Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1975. július 16. 4 HAZÁNK TÁJAI m. _________________ K öpnivaló vályog . 1. Sem- mirevló anyag. De sokszor elhangzott ez a két elnevezés, ha az őrségi ember a földekről beszélt. Pedig a hármas — magyar—osztrák— jugoszláv — határ mellett nem nélkülözték az ittlakók az állam gondoskodását. A hatvanas években nem kevesebb mint kétmilliárd forintot költöttek az őrségi földek feljavítására. Hogy mi volt a legnagyobb gond? Ezt egy geológus így magyaráz^ ta: — Hiába esik itt kétszer annyi eső, mint az Alföldön. A vályogról lefut a víz, nem köti meg a talaj a nitrogént, de a többi tápanyag is csak átfutó vendég. Ha az Őrségben nem esik minden héten legalább egyszer, nagy baj van! Nem leányálom itt a mezőgazdaság sem. Ezért is talált egymásba nehezebben a kéz. Sok még az egyéni gazda, őket a dúsgazdagság legendája lengi körül. Elnyúzott, munkába szakadt egyénit láttam, — de dúsgazdagot egyet sem. Legalábbis életformájában nem milliomos egyikük sem. A szövetkezetek laza szövésű közös gazdaságaiból nőnek majd ki a tsz-ek, — ez a jövő útja. És vannak, akik már a jövő útját járják. Az Egyesült őrség Termelőszövetkezet hat falu gond- ja-baját egyesíti. Őriszentpé- ter, Szalafő, Kondorfa, Ispánk, Nagyrákos és Szatta, földjein dübörögnek a szövetkezet erőgépei. — Nem mondhatom azt, hogy megmutatom a határt, mert talán hetekig járnánk a két-háromhektáros parcellákat — mondja Gömbös Kálmán növénytermesztési fő- ágazatvezető. De el kell hinnie, amit mondok. Savanyú, kötött erdei talaj a miénk. A vízrendezés, meszezés, egyszóval az őrségi program sokat javított a helyzetünkön, de a nagyüzemi mezőgazdálkodást úgy istenigazából csak most tanuljuk. A hét-nyolc mázsás holdankénti átlagtermés helyett a búza ma már harmincat fizet, és csak az tudja, hogy ez mit jelent, aki verejtékezett már itt a hegynek szaladó parcellákon. — Tehát ennyi búzát várnak az idén is? — Az időjárás mostoha volt. íev rekordtermésre nem számítunk. De azért a 25—28 mázsa most is meglesz. — Szép-szép, de ennyi embert eltartani ebből az itteni mértékkel tengernyinek számító búzából sem lehet... — Nézzen körül. Alig lát más színt, mint zöldet. Rét, legelő, fű. A fő profilunk most is az állattenyésztés. A szövetkezetünkben közel kétezer szarvasmarhát számolhatunk. Hogy még zöldebb legyen a határ, — ez a legfőbb gondunk. A réttel kell mostmár szót értenünk: öntözni, műtrágyázni, ez az előrelépés útja. — Mekkora szelet kenyeret ad a közös az embereknek? k — Kisebbet, mint az Alföldön. És tán’ nehezebb munkával. De segít a múlt. Valamikor az erdő mellett az istálló volt az őrségi ember „aranybányája”. A háztáji állattartást mi is támogatjuk. Minden erőnkkel. Talán az országban nincs még egy olyan közös gazdaság mint a miénk, ahol csak azért termelnének répát, hogy otthon a háztájiban meglegyen a lédús takarmány. Szántunk, vetünk a gépeinkkel a háztáji földeken is. Mondja, mit tehetünk még tagjainkért? — Most hát valóban „zöld a rét” az Őrségben? — Erről szó sincs. Tavaly 15 mázsa volt kukoricából az átlagtermés — hektáronként. Hogy miért? Ügy is mondhatnám a tandíjat fizettük. Rossz csíraképességű vetőmagot választottunk és nem a tájegységnek megfelelő vegyszert használtunk. De mit csináltunk volna, hiszen csak Aphatin 70-et lehetett kapni az AGROKER-nél. Ezt pedig másfél százalék humusztartalom alatt nem lehetne használni. Az egyik komponense meg is ölte a kukoricát. Persze volt már 30 mázsás átlagtermésünk is. — ön fiatal szakember. Az őrség szülötte. Azt mondják, a tanult emberek nem szoktak hazatérni. — Engem elzavarni sem lehetne. Anyámmal élek, legényember vagyok, két kistestvéremet nevelem, és nem panaszkodhatom. A gazdaság az egyesülések óta 6100 hektár, ebből 2400 a szántó. Ezen épp úgy élvezhetem a gazdálkodás örömét, mintha a sajátom lenne. Elégedett vagyok, — ha nem is a jelennel, azzal inkább, amilyen lesz az őrség. A múlt és a jövő az Őrségben fog kezet. A fiatal mezőgazdász véleményét rövidesen egy másik találkozás erősíti meg. Elzarándokolok a románkori őriszentpéteri templomhoz. Néhány tollvonással vázlatot készítek róla, amikor egy fiatal mérnök szólal meg a hátam mögött. — Ha van fantáziája, nézzen le a völgybe. A következő öt évben egy völgyzáró gátat építünk oda. Héthektáros víztükröt is rajzolhat a képre. Mire legközelebb erre jár, úgy is ott találja. Palágyi Béla (FOLYTATJUK) A múlt és a jövő ... Miről ismerszik meg a magyar M iről ismerszik meg az ember, ha magyar? A vetélkedésről! Azelőtt egy magyar ember miközben a nyerge alatt puhította a húst, hogy sírva vigadt, s olyanokat óbégatott, hogy az anyja viganóját, meg olyat is, hogy pacsirta ül a fán, merthogy az óbégató magyar ember jószerint soha nem is látott pacsirtát, mertha látott volna nem tévesztette volna azt össze a körúti pettyegető verébbel. Azelőtt. A magyar ember onnan ismerszik meg, hogy vetélkedik. Ki tud többet. Miről? Mindenről. Az üstökösök pályájáról és a pályák üstököseiről például. Az arab olajról vetélkedik a magyar ember és az Ő magyar Mária siralomból idéz, miközben vetélkedik. Kis hazámban aligha akad olyan állampolgár, aki ha már volt olyan szerencsés, hogy kilépjen a pólyából, ne lépett volna be a vetélkedők országot megmozgató táborába. És milyen izgalmasak ezek a vetélkedők! Ilyenek például: A riporter: A versenyző most látni fog valamit. Hogy mit fog látni, azt kell megmondania. Meg azt is, hogy mit lát, azt miért látja, miért úgy látja és miért ő látja, és miért nem a vetélkedő társa. Tessék nézni és látni. A vetélkedő: Amit látok az egy izé. Olyan izé, amit izél- getni lehet. Izére használják ezt az izét, ha jól izélem c dolgot... Riporter a zsürihöz: A zsűri 0-tól 10 pontig izélheti, azazhogy ítéheti a vetélkedj versenyző válaszát... A zsűri: Tizenegy pont! A riporter: De kérem, fiszSZOVJET FIATALOK A Komszomol Főiskolás a parlamentben Az OSZSZK legfiatalabb küldöttjének nemrég választották meg Nyikolaj Minyint, a Moszkvai Állami Pedagógiai Főiskola másodéves hallgatóját. Az új parlamenti küldött huszonhat éves. Szülei munkások. A főiskola előtt a hadseregben szolgált, ezt megelőzően lakatos volt. Három év múlva orosz nyelv- és irodalom szakos tanár lesz. A pedagógiai gyakorlat csak a felsőbb évfolyamokon kezdődik, ám Minyin csuknék minden szabad idejét az egyik iskolában tölti: segít a tanároknak a házi feladatok javításában, vitákat rendez a tanulóknak különböző témákról, hangversenyekre, moziba kíséri őket. Rendelkezik azzal az egyszerű emberi adottsággal, hogy képes megérteni másokat, megvan benne az az igény, hogy hasznos legyen az embereknek. Ezért bízták rá képviseletüket a moszkvai egyetemi hallgatók az OSZSZK legfelsőbb államhatalmi szervében, a Legfelsőbb Tanácsban. Ifjú komponisták Moszkvában, a Művészeti Dolgozók Székházában rendezték meg az egyik zeneiskola növendékhangversenyét, amelyen a gyermekek saját szerzeményeiket mutatták be a közönségnek. A rendhagyó koncert szereplői Tatjána Ro- gyinova zenetanár növendékei voltak. — Nem zeneszerzőket akarunk nevelni — szögezte le elöljáróban a zeneszerzés alapismereteit oktató tanárnő. — Csak az alkotókedvet szeretnénk felkelteni a gyermekekben. Hiszen minden szakmában szükség van gondolkodó, alkotásra kész, élénk fantáziájú emberekre. A gyerekek minden héten elhozzák szerzeményeiket, sokszor csak vázlatos formában, aztán együtt megvitatjuk, hogy érdemes-e tovább dolgozni a vázlaton, kipróbáljuk, milyen hangszeren szól legszebben a mű. A témákat az élet különböző élményei adják. Lena Puhova hatodikos például egy festmény hatására írta Masenyka című kis szerzeményét. Az ötödikes Szasa Balanov Vihar című kompozícióját az ihlette, hogy a fiúcska megismerkedett Mi- hajlovnak, a XIX. századi forradalmár költőnek a verseivel. A szovjet közoktatás nagy jelentőséget tulajdonít az esztétikai nevelésnek. Ez a kísérlet még valóban csak kísérlet, de a Szovjetunió mintegy 5 ezer zeneiskolájában tanuló csaknem 1 millió gyermek egész életére megszereti a zenét. telt zsűri, mondtam, hogy csak 10 pontig lehet! A zsűri: Akkor az egyest elhagyjuk... A riporter: Helyes. Értem. Akkor 0 pont! A vetélkedő boldogan el. Kaphatott volna mínusz 10 pontot is... Hát valahogy így. Üzemben és a televízió előtt, kul- turházban és a nászágyon: vetélkedünk. Ki mit tud. ki tud többet, ki szerez több pontot, ki tud bukfencezve Lermontovot idézni és Petőfit idézve gombot varrni így folyik nálunk, az egykori sírva vigató országban a nagy népi vetélkedő: ki tud többet? Mert ebből ismerszik meg a mai magyar. I Gyurkó Géza Az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetséget 1918. október 29-én hozták létre a Munkás-Paraszt Ifjúsági Szövetség Moszkvában rendezett I. össz-szövetségi kongresszusán. A Komszomol — a szovjet ifjúság társadalmi szervezete. Legfontosabb feladata: a nevelés. Egész tevékenységével arra törekszik, hogy tovább fejlessze a szovjet ifjúság aktivitását, kezdeményezőkészségét, és öntevékenységi törekvését. A Komszomol központi szerve — a Komszomol KB határozata alapján időszakonként összehívott kongresszus. Eddig összesen 17 komszomol-kongresszust tartottak. Az első kongresszust 1918-ban tartották meg, a XVII-et 1973-ban. A Komszomol III. kongresszusának munkájában 1920-ban részt vett Lenin is, aki történelmi jelentőségű beszédet mondott a Komszomol feladatairól. 1913-ban még csak 22 100 tagja volt a Komszomolnak, 1975-ben pedig már 35 millió! Minden harmadik komszo- molisla munkás. 17 millió komszomolista a kommunista munka élmunkása. A Komszomol soraiban több mint 2 millió a pedagógusok, a mérnökök, a kulturális dolgozók száma. Közel 200 komszomolista tagja van a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, vágyis az összes képviselők pgy- harmada. A helyi tanácsok idei tanácstagi választásán több mint 500 ezer komszomolis- tát választottak meg tanácstagnak, a tanácstagok mintegy 20 százalékát. Oktatás és ellenőrzés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, valamint a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsaiban, továbbá a helyi tanácsokban ifjúsági állandó bizottságok működnek. A Komszomol képviselői tagjai az ifjúság oktatásával A Szovjetunióban több mint 600 mezőgazdasági technikum van. Közülük 205 — szovhozban működik. Olyan középfokú szakoktatási intézmények ezek, melyeket az élenjáró termelési eredményeket elérő, korszerűen felszerelt gazdaságok mellett szerveztek. Észtországban a középfokú mezőgazdasági szakembereket a szovhozokban működő technikumokban képezik. Az ország északi részén, Janedában tanulnak a jöés nevelésével foglalkozó minisztériumok kollégiumainak. A Komszomol képviselői tagjai a Népi Ellenőrzési/Bi- zottságnak, amely a törvényesség és a közrend betartása fölött őrködő legfelsőbb szovjet társadalmi szerv. Fényszórók A Komszomol az egész ország területén megszervezte a saját komszomol-ellenőrzési rendszerét, az úgynevezett Komszomol-íényszóró-t, amelynek több mint 3 millió fiatal aktivista a tagja. Komszomol-fényszóró szervezetek az ország valamennyi vállalatánál, településén működnek. Legfontosabb szervei az őrszemeket magában egyesítő osztagok, valamint a különböző bizottságok és agi- tációs brigádok. Munkájuk fő célja: az üzemrész munkájának megjavítása, a munka kultúrájának és tudományos szervezésének növelése. Számos formája van a Komszomol aktív részvételének a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésében. Ezek egyike: az iparágak vagy nagy objektumok patronálása. 1975- ben a Komszomol 170 kiemelt össz-szövetségi szintű építkezést patronált. Az ifjúság termelésbe való aktív bevonásának másik formája az, amikor önkéntes alapon Komszomol-me- netlevéllel irányítják a fiatalokat a különböző építkezésekre. Az utóbbi 10 esztendő alatt a lenini Komszomol több mint 3 millió fiút és lányt irányított a fontosabb építkezésekre. A Komszomolnak számos oktatási intézménye, iskolája és tanfolyama működik, saját kiadója, klubjai, művelődési házai, üdülői, turista telepei vannak. A világ egyetlen ifjúsági szervezete sem rendelkezik olyan úttörőtáborokkal, mint az Ar- tek, Orljonok, Ifjú Gárda, amelyekben évente több százezer úttörő pihen. vendő agronómusok. A tanulmányok természetesen — mint minden technikumban — ingyenesek. A diákotthoni ellátásért pedig havonta 70 kopeket, vagyis 1 dollárnak megfelelő összeget fizetnek. Az agronémus diplomával együtt a fiatal mezőgazda- sági szakemberek olyan érettségi bizonyítványt is kapnak, mellyel az ország bármely felsőfokú oktatási intézményében folytathatják tanulmányaikat Technikum a szovhozban A janedai tecnikum épülete
