Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAE 1975. június 2tf.' Az energetika völgye Az elmúlt években a Dev­na síksága, az itt felépült nagy vegyipari kombinátok után a vegyipar völgye elne­vezést kapta. Ennél is újabb azonban az a név, amelyet a Sztruma és Germán folyók közötti síkság kapott Bulgá­ria dél-nyugati felében: az energetika völgye. Nemcsak új, de találó is a név, ha ar­ra gondolunk, hogy az itt le­vő, jelenleg 1,5 millió tonna szenet adó lignitbányát to­vább fejlesztik, egészen évi 4 millió tonnás kitermelésig és most van itt épülőben egy olyan hőerőmű, amelynek beépitett kapacitása 63Q me­gawatt lesz. Két, a múltban elmaradott megye Kjuszten- dil és Blagoevgrad az utóbbi években erősen felgyorsult ipari fejlődése meg is köve­teli az energetika ilyen irá­nyú fejlődését. Az új hőerő­mű, amely a közelében levő Bofaov Dől községről kapta nevét, tavaly év végén kez­dett termelni az országos energetikai hálózat számára, amikor három áramfejlesztő egysége közül az első műkö­désbe lépett. Azóta párhuza­mosan folyik itt az elektro­mos energiatermelés az épí­tőtelepi munkával És mind­kettőben kiváló eredmények születnek. A hőerőmű teljes üzembe állításának sürgőssé­ge és a szerzett tapasztalat egyaránt hozzájárult, hogy Bobov Dől munkaközössége egész Bulgáriában visszhan­got keltő munkatetteket vitt véghez. Az első mindjárt a két tur- boaggregát üzembe helyezé­se: eddig még nem történt meg Bulgáriában, hogy egyetlen év leforgása alatt, egy épülő hőerőműben .két turbinát is átadjanak, a hoz­zá tartozó kazánokkal együtt. Ráadásul ezúttal sem a tur­binák, sem a kazánok nem voltak megszokott méretűek: teljesítményük 210 megawatt, illetve 630 tonna gőz órán­ként. A hőerőmű 200 méteres kéménye a legmagasabb ilyen típusú építkezés Bulgá­riában, a három hűtőtorony — alapkörfogatuk 90 méter, magasságuk 80 méter — ugyancsak egyedülállók az országban. Bobov Dől építői most a két energetikai blokk szere­lését Végzik, de előrehozott munkagrafikon szerint, amelyben az üzembehelyezés kitűzött határidejét másfél hónappal élőbbre hozták s ennek teljesítése érdekében, az építőtelep legfontosabb pontjain áttértek a három műszakra. Dél-Vietnam helyreállítja gazdaságát A harcok befejezése után azonnal megkezdték a megron­gált sínek rendbehozását Az HÓK védjegyével a nagyvilágban Ä „45 millió vietnaminak össze kell fognia az ország újjáépítése, az új, boldog békés élet megszervezésére.” Ton Duc Thangnak, a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság elnökének a győzelem Saigonban megrendezett ün­nepén elhangzott’ mondata az előbbi. A hangsúlyt természetesen az ország északi és déli ré­szében egyaránt a gazdasági kérdésekre helyezik. A dél­vietnami rádió május 16-án bejelentette, hogy ismét megnyitják a saigoni kikötőt, és helyreállítják a távíróösz- szeköttetést a főváros és Hongkong között n Elsőbbség a gazdaságnak A rend és a biztonság fenn­tartása mellett a katonai közigazgatási bizottság ab­szolút prioritás biztosít a gazdaságnak. Bár a gazdasá­gi helyzet Dél-Vietnam egé­szében nem mondható eleve rossznak, más sokkal kénye­sebb a túlzsúfolt Saigonban (a város lakossága a külvá­rosok lakóit is beleszámítva, meghaladja a 3 milliót.) A közeljövőben helyreállít­ják a főváros és a különbö­ző tartományok közötti nor­mális közlekedést A forga­lom már megindult a 4-es számú főútvonalon, amely Saigont a deltavidékkel. kö­ti össze. Erre azért volt le­hetőség, mert a legutóbbi hadműveletek során a hidak csak igen kis mértékben rongálódtak meg. Ezzel szemben számos műtárgy rongálódott meg súlyosan, vagy pusztult el teljes egé­szében Xuan Loc és Quang Tri között az 1-es számú fő­úton, valamint a fennsíkok útjain. A hadsereg műszaki alakulatai azonban szépen haladnak a hidak helyreállí­tási munkálataival. Optimizmus a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban nem aggasztó a helyzet. Most, hogy a béke helyreállt* azonnali javulás várható rizs, a kukorica, a gyümölcs­ös zöldségfélék, a cukornád, a kávé és g tea termelés. Lehetséges, hogy nyáron időleges fennakadásra kell számítani a rizsellátásban, tekintettel arra, hogy a leg­utóbbi betakarítás meglehe­tősen középszerű volt. Azon-: ban az 1965 óta nagy meny- nyiségű rizst importáló Dél- Vietnam 1976-tól kezdve már exportra is termelhet. Egyéb­ként 40 000 hektárnyi kau- csukfa-ültetvényen a tevé­kenység azonnal megindul­hat és várható 40 000 tonnás termelés jelentős devizafor­rást biztosíthat. Nemsokára hozzákezdenek az ésszerű erdőgazdálkodás­hoz is. A tíz év óta egyre csök­kenő tendenciát mutató ál­lattenyésztést rövid időn be­lül fellendítik. Lehetséges, hogy ez a kép túlságosan op­timistának tűnik, valójában azonban nem az: Dél-Viet­namban a föld jóval termé­kenyebb, mint Észak-Viet- namban, és különösen a Me- kong-delta valóságos mező- gazdasági eldorádó. A mező- gazdasági tevékenység fel­lendítése tehát nem ütközhet nehézségbe. Az olajhiány orvoslása Más a helyzet Saigonban, ahol az ország legtöbb üze­me koncentrálódik és lénye­gében itt van a kereskedel­mi élet központja is. Legalább egymillióra be­csülik azoknak a saigoniak- nak a számát, akiknek visz- sza kell térniük vidékre, ahonnan Saigonba menekül­tek, vagy vidékre költözniük, mert Saigonban nincs szá­mukra munkaalkalom. Ezt a mindenképpen szükséges vi­dékre költözést sem gyorsan, sem könnyen nem lehet le­bonyolítani. A közelmúltban több mint 100 000 menekült tért vissza vidékre, elsősor­ban Phan Nhiet és Phan Rang tartományba. További problémát jelent az ipari ter­melés beindítása. Mint isme­retes, a termelés az utóbbi két év folyamán több mint 50 százalékkal csökkent, részben a bizonytalanság, részben pedig a fogyasztók elszegényedése miatt. Az üze­mek többségében megkezdő­dött a termelés, mihelyt a népi felszabadító hadsereg bevonult Saigonba. Vannak olyan üzemek, amelyeknek ideiglenesen be kell szüntet­niük a termelést, amíg be­szerzik az energiaellátásuk­hoz szükséges olajmennyisé­get, A tartalékok felmérése után az üzemanyagellátással foglalkozó bizottság igyek­szik orvosolni a helyzetet A Német Demokratikus Köztársaság szerszámgépipa­rának 60 üzemében és két kutatóközpontjában több mint 700 ezren dolgoznak. A szerszámgépipar fontos része a gépiparnak és elő­kelő helyet foglal el az or­szág népgazdaságában. Ter­melése 1966 óta mostanáig a nyolcszorosára emelkedett. Az NDK szerszámgépei nemcsak otthon, hanem kül­földön is keresettek. A „WMW”-jellel ellátott gé­peket szívesen vásárolják mindenütt a világon, amely­nek országaiban jelenleg több mint 200 000 NDK-beli szerszámgép öregbíti az iparág hírnevét. Franciaor­szágban pédául minden tize­dik importból származó fo­gazógép az NDK-ból érke­zett, Olaszországban pedig minden tizenkettedik. Min­den tizedik furókészülék, amelyet Anglia külföldön vásáról, az NDK iparának terméke. Japánban és több más országban is növelték a demokratikus Németor­szágból importált szerszám­gépek mennyiségét. Spa­nyolországban a számjegy­vezérlésű gépek ötven száza­lékát az NDK-ból vették, a Német Szövetségi Köztársa­ság pedig 600 000 szerszám­gépet importál az NDK-bóL A világ szerszámgépkivite­lében az NDK a második helyen álL Bulgária külkereskedelmi forgalma 1974-ben 23,6 szá­zalékkal múlta felül az 1973. évi 6,3 milliárd lévát. Jel­lemző a külkereskedelem gyors növekedési ütemére, hogy az 1973-ban a meg­előző évihez képest csaknem megkétszereződött (figyelem­be véve a nemzetközi pia­cokon végbement áremelke­déseket is.) A külkereskedelem fej­lődését különösen elősegítet­te a szocialista gazdasági integráció elmélyülése és a nyugati országokkal, vala­mint a harmadik világ álla­maival folytatott kfereskede- lem új formáinak kiépítése. Az exportnak több, mint háromnegyede a szocialista országok piacain talált ve­vőkre. Exporttervét a bolgár kül­kereskedelem mind szocialis­Gyártási profiljuk szerint az iparág üzemei öt nagy kombinátra oszlanak. Négy­ben szerszámgépeket, az ötödikben pedig szerszámo­kat készítenek. Valamennyi közül a több mint 20 000 főt foglalkoztató berlini „Októ­ber 7” Állami Szerszám­gépkombinát és, a Karl- Marx-Stadtban működő „Fritz Reckert” Kombinát a legnagyobb, ahol több mint 24 000 fő dolgozik. A KGST-országdk közötti együttműködés keretében most a legnagyobb súlyt a számjegyvezérlésű szerszám­gépek gyártásának fejleszté­sére helyezik. Amit ezen a területen eddig elértek, az főként az NDK és a Szovjet­unió közötti közvetlen együttműködésnek köszön­hető, de természetesen vala­mennyi szocialista ország ér­dekelt résztvevője a fejlesz­tésnek. A KGST-országok közötti szakosodásban az NDK szer­számgépiparára jóval na­gyobb feladatok várnak, mint eddig. A szerszámgépipar kutató- intézetei a szocialista orszá­gok és a Szovjeunió intéze­teivel együttműködve azon fáradoznak, hogy emeljék a gyártmányok műszaki szín­vonalát, gépesítsék a terme­lést és a jelenleginél is gaz­dagabb módszereket dol­ta, mind nyugati viszonylat­ban teljesítette. A gépek és a gépi berendezések kivitele érezhetően megnőtt, része­sedésük a teljes exportban az 1973. évi 38,9 százaléfcrpl 1974-re 40 százalékra emel- • kedett. A többi között négy­szer több elektromos számí­tógépet, 17,4 százalékkal több írógépet,- 20,5 százalékkal több tévé készüléket, 10,4 százalékkal több esztergapa­dot és 13,9 százalékkal több fúrógépet adott el az ország. A vegyianyagok kivitele megkétszereződött. Ez a köz­szükségleti cikkek kivitelé­nek csökkenéséhez vezetett, ami kedvezően befolyásolja a bolgár nép életszínvonalá­nak emelésére irányuló nemzeti program teljesítését, különösen annak következté­ben, hogy az ilyen cikkek behozatala ugyanakkor emelkedett. gozzanak ki. Bulgária külkereskedelme KUBA A sokoldalú fejlődés útján ’ismert, hogy Kuba egyik fontos kincse, a gazdasági növekedés biztosításának egyik forrása a cukornád, s hogy az ország a világ fő cukortermelői közé tartozik. Kubában, a cukornád-ültet­vényeken áthaladó útak mentén, a cukorgyárak bejá­ratánál gyakran látni a fel­iratot: „Azucar para crecer” „Cukrot a fejlődésért”. A kubai gazdaság sokol­dalúbbá tétele, a termelés diverzifikálásának folyama­tában, természetszerűen fel­vetődött a cukornád maga­sabb szintű, sokoldalúbb ér­tékesítés is, amely az 1976— 1980-as, első ötéves terv cél­kitűzései között már konkré­tan szerepel. Ennek kereté­ben a nádból a'cukron kívül egyéb termékeket is elő fog­nak állítani — így furfurolt több iparág számára, az élel­miszer, a kozmetika-, és gyógyszeriparban felhasznált dextránokat, cellulózét, új­ságpapírt, kartonpapírt stb. Mindezeknek nyersanya a nádnak a cukor kivonása után megmaradt része, az úgynevezett bagazo lesz. A kubai szakembereket nem utolsósorban a bagazó- ból előállított papír gyártása foglalkoztatja. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett Kuba—9 tervezet, amely el­ső szakaszában egy kutató- központ és több félipari mé­retű kísérleti állomás létre­hozását irányozza elő, ahol a kubai tudományos kuta­tók ipari jelleggel folytat­hatják majd ezirányban megkezdett kísérleteiket. A papírgyártás iránti nagy érdeklődésnek több oka is van Kubában. Az utóbbi évek kulturális fellendülése során megnövekedett az ország papírfogyasztása, s noha Ku­ba valaha gazdag volt erdő­ségekben, a hosszas félgyar­mati rablógazdálkodás kö­vetkezeiében ma már csu­pán 200 000 hektár tűlevelű erdője van, amelyet nem lehet kitermelni. Így teljes újságpapír-szükségletét be­hozatalból kell fedeznie. A gyakorlatilag kiapadhatat­lan nyersanyagforrást jelen­tő bagazó papírgyártásra va­ló felhasználása tehát első­rendű gazdasági jelentősé­gű feladat. A transzkontinentális vízi út kiépítésének tervébe szervesen illeszkednek majd a Duna menti szocialista országok által épített vízlépcsők. Ezeknek egyik elkészült része a jugoszláv—román együttműködéssel'épült, már üzemelő Vaskapu-vízlépcső. CalafatnáJ bolgár—román együttműködésben újabb vízlépcső énül

Next

/
Oldalképek
Tartalom