Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
1975. ÍŰTíus «. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Hazti szaciolifiMi kutatási irányai A szociológia hazánkban a századforduló idején jelent meg, mint önálló tudomány. Az első szociológiai jellegű művek írói a századforduló baloldali mozgalmainak résztvevőiből kerültek ki. A szociológusok egyrészének 1918/ 19-es politikai szereplése elégséges oknak látszott az ellenforradalmi rendszer szemében arra, hogy a szociológiát általában diszkredijálja és „nem kívánatos” tudománynak minősítse, volt művelőit pedig emigrációba kényszerítse. fi mspfuiás időszaka A fordulat évét követve azonban ismét kedvezőtlenebbé váltak a feltételek a szociológia művelése számára. Részletesebb tárgyalás kellene annak megmagyarázásához, hogy miért sorvadt el a szociológia hazánkban és a többi népi demokratikus országban a proletárdiktatúra megvalósításának időszakától a 60-as évek elejéig. Erre a bonyolult problémára ehelyütt nem térhetünk ki, inkább figyelmünket a marxista szociológia megújulásának időszakára fordítjuk. Az 1960-as évek elejétől kezdve fokozódott a társadalmi-politikai vezetésnek az igénye a szociológia iránt. A kibontakozó szociológiában központi kérdéssé vált az, hogy mi legyen a szociológia fő társadalmi funkciója. A kérdésről éles viták folytak és ezek a szociológiai kutatások légkörét rontották. Mégis, a hazai szociológia művelése az 1960-as évektől kezdve egyre jobban intézményesült. A-B. »íj,,kutatódig- , lyek létrehozását diktáló társadalmi igény azonban jóval feszítettebbnek tűnt a szociológia intézményesült formáival szemben, mint amit azok reálisan el tudtak látni. Nehézségeket okozott az is, hogy Magyarországon a 70-es évek elejéig nem volt szociológiai képzés, ezért a szociológusok többnyire autodidakta módon szerezték meg képzettségüket. Változás az osztályiagozádáslsan A két világháború közötti időszak elsősorban a nagy szociográfiai munkák korszaka volt. Illyés Gyula, Fé- , ja Géza, Szabó Zoltán, Darvas József és Erdei Ferenc művészi eszközöket is alkalmazó valóságfeltáró munkát végeztek, félreérthetetlen haladó társadalomkritikai tartalommal. A felszabadulás után az elfojtott és tompult szociológiai törekvések és szociológusi ambíciók felszínre kerültek, és 1945—49 között a szociológia újra intézményesülésnek indulhatott. Jóllehet, a hazai szociológiai kutatások központja az MTA Szociológiai Kutató Intézete, fontos politikai- és rétegződésszociológiai kutatások folynak az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjában a kommunikációs eszközök tudatformáló, közvéleményre befolyást gyakorló hatását vizsgálják. A Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete a munkahelyi demokrácia, a szocialista életmód kérdéseivel foglalkozik. Külön kell említést tennünk arról, hogy létrejött az első önálló szociológiai tanszék az ELTE-n, ahol végre megindulhatott az egyetemi szociológusképzés. Gyakorlati célokat szolgáló szociológiai laboratóriumok keletkeztek az MSZMP több megyei bizottsága mellett, országos hatáskörű szervek intézeteiben, nagyvállalatoknál, intézményeknél és intézeteknél. A magyar szociológiai kutatások teljes áttekintésére e rövid keretek között nem vállalkozhatok. Megemlítek azonban néhány, elsősorban az MTA Szociológiai Kutató Intézetében végzett szociológiai vizsgálatot, amelyeknek elvi és némely esetben a társadalmi-politikai tervezésre gyakorolt hatása ma már megállapítható. Kutatásaink egyik legfontosabb csomópontja a magyar társadalom struktúrájában végbemenő folyamatok elemzése. (Köztudott az a nagy változás, ami az elmúlt harminc évben a magyar társadalom osztálytagozódásában lezajlott. A régi munkásság nemcsak jellegében, hanem összetételében is alaposan megváltozott. A parasztság aránya folyamatosan csökken.) Érdekes kutatások folynak az iskolarendszer rétegképző hatásainak feltárására. Értelmiségünk különböző hivatási csoportjairól, belső strukturáltságáról és más rétegekhez való viszonyáról a legutóbbi években készültek érdekes vizsgálatok. Jelentősége van a szociológiai kutatásnak olyan társadalmi problémák megoldásának előkészítésében, mint a cigány- kérdés, vagy általában a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. A társadalmi strukturális vizsgálatok osztályok és rétegek közötti változásait meg lehet közelíteni abból a szempontból, hogy mennyire „mobil” a társadalmunk, vagyis az egyik rétegből a másik rétegbe való átlépésnek milyen „esélyei” vannak. A társadalmi strukturális hatáson túl, települési strukturális következményei is vannak az ún. migrációnak: az ország különféle körzetei közötti lakosságvándorlás, az ingázás, vagy a város- központok körüli külső települési gyűrűk kérdése, rengeteg szociológiailag érdekes problémát vet fel. A 60-as években — nem utolsósorban a magyar társadalom természetes szaporulatának csökkenése következtében — előtérbe került a család szociológiai kutatása. A családtípusok, a szocialista család ismérvei, a családon belüli „generációs problémák”- vizsgálata mindenekelőtt a válások okainak magyarázatára irányult. A településszociológia fontos kutatási területté és fejlett szakszociológiává vált. A „régi” és új települési struktúrák vizsgálata szervesen kapcsolódik. Szociológiai kutatások kezdődtek a tanya- rendszer jelen állapotának a felmérésére, a magyar falu, és a fejlődésben a legutóbbi időkig megrekedt kis- és középvárosok problémáinak feltárására. Érdekes vizsgálati lehetőségeket rejtettek magukban az új városrészek életforma — változtató hatásai. Meglehetősen összetett kategória az életmód. A szociológiának azonban megvannak a maga fogalmai ennek megragadására, az életmód „keresztmetszetének” feltérképezésére, az abban végbemenő változások mérésére. Vizsgálatok folytak a művelődési szokások átalakulásáról, a művelődésügyi és kulturális intézkedések tudat- formáló hatásáról. Kiemelt kutatási témák Végére hagytam, de jelentőségében egyre inkább nagyobb annak a két kutatási iránynak a szerepe, amelyek' a kormányszinten kiemelt kutatási témák közé tartoznak. „A szocialista vállalat” c. kiemelt kutatási téma számos vonatkozását vizsgálják üzem-, ipar-, vagy gazdaságszociológiai aspektusból. Ezen belül fontos téma a műszaki és technikai fejlődés társadalmi hatásának vizsgálata. „A közigazgatás komplex tudományos megalapozása” c. kiemelt kutatási téma feldolgozásában eddig is voltak szociológiai vizsgálatók, (pl., hogy a tanácsszervezeteket milyen társadalmi hatások érik, a „laikus” milyen funkciót kap az állami munkában és hogyan valósul meg a szocializmusnak az a törekvése, hogy egyre több embert kell bevonni a közügyek intézésébe.) A közigazgatás szociológiai vizsgálata mostantól kezdve sokkal rendszeresebbé válik, s várhatólag a különböző szakszociológusok érdeklődése nagyobb mértékben fordul a jövőben e társadalmilag fontos téma eredményes kutatásának előmozdítása felé. Szentpéteri István STEFANOVITS PÉTER RAJZA Szinyei Merse Pál (1S-/-Ü5-1920) Százharminc éve — 1845. július 4-én Szinye-Űjfalun — született Szinyei Merse Pál, a magyar festőművészet kiemelkedő alakja. Műveiben általában kerülte a patetikus hatásvadászó ábrázolásokat. Különösen a mindennapi életből vett témái hatottak korában merész újításként. Leghíresebb alkotását az 1872-ben festett Majális-t a teljes közöny és meg nem értés fogadta. A Majális csak jóval később a Műcsarnok 1896. évi kiállításon aratott elsöprő sikert. Szinyei érdeklődéséi kezdettől fogva a táj, a természet, a napfény, festésének problémája kötötte le. Természettanulmányai művészetének kis gyöngyszemei. Festészetének fő motívuma a szabad természetben ábrázolt ember. Lflarnhás nő Majális A NYÁR FILMJEI A Kópiásokat először Nagykőrösön vetítik Milyen filmeket láthatunk a nyáron a mozikban? — erről adott tájékoztatást dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója. — A nyári fílmműsor öszszeállításánál figyelembe vettük — mondotta —, hogy az ország lakosságának csaknem fele hosszabb-rövidebb időre üdülni, nyaralni megy. A pihenés napjaiban, ideje is van, fokozott az igénye a kulturált szórakozásra. A nyári időszakban negyven új filmet mutatunk be, és százhúsz korábban bemutatott alkotást vetítünk. Különös gondot fordítunk a szabadtéri filmszínházak ellátására, hiszen az egész évben játszó mozik mellett az idény hónapjaiban a Balaton két partján 36, a Dunakanyarban 8, Budapesten 6, a Velencei tónál 3, az ország más városaiban pedig 24 szabadtéri mozi játszik. A Nagykőrösi Nyár ese- méftysorozatának keretében július 2-án tartjuk a „Kop- jások” című új magyar film ősbemutatóját. Ugyanezt a filmet játsszuk a Széntend- rei Kulturális Napokon és a Visegrádi Napokon is. Gondoskodunk arról, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Gyulai Várjátékok idején éjszakai előadások tegyék színesebbé a helyi programot. — Kérem, emeljen ki néhány filmet a nyári kínálatból. — Hadd szóljak néhány szót a már említett Kopjá- sokról. A filmet, Berkesi András közismert regényéből, Palásthy György rendezte, Forgács Ottó fényképezte. A regény és a film főhősének szerepét Bálint András alakítja, partnerei Kálmán György, Oszter Sándor, Koncz Gábor, Moór Mariann, Andai Györgyi és Bánsági Ildikó. A kertmozikban bemutatunk néhány olyan filmet, amelyek országos bemutatásra csak később kerülnek. Így például a „Mr. Süket trükkjei” című amerikai filmet a kertmozikban már július 24- től vetítjük, míg az országos bemutatóra csak augusztus 7-én kerül sor. Richard A. Collá bűnügyi vígjátékának főszereplői között találhatjuk az egyik legismertebb amerikai sztárt, „Raquel Welch”-t is. Ugyancsak amerikai film az „Egy királyi álom”, amelyet Dániel Mann rendezett. A főszereplő egy kisstílű szélhámos, akit a világhirű Anthony Quinn alakít. A szovjet—japán koopro- dukció a „Szerelmem, Moszkva” című film, Alek- szandr Mitta és Keuti Joshi- da közös rendezése egy japán balerina és egy szovjet szobrász szomorú-szép szerelmi története. Az olasz filmek közül hadd említsem meg Luigi Comencini filmjét. a „Szerelmi bűntény”-t. A tragikus történet Milánóban és Nápolyban játszódik, a többi között a népszerű Stefánia Sandrelli főszereplésével.-*• Említsen még nehányat a régebbi filmekből, amelyeket a nyáron is megtekinthetünk. — Igyekszünk annak az igénynek eleget tenni, hogy a magyar filmek állandóan láthatók legyenek. Ez idegenforgalmi szempontból is | rendkívül foltos, bár az idén még nem tudtuk megoldani a magyar filmek idegennyelvű feliratozását. Jövőre azonban remélhetőleg már azok is teljes értékűen élvezhetik a filmeket, akik nem beszélik nyelvünket. A többi között játsszák majd a mozik Kovács András „Bekötött szemmel” című filmjét, Kosa Ferenc „Hószakadását” és a „141 perc a Befejezetlen mondatból!’ című Fábri-filmet, amely tavaly a kritikusok díját nyerte el. A külföldi filmek közül hadd említsem meg Chaplin négy alkotását: az „Aranyláz”-t, a „Diktátor”, á „Modern idők” és a „Rivaldafény” címűeket. Láthatók lesznek továbbá a közelmúltban bemutatott nagysikerű alkotások közül a „Francia kapcsolat”, a „Kabaré”, a „Látogatók”, a „Mattei-ügy”, az „Üveg- ház”, a „Volt egyszer egy vadnyugat” és más filmek is. Morvay István
