielégítő, mégis elmond­hatjuk, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a kö­vetkező ötéves tervben is tovább javítsuk gazdasági helyzetünket és lakosságunk életszínvonalát” — mutatott rá. — 1976—1980-ra szóló, új ötéves tervünk a LEMP VI. kongresszusának elfogadott stratégiájára épül, — foly­tatta E. Gierek. — A leg­utóbbi évek politikai vonalát folytatva és továbbfejlesztve változatlanul fenntartjuk a dinamikus társadalom- és gazdaságpolitikát, amely a lakosság életkörülményeinek rendszeres javítását és a szocialista társadalmi viszo­nyok erősítését szolgálja. A következő években is emel­kedni fog dolgozóink reál­bére, még több lakást épí­tünk, s megjavítjuk az élel­miszer- és iparcikk ellátást, — mondotta. SÍD Éj KGST szabvány 1970-ban Tegnap folytatódott az in­tenzív diplomciai tárgyalások sorozata Genfben, hogy az európai biztonsági és együtt­működési konferencia még függőben levő kérdéseire megoldást találjanak. Lényegileg már csak egy akadálya van a végső kibon­takozásnak, mégpedig a Földközi-tenger melléki or­szágok és a kontinens orszá­gai kapcsolatainak alakulá­sáról megszövegezett doku­mentum-részhez benyújtott máltai javaslat körüli vita. A máltai kiegészítő indít­vány a Földközi-tenger me­dencéjének békéjére vonat­kozóan olyan feltételeket szabna, amelyek — genfi kö­rök megítélése szerint — már nem ennek a konferen­ciának illetékességi körébe tartoznak. Egész nap arról folytak a bizalmas tanácskozások, ho­gyan lehetne áthidalni a szö­vegezésnek „máltai kitéte­leit”. Megfigyelők szerint, ha ez a kérdés rendeződik, akkor a plenáris ülésen a .koordinációs bizottság elér­kezne a konszenzus kialaku­lásának lehetőségeihez. Mi­után a háttérben, magas dip­lomáciai szinten is a kérdés megoldásán fáradoznak, a koordinációs bizottság az esti órákig nem is tűzte na­pirendre a kanadai javaslat feletti vita folytatását. Délután a koordinációs bizottság általános jellegű kérdésekkel foglalkozott, el­sősorban a második szakasz költségvetését tartalmazó pénzügyi jelentést vitatta meg. Ezt követően az ülés el­nöke az esti órákra halasz­totta az érdemi vita folyta­tását a zárószakasz megnyi­tásának július 30-ára törté­nő kitűzése kérdésében. Ügyrendi kérdésekről is határozott a koordinációs bizottság: mára hét munka­szerv ülését iktatta be és hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben' szükséges, va­sárnap is teljes munkanap legyen a konferencia épüle­tében. MINDENFELŐL A KGST szabványügyi ál­landó bizottsága Pozsonyban július 2—9 között tartotta 37. ülését. Elfogadtak mint­egy 90 KGST szabványt a színesfémkohászat, gépészet, elektrotechnika, vegyészet, biztonság-technika és mé­résügy területén. Az elfoga­dott szabványdokumentu­mok közül 14-et magyar szakemberek dolgoztak ki, egyebek között a timföld, bauxit, alumíniumötvözetek trapézmenetek, idomszerek, teheremelődaruk, egységes vizsgálati illetve biztonsági előírásait. A szabványügyi állandó bizottság jóváhagyta a KGST szabványok kidolgozásának 1976. évi tervét, E terv sze­rint " a mintegy 800 témának több mint 10 százalékát ma­gyar szakemberek dolgoz­zák ki. Elfogadta a bizottság a KGST szabványosítás 1976— 80-ra érvényes ötéves ter­vét is. ULAN BATOR Tegnap Ulánbátorban a mongol népi. forradalom 54 évfordulója alkalmából ka­tonai díszszemlét rendeztek, megtartották a dolgozók fel­vonulását és a sportolók ün­nepségét. GENF Genfben aláírták a szovjet állami atomenergia bizottság és az európai atomkutató központ (CERN) közötti tu­dományos-műszaki együtt­működés fejlesztéséről szóló jegyzőkönyvet. A dokumen­tum azt a már fennálló meg­állapodást egészíti ki, amely a nyugat-európai és szovjet fizikusok közös kutatásait irányozza elő. BRÜSSZEL Brüsszelben tegnap' hiva­talosan bejelentették, hogy a belga kormány és a dél­vietnami ideiglenes forradal­mi kormány között megálla­podás jött létre a nagyköve­ti szintű diplomáciai kapcso­lat felvételéről. A közlemény szerint a tárgyalások május 8-a óta folytak. A Portugál Szólista Párt kivonult a kormányból „A szocialista párt titkár­sága úgy döntött, hogy azon­nali hatállyal visszahívja minisztereit és államtitká­rait a kormányból” — kö­zölte a szocialista párt teg­napra virradó éjszaka ki­adott nyilatkozatában. A pártnak a kormányból való kilépését Mario Soares főtit­kár Lisszabon egyik külvá­rosában jelentette be egy tömeggyűlésen, amelyen a párt 5000 híve vett részt. A portugál kormány szo­cialista párti miniszterei teg­nap elküldték lemondóleve­lüket a köztársasági elnök­nek. A demokratikus néppárt szóvivője közölte, ha a párt rokonszenvvel viseltetik a szocialisták döntése iránt, ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan ők is kivonulnának a kormányból. A párt vezetői mindenesetre találkozót kértek Gomas el­nöktől a válságból való ki­út megvitatására. Mint arról már hírt ad­tunk, csütörtök este több ezer lisszaboni lakos tömeg­felvonuláson vett részt, amelynek fő jelszava a dol­gozók egysége és a fegyve­res erők mozgalmával való szövetség erősítése volt. Az elnöki palota előtt Costa Gomes köztársasági elnök üdvözölte a tömeggyűlés résztvevőit, felszólítva őket: védjék meg ellenségeitől a portugál forradalmat. Vasco Goncalves minisz­terelnök is beszédet mondott s ebben hangsúlyozta: a fegyveres erők mozgalma kezdeményezésére alakuló népi szervezeteknek nem az a szerepük, hogy kizárják az ország életéből a szocializ­mus építésében résztvevő politikai pártokat. A minisz­terelnök köszönetét mondott a rokonszenv-tüntetés részt­vevőinek. ^KOMMENTÁRUNK Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt főtitkára, a koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese úgy döntött, hogy Salgado Zenha — szintén szocialistapárti — igazság­ügyminiszterrel kilép a kabinetből. A döntés oka — Soares szerint a Republica című szocialista napilap ügye. Vagyis az, hogy a Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) úgy döntött: a lap baloldali dolgozóinak adja át a Republica imyítását, mivel az újságírók és a vezetés szembehelyezkedik minden kompromisszumos megoldással. A szocialista miniszterek a kormányba való esetleges visszatérésüket is a Republica- ügyhöz kötötték: csak akkor hajlandók újból elfoglalni posztjaikat, ha az MFA a volt vezetésnek juttatja vissza a lap kizárólagos irányítását. Ritkán fordul elő, hogy egy napilap — bármiy befolyá­sos is legyen — önmagában képes „nagypolitikát” csinálni. A Republica vezetése pedig erre törekszik. A lap jobboldali szerkesztői nem elégedtek meg a belpolitikai zavarkeltéssel, amely a kormánykoalíció megingásához vezethet, hanem megpróbálkoztak „világpolitika csinálással” is. A Republica szerkesztői tették közzé a francia Le Quotidcen de Paris című lapban azt az állítólagos „Ponomarjov-okmányt”, amely a hatalom átvételére adott volna „inspirációkat” a nyugat­európai kommunista pártoknak. A lisszaboni—párizsi közös hírlapi kacsa hamar lelepleződött: nem volt egyéb primitív hamisítványnál. Ám a Republica körül zajló belső és külső zavarkeltés egyértelműen mutatja, hogy a lap ügyét volta­képpen milyen célokra is szeretnék kihasználni. A Republica persze csak a portugáliai politikai jég egy csúcsa, csupán egyik jele annak a harcnak, amely egy­részt a pártok között, másfelől az MFA-n belül zajlik. Soares és Zenha kiválásának az a célja, hogy elérje a a kabinet föloszlatását és új kormányfő kinevezését. Hasonló kísérlet történt az MFA július 8-án megnyílt közgyűlésén is. Ott a fegyveres erők „szélsőbalos” és konzervatív elemei tettek sikertelen kísérletet Vasco Goncalves miniszterelnök helyzetének megingatására. Figyelemre méltó, hogy a katonai közgyűlésen a szélső­bal taktikai szövetséget kötött a konzervatívokkal; ugyanez a jelenség ismétlődött meg a polgári erők között is. Soares akcióját hangosan megtapsolták az ultraradikális csopor- tocskák. Ám ahogyan a fegyveres erőkre sem lehetett ráeről­tetni a jobbratolódást vagy a szélsőbalos jelszavakat, remél­hető, hogy Soares kísérletének eredménye sem lesz más: a párt jobboldali vezetése még jobban elszigetelődik. Kitüntették a TASZSZ kírügynökséget A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége az Októberi Forradalom érdem­renddel tüntette ki a TASZSZ hírügynökséget. A szovjet hírügynökség a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja és a szovjet kormány bel- és külpolitikájának propagandájában, valamint a szovjet népnek és a vi­lág közvéleményének az or­szág gazdasági, politikai és kulturális életéről való tá­jékoztatásában szerzett ér­demeiért kapta a magas ki­tüntetést. Ford a kereskedelmi törvény módosítását kéri Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke a kongresz- szus több bizottsága elnökei­hez levelet intézett, s rámu­tatott: sürgősen felül kell vizsgálni az 1974-es keres­kedelmi törvényt, amely, mint ismeretes, hátrányos megkülönböztető kitételeket tartalmaz a Szovjetunióval szemben. Az elnök hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ha­ladéktalanul módosító tör­vényt kell elfogadni a Szov- / jetuniónak és a többi szo­cialista országoknak nyújtan­dó hitelekkel és a részükre biztosítandó legnagyobb ked­vezményes elbánással kap­csolatban. Az 1974-es keres­kedelrűi törvényről kiderült — .állapította meg Ford —, hogy káros az amerikai po­litikai és gazdasági érdekek­nek és nem éri el azt a célt, amelyet szerzői kitűz­tek. Ford síkraszállt a módosí­tó törvény elfogadása mel­lett és kijelentette, hogy szándékában van ilyen tör­vényjavaslatot a kongresz- szus elé terjeszteni. Ford levelét Mike Mans­field, a szenátus demokrata­párti többségének képvise­lője tette közzé. Mansfield kijelentette, hogy teljes mér­tékben helyesli az elnöknek a diszkriminációs kereske­delmi törvény megváltozta­tására irányuló szándékát j j / Európai liztonsÉii konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom