Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

1975. július 19. SZOLNOK MEGYÉT NÉPLAP 3 Ragasztós 8—18: szovjet-magyar ifjúsági találkozó fl komszomoSisták egy csoportja a megyébe is ellátogat Számtalan közös rendez­vény bizonyítja a lenini Komszomol és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség testvéri kapcsolatait. A ■barátság történetének egyik nagyszerű eseményét rende­lik meg augusztus 8—16 kö­zött hazánkban. Erről, a ma­gyar—szovjet ifjúsági talál­kozóról, tartott tegnap sajtó- konferenciát Budapesten, a Hotel Ifjúságban Borbély Gábor, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára,' Fodor László, az MSZMP KB agi- •tációs és propaganda osztá­lyának vezető-helyettese. Borbély Gábor elmondotta, a KISZ mindenkor megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tott a szovjet ifjúsággal és a lenini Komszomollal való barátság ápolására és fej­lesztésére. — 'Esztendők óta megren­dezzük a két ifjúság barát­ság táborait, találkozóit, ba­rátságvonatok indulnak a Szovjetunióba, és érkeznek onnan Magyarországra, élő, eleven kontaktus mélyíti a barátságot megyék, üzemek, iskolák, KISZ- és Komszo- mol-szervezetek között. Ami mégis kiemeli a sorból a fesztivált: úgy döntöttünk, hogy ezentúl kétévente szé­lesebb körben, tömeges rész­vétellel is lehetőséget te­remtünk a barátság ápolásá­ra, a személyes kontaktusok kialakítására. A kilencnapos rendezvény- sorozat lehetővé teszi, hogy a magyar fiatalok megismerjék a Szovjetunió gazdasági éle­tének fejlődését, a világpoli­tikában elért eredményeit, és a fiatalok együtt méltó­képpen megünnepelhetik a szovjet hadsereg fasizmus fe­lett aratott győzelmének 30. évfordulóját. A KISZ-esek nyolcszáz szovjet fiatalt várnak Buda­pestre augusztus nyolcadi­kén. A komszomolisták dele­gációjának vezetője J. Ny. Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizottságának első titkára lesz, a magyar kül­döttséget pedig dr. Maróthy László, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára vezeti. Mind­járt a találkozó első napján megalakul a „fesztiválta­nács”, amelyben a delegációk vezetői megbeszélik, utoljára egyeztetik a „Barátság na­pok” programját. A fesztivál ünnepélyes megnyitójára har­mincötezer budapesti fiatal részvételével augusztus ki­lencedikén kerül sor a Dózsa György úti felvonulási téren. Ezt megelőzően a szovjet és magyar küldöttek megkoszo­rúzzák a szovjet hősi emlék­művet, és részt vesznek a fesztivál filmnapok, valamint a fesztiválklub megnyitóján. A Barátság fesztivál szék­helye a budapesti Universitas Szálló lesz, de a találkozó az ország más városaiban is dús programot ígér. így például augusztus 11-én Keszthelyen plenáris ülésen tárgyalnak majd a fiatalok az ifjúság ne­veléséről, a szocialista, a kommunista társadalom épí­tésében és a kapcsolatok erő­sítésében játszott szerepük­ről. A szovjet delegáció har­minc tagja augusztus 11-e és 14-e között ellátogat me­gyénkbe is. Találkoznak a MÁV Járműjavító dolgozói­val és megnézik a martfűi Tisza Cipőgyárat is. a fesztivál kiemelkedő ese­ménye lesz augusztus 14-én — amikor minden csoport visszaérkezik a fővárosba — a szovjet delegáció gálaestje. Az utolsó napon a budapesti sportcsarnokban kerül sor a nagygyűlésre amit záróün­nepség és ifjúsági bál követ. A szervezők elmondták, hogy már csak az előkészítő munkálatok utolsó fázisai vannak hátra. Hamarosan el­készülnek a fesztiváljelvé­nyek. és a magyar delegáció tagjainak formaruhái is. H. J. „Riválisból" szövetséges Szerződés mindkét fél hasznára Egy szövetkezet éSj egy j megyei nagyvállalat pél- damutató „szövetsége” a : Jászsági Építőipari Szövet- i kezeié és a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vállalaté. Helyénvaló a példamutató jelző, hisz a gazdasági kapcsolatokon | fúl közvetlen, jó munka- | társi is a viszonyuk, ezt | vallják a munkások, o re- 1 zetők mindkét részről. 1A szövetkezet központja Jászberényben van, két épí­tésvezetőségük pedig Jász­apátiban és Jászárokszállá- son. Amit bemutatásként megtudtam dr. Novotni Já­nosáé elnökhelyettestől, eny- nyi: ötszáz munkása, száz­nál több ipari tanulója van a szövetkezetnek. 1972-ig sa­ját erejükkel, külső támasz és segítség nélkül dolgoztak. Vállalásaiknak, terveiknek határt szabott az elavult géppark, a nagy rivális, a modern gépekkel, építőele­mekkel dolgozó állami épí­tőipar. — Kimondta azt a szót, hogy „rivális". Beszélgeté­sünk apropója pedig épp a jó kapcsolat, a kölcsönös se­gítség... — Igen, akkor — 1972­ben — még az volt, konku­rencia — bólint rá az elnök- helyettes asszony. — Válasz­út előtt állt szövetkezetünk: a régi technológiánkkal, a hagyományos téglaépítkezé­sünkkel semmiképp nem ve­hettük fel a versenyt a pane­les, blokkos építőkkel. Há­rom-négy millió forintos gé­pi beruházás... hát bizony, alapjaiban rendítette volna meg szövetkezetünket. Ha nekivágunk, sikerül-e' kigaz­dálkodnunk, vállaljuk-e a ri­zikót? Ilyen gondjaink vol­tak, amelyek bizony sok ál­matlan éjszakát okoztak va­lamennyiünknek. 1— A jövő tervezésében ezek szerint más megoldás is szerepelt... — Valóban. A mai állapot elődjeként emlegetjük a „be­dolgozási” időszakot, ugyan­is az építőipari Vállalattal esetenként kötöttünk olyan bérmunkára szerződést, amelyhez nekik nem, vagy csak kevés szakemberük volt. A „hogyan tovább”-ot azután ez határozta meg. Jól átgondolt, kétoldalú szerző­dést kötöttünk és folyamatos munkára az építőipari vál­lalattal. A mi dolgozóinké a munkaigényes, szakipari te­vékenység, ők pedig a nagy gép- és anyagigényes, mo­dern technológiát kívánó műveleteket végzik. Goda István, a szövetkezet műszaki vezetője példákat említ a közelmúltban befeje­zett és a napjainkban is tar­tó közös építkezésekről: — Tavaly meghaladta a két és fél millió forintot az állarrp építőipari vállalatnak végzett munkánk értéke, az idén eléri a három és felet. Nagy feladatunk volt a két — negyvenkét lakásos — jászberényi lakóépület szer­kezetépítése, a Volán 12 la­kásánál is ezt végeztük, de említhetem az orvosi rende­lő hagyományostól eltérő ab- lakainak-ajtóinak elkészíté­sét, s azt a sok pepecselő, szakipari munkát is, amit kérnek, és Várnak tőlünk. No, de kétoldalú a szerző­désünk, sőt mi — érthető módon — többet kapunk ér­tékben a „nagy társtól”, mint amennyit adunk. A ta­valyi adatot említem, kilenc millió forint értékű volt a vállalatnak az a munkája, melyet a részünkre végzett. Az idén még több lesz. Az elnökhelyettes veszi át újra a szót: — A számok mögött na­gyobb érték van: a korrekt, mindenkor segíteni kész, és segíteni tudó munkatársi, emberi kapcsolat. Ez mind­két részről így van. Csak ez­zel együtt mondhatjuk el, hogy megy a munka, csak így értékelhetjük a papíron leírt számsorok, „adok és kapok” rubrikák végeredmé­nyét. ☆ Jakus Vendel, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója megerő­sítette a szövetkezetiek vé­leményét. Jó bizony, hasz­nos ez a „szövetség”. Ki­emelte a megyei pártbizott­ság és a megyei tanács jó­értelmű „közvetítő” szerepét, általuk, segítségükkel alakult ki ez az együttműködés mindkét fél — mindannyi- ur.k — hasznára. T. Sz. E. Eredményes félév Másfél ezer kilométer ereszcsatorna Ebben az esztendőben más­fél ezer kilométer ereszcsa­tornát gyártanak a Kisúj­szállási Vasipari Vállalat­nál. A vállalat idei, 30 mil­lió forintos tervéből 28 mil­liót ez % horganyzott acél­lemezből készült termék tesz ki. Az első félévi ered­mények rendkívül jók, hi­szen a várt 15 milliós ter­melési érték helyett több mint 18 és félmillió forin­tot teljesítettek és a terve­zett kétmillió 700 ezer fo­rintos nyereséggel szemben négymillót értek el. A Kisújszállási Vasipari Vállalat negyven dolgozója — közülük 35 fizikai mun­kás — ezeket az eredménye­ket hagyományos, sőt kissé elavult gépekkel, de jó mun­kaszervezéssel tudta elérni. A lakásépítéseknél nélkülöz­hetetlen termékükből, az ereszcsatornából a tervezett másfél ezer kilométernél többet szeretnének csinálni az idén — kiváló minőség­ben. Teljesítette áruszállítási tervét a MÁV A szolnoki vasúti csomó­pont másfélmillió tonna áru szállítását vállalta erre az évre. Az első félévben a tervezett 750 ezer tonna áruval szemben 765 ezer ton­nát szállítottak, ami 102 szá­zalékos tervteljesítésnek fe­lel 'meg. A legnagyobb szál­líttató ezúttal is a Tiszamen- ti Vegyiművek volt, amely a tervezett 501 ezer tonna he­lyett 507 ezer tonna termé­ket adott fel. A Beton- és Vasbetonipari Művektől is 9 ezer tonnával több, tehát 95 ezer tonna betonelemet szál­lított el a MÁV. A félév alatt sem üzemál­lás, sem árutorlódás nem akadályozta a folyamatos szállítást. A vasutasok azon­ban, néha kocsihiánnyal küszködtek, mert a fuva­roztató vállalatok nem tud­ják időben kirakni, vagy megrakni a kocsikat. A má­sodik félévben a vállalatok­nak jobb munkaszervezéssel kellene enyhíteni a gondo­kon. A VOLÁN 7. SZ. VÁLLALAT szolnoki telephelyén a modern szerelőcsarnok diag­nosztikai során a túrára induló autóbusz fékpróbáját végzik. A modern műszer a legapróbb rendellenességet is jelzi Szakmuiskásbél mérnökök lesznek Harmincból hárman A három fiatalember a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat dolgozója. Szakmunkások, akik azt a bátor, de a napok múlásával egyre reá­lisabb tervet tűzték ki maguk elé, hogy mérnökök lesznek. Egy évvel ezelőtt a vállá- lat felhívással fordult azok- hog a 20—30 év közötti szak­munkásokhoz, akik nem ren­delkeznek érettségi bizonyít­vánnyal, akik a munkában becsületes helytállást tanú­sítottak, akik... és a felté­telek felsorolásának szinte se vége, se hossza. A követelmények első ros­táján harminc fiatal maradt fenn. A dolgok neheze azon­ban csak ezután következett. A pályaalkalmassági vizsga után a harminc jelentkező­ből csak öt maradt. Közü­lük egy családi okok, miatt hagyta abba a tanulást, a másik a követelményekkel nem tudott megbirkózni. Maradtak hárman. Velük találkoztam a Műszaki Egye­temen. Barkó József olaj­ipari szakmunkás, Virág Jó­zsef lakatos és Herczeg Já­nos szerelő több, mint tíz hónapja gyűrkőzik az egye­temi előkészítő anyagával. A foglalkozás szünetében beszélgetünk. Arcukon még látszik a matematika órák fárasztó nyoma, de lelkesek, és ami külön tiszteletre mél­tó, reálisan látják helyzetü­ket A válaszok mindegyike „ha”-val kezdődik. „Ha bí­rom még ezt az egy hónapot, ha matematikából javítani tudok, ha nem kap el az inf­luenza, mert egy hét kiesést már nem lehet pótolni...” és így tovább ... Tíz hónap sikeresen telt el az egyetemi előkészítőn, Sze­geden. A végzett munkát pontoz­zák. A tavalyi gyakorlat sze­rint aki a 10 hónapos előké­szítőn és a 2 hónapos inten­zív szakaszon 25 pontot ösz- sze tudott szedni, az beke­rült az egyetemre. A köve­telmény azóta növekedett. Jelenleg 30—35 pont kell a biztos felvételhez. Az olajosok, ahogy itt Is­merik őket, nem állnak rosz- szul. Barkó József 80 pont­jával országosan is az elsők között van, s két kollégájá­nál sincs baj, hisz az átlag­nál ők is jobbak. — öt év távoliét a csa­ládtól? — A lakásom Szegeden van, az egyetem, ahova jár­ni szeretnék, Miskolcon. Ügy beszéltük meg a feleségem­mel, hogy elcseréljük a la­kást, ha végzek, akkor pe­dig visszacseréljük oda, ahol éppen szükség lesz rám. — Nem vitás, hogy a fe­leségeknek legalább olyan nehéz lesz, mint nekünk. Megbeszéltük otthon, és azt mondta az asszony, ő vál­lalja — ez Virág Józsefné egyezsége. — Nekem a legkönnyebb, mert nőtlen vagyok — szól közbe Herczeg János huncut, magabiztos mosollyal, mint aki azt hiszi, ezzel lényeges előnyben van társaival szem­ben. A kisördög nem hagy nyu- 7 godni, és csak megkérdezem: — Mi lesz, ha nem sike­rül? Mit szólnak a munka­társak? ' — Szégyenkezni valónk nincs, mert mindhárman megtesszük, amit tudunk a felvételi érdekében. Az a tu­dástöbblet, amit eddig kap- . tunk, a miénk, ez már nem vész el. „Mutassátok meg!” — így indítottak bennünket. — a közös véleményt Virágh József fogalmazta meg. — A vezetők is biztatták? — Érdekes, hogy a közép- j vezetők egy része „mit akar­tok érettségi nélkül?” han­gulatot teremtett az üzem­ben. A felső vezetőink na­gyon mellettünk állnak és biztatnak bennünket — mondja Herczeg János. Nagyon kérnek, hogy ha‘> írok róluk, ki ne hagyjam dr. Vaskor András és dr. Ha­lász Tibor dícséretét, mert a szegedi egyetem két tanára — velük vannak Pesten is — szinte mindent megtesz a sikerért. — Mi a tervük, ha sikerül elvégezni az egyetemet? — Azt hiszem elég, ha azt mondom, emellett a könyör­telen 10 hónap mellett befe­jeztem a marxista—leninista egyetem utolsó évét. Her- czeggel mi párttagok va­gyunk, ő még munkásőr is. Tudjuk mit, miért teszünk. Azt sem felejtjük el, hogy ki biztosította ezt a lehető­séget. A célnak, amit kitűz­tek, úgy érzem, meg tudunk felelni. Azok közé tartozunk majd, akik soha nem felej­tik el, honnét indultak. De addig el is kell jutnunk — ijedt meg hirtelen saját sza­vaitól Virág József. Szili József Egy évvel a NEB vizsgálat után Nem javultak a szolgáltatások Jászfényszarun Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy a jászberényi Já­rási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a Jászság közsé­geiben tartott vizsgálatai so­rán megállapította: évek óta nem javultak a szolgáltatá­sok. Mind kevesebben dol­goznak a szolgáltató ipar­ban, kevés pénzt költenek fejlesztésére, csökken a szol­gáltatásokat vállaló kisipa­rosok száma. A vizsgált nagyközségek egyikében, Jászfényszarun különösen sok hiányosságra hívták fel a figyelmet a né­pi ellenőrök. Mi történt az­óta? Mit tettek a szolgálta­tások javításáért? Az egy évvel ezelőtti meg­állapítások ma is érvényesek. A gondok nem csökken­tek. Sőt! Az elmúlt egy év alatt mind­össze egy női fodrászüzletet nyitottak és a jászberényi Mű­szeripari Szövetkezet rádió- tévéjavító részleget helyezett ki Jászfényszaruba. A hétezer lakosú települé­sen mindössze egy borbély­műhely van, az is egysze­mélyes, nincs kozmetikus. Évek óta várat magára az üzemanyagtöltő állomás épí­tése. Hiányát Jászfényszarun háromszáz személygépkocsi-, 1500 motortulajdonos, ki tudja hány kismotoros és az átutazók tömege érzi. Sürgősen szükség lenne egy három kútfejes üzemanyagtöltő állo­másra. Létrehozása másfél millió forintba kerülne. Akkora összeg, amit a tanács egy­maga sem most, sem a kö­vetkező esztendőkben nem tud előteremteni. Mindeddig mégsem tudtak megállapod­ni az ÁFORT-tal és a helyi gazdasági szervekkel. Változatlanul sok a panasz a lakáskarbantartásra, -ja­vításra. a lakásépítésre. A Vegvesipari Szövetkezet négyfős karbantartó részlege nem tudja kielégíteni a köz­ség igényeit. Lassan egy éve, hogy- megtorpant a kisla­kás és a társasházépftés. Az építkezések eddigi ki­vitelezője a jászsági Tö- VÁLL volt. A társulást az idén felszámolták. Azóta az elkezdett építkezések folyta­tására, újabbak elkezdésére nem találtak kivitelezőt. A kereskedelmi ellátásban jelentkező gondok is arról árulkodnak, hogy Jászfény­szarun baj van a szolgálta­tásokkal. A nagyközségnek egy húsboltja van, szegé­nyes áruválasztékkal, zöld­ségüzlet viszont egy sincs. Igaz, készülnek a szolgálta­tóház, a zöldségbolt és egy régóta hiányolt könyvesbolt tervei. ígérik, hogy bővítik a férfifordász részleget, koz­metikai szalonnal egészítik ki a női fodrászatot. Készülnek a tervek, de túl ráérősen. Jogos a jászíényszaruiak elé­gedetlensége és kérdése: mi­ért áll egyhelyben esztendő­ről esztendőre a szolgáltatá­sok színvonala községük­ben? I. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom