Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-20 / 169. szám

Az élet álom,,, KERESZTREJTVÉNY _______ M indenkinek meg keli fogadni a jó tanácsol Kérlelhetetlen természeti törvény, hogy minden em­bernek élnie kell valamiből. Nem szégyellem bevallani, én a nők gyengéiből élek. Nyugdíjas életem sivatagi unalmát azzal ütöm agyon, hogy rendszeresen böngészem a házassági apróhirdetése­ket. Ha aztán valamelyik megtetszik, válaszolok rá. A többi már kombinációk kér­dése. őszintén szólva, elég tisztességesen meg lehet élni belőle. A múltkor is a szemembe ötlött egy: „23 170, kék szemű, szőke, kifejezetten csinosnak mon­dott diplomás lány vagyok. Mfegfeleiő társaság hiányá­ban ezúton keresem azt a korban és társadalmi rang­ban hozzám illő, lelkiekben gazdag, komoly szándékú magas, fekete fiatalember is­meretségét, aki egy életre a társam tudna lenni. Az anya­giak nem érdekelnek, beren­dezett villám és Volvo-típu- sú kocsim van. Kalandorok kíméljenek! Csak kézzel írott, fényképes levelekre vá­laszolok. Cím a kiadóban. Jelige: „Az élet álom”. 51947. A hirdetés olvastán kivéd­hetetlenül szívgödrön ütött az ihlet. Egy belső hang azt súgta, hogy halaszthatatlanul cselekednem kell. Fogtam az e célra használatos lúdtol- lamat, s lila tintával, cakko- zott aranyszegélyű levélpapí­ron az alábbi sorokat róttam, a hirdetőirodának címezve. „Aranyos kis Hölgyem! A Terefere június 3-1 szá­mában megjelent apróhirde­tésre óhajtanék válaszolni jelen bemutatkozó levelem­ben. Huszonhét éves, józan éle­tű, partiképes, reprezentatív külsejű nőgyógyász vagyok. Szeretek olvasgatni, kanasz- tázni, zongorázni, foxtrottoz- ni, valamint csipkét verni. A szándékaim halálosan ko­molyak — én sem kedvelem a kalandornőket. Minden vá­gyam a szolid, boldog házas­élet és a bőséges gyermek- áldás. A rút anyagiakról csak annyit, hogy nekem is van mit aprítanom a tejbe. Jó menetelő rendelőintézetet nem számítva is, gondtalan jövőt tudnék biztosítani maj­dani kis családomnak — ugyanis Odüsszeuszon keresz­tül oldalági rokona, s mini ilyen egyik örököse vagyok a Aemrég elhunyt Onasszisz- nak. Bár ezt nem szeretném elkiabálni, mivel egyelőre is­mereteién előttem az a tény­körülmény, hoby Jacqueline asszony mit hogyatt meg i tetemes vagyonból. Ha jelentkezésem nem ma­rad érdektelen Kiskegyec előtt, bátorkodom randevút adni. A jövő szerdán, dél­után öt órakor várom meg­ismerkedés céljából a Bristol bárhelyiségében. Ismertetője­lem: a harmadik asztalnál ülök, Esterházy-kockás, nyá­ri öltönyt viselek, a gomb- lyukamgan fehér labdarózsa virít majd. Foró kézcsókkal: Dr Guszona Herbert nőgyógyász S biztos, ami biztos — a borítékba még belecsúsztat­tam Mastroianni egyik fital- kori fotóját, amilyent a sok­szorosított színészképek soro­zatában a kamaszoknak fillé­rekért árusít a sarki trafikos. A nevezett időpontban azonban hiába várakoztam a Bristolban egyetlen visel­hető öltönyömben, a frissen vasalt Esterházy-kockásban, bogárfeketére festett és fel- tupírozott hajjal, kiglancolt műfogsorommal. Végül is — úgy a harmadik dupla feke­te táján — türelmetlenül vesztve, a hirdetőirodához folyamodtam, s az ott kapott cím birtokában nyakamba vettem a várost, hogy meg­keressem a szép ismeretlent. Kispiricsi Arabellát. Valamikor este tíz óra táj­ban bukkantam a nyomára, a Kutyaszorító utca 13. sz. alatt álló, olmatag bérház harmadik emeletén, ahol az éktelen csengetésre és döröm- bölésre összecsődülő szom­szédok bizalmasan felvilágo­sítottak, hogy Kispiricsi Ara­bella nem szépséges, diplo­más hajadon, hanem egy nyalábszájú, többszörös nagy­mama, akinek az ivászaton és tekergésen kívül az a leg­főbb szórakozása, hogy csá­bító szövegű apróhirdetéseket küldözget az újságoknak. A fene tudja, miért, de ezek után már nem sok ked­vet éreztem Arabellához. M. S. Beküldendő: Vízszintes 1. sor, függ. 6-os sz. sor, va­lamint a vízszintes 49. Vízszintes: 1. Amit min­den lakástulajdonosnak tud­ni kell (zárt betű: A, T, K, Z). 13. Tv-márka. 14. Gyü­mölcsöt tartósít. 15. Rubidiu- um. 16. A perhez kell. 17. A sav is ilyen. 18. 1051. 19. A nagy, detektív szülőjének keresztneve, vezetéknevének kezdőbetűjével. 20. Morse jel. 21. Mutatószó. 22. Magyar király névjele (1041—1044- ig). 23. Unoka is, ős is. 24. Arccal a ... felé! 26. Latin prepositio. 27. Csúnya. 28. A szőnyeg tisztításához ez is kell. 29. Interessengemein­schaft (érdekközösség) rövi­dítve. 31. Latin „É”. 33. LER. 35. Gátold. 36. Legyek lá­batlan lárvája. 38. Súlyos májbetegség. 41. Híres szí­nésznőnk keresztneve. 42. Gyomot. 44. Háziállat. 45. ÓIT. 47. A hajó része. 48. Uráli város, a harmincas években a szőrmekereskede­lem egyik központja. 49. Ász ... (huszonegyben a ti­zenegy). 50. Azonos mással­hangzó. 51. Apaállat név­elővel. 52. Körülbelül (latin). 53. Üt. 54. Női nyakra való. 55. Az ezüst jele. 56. Az em­ber 35-ig ilyen. 58. A disz­nóöléshez ez is kell! 59. Ige­kötő. ' 60. Borravaló (török). 61. Mint a vízszintes 47. 63. A kuglóf is ez. 64? Szín. 66. Panasz. 67. Napozásnál jó, ha van. Függőleges'- 1. A versa- illesi békeszerződés alapján csatolták vissza Franciaor­szághoz. 2. Menyasszony. 3. Mozi (orosz). 4. Háború hangzói. 5. Kén, nitrogén. 6. Akik gépkocsival belföldre és külföldre kirándulni men­nek ne felejtsék el, folyta­tás a vízszintes 49-ben. 7. Az alma illatát adja. 8. Spa­nyol főnemes. 9. Angol mér­ték. 10. Az OTP rövidíti az építőknek. 11. Görög betű. 12. Nagyközség Budapest mellett. 17. KÖ. 18. A fény­kép is ez. 19. Kettős betű. 20. Nagy folyó Közép-Ázsiá- ban. 22. ... Kok (holland úszónő). 24. Elmúlt népiesen. 25. Kiváló mosószer. 30. Po­litikai önállósággal nem ren­delkező meghódított terület. ,32. Kiejtett betű. 34. A ku­ruzsló teszi. 37. Autonom terület a Szovjetunióban. 39. Nem valódi. 40. A búzaszem teszi. 43. Rin... Tin. (A cso­dakutya.) 46. Jajszó nélkül elvisel. 52. Ide-oda fut. 54. Buyónak is nevezett kábító­szer. 56. Nyesett labda. 57. TIS. 58. Hóhér. 59. Cipész­szerszám. 60. Fiúkecske. 61. TÉP. 62. Feleség. 63. A 17 is ez. 64. Az erdőben van. 65. Tisza Antal. Beküldési határidő 1975. aug. -5. A beküldők között az Állami Biztosító ajándé­kaként különböző lapok elő­fizetését sorsoljuk ki. Aki nem nyer, az is megjegyzi, amit az Állami Biztosító ta­nácsol. Július 6-án megjelent rejt­vényünk helyes megfejtése: Hűl a bak, fűt a rák, forr a világkazán; Most küzd, elő­re, most küzd meg a Nap a téllel! — Könyvet nyert: Házi András, Szolnok, Szé- csi Ilona Törökszentmiklós. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NEPI.-VP eejtvényszelvEnye 1975. július 20. A SZOLNOk MEGYEI NÉPLAP SZATIRIKUS MELLÉKLETE 304. csípés SORPOR Miért kell röviden írni? A nyugatnémet vegyészek sikeres kísérleteket végeztek a porított sörrel. Nincs is messze talán az az idő, ami­kor a sörivó emberfia odalép a pulthoz és azt mondja a csaposnak: — Adjon még fél kilót a pilseniböl... Meg fél liter, de hideg vizet... És a csapos egy lapáttal beletúr a zsákba, lévén ez a sör „csapolt”, mégha pilseni por is, s'már méri is majd a fél kilót, kinek egyszer ki­nek négyszer, kinek meg csak tíz, dekát, mert akkor már lesz pikoló sörpor is. Az üzletekben, eszpresszókban előrecsomagolt nylon zacs­kókban lesz a Kinizsi, Kő­bányai, de a Stefii és a Nyit- rai barna is. Nincs palack, nincs visszaváltási vita, nincs gond a tárolással — csak az ivással. Mindenki olyan erős sört készít magának, ahogyan a kedve és vize tetszik neki. Így lesz. Természetesen nem lehet már messze az az idő sem, amikor borpor .is lesz. Két deci tisztánhoz két deka riz- lingszilváni por és két deci víz kelletik majd. A fröccs- höz, aszerint, hogy kicsi vagy nagy, kevesebb, vagy több plusz víz még. Így nyílik majd mód arra, hogy min­denki saját maga vizezze a borát, azazhogy a borporát. Tokaji aszúpor, leánykapor, bikavérpor, avagy éppen hárslevelűborpor hirdeti majd szerte a honban és a világon is a magyar bor és a magyar por utolérhetetlen ízét a za­matét. A dolgokat tovább is le­het gondolni. Miért csak ital legyen porból? A porítás tu­dománya bízvást kiterjeszt­hető a paprikáscsirkére, ga­luskával és uborkasalátával a házi disznótorosra, avagy éppen a túróscsuszára sok tepertyűvel. Beül majd az ember a vendéglőbe és a pin­cér, anélkül, hogy a konyhá­ba indulna csak a zsebébe nyúl, kihúz három zacskót — leves, paprikáscsirke és a tészta után — valami kis pa­lackot kerít elő, belőle vizet önt a tányérodra és kész is a porított étel „ál zeb”-ből. Aztán a vendég már nyúlhat- hat is a zsebébe és fizethet, természetesen nem por alak­jában. Nagyszerű távlatok ezek — gondoltam végig magamban a hír olvastán, aztán érthe­tően ideges kapkodással ma­gamba öntöttem egy üveg fo­lyékony sört és megettem egy adag túróscsuszát. Eredetiben. Amíg kapni lehet. Az asz­talon nem szeretem ugyanis a temetői feliratot: „ ... por­rá leszünk...” Gyurkó Géza — Szerkesztő úr, kérem el tetszett olvasni a tréfát, amit írtam? — Elolvastam, ,és nagyon tetszett. Igazán ügyes kis írás, nagyon jól mulattam rajta. — Akkor le is tetszik kö­zölni? — Szó sem lehet róla! — De azt tetszett mondani, hogy jó! — Jó, de hosszú! Rövideb­ben kell megírni, akkor kö­zöljük! — De hát ez csak három oldal, meg egy nyúlfarknyi! — Hosszú, le kefl rövidí­teni ! — Szerkesztő úr, kérem el tetszett olvasni a tréfát, amit átírtam? — Elolvastam, és nagyon tetszett. Igazán ügyes kis írás, nagyon jót mulattam rajta. — Akkor tetszik közölni? — Szó sem lehet róla, még mindig nagyon hosszú! — De most már csak más­fél oldal! — Hosszú! Rövidebben kell megírni! — Szerkesztő úr, kérem el tetszett olvasni a tréfát, amit újból átírtam? — Elolvastam, és nagyon tetszett. Igazán ügyes kis írás, nagyon jól mulattam rajta. — Akkor tetszik közölni? — Természetesen! Sőt, már a honoráriumot is kiírattam. Tessék, itt az utalvány, hol­nap tíz és tizenkettő között felveheti a pénztárban! — Nagyon szépen köszö­nöm, szerkesztő úr!... öt­ven forint?! Miért? Mit akar tizenkét sorért!? Z. L. — Tessék, foglaljanak helyet!

Next

/
Oldalképek
Tartalom