Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-01 / 127. szám

© SZOLNOK MEGTEL NÉPLAP 1975. június 1. A Hazafias Népfront képviselőjelöltjei Somogy megye Új otthonba költözhetnek Ezer új lakás, ötezer igénylő Szolnokon Folytatás az'5. oldaltól) 1. Kaposvár Szigeti István mezőgazda- sági munkás, nyugdíjas. 2. Kaposvár Kosztolánczi Jánosné mun­kás, a Kaposvári Ruhagyár varrónője. 3. Kaposvár Dr. Guba Sándor mérnök, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. 4. Kaposvár Horváth László mezőgaz­dasági munkás, a nagybajo­mi Lenin Tsz elnöke. 5. Tab Sári János bognár, a ná- gocsi Űj Élet Tsz tagja. 6. Siófok Fecser Miklós mezőgazda- sági mérnök, a Siófoki Kő- olajvezeték Vállalatának igazgatóhelyettes főmérnöke. Klabuzai Miklós mezőgaz­dasági mérnök, a siófoki Egyetértés Tsz elnöke. 7. Balatonboglár Klenovics Imre mezőgaz­dasági munkáé, a Szakszer­vezetek Somogy Megyei Ta­nácsának vezető titkára. 8. Fonyód 1 Dr. Szokola Károlyné me­zőgazdasági munkás, a So­mogy megyei Tanács fonyódi Továbbképző Intézetének igazgatója. 9. Marcali Fehér Zsuzsanna munkás, a Mechanikai Művek mar­cali gyáregységének terme­lésirányítója. 10. Csurgó Radnóti László kisiparos, a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet elnöke. 11. Nagyatád Noé Imréné munkás, a Nagyatádi Konzervgyár mun­kása. ■ Simon Ernőné mezőgazda- sági munkás, a Nagyatádi Cérnagyár munkása. 12. Barcs Losonczi Pál mezőgazda- sági munkás, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. 13. Jászladány Borics László munkás, a jászjákóhalmi Béke Tsz gépszerelője. 14. Jászárokszállás Legény Bélánc munkás, s 1. Szfkszárd Péter János tisztviselő, nyugdíjas, az országgyűlés » alelnöke. 2. Tolna *■ Bolvári Józscfné munkás, a Magyar Selyemfonóipari Vállalat -tolnai gyáregységé­nek igazgatója. 3. Bátaszék Fülöp László mezőgazda- sági mérnök, a bátai Novem­ber 7. Tsz elnöke. 4. Bonyhád Daradics Ferenc munkás, az MSZMP bonyhádi járási bizottságának első titkára. 5. Dombóvár * 'K. Papp József munkás, az MSZMP Tolna megyei Bi­zottságának első titkára. Hűtőgépgyár hűtő és klíma- technikai gyára. íj ászárokszál­lási üzemének betanított munkása. 15. Jászberény Gorjanc Ignác munkás, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója. 6. Tamási Szász! Gábor tanár, a ta­mási Gőgös Ignác Gimnázi­um igazgatóhelyettese. 7. Simontornya Csapó Jánosné technikus, a Simontornyai Bőrgyár üzemvezetője. 8. Dunaföldvár Orlovácz György tanár, a nagydorogi Általános Iskola tanára. Szászvári Lajos munkás, a dunafoldván ÁFÉSZ üzem­vezetője. 9. Paks Dániel Mária technikus, a Paksi Konzervgyár főműve­zetője^ Tarr Istvánnc munkás, a Paksi Konzervgyár laboráns szakmunkása. A napokban véglegesen el­dőlt, kik költözhetnek új la­kásba Szolnokon. — Értesít­jük, hogy lakáskérését 1975- ben teljesíthetjük, kérjük ek­kor és ekkor, keresse fel a szolnoki Városi Tanács V. B. igazgatási osztályát, hogy a részleteket megbeszélhessük. — Ez volt a levél lényege, amellyel néhány napja közel ötszáz címzetthez kopogtatott be a postás. Milyen szempontok alap­ján, és kik döntötték el Szol­nok új lakásbérlőinek, lakás­tulajdonosainak névsorát, er­ről beszélgetünk dr. Pápai Miklóssal, az igazgatási osz­tály megbízott vezetőjével. — A lakásügyi társadalmi bizottság és az igazgatási osz­tály féléves előkészítő mun­kája előzte meg a névjegyzék tervezet összeállítását. — Nem elég megbízható a számítógép, amely a bekódolt adatok alapján eldönti a sor­rendet? Nem lehetett csak meghúzni a vonalat az adott sorszám után? — Lehet, hogy valamikor ilyen egyszerű lesz, egyelőre azonban... De nézzük sorjá­ban. Bárki beadhat lakáskér­vényt, csak az igénylőlap 52 kérdésére kell válaszolnia. Milyen körülmények között lakik, hol dolgozik, hány gyermeke van, mennyi a csa­lád egy főre jutó jövedelme, törzsgárda tag-e, van-e ki­tüntetése? és így tovább. A válaszokat egységes rendszer alapján pontoztuk, betáplál­tuk a gépbe. A válaszokat azonban az igénylőlap kitöl­tésekor nem ellenőrizzük. A magyarázata kézenfekvő. Mi­re lakást kaphat, megváltoz­hatnak a körülményei. Igaz, a változást be kellene jelen­teni, de kevesen teszik meg. Még akkor sem jelentkeznek, ha értékes pontokat szerez­hetnek. Egy példa. Az idén 57 igénylő .kaphatott bérla­kást. De a számítógéppel ki­dolgozott listán a 100. igény­lőnél húztuk meg a vonalat. Az osztály dolgozói és a la­kásügyi bizottság tagjai mind a száz családnál helyszíni szemlét tartottak. Ekkor el­lenőrizték, hogy az igénylő lapra írt válaszok megfelel­nek-e a valóságnak. A szán­dékos megtévesztés automa­tikus kizárást jelent, lega­lábbis erre az évre. Tehát vé­gül is a társadalmi bizottság döntötte el, — a számítógép felállította sorrend és a helyszínelés tapasztalatai alapján — hogy a száz csa­lád közül melyek kapják meg az ötvenhét lakást — A kiindulópont tehát mindenképpen a gép által ki­mutatott sorrend. Mennyire tökéletes és reális „a pont­rendszer, amely alapján be­sorol a gép? — A gép nem téved, nem mérlegel. Enrlyiben objektív. Az 1971-ben kidolgozott pont- rendszer azonban már korri­gálásra, finomításra szorul. Különösen a lakásigénvlés évének értékelésében. Min­den esztendőben két ponttal növekszik ez a pontszám. Te­hát egy 1960-as igénylés ma 30 pontot jelent. Kevés. Egy 15 esztendős lakáskérvényt úgy kellene pontozni, hogy az elsők közé kerülhessen. — A nagycsaládosok, a fia­talok lakásigénye, a munkás- lakás-akciók hogyan befolyá­solták az elosztást? — 1973. december 31-ig 182 sokgyermekes család kért la­kást vagy minőségi cserét. Közülük százégy családnak az idén teljesítjük a kérését. Akik szövetkezeti vagy OTP- L.kást kértek, valamennyien megkapják. Csak a tanácsi bérlakásokkal maradunk adó­sak. Az ok kézenfekvő. 142 állami lakás épül az idén, (a pályaudvar környéki íves házban) amelynek több mint fele egyszobás. A 142 állami lakásból 57-ét kaptak a la­kásigénylők (40 százaléka a fiataloké, 60 százaléka a mun­kásoké, köztük 35 nagycsap ládosé). A minőségi cserére szánt 30 lakásból 20 jutott a sokgyermekeseknek. A többi lakásba a szanált és életve­szélyes házak lakói költözhet­nek, 14 lakást pedig három­szoros bérlőkijelölési joggal a vállalatok vásárolhattak meg. — Hányán várnak még bérlakásra? — Több mint ezren. — Hogyan alakult a legke­resettebb és legolcsóbb taná­csi értékesítésű szövetkezeti lakások elosztása? — Az idén 304 szövetkezeti lakásba költözhetnek be a szolnokiak. A közel kétezer igénylő közül 205 került a névjegyzékre, 60 lakás a ki­sajátított és az életveszélyes ,házak lakóié, és 30-at kaptak a vállalatok, 9-cel pedig a megyei illetve a városi ta­nács végrehajtó bizottsága rendelkezik. — Ma az OTP-tár$asházak lakásai a legdrágábbak, heg­kevesebb, 60—70 ezer forintot kell beköltözés előtt fizetni. ■ Hányán kértek és hányán kaptak az idén OTP-lakásí? — Az igénylők száma 753, s közülük 104-en jutnak eb­ben az évben OTP-lakáshoz. — Csak ennyi épül? — Nem, 323, de ebből 100 a munkáslakásépítési akció keretében talált gazdára. Minden kérést teljesíthettünk. Nagyon jó példákat sorolhat­nék. A Vegyiművek például 35, a Cukorgyár 18, a Szolno­ki, MEZŐGÉP 21 dolgozójá­nak ad lakásvásárláshoz tá­mogatást. Ami azt jelenti, hogy a szociális kedvezmény és a 40—70 ezer forintig ter­jedő állami dotáció levonása után a vállalat a íakás árá­nak 20 százalékát, a dolgozó pedig 10 százalékát fizeti. Az OTP-lakások elosztásából a fiatalok sen} maradtak ki. A KISZ 30 lakást kapott. A töb-. bi a szanáltaké és a vállala­toké. — Hogyan? A vállalat, is vehet OTP-lakást? — Nem. A vállalat csak a bérlőkijelölés jogát vásárol­ja meg. Az adott vállalat dol­gozójának épp úgy be kell fi­zetnie a 70 vagy 80 ezer fo­rintos beugrót, mint bárki másnak, aki OTP-lakást igé­nyelt és kapott. — Nem volt szó eddig a MÉSZÖV által szervezett la­kásszövetkezetekről. — A tervek szerint 250— 300 lakást építenek az idén a szövetkezeti társulások. Számok, százalékok, ame­lyekkel ezekben a napokban szívesen osztanak, szoroznak, a lakásjegyzéken szereplők. Vissza vpnhatatlanul eldőlt, 1975-ben új lakásba kik köl­tözhetnek. . A névjegyzéktervezetet áp­rilis 14-től május 14-ig a szolnoki Városi Tanács elő­csarnokában bárki megnéz­hette, panasszal, kifogással élhetett, vagy azért, mert ki­maradt, vagy azért, mert bér­lakást kért és mást kapott. Egy hónap alatt mindössze 7 észrevétel érkezett. A körül­tekintő előkészítés s a 13 ta­gú társadalmi bizottság lel­kiismeretes munkájának eredménye, hogy elfogadták, egyetértettek a szolnokiak az idei lakáselosztással. ■ A nagycsaládokkal, KISZ- fiatalokkal, szanált házak la­kóival, a vállalat által támo­gatott dolgozókkal együtt több mint ezren költöznek az idén új állami, szövetkezeti, OTP- vagy MESZÖV-lakás- ba Szolnokon. Köztük a kisa­játított házak lakóinak száma a legkevesebb. Ez az első esz­tendő, amikor bontásokkal nem termelődött újra lakás­hiány. Igaz, a lakásigénylők tábora mégsem csökkent. Még mindig ötezeren várnak a megyeszékhelyen lakásra. Miért? Évről évre nagyobb a bevándorlók száma. Vonzóbb lett a város, egyre többen szeretnének itt letelepedni. Kovács Ratafia # Szafiolcs-Szalsnár megye 1. Nyíregyháza Jcszenszki Gábor munkás, a Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat la­katosa. t 2. Nyíregyháza Biszku Béla munkás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. 3. Tiszavasvári Hosszú László mezőgaz­dasági mérnök, a Tiszalöki Állami Gazdaság igazgatója. 4. Űjfehértó Dr. Pethő Ferenc mező- gazdasági mérnök, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kola főigazgató-helyettese. 5. Gávavencsellő Rubóezki Istvánné munkás, az Ibrányi Takarékszövetke­zet elnöke. Virányi Istvánné munkás, az gávavencsellői Cipész Ktsz ci pőfelsőrész-készítője. 6. Nagyhalász Szabó Béla mezőgazdasági üzemmérnök, a demecseri Kossuth Tsz elnöke. 7. Baktalórántháza Sviridov Istvánné mező­gazdasági munkás, a bakta- lórántházi ÁFÉSZ igazgató­ságának elnöke. 8. Nagykálló Balogh Katalin tanár, a nagykállói 2. sz. Általános Iskola tanára. 9. Nyírbéltek Palóczi Lajosné mezőgaz­dasági üzemmérnök, a nyír- bogáti Rákóczi Tsz főállatte­nyésztője. 10. Nyírbátor Kovács Lajos technikus, a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori üzemegységének vezetője. Sőrés István munkás, a Növényolajipari Vállalat nyírbátori üzemének műve­11. Mátészalka Mező Istvánné munkás, a mátészalkai Bútorgyár beta­nított munkása. Pávai Mária munkás, a mátészalkai Sütőipari Válla­lat szakmunkása. 12. Nagyecsed Szabó Gusztáv mezőgazda- sági munkás, a nagyecsedi Rákóczi Tsz üzemágvezetője. . 13. Csenger Dr. Tar Imre földmunkás, az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei Bizottságának első titkára. 14. Záhony Tóth Géza munkás, a Szakszervezetek Szabolcs- Szatmár megyei Tanácsának titkára. 15. Kisvárda Gáspár Istvánné munkás, az Öntödei Vállalat kisvár- ' dai gyáregységének hegesz­tője. 16. Dombrád Erdei Lászlóné munkás, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke. 17. Tiszaszalka Grácsin András munkás, a beregdaróci Barátság Tsz esztergályosa. 18. Vásárosnamény Spisák András tanító, az MSZMP vásárosnaményi bi­zottságának első titkára. 19. Fehérgyarmat Széles Lajos mezőgazdasá­gi munkás, a Szabolcs-Szat­már megyei Tanács V. B. fe­hérgyarmati Járási Hivata­lának elnöke. 20. Jánkmajtis Dr. Gulyás Emiiné mező- gazdasági munkás, a Haza- fiás Népfront Szabolcs-Szat-. ,már megyei Bizottságának titkára. Szolnak megye 1. Szolnok Barta László könyvelő, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára. 2. Szolnok Orbán József munkás, a Szolnoki Cukorgyár aszta­los csoportvezetője. 3. Szolnok Szurgyi Istvánné tanító, a rákóczifalvai Általános Is­kola igazgatója. 4. Üjszász Dr. Faragó Margit orvos, a Szolnok megyei Tanács V.'B. kórházának szemészorvosa. 5. Tiszaföldvár Krasznai Károlyné mun­kás, a Tisza Cipőgyár szak- szervezeti jogsegélyszolgála­tának vezetője. 6. Kunszentmárton Szűcs János mezőgazdasági mérnök, az MSZMP kun­szentmártoni járási bizottsá­gának első titkára. Vas megye 1. Szombathely Rujsz Lászlónc munkás, a Sabária Cipőgyár munkaügyi osztályának vezetője. 2. Szombathely Horváth Miklós munkás, az MSZMP szombathelyi váro­si Bizottságának első titkára. 3. Szombathely Szalai Istvánné munkás, a Szombathelyi Pamutipari Vállalat szövőnője. 4. Kőszeg Péterfi Ferenc munkás, a Szombathelyi Lakástextil Vállalat Kőszegi Posztó- és Nemezgyárának művezetője. Sárvári István mezőgaz­dász, a Csepregi Állami Gaz­daság igazgatója. 5. Vasvár Osztrosits József mezőgaz­dasági munkás, a Felsőcsatá­ri Talcumbánya bányászcso­portvezetője. 6. Répcelak Ruisz József munkás, a répcelaki Szénsavtermelő Vállalat mérnöke. 7. Sárvár Dr. Gonda György munkás, a Vas megyei Tanács .elnöke. 8. Celldömölk Dr. Gosztonyi János tanár, oktatási minisztériumi állam­titkár. Mesterházi Mária munkás, 9. Körmend a budapesti Egyesült Gyógy­szer-. és Tápszergyár Kör­mendi Gyáregységének gyár­táselőkészítője. 10. Szentgotthárd Dr. Schmidt Ernő erdómér­nök, a Nyugatmagyarországi Fagazdasági Kombinát vezér- igazgatója. Veszprém megye 7. Mezőtúr Dr. Hegedűs Lajos mun­kás, a Szolnok megyei Ta­nács elnöke. 8. Karcag Fábián Márton munkás, a karcagi Május 1. Tsz elnöke. 9. Törökszentmiklós Varga Sándor tisztviselő, a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárának igazgatója. 10. Kunhegyes Horváth György munkás, a Középtiszai Állami Gazda­ság asztalos üzemvezetője. Szendrei Gábor munkás, a MEZŐGÉP Vállalat kunhe- gyesi gyáregységének gépko­csivezetője. 11. Tiszafüred Nánási László földműves, a SZÖVOS? felügyelő bizott­ságának elnöke. 12. Jászapáti Gócza József munkás, a jászkiséri Lenin Tsz elnöke. 1. Veszprém Pap János technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bizottsága első titkára. 2. Balatonfüred , Angyal Imre munkás, a Magyar Hajó- és Darugyár Balatonfüredi Gyáregységé­nek szakmunkása. 3. Balatonkenese Pályi Sándorné mérnök, a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat üzemvezetője. 4. Szentgál Koltai Nándorné munkás, a Herendi Porcelángyár dol­gozója. 5. Zirc Pethő István munkás, a MEZŐGÉP 8. sz. Gyáregysé­gének géplakatosa. • 6. Várpalota Gyuricza László mérnök, a Fűzfői Nitrokémiai Ipartele­pek igazgatója. 7. Ugod Hars József mezőgazdásági mérnök, a lovászpatonai Üj Élet Tsz állattenyésztési ága- zatvezetője. 8. Magyargenes Veisz Antalné munkás, a marcaltői Egyetértés Tsz rak­tárosa. 9. Pápa Stock János munkás, hon­véd vezérőrnagy. 10. Devecser Dr. Bodogán János mező­gazdasági munkás, a Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetségének titkára. 11. Ajka Pullai Árpád munkás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. 12. Tapolca Tóth Ilona könyvelő, a KISZ Veszprém megyei Bi­zottságának első titkára. 13. Sümeg Simon István tanár, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkár-helyettese. 14. Keszthely Dr. Bélák Sándor mezőgaz­dasági mérnök, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora. Zala megye 1. Zalaegerszeg Varga Gyula munkás, az MSZMP Zala megyei Bizott­ságának első titkára. 2. Pacsa Dr. Lukács János mezőgaz­dász, a pacsai Haladás Tsz üzemi állatorvosa. 3. Zalalövő Csörgits József munkás, nyugdíjas. 4. Zalaszentgrót Nagy Pálné tanár, a Zala- szentgróti II. sz. Általános Iskola tanára. 5. Hahót Dömötörfy Sándor tech­nikus, a hahóti Rákóczi Tsz íóállattenyésztője. 6. Nagykanizsa Tollár József munkás, a Kanizsa Bútorgyár igazgató­ja. é 7. Letenye Lakatos Zoltánné munkás, a ..COLOR” Ruházati Válla­lat ruhaipari szakmunkása. 8. Lovászi Horváth László technikus, a DKFV bázakerettyei üze- . mének művezetője. Fritz László munkás, a DKFV lovászi üzemének motorszerelője. 9. Lenti Várhelyi József erdőmért nők, a Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság lenti üze­mének üzemvezetője. Tolna megye /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom