Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1375. július 1. KÉT HÉT MÚLYA Szovjet-amerikai találkozó az űrben Nonstop televízióközvetítés — Közeljövő: száz ember az örlaboiatóriumokbzn A Moszkvától 45 kilométerre fekvő Csillagvárosban a szovjet űrhajósok kiképző központjában csütörtök óta karan­ténban várja az indulási parancsot Alekszej Leonov és Va- lerij Kubaszov, a Szojuz—Apolló-programban részt vevő két szovjet űrhajós. Amikor leonov ezredes karanténba vonulása előtt utoljára találkozott az újságírókkal azon a csillagvárosi vacsorán, amelyet Georgij Beregovoj, a kiképző központ pa­rancsnoka rendezett a nemzetközi sajtó képviselői számára, a közös űrrepülésen részt vevő Szojuz űrhajó parancsnoka cseppet sem látszott gondterheltnek. A 41 esztendős szovjet kozmonauta, aki kereken tíz évvel ezelőtt a Vosztok—2 fe­délzeti mérnökeként járt először a világűrben, az előkészü­letek állapotáról csak ennyit ^mondott: „A kísérletet akár ma megkezdhetnénk”. A program csak július 15- én kedden, magyar idő sze­rint 13 óra 37 perckor indul, amikor a Bajkonurról fel- 1 bocsátják az űrrandevúra induló szovjet űrhajót. A hátralévő napokban újra és újra megismétlik a földi irá­nyító központok és az úszó megfigyelő állomások mun­kájának összehangolására szolgáló adatokat, ismételten ellenőrzik a starthelyen ál­lomásozó fő- és tartalékra­kétákat, berendezéseket, mű­szereket. Mindkét fél biz­tosra akar menni. Moszkvában ezt a kísérle­tet korszakos jelentőségűnek tekintik nemcsak az űrhajó­zás, hanem a nemzetközi tu­dományos együttműködés történetében is. Mint Kon- sztantyin Busujev professzor, a program szovjet műszaki igazgatója vasárnapi sajtó- nyilatkozatában hangoztatta, az űrrandevú előkészítése a két ország szakembereinek megfeszített munkáját igé­nyelte. Minthogy eddig az űrhajózás a Szovjetunióban és az Egyésült Államokban meglehetősen különböző utakon fejlődött, „a két űr­hajó összekapcsolásához előbb a mérnöki elgondolá­sokat kellett összekapcsolni”. Éppen ezért most a start előtt el lehet mondani, hogy a szovjet és az amerikai szakértők együttes munkája nagy mértékben hozzájárult a technika fejlődéséhez — ’ jelentette ki Busujev. A Szojuz—Apollo-progra- mot Moszkvában tehát első­sorban az űrhajózás bizton­ságának fokozása (Leonov, Kubaszov, Stafford, Brand és Slayton lényegében űr­hajós mentési gyakorlatokat fog elvégezni a kétnapos együttrepülés idején), vala­mint az űrtechnika tökélete­sítése szempontjából tekintik kiemelkedő jelentőségű ese­ménynek. Az esemény, te­kintettel a szpvjet és az ame­rikai nép közötti baráti ér­zelmek erősítésében játszott szerepére, a politikusok és a közvélemény részéről is mindkét országban elsőbbsé­get élvez. Az amerikai tv- társaságok, a moszkvai tele­vízió és az Intervízió jóvol­tából világszerte több száz­millió ember lesz tanúja az űrrandevúnak, amelyről- tíz napon át jóformán óránként adnak majd közvetítést. Gabonából már kivitelre is jut Lépegető exkavátor IX Kők világkonferenciája Befejező szakaszához érke­zett Mexikóvárosban a nők világkonferenciája. A két munkabizottság 37 határozati javaslatot terjesztett a ple­náris ülés elé, amelynek munkájában 132 ország kor­mányának képviselői vesz­nek részt. A fejlődő, valamint a szo­cialista országok javaslatai között szerepel a chilei junta elítélése, valamint az arra vonatkozó felhívás, hogy az ENSZ küldjön hivatalos vizsgáló bizottságot Chilébe. A konferencián részvevő számos küldöttség, valamint a mexikóiak ezreinek részvé­telével vasárnap chilei szo­lidaritási gyűlést tartottak Mexikóvárosbah. A többi kö­zött felszólalt Valentyina Tyereskova, a szovjet dele­gáció vezetője, Laura Allen- de, a meggyilkolt elnök test­vére. A gyűlésen erélyesen elítélték a. junta kegyetlenke­déseit, és követelték a bebör­tönzött hazafiak szabadonbo- csálását. A VDK-bsn Kötelezek r*—««s^cslIifősoU A Vietnami Demokratikus Köztársaság 15 körzete és több mint 1100 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezete befe­jezte az állam részére tör­ténő tavaszi rizsszállításokat. Az ország 106 élenjáró gaz­dasága egész évre teljesítette kötelezettségét az állammal szemben. Éppen ezért az őszi termés már teljes egészében magas felvásárlási áron ke­rül értékesítésre. Ebben az évben a VDK rizstermelő gazdaságainak többségében a termés meny- nyisége meghaladta a koráb­bi évek termésének szintjét. Ford—Relé Edson Arantes do Nasci- mento, más néven Pele, a fut- ballkirály a labdarúgás tech­nikai finomságaira próbálta bevezetni Ford amerikai el­nököt. A Fehár Ház előtti pá­zsiton rendezett fogadás so­rán azonban kiderült, hogy Ford, aki egykor az amerikai futball aktivistája volt, némi nehézségekkel küzd a labda­kezelésnél: többször is siker­telenül kísérelte meg ki­egyensúlyozni a lábán a lab­dát. Ml FÉRFIAK A nyolcéves Peti • vagy másfél órás késéssel tért ha­za az iskolából. Anyja izga­tottan leste az ablakból. Sze­rencsére a második emeleten laktak, így a viszontlátás örömét le tudta győzni, mire a meglehetősen tépett, de — hál, isten — ép gyermek föl­ért a lakásba. — Hát te hol csavarogtál? — támadt rá szigorúan. — Osztály értekezletünk volt — válaszolt Peti szem­rebbenés nélkül. — No ne mondd! — Hidd el, ha mondom. — Ha nem mondod meg őszintén, hol voltál, meg­mondták apukának. Peti konokul hallgatott, édesanyja pedig beváltotta ígéretét és panaszt tett a család fejénél. Az apa szép szóbal kezdte faggatni a fiát, majd elvesztette türelmét, s már emelte a kezét. Az utolsó pillanatban azonban A mongol gazdaság nagy eredményeket ért el a nép­hatalom 1921. július 11 -i győ­zelme óta. A mongol nép­gazdaság alapvető ágazata az állattenyésztés maradt. Az állatállomány az utóbbi fél évszázad alatt több mint két­szeresére nőtt, ma 25 millió — gondolta — tesz még egy kísérletet. — Na! —•kacsintott fiára cinkosan — beszéljünk, mint férfi a férfival, valid be ne­kem, hol voltál délután. — Miért? — néz apja sze­mébe a férfivá előlépett Peti. — Te be szoktad vallani, hol voltál, amikor hazajössz — és bizony egyértelműen alá­húzza.— „az értekezletről?” A SZEMTELEN KÖLYÖK Párbeszéd. Anya és tizenöt éves forma fia között: — Anyuka, holnap hadd maradjak itthon! — Szó sem lehet róla. — De igazán! Számtan- dolit írunk és gőzöm sincs hozzá. — Akkor sem. Nem tűröm, hogy lógjál az iskolából. — A múltkor te is lógtál a hivatalból. — Én nem, lógtam, én táp­pénzben voltam. körül van, s nem csupán az élelmiszer-ellátás fő forrását jelenti, hanem iontos nyers­anyagbázist is a feldolgozó ipar számára. A néphatalom győzelme előtt az országban gyakorlatilag nem folytattak földművelést, ma annyi ga­bonát terem a mongol föld, hogy még exportra is jut. — Ha fizetnek érte, akkor lehet? — Szemtelen kölyök! FOGADALOM Az előzményeket nem tu­dom. Abban a drámai pilla­natban értem a tett színhe­lyére, amikor a négy év kö­rüli kisfiú fuldokolva zoko­gott, anyukája pedig eléje guggolva törölgette könnyeit és nevelő célzattal beszélt hozzá: — Ígérd meg, hogy nem fogsz többé hazudni! — Ne- e- em.. .fogsz — nyögte ki könnyeit nyelve a kisfiú. — Soha többé? — So-ha.. .többé... — pré­selte ki magából a szót a kisfiú. — De soha, soha többé? — próbálta fenyegető ujja kísé­retében szent fogadalmat ki­csikarni az anya. — Soha, soha többé — szólt most már könnytelen a kisfiú, majd nagy komolyan hozzáteszi: — csak, ha majd nagy leszek. Sólyom László Szovjet és amerikai opera­tőrök egyórás dokumentum­filmet forgattak az előkészü­letekről, melyet még a start előtti napokban bemutatnak a két fővárosban. Az űrha­jósok és az asztronauták népszerűsége érthetően nap­ról napra nagyobb, s ezzel párhuzamosan növekszik az érdeklődés a közös kozmikus misszió iránt, melyet a szov­jet sajtó részletes leírások­kal igyekszik kielégíteni. Jóllehet, Moszkvában a fi­gyelem fokozatosan a szov­jet—amerikai kísérlet felé te­relődik, a kozmosz „ügyele­tes sztárjai” egyelőre még mindig Pjotr Klimuk és Vi- talij Szevasztyjanov, a Szal- jut 4-es szovjet űrállomás legénységének tagjai, akik estéről estére megjelennek a moszkvai televíziós képer­nyőkön. A Föld körüli pá­lyán mozgó űrállomásokat — mint ismeretes — hosszabb távon a szovjet űrstratégia legfontosabb alkotórészének tekintik. Borisz Petrov aka­démikus, az Interkozmosz tanácselnöke nemrégiben ki­fejtette azt a véleményét, hogy nincs messze az idő, amikor egyszerre tíz—húsz, majd további néhány év múlva 70—100 szovjet űr­szakember dolgozik a kozmi­kus laboratóriumok vagy üzemek fedélzetén. Érthető hát, hogy az ép­pen fél éve pályáján kerin­gő, s jelenleg második le­génységgel dolgozó Szaljut- űrlaboratórium iránt sem lankad a figyelem, mi több, tovább fokozódott a napok­ban azzal, hogy Leonov be­jelentette: a Szaljut legény­sége a Szojuz—Apollo-prog- ram idején is folytatja mun­káját a Föld körüli pályán. Bokor Pál Szakadárok Eritreában Az Eritreai Felszabadítás! Front (ELF) nevű szakadár szervezet Párizsban nyilvá­nosságra hozott közleménye szerint az utóbbi hetekben az etiópiai tartományban több­szöri összecsapásokra került sor a kormánycsapatok és az ELF között. Harcok folynak a tartományi főváros, Asma­ra közelében lévő falvak, va­lamint a szudáni határmenti települések közelében. A köz­lemény szerint az ELF csa­patai aláaknázták az Assab Vörös-tengeri kikötőtől Ad- disz Abebáig vezető utat. 2007-ig Főidőnk népessége megkétszereződik A világ legsűrűbben lakott városa a 10 820 000 lakosú Sanghaj. Tokió 8 790 000 la­kosával csupán a második helyet foglalja el. New York áll a harmadik, Mexico a negyedik helyen. Az ENSZ nemrégiben ki­adott „Demográfiai almanach az 1975-ös évre” című kiad­ványából megtudjuk, hogy földünkön jelenleg 3 milliárd 860 millió ember él, a legsű­rűbben lakott' országok pe­dig: Kína (814 280 000), India (574 220 000), a Szovjetunió (249 750 000), és az Egyesült Államok (210 400 000). Föl­dünk népessége 2007-ig meg­kétszereződik, eléri a 7 mil­liárd- 720 milliót. Befejeződött egy igen nagy teljesítményű lépegető exka­vátor átszállítása a kazah­sztáni Rudnijból a Kaceari nevű település közelében ta­lálható kőbányába. Sehol a világon nem fordult még elő eddig, hogy egy ilyen gép­monstrumot (majnem olyan magas, ‘mint egy négyemele­tes ház), „saját lábán” juttat­tak volna el új rendeltetési helyére. Az ötven kilométe­res utat két hónap és négy hap alatt lépkedte végig. Gázvezetéken ment át, táv­íróvonalak és elektromos táv­vezetékek alatt haladt el, rá­adásul az útvonalon gyakran tombolt a sűrű szélrohamok­kal terhes vihar, amely gya­kori vendég ezen a vidéken. A gépet három buldózer és Amikor a ’ kutatók a nagy hegyek magasságában, a he­gyi tavak vizében szórványo-\ san sugárgombákat találtak, azt hitték, hogy ezek az em­berek utasaként jutottak csak oda. Később azonban a ten­gerek vizében is megtalálták ezeket. A bremenshaveni ten­gerkutató intézet munkatár­sai újabban rájöttek arra, hogy bizonyos tengeri sugár­gombafajok minden tenger fenekén letelepedhetnek. Most egy kétéves expedíciót szerveztek a láthatatlan ten­gerlakók felkutatására. E probléma azért érdemel nagy figyelmet és- jelentős anyagi áldozatot, mert a szá­razföldi sugárgombák a mai emberi élethez nélkülözhetet­len antibiotikumok legfonto­sabb előállítói. A tengerben élő, onnan kinyerhető és to­A „Termoljum” nevű új készülék lehetővé teszi, hogy jelentősen gyorsítsák és ja­vítsák az ásványok és a kő­zetek fizikai tulajdonságainak kutatását. A készülék meg­határozza az ásvány össze­tételét, a villamos gerjeszté­sen alapuló szétválasztását, a kőzet viszonylagos korát stb. Jóllehet az atomerőművek lényegesen kisebb mértékben szennyezik a levegőt, mint a hagyományos szén-, olaj- és földgáztüzelésű társaik, mégiá a lakott területektől bizonyos távolságra kell megépíteni őket, számítva az esetleges meghibásodásukra. Fontos az atomerőművek telepítésénél az is, fiogy hűtővíz bőven áll­jon rendelkezésre. Az elszigeteltséget és a kor­látlan vízellátást amerikai szakemberek úgy tervezik megoldani, hogy az 1980-ig megépítendő két, egyenként négy Diesel-elektromos állo­más kísérte el útjára. A bull­dózerek megtisztították az exkavátor előtt az utat, le­takarították a havat. A Die­sel-állomás energiával látta el a gépóriást. A kísérlettel lehetőség nyílt arra, hogy a lépegető exka­vátort egy évvel előbb mun­kába állítsák az új munka­helyen. Ha ugyanis a gépet a szokásos módon juttatták volna el rendeltetési helyére, akkor ehhez előbb teljesen szét kellett volna szedni. Er­re azonban több mint egy év­re lett volna szükség. Ráadá­sul az odaszállítás után a gép összeszerelése és rendbehozá­sa is sok időt vett volna igénybe. vábbtenyészthető sugárgom­bák a gyógyszergyártás és növényvédőszertermelés te­rén új lehetőségeket ígérnek. A munka azonban nem köny- nyű, mert ezek az élőlények a legnagyobb teljesítményű mikroszkóppal is csak bizony­talanul ismerhetők fel. A ku­tatómunkában nem a gom­bák mennyisége a fontos — hiszen hatalmas mennyiség­ben fordulnak elő — hanem a különböző tulajdonságok­kal rendelkező törzsek felku­tatása és meghatározása a cél. A kutatók az Északi Je­gestenger fenekén élő gom­bák számát 3000/cnr-nek ta­lálták. Olyan növényvédőszer előállítását szeretnék megva­lósítani, amely a tengerből nyerhető és kiszoríthatja a sok szempontból hátrányos és szennyeződést okozó DDT-t. Fel lehet használni a kutatá- tásoknál és a lelőhelyek prog­nózis- térképei összeállításá­nál. Mindössze 50 kilogram­mos, blokkjait egy kis asz­talon állítják fel. A „Termol- jum”-ot kazahsztáni tudósok leningrádi szakemberekkel szorosan együttműködve hoz­ták létre, s megkezdődött so­rozatgyártása. 1150 megawatt teljesítményű atomerőművet az Atlanti­óceánban, New Yersey part­jai közelében kívánják elhe­lyezni. Mindenekelőtt egy ha­talmas hullámtörő gátat kell építeniük, amely lecsendesíti, visszatartja majd a hatalmas hullámokat. Ezt követően a tengerfenékbe süllyesztett cö­löpökre építenék rá az erő­műveket. Az áramot víz alat­ti kábeleken továbbítanák a szárazföldre. Az atomerőmű­vek hulladékhőjével tenger- vízsótalanítást is végeznének. Tanulékony gyerekek Ásványokat tanulmányoz a „Termoljum” Atomerőművek az Atlanti-óceánban Sugárgombák a Csendes-óceánban i

Next

/
Oldalképek
Tartalom