Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-19 / 168. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 19. V * HAZÁNK TÁJAI Többszáz órás tfirelemjátók I középkori Ü SÍBfe^íSi Szalafő feledhetetlen. Bú­csúzóul még egyszer végig­járom a hét szert. Ekkor fe­dezem fel a Templomszerben a falu egyik legszebb házát. A háziasszonyt nagy mun­kában találom. De aztán le­teszi a meszelöt és szívesen eldiskurál. Mindaddig, míg jegyezni nem kezdem a sza­vait. — Jaj, hagyja, nem sze­retem én az ilyesmit. Túlzott szerénységre ^gya­nakszom, aztán az asszony megmondja az igazi okot. — Itt forgatták nemrég a Vörös Rekviem című filmet. A filmesek felforgatták a házat. Vártunk miattuk a tatarozással is. Átfestették a tetőt, azt mondták a század elején nem volt fehér pala. Igaz, lemosták, de már nem lett olyan szép a színe. És •—rt--- ' '' “x* cipőgyárban. Egyedül nevel­tem a lányomat. — Milyenek az őrségi em­berek? — Vendégszeretők. Túlsá­gosan is szívélyesek. Ka az ember rájuk nyitja az aj­tót, már hozzák az italt, a füstölt sonkát. Lehalkítja a hangját. — Unatkoznak, nincs sem­mi szórakozásuk, azért daj­kálják egymást. Engem ide­gesít, hogy mindig utánam kérdeznek. — Meg tudja szokni őket? — Már nem kell megszok­ni, Körmenden épült szép háromszobás családi házunk. Odaköltözünk és én leszek az örökös... Aztán Fejes Margit is po­harakat rak és pálinkával kínál. Örségiesen. Búcsúzóul ismét felteszem magamnak a kérdést: hát hogy is él az őrségi ember? Nehezen, kétségtelenül ne­hezebben, mint az Alföldön. Itt forgatták a Vörös Rekv iemet ígértek 2000 forintot. Har­mincöt napon belül küldik. Máig se adták meg. Így jár­tam én velük, kesereg sírva. — Más baj? — Nincs hála istennek. — A férje hol dolgozik? — Erőgépen a szövetke­zetben. — Mennyi a keresete? — Kétezerötszáz. Néha fel­megy háromig. — Hová járnak szóra­kozni? Megmosolyog. — Hova járnánk, művelő­dési ház nincs, a mozi az iskolában hetente egyszer. Már a templomba se igen járok. Elment a papunk, Őriből jön ki az ottani két­hetente egyszer. — Itt áll a szép papiak. — Igen, a postás lakik benne. A szomszédasszony a ka­puból kíváncsian figyeli az idegent. Amikor felé indu­lok, behúzódik a konyhába. — Honnan jött, tán’ a filmtől? — Szolnokról, az Alföld­ről. — Én is Szolnok megyei vagyok, mezőtúri, öt évvel ezelőtt a Szabad Földben ol­vastam egy hirdetést, hogy idős házaspár házvezetőnőt keres. Írtam, aztán eljöttek megnézni Vass Antalék. Meg­tetszettem, idefogadtak. — A fizetség? — ötszáz forint és teljes ellátás. De nem is az, ne­kem az Alföldről jönni kel-( lett. Elváltam a férjemtől,' aztán Martfűn dolgoztam a De itt, a határ mentén élők fölött is elforog az idő. Ha lassabban is, ha nyikorogva is pörög az idő kereke, azért az élet halad. Aki magáévá teszi az új életformát, az úgy élhet, mint Orbán La­jos, a házigazdám. Aki pe­dig mindkét kezével a múlt­ba kapaszkodik, szidhatja az istenverte szegénységet. De legelőbb is magát kell szid­nia. Nem lehat úgy szót vál­tani az őrségi emberekkel, hogy néhány mondat után szóba ne jönne a táj új bib­liája. Moldova Györgynek az „őrség panasza” című kö»y- ve. Szidják, bírálják, nehez­ményezik, hogy író kiadta benne szegénységüket or- szágnak, világnak. Igaz, ' a szerző a múltat írta a mába. De a könyv. — kő volt egy tó álló vizébe. És a gyűrűző hullámok önvizsgálatra, ön- eszmélésre késztetik az ott élőket. És ha ez volt Mol­dova szándéka, akkor ne­mes indulat hajtotta a meg­írásra. A könyvsiker ráterelte az ország figyelmét is a tájra, őriszentpéter és Ivánc kö­zött egy férfi integet az úton. Mellette kilencéves forma kislány. Stopposok. Megál­lók, felveszem őket. — Honnan, hová? — Körmendre megyünk. Juhász Ferenc vagyok, a Jászberényi Erősáramú Szak- középiskola tanára. A fele­ségemmel a külföldi út he­lyett választottuk az orszá­got. hTem bántuk meg. Két napra érekeztünk, de meg­hosszabbítottuk az itt-tartóz­kodást. Most hazamegyünk, de ha lejár a kollégiumi ügyelet, visszajövünk. Mert ezt a nyíltszívű népet, ezt a felejthetetlen tájat elég egyszer meglátni, hogy örök­re rabul ejtse az embert. Ma­tematikus vagyok, elméleti munkával is szeretnék fog­lalkozni. Már az is megfor­dult a fejünkben, hogy itt veszünk házat... — A legszebb emlék? — Az őriszentpéteri temp­lom. Kőbe formált Ó-Mária siralom. Siralom — de már nem az Őrségért. Palágyi Béla (VÉGE.) várlakék „étrendje’ Rendhagyó régészeti fel­adatra vállalkozott dr. Skof- lek István, Állami-díjas archeobotanikus. Tanítványai segítségével megkísérelte re­konstruálni a középkori Tata kertkultúráját, az ősi „ház­táji” konyhakertészetét. A kutató kollektíva a ta­tai várárok régészetileg már meghatározott korú kitöl­tésanyagát vetette tüzetes vizsgálat alá. Az egykori sáncrendszer Uulturrétegei- ben lefelé haladva, ,20 cen­timéterenként gyűjtöttek egy-eg y kilónyi anyagmin­tát, majd iszapolással sze­parálták az üledék szerves maradványait. A többszáz órás „türe­lemjáték” végül is igazolta a kutatók feltételezéseit. Be­bizonyosodott, hogy a vár­árok tőzegesedett kitöltés- anvaea jól konzerválta a különféle növényi magva­kat, termesrnai ddván/ouax. A gondos válogatás után Skoílek István nem keve­sebb, mint 63 növényfajtát határozott meg a XV—XVI. századi rétegekből. A fajta­lista alapján így nemcsak a hajdani várlakók „étrend­jét”, táplálkozási szokásait sikerült rögzíteni, de arra is következtetni lehetett, hogy az ősi Tatán fejlett kertészeti kultúra virágzott a középkor végefelé. Szép számmal akadt a magok és növény­maradványok között meggy, cseresznye, dió, szőlő, körte, szilva, különféle zöldségfaj­ta, gabonaféle és egyéb konyhakerti növény. A vizsgálatok során né­hány olyan növényíosszilin is előkerült, ami újdonságnak számít az archeobotanikai irodalomban. Ilyen például a várárok legidősebb réte­geiből napfényre bukkant szelídgesztenye, ami először került elő ebből a korból hazánk területén és Európá­ban is. Hasonló novum az ugyancsak várárok konzer­válta lopótök magja. Ez a növény ugyanis indiai-afri­kai eredetű, de magját ed­dig még egyetlen lelőhely­ről sem hozták felszínre a középkori rétegekből. fc Évente tízszer hoz termést Új paprika fajta A kertészeti kutató inté­zet többéves genetikai mun­kával új paprika fajtát ne­mesített ki. Az új hibrid előnye: nem csípős, húsos, nagytestű, s bővebb termést ad az eddig ismert papri­káknál, tízszer szüretelhet­nek róla évente. C-vitamin tartalma is rendkívül ma­gas, értágító hatású magas kapszaicin tartalma miatt pedig a gyógyszeripar is szí­vesen használja fel. WBg~ pp ■ WB­fögjg&lgg . Xr : ■ v 4* fs r- • ; ¥ i?'''$■* >*'* 'fif : . m UH IÍB9MM8U «<1 UK* gnUtt«®»"US* HK« «uhuk* *ui üsr is ni?« ints .. ,i&* JU\\\ UR* 9»mM Űjabb lakótelep épül'Pécsett a Szigeti út mentén, az egyetemi városrész mellett. Itt is megjelentek a pécsi kertvárosban már megkedvelt „tv-ablakos” erkélyű lakóházak Románia energiatermelésre használja fel az olajpalát Oravita mellett, a dél-bán­sági területen hamarosan megkezdik az első olajpalát hasznosító román hőerőmű építését. Most először hasz­nálják fel a Romániában nagy mennyiségben előfordu­ló olajpalát energianyerésre. Az oravitai erőmű kapacitá­sát 1000 megawattra becsü­lik, ez a vaskapui erőmű ro­mániai részének teljesítmé­nyével hasonlítható össze. Mivel az olajpala alacsony fűtőértékű, az erőmű üzemel­tetésére évi 12 millió tonna olajpalára lesz szükség, ugyanakkor évi 1 millió ton­na fűtőolaj- megtakarítást fog biztosítani. Környezetvé­delmi okokból az erőmű két, egyenként 280 méteres ké­ményt kap. A kémény csator­mába elektrosztikus szűrőket szerelnek be, amelyek visz- szatartják a pernye kereken 99 százalékát. E nagy erőmű felépítésé­vel Románia jelentős lépést tesz az alacsony fűtőértékű szilárd tüzelőanyagok fel- használásában, amelyekkel az ország nagy mennyiségben rendelkezik. Tilos a szőlőtelepítés 1977 végéig tilos az új sző­lők telepítése a közös piac kilenc országban. A meglévő szőlőterületek felújítására csak akkor kerülhet sor, ha ez minőségjavítást eredmé­nyez. A szőlőtelepítési tilal­mat az EGK brüsszeli bizott­sága javasolta a tagállamok­nak, mivel a közös piaci or­szágok hatalmas borfelesleg­gel rendelkeznek. Korábbi megállapodások alapján pél­dául az idén mintegy 10 mil­lió hektoliter borból kényte­lenek denaturált szeszt ké­szíteni ipari célokra — mi­közben a termelőknek a ki- lencek közös kasszájából vál­tozatlan felvásárlási árakat fizetnek. Az EGK bizottsága a fe­lesleg csökkentésére elhatá­rozta, hogy javasolja a sző­lőlé tartalmú üdítőitalok gyártását, s az eddiginél na­gyobb mértékben ösztönzi a termelőket borszőlő helyett csemegeszőlő termelésére. A túltermelést büntetni kíván­ják. Gazdasági ösztönzés Belorussziában Kísérletképpen újszerű gazdasági ösztönző rendszer bevezetését tervezi a szovjet kormány. A következő két év során a Belorusz SzSzK - ban új intézkedéseket pró­bálnak ki az építőipari hi­ányosságok leküzdése érde­kében. A belorussziai építőipari minisztériumot az új ren­delkezés értelmében széle­sebb hatáskörrel ruházzák fel. Ha egy beruházás nem készül el határidőre — a ki­vitelezőket szigorú bírsággal sújtják. Amennyiben azon­ban a létesítményt előbb si­kerül befejezni, a vállalkozók — az eredeti határidőig ter­jedően — 50 százalék erejé­ig részesednek az új kapaci­tásból származó nyereségből. A rendeletben nyomatéko­san utalpak arra, hogy az át­szervezés csak kísérleti jelle­gű. A kormányrendelet sze­rint a Belorusz Köztársaság­ban tanulmányozni fogják a kísérlet eredményeit, s erről jelentést terjesztenek a Szov­jetunió Minisztertanácsának. Japán járművek Kubának Teherautó és autóbusz al­vázak, alkatrészek és garázs­felszerelések eladásáról kö­tött két, összesen 30 millió dollár értékű 'megállapodást a Hino Motor Co. Kubával. A szállításokat az idén bo­nyolítják le. Ez eddig a leg­jelentősebb járműipari meg­állapodás a két ország kö­zött. Csökken Svájcban az idegen munkások száma Bernben bejelentették, hogy augusztus I-től kezdve az országban tartózkodó ide­gen munkások számára nem adnak ki új munkavállalási engedélyt. Az idénymunká­sok számát ugyanakkor 192 ezer főről 145 ezer főre csök­kentik. Az országban jelenleg tartózkodó több mint 1 mil­lió idegen személy számát is csökkentik. A svájci gazdasági helyzet romlása miatt idén több míint 60 ezer külföldi munkás — főként olasz — vesztette el munkahelyét és kényszerült elhagyni az országot. Hajráznak a kámai autógyár építői Döntő jelentőségű három hónapos időszak kezdődött a kámai autógyár építésének történetében. Ezalatt az idő­szak alatt kell a 40 ezer fő­nyi építőgárdának kulcsra­kész állapotba hozni az üze­mi épületeket, valamint a gyár fő szerelősorát is be kell fejezniük. A tervek szerint a jövő év­ben kezdi meg a termelést az autógyártó komplexum első szerelősora, amelyről évente 75 ezer teherautó és 115 ezer motor kerül le. Volvo teherautó Bulgáriának Tízéves műszaki együttmű­ködési megállapodás jött lét­re a svéd cég és a bolgár kormány között. A vállalat teherautók szállítása mellett részt fog venni Bulgária te­Kairóban bejelentették, hogy vasárnaptól kezdve ugyanolyan nagyságú hajók haladhatnak át a forgalom számára ismét megnyílt Szuezi-csatornán, mint 1967- előtt. Június 5-én, a Szuezi-csa- torna forgalmának újbóli megindulásakor csak 33- láb (10 méter) merülésű hajók áthaladását engedélyezték Július 20-tól 38 láb (11,5 mé­ter) merülésű hajók is igény­herautó és autóbusziparának korszerűsítésében. Tervbe vették, hogy Bulgária a kö­zeljövőben megkezdi mecha­nikus építőelemek gyártását a Volvo számára. Forgalom a Szuezi-csatornán v be vehetik a csatornát. A csatorna mélyítésén és szélesítésén állandóan dol­goznak, hogy decemberben 40 láb (12,1 m) merülésű hajók is igénybe vehessék a csator­nát. Június 5. óta 675 hajó ha­ladt át eddig a Szuezi-csator­nán. Egyiptomi becslések sze­rint a csatorna-illetékéből Egyiptom egy év alatt 450 millió dollár bevételhez juí majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom