Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-02 / 153. szám

19T5. Jfllfc» I. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jövő a szakosíts'.! telepeké Állattenyésztés a mm "— " “ ‘ “ (1.) Uj üzemrésszel bűvölt a törökszentmiklósi Háziipari Szövetkezet Képűnkön: a központi varró da Közismert, hogy az utóbbi évtizedben a szántóföldi nö­vénytermelésben dinamikus fejlődés következett be, amely alapvetően járult hoz­zá az egész mezőgazdaság gyors ütemű előrehaladásá­hoz. Az elmúlt három-négy évre különösen jellemző volt a növénytermeszxés ugrás-* szerű növekedése az iparSze- rű termelés bevezetése ered­ményeképpen. Ezt az üterr/,et nem követte az állattenyésztés általános fejlődése, bár a sertés és baromfihús termelés fokoza­tosan növekedett és az utób­bi években lényegesen jobb ellátást tett lehetővé, mint előtt'fi bármikor. A lemara­dj okai között sok tényezőt lesietne említeni, ezek rész­letes kifejtése e cikk kereté­ben nem lehetséges, ezért ■csak néhányat említek: — Az állattenyésztésben a korszerű nagyüzemi követel­ményekhez igazodó biológiai alapok megteremtése (tipi­zált törzsállományok kiala­kítása) sokkal több időt vesz igénybe, mint a növényter­melésben. — A műszáki technológiai feltételek megteremtése lé­nyegesen nagyobb beruházá­si összegeket igényel. — Kevesebb tapasztalattal rendelkezünk a fajtának és szakosítási iránynak megfe­lelő — gazdaságosan üzemel­tethető — tartástechnológi­ák kialakítása terén. — A takrmánytermelés és állattenyésztés az üzemeken belül még nem képez szoros egységet, a takarmányterme­lés nincs alárendelve az ál­lattenyésztésnek, mivel rész­ben árutermelési célokat is szolgál (kukorica, lucerna­liszt stb.) — Az állattenyésztés át­fogó — reális alapokon nyugvó — közgazdasági ér­tékelése még nem vált álta­lános nagyüzemi gyakorlattá. — Az állattenyésztési ága­zatokban kedvezőtlenebb a szakember- és szakmunkás­ellátottság, mint a növény- termelésben (a tehenészeti telepen a szakképzettségnél­küliek aránya 39,6ü/0 , a ser­téstelepeken 36 %.) Mindezek és más tényezők vezettek oda, hogy a mező- gazdasági termelőszövetke­zetekben az állattartó tele­pek kihasználása nem kielé­gítő, s ezért az ágazat jöve­delmezősége is alacsonyabb az indokoltnál. A szarvasmarhalelepek A megye termelőszövetke­zeteiben az elmúlt évben a szarvasmarhatelepek kapaci­tás kihasználása 88,8 száza­lék volt, ezen belül a-tehén- férőhelyek kihasználása 91,7 százalék. Ezeken a mutató­kon belül az egyes területe­ket figylelembe véve nagy szóródás tapasztalható. Amíg Kisújszálláson, Mezőtúron 90 százalék feletti a kihasznált­A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat jászberényi körzeti üzeme felkészült a betakarításra. A jászsági termelőszövet­kezetek elkezdték már az őszi árpa betakarítását. Ezt követi majd — az időjárás­tól függően — a korai búza és a tavaszi árpa aratása. A termény fogadására a gabo­nafelvásárló vállalat dolgo­zói már április elején el­kezdték a felkészülést. Az előkészületek során figye­lembe vették, hogy minden eddiginél több terményt vesznek át az idén a terme­lőszövetkezetektől és az ál­lami gazdaságoktól. Az idejében elkezdett munka eredménye, hogy ed­dig már 5 ezer 200 vagon sá^, addig Jászberényben és a tiszafüredi járásban csak 72 százalék, a kunszentmártoni járásban 76 százalék. Az üzemekben a tehénál­lománynak mindössze 23,5 százaléka van szakosított te­lepen. Nagy többségük a ha­gyományos, szétszórt, 100— 150 férőhelyes, korszerűtlen telepeken. A telepek korszerűsítése számos üzemben elmaradt, s a 10—15 éve épült istállók­ban a munka termelékeny­sége rendkívül alacsony. A 15 új szakosított tehenészeti telep is igen sokféle megol­dással készült, többségükben zárt, kötött tartásrendszerű- ek, nagy élőmunka-igénnyel. Építésük, benépesítésük el­húzódott, és ezért a fajlagos tejtermelés — 2300 liter — a szaktelepeken sem haladja meg a korszerűtlen telepek átagát, holott az egy tehén­re jutó beruházási költség megközelítette a 40 000 fo­rintot. Lényegében ezek a telepek sem hozzák néhány kivételtől eltekintve az ága­zattól elvárt legalább 8 szá­zalékos jövedelmezőséget. A telepek specializált ter­melésre kevésbé alkalmasak. Ennek ellenére, ahol megfe­lelő a tenyésztői munka, a gondozás és takarmányozás a megye átlagait lényegesen meghaladó — tehenenként 500—1000 literrel több ter­melést érnek el, ilyenek pél­dául Jászapáti, Tiszaföldvár, Tószeg, Tiszafüred, a karca­gi Május 1., a jászberényi Kossuth tsz telepei. Sertéstelepek A sertéstartó létesítmények kihasználtsága 92,9 százalék, ebből a kocaférőhelyé 134,9 százalék. Mint látható a ko­caférőhelyek kihasználtsága a gazdaságos üzemeltetés szempontjából kívánatos 200 százalékos kihasználtságtól messze elmarad. A területi szóródás itt is igen nagy. Amíg Jászberényben, Török- szentmiklóson, a szolnoki já­rásban és Túrkevén a ki­használtság mértéke 180 szá­zalék körül van, addig Szol­nokon, a tiszafüredi járásban Mezőtúron és a kunszent­mártoni járásban 150 száza­lékot sem éri el. A megépült 16 szakosított sertéstelep ki­vételével a telpekre a kor­szerűtlenség jellemző. A nem szaktelepen a fiazta- tók 10, a hizlaló épületek 20 százaléka felel meg csak — a rekonstrukciók elmaradása miatt — a korszerű, nagy­üzemi tartási követelmé­nyeknek, holott a fiaztatók- nak 76,2, a hízóférőhelyek­nek 58,1 százaléka hagyomá­nyos telepeken van. Ezeken magas a megbetegedett, el­hullott állatok aránya, a malacoknál eféri a 15 %-ot, gyenge á súlygyarapodás, rossz a takarmánykihaszná- Űás. Ahol a telepek rekon­strukciója megtörtént, vagy befogadására alkalmas rak­tár várja a termést. Mintegy 600 vagon tavalyi búza van még a raktárban. Rövidesen ezek a tárolók is kiürülnek, hiszen naponta 35—40 vagon búzát szállítanak ki export­ra. A vállalat az idén 6 ezer 500 vagon termény felvásár­lására kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel, 500 vagonra az állami gazdaság­gal. A jó terméskilátásokat igazolja, hogy a gazdaságok a leszerződött mennyiségen felül további 350 vagon ga­bonát szállítanak be a válla­lat raktáraiba. A felvásárolt gabona jelentős részének — 1200 vagonnak — tárolásá­ról a termelőszövetkezetek maguk gondoskodnak. új telep épült és megfelelő a tenyésztői, gondozói mun­ka, ott viszont jó az ágazat gazdaságossága is, például Jászapátiban, Kunhegyesen, Zagyvarékason, a karcagi Május 1. Tsz-ben, Tiszaföld- váron, Abádszalókon stb. A juh-ágazat és a baromiitenyésziés A megye termelőszövetke­zeteiben a juhtenyésztési ágazat színvonala a legked­vezőtlenebb. Meg kell je­gyezni, hogy ebben az ága­zatban a gazdasági ösztönzők sem eléggé serkentettek a te­nyésztés színvonalának ja­vítására. A juh-férőhelyek­nek mintegy fele 60 százalék feletti elhasználódású. A lé­tesítménynek mintegy 80 szá­zaléka megfelelő vízzel, 75 százaléka villannyal nincs ellátva. Szakosított telep az ágazatban nincs, de még a meglévő épületek karbantar­tására sem sok gondct fordí­tanak a tsz-ek. A férőhely kihasználtsága 90,2 százalék. Ezt meghaladó érték csak Karcagon, Túrkevén és a kunszentmártoni járásban alakult ki. A korszerű juhte­nyésztés irányában tesznek erőfeszítést Nagyivánban, Besenyszögön és Karcagon. A szakosodás terén a leg­nagyobb előrehaladás a ba­romfitenyésztésben történt. A törzstartó termelőszövetkeze­tekben a férőhelyek 85 szá­zaléka korszerű. A tojást előállító telepek, valamint a csibehizlaló épületek kihasz­náltsága százszázalékos. A legnagyobb árutojást előállí­tó gazdaságunk a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet, ahol az évi tojástermelés meghaladja a 20 millió da­rabot. Törzs-kacsatartás egy telepen van, ahol a megyei igényeket is meghaladja a napos kacsa előállítása. A megyében több mint 50 mil­lió húscsirkét állítanak elő évente, ebből két tsz 2,5 millió darabot. Ma és a következő évek­ben a legfontosabb feladat az állattenyésztésben a „rend-csinálás”, a személyi és műszaki feltételek javítá­sa, a szakosodás, s a magas színvonalú takarmánygazdál­kodás. A gazdaságosabb ter­melés szükségessége felveti a pótlólagos beruházások, a folyamatos korszerűsítések igényét. ' A vázolt fogyaté­kosságok ellenére a magas­fokú termelési fegyelem, a szervezettség, a szakképzett­ség, növelése és az üzemi ve­zetők részéről megfelelő fi­gyelem kérdése, hogy a ter­melési színvonal javuljon, az állattenyésztésben. Csorna János MTVB osztályvezető (KÖVETKEZIK: Állatte­nyésztés a megye állami gazdaságaiban) A gabonafelvásárló válla­lat gondosan előkészítette a termés átvételét. A jászbe­rényi 2 ezer vagonos silónál éjjel-nappal készenlétben állnak majd. A jászberényi körzeti üzemhez a jászapáti, a jász­árokszállási és a jászkiséri telephelyhez tartozó átvevő­helyeken mindennap — szombaton és vasárnap is — dolgoznak. Nagy gonddal és bizako­dással készültek a gabona szárításra és tisztításra. A . szárítóberendezések az ala­pos karbantartás után üzem­képes állapotban ■ várják, hogy elvégezzék a gazdasá­gos tároláshoz szükséges ga- bonaszárítást. A törökszentmiklósi Házi­ipari Szövetkezetben dolgozó harminc asszonynak és lány­nak ma már csak rossz em­lék az a túlzsúfoltság, amely­ben egy évvel ezelőtt még dolgoztak. Tavaly júniusban ugyanis átadták azt a 130 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot, amely 626 ezer forint költséggel épült a szövetkezet udvarán. Azóta tágas, világos, tiszta helyen, ideális munkakörülmények között dolgoznak a szabászok, a varrónők. A HISZÖV vezetői még az átadáskor ígéretet tettek, hogy az udvari részen tovább bővítik az új üzemcsarnokot. Az ígéretet valóra váltották, és július elsejére elkészült a közel száz négyzetméter alap- területű újabb üzemrész, Egészségügyi dolgozókat tünlettek ki Tegnap az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének központjában ün­nepséget rendeztek a nagy magyar orvostudós, Semmel­weis Ignác születésének évfordulója alkalmából. Az ünnepélyes eseményen az elnökségben foglalt he­lyet Óvári Miklós, a Po­litikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára is. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter köszöntötte a példamutató hivatástudat­tal tevékenykedő egészség- ügyi dolgozókat, s átnyúj­totta a kitüntetéseket. A Szolnok megyeiek közül dr. Galaczi András Tiszafü­red körzeti orvosa kapta meg a Kiváló Orvos kitüntetést. Dr. Helf Lászlót, a Szolnok megyei Tüdőbeteggondozó Intézet főorvosát és Szőnyi Gyufát, a jászberényi Onko­lógiái Intézet vezető főorvo­sát Érdemes Orvos kitüntetés­sel jütalmazták. Varga Judit szolnoki gyógyszerész mun­kájáért Érdemes Gyógysze­rész kitüntetést kapott, Haj­dú Györgyné pedig, a Szol­nok megyei Tüdőbeteggyógy­intézet ápolónője az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója ki­tüntetést vette át tegnap Bu­dapesten. A Semmelweis évforduló alkalmából megyeszerte ün­nepségeket rendeztek az egészségügyi dolgozók tiszte­letére. Jászkiséren dr. Juhász László körzeti főorvos vette át az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Fegy- verneken dr. Bállá György körzeti orvos lett az Egész­ségügy Kiváló Dolgozója. A karcagi kórházban rendezett ünnepségen kapta meg az Egészségügy Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést dr. Papp Ágnes főorvos és dr. Fekete Emília körzeti orvos. amelyben a raktár és a szoci­ális helyiségek kaptak helyet. Számítások szerint a két új üzemcsarnok lehetővé te­szi, hogy évenként kétmillió forinttal növekedjék a terme­lés. A szövetkezet fő terméke a konfekció, valamint az ágy­nemű és a hálóing készítése. A termékeikből jelentős mennyiséget exportálnak. A Szovjetunióba például tavaly 90 ezer, az idén már 6 millió forint értékű lánykaruhát szállítanak. A többi terméket elsősorban a debreceni Textil Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatának küldik, onnan kerül a megye üzletei­be. A szövetkezet termelési terve a tavalyi 11 millió fo­rinttal szemben az idén 14 millió. Termékeik nemcsak a A számítógép pillanatok alatt megoldja a legbonyolul­tabb műveleteket is, ha a hoz­zá szükséges lyukkártyákat, mágneses szalagokat pillana­tok alatt előkerítik. Képzel­jük el, milyen groteszk és el­lentmondásos dolog, ha hosz- szabb^ ideig kell keresgélni, kotorászni a mágneses szala­gok vagy a lyukkártyák kö­zött, holott egy bonyolult sokismeretes differenciál egyenletet a számítógép má­sodpercek alatt megold. Mindebből és a modern tech- nika-diktálta feltételekből következik, hogy az adattáro­ló rendszereknek ugyanolyan korszerűnek kell lenniük, mint a számítógépeknek. Ezt ismerték fel a Fémfel­dolgozó Szövetkezetben, s égy nyugati licenc alapján így kezdték el gyártani a szö­vetkezet mezőtúri telepén az adat- és információtároló be­rendezéseket. Érdekességük, hogy több millió karton, lyukkártya vagy különféle dosszié tárolására alkalma­sak. Egy gombnyomás és a páter noszterként mozgó tál­cák közül a kiválasztott meg­áll a kezelőpult előtt. Itt már csak a dobozokból kell ki­emelni a szükséges kartont. A megvásárolt licencet a szövetkezet szakemberei bizonyos mértékig átala­kították. Biztonsági okokból a be­rendezést fotócellával látták el, sót az elektromos irányí­tórendszert is átdolgozták, így a gép memóriaegységei gondoskodnak arról, hogy a legrövidebb idő alatt kerül­jön a lyukkártya vagy a kar­ton a kezelőpulthoz. A gép helyszükséglete ki­csi, a keletje nagy. A szocia­központban készülnek. A kör­nyező községekben csaknem százötven nőt foglalkoztatnak bedolgozóként. Békési Lajos főkönyvelő el­mondta, hogy a munka ter­melékenységének további nö­velésére 50 ezer forintért egy nagy szabászgépet vásároltak. Az anyagok szállítására 108 ezer forintért új Barkas tí­pusú gépkocsit vettek. Az idén az üzemcsarnokba 260 ezer forint költséggel besze­relik a központi fűtést, amelyhez a HISZÖV 150 ezer forint támogatást adott. A szövetkezet dolgozói nemcsak kapnak, adnak is, önként, a városnak. Nemrég kommunista szombatot tar­tottak. Társadalmi munkában eddig 2643 órát dolgoztak. lista országok közül csak itt, Mezőtúron gyártanak ilyen berendezéseket. Az első meg­rendelők között volt a Bel­ügyminisztérium (a tv-ben is láthattuk, ilyen adattárolókba rendszerezik a bűnözők nyil­vántartási lapjait.) De a termék külföldön is népszerű, Lengyelország­ban például az útlevél­kartonokat gyűjtötték ilyen adattárolókba. A vásárlók sora hosszú — közöttük van az SZTK, az Állami Biztosító és nemso­kára a leningrádi Lenin Könyvtárba is szállítanak ilyen gépeket. Tulajdonkép­pen ~ minden vállalatnak, gyárnak — s különösen a sok adminisztrációval dolgozó hi­vataloknak — érdemes lenne megvásárolni a különböző tá­rolók valamelyik típusát, mert ezzel tényleg megszűnik a sok aktatologatás, megszűn­nek a porosodó iratcsomók, s gyorsabb az ügyintézés is. A szövetkezet mezőtúri te- ieo'ről a tavalyi év első fe­lében mintegy 54.6 millió fo­rint értékű készáru került ki, ez a szám az idén mintegy 10 millióval nagyobb. S ebben nemcsak az adattárolók, ha­nem a telepen készülő elek­tromos boylerek, grillsütők, a komplett bisztró- és bárbe­rendezések is benne vannak. Az utóbbiakból például most szállítanak ki ötöt a Szovjet­unióba. S ha'valaki eljut a moszkvai olimpiára, akkor a pár év múlva felépülő biszt­rókban elfogyaszthat egy grillcsirkét, amelyet a mező­túri telepen készült sütőben sütöttek, s kényelmesen meg­pihenhet az ugyanitt gyártott asztalok mellett. E. J. Jászberényben Több mint hétezer vagon termény felvásárlására kötöttek szerződést Nincs porosodó akta Adattárolók Mezőtúron

Next

/
Oldalképek
Tartalom