Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-29 / 151. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAE 1975. június 2tf.' Az energetika völgye Az elmúlt években a Devna síksága, az itt felépült nagy vegyipari kombinátok után a vegyipar völgye elnevezést kapta. Ennél is újabb azonban az a név, amelyet a Sztruma és Germán folyók közötti síkság kapott Bulgária dél-nyugati felében: az energetika völgye. Nemcsak új, de találó is a név, ha arra gondolunk, hogy az itt levő, jelenleg 1,5 millió tonna szenet adó lignitbányát tovább fejlesztik, egészen évi 4 millió tonnás kitermelésig és most van itt épülőben egy olyan hőerőmű, amelynek beépitett kapacitása 63Q megawatt lesz. Két, a múltban elmaradott megye Kjuszten- dil és Blagoevgrad az utóbbi években erősen felgyorsult ipari fejlődése meg is követeli az energetika ilyen irányú fejlődését. Az új hőerőmű, amely a közelében levő Bofaov Dől községről kapta nevét, tavaly év végén kezdett termelni az országos energetikai hálózat számára, amikor három áramfejlesztő egysége közül az első működésbe lépett. Azóta párhuzamosan folyik itt az elektromos energiatermelés az építőtelepi munkával És mindkettőben kiváló eredmények születnek. A hőerőmű teljes üzembe állításának sürgőssége és a szerzett tapasztalat egyaránt hozzájárult, hogy Bobov Dől munkaközössége egész Bulgáriában visszhangot keltő munkatetteket vitt véghez. Az első mindjárt a két tur- boaggregát üzembe helyezése: eddig még nem történt meg Bulgáriában, hogy egyetlen év leforgása alatt, egy épülő hőerőműben .két turbinát is átadjanak, a hozzá tartozó kazánokkal együtt. Ráadásul ezúttal sem a turbinák, sem a kazánok nem voltak megszokott méretűek: teljesítményük 210 megawatt, illetve 630 tonna gőz óránként. A hőerőmű 200 méteres kéménye a legmagasabb ilyen típusú építkezés Bulgáriában, a három hűtőtorony — alapkörfogatuk 90 méter, magasságuk 80 méter — ugyancsak egyedülállók az országban. Bobov Dől építői most a két energetikai blokk szerelését Végzik, de előrehozott munkagrafikon szerint, amelyben az üzembehelyezés kitűzött határidejét másfél hónappal élőbbre hozták s ennek teljesítése érdekében, az építőtelep legfontosabb pontjain áttértek a három műszakra. Dél-Vietnam helyreállítja gazdaságát A harcok befejezése után azonnal megkezdték a megrongált sínek rendbehozását Az HÓK védjegyével a nagyvilágban Ä „45 millió vietnaminak össze kell fognia az ország újjáépítése, az új, boldog békés élet megszervezésére.” Ton Duc Thangnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökének a győzelem Saigonban megrendezett ünnepén elhangzott’ mondata az előbbi. A hangsúlyt természetesen az ország északi és déli részében egyaránt a gazdasági kérdésekre helyezik. A délvietnami rádió május 16-án bejelentette, hogy ismét megnyitják a saigoni kikötőt, és helyreállítják a távíróösz- szeköttetést a főváros és Hongkong között n Elsőbbség a gazdaságnak A rend és a biztonság fenntartása mellett a katonai közigazgatási bizottság abszolút prioritás biztosít a gazdaságnak. Bár a gazdasági helyzet Dél-Vietnam egészében nem mondható eleve rossznak, más sokkal kényesebb a túlzsúfolt Saigonban (a város lakossága a külvárosok lakóit is beleszámítva, meghaladja a 3 milliót.) A közeljövőben helyreállítják a főváros és a különböző tartományok közötti normális közlekedést A forgalom már megindult a 4-es számú főútvonalon, amely Saigont a deltavidékkel. köti össze. Erre azért volt lehetőség, mert a legutóbbi hadműveletek során a hidak csak igen kis mértékben rongálódtak meg. Ezzel szemben számos műtárgy rongálódott meg súlyosan, vagy pusztult el teljes egészében Xuan Loc és Quang Tri között az 1-es számú főúton, valamint a fennsíkok útjain. A hadsereg műszaki alakulatai azonban szépen haladnak a hidak helyreállítási munkálataival. Optimizmus a mezőgazdaságban A mezőgazdaságban nem aggasztó a helyzet. Most, hogy a béke helyreállt* azonnali javulás várható rizs, a kukorica, a gyümölcsös zöldségfélék, a cukornád, a kávé és g tea termelés. Lehetséges, hogy nyáron időleges fennakadásra kell számítani a rizsellátásban, tekintettel arra, hogy a legutóbbi betakarítás meglehetősen középszerű volt. Azon-: ban az 1965 óta nagy meny- nyiségű rizst importáló Dél- Vietnam 1976-tól kezdve már exportra is termelhet. Egyébként 40 000 hektárnyi kau- csukfa-ültetvényen a tevékenység azonnal megindulhat és várható 40 000 tonnás termelés jelentős devizaforrást biztosíthat. Nemsokára hozzákezdenek az ésszerű erdőgazdálkodáshoz is. A tíz év óta egyre csökkenő tendenciát mutató állattenyésztést rövid időn belül fellendítik. Lehetséges, hogy ez a kép túlságosan optimistának tűnik, valójában azonban nem az: Dél-Vietnamban a föld jóval termékenyebb, mint Észak-Viet- namban, és különösen a Me- kong-delta valóságos mező- gazdasági eldorádó. A mező- gazdasági tevékenység fellendítése tehát nem ütközhet nehézségbe. Az olajhiány orvoslása Más a helyzet Saigonban, ahol az ország legtöbb üzeme koncentrálódik és lényegében itt van a kereskedelmi élet központja is. Legalább egymillióra becsülik azoknak a saigoniak- nak a számát, akiknek visz- sza kell térniük vidékre, ahonnan Saigonba menekültek, vagy vidékre költözniük, mert Saigonban nincs számukra munkaalkalom. Ezt a mindenképpen szükséges vidékre költözést sem gyorsan, sem könnyen nem lehet lebonyolítani. A közelmúltban több mint 100 000 menekült tért vissza vidékre, elsősorban Phan Nhiet és Phan Rang tartományba. További problémát jelent az ipari termelés beindítása. Mint ismeretes, a termelés az utóbbi két év folyamán több mint 50 százalékkal csökkent, részben a bizonytalanság, részben pedig a fogyasztók elszegényedése miatt. Az üzemek többségében megkezdődött a termelés, mihelyt a népi felszabadító hadsereg bevonult Saigonba. Vannak olyan üzemek, amelyeknek ideiglenesen be kell szüntetniük a termelést, amíg beszerzik az energiaellátásukhoz szükséges olajmennyiséget, A tartalékok felmérése után az üzemanyagellátással foglalkozó bizottság igyekszik orvosolni a helyzetet A Német Demokratikus Köztársaság szerszámgépiparának 60 üzemében és két kutatóközpontjában több mint 700 ezren dolgoznak. A szerszámgépipar fontos része a gépiparnak és előkelő helyet foglal el az ország népgazdaságában. Termelése 1966 óta mostanáig a nyolcszorosára emelkedett. Az NDK szerszámgépei nemcsak otthon, hanem külföldön is keresettek. A „WMW”-jellel ellátott gépeket szívesen vásárolják mindenütt a világon, amelynek országaiban jelenleg több mint 200 000 NDK-beli szerszámgép öregbíti az iparág hírnevét. Franciaországban pédául minden tizedik importból származó fogazógép az NDK-ból érkezett, Olaszországban pedig minden tizenkettedik. Minden tizedik furókészülék, amelyet Anglia külföldön vásáról, az NDK iparának terméke. Japánban és több más országban is növelték a demokratikus Németországból importált szerszámgépek mennyiségét. Spanyolországban a számjegyvezérlésű gépek ötven százalékát az NDK-ból vették, a Német Szövetségi Köztársaság pedig 600 000 szerszámgépet importál az NDK-bóL A világ szerszámgépkivitelében az NDK a második helyen álL Bulgária külkereskedelmi forgalma 1974-ben 23,6 százalékkal múlta felül az 1973. évi 6,3 milliárd lévát. Jellemző a külkereskedelem gyors növekedési ütemére, hogy az 1973-ban a megelőző évihez képest csaknem megkétszereződött (figyelembe véve a nemzetközi piacokon végbement áremelkedéseket is.) A külkereskedelem fejlődését különösen elősegítette a szocialista gazdasági integráció elmélyülése és a nyugati országokkal, valamint a harmadik világ államaival folytatott kfereskede- lem új formáinak kiépítése. Az exportnak több, mint háromnegyede a szocialista országok piacain talált vevőkre. Exporttervét a bolgár külkereskedelem mind szocialisGyártási profiljuk szerint az iparág üzemei öt nagy kombinátra oszlanak. Négyben szerszámgépeket, az ötödikben pedig szerszámokat készítenek. Valamennyi közül a több mint 20 000 főt foglalkoztató berlini „Október 7” Állami Szerszámgépkombinát és, a Karl- Marx-Stadtban működő „Fritz Reckert” Kombinát a legnagyobb, ahol több mint 24 000 fő dolgozik. A KGST-országdk közötti együttműködés keretében most a legnagyobb súlyt a számjegyvezérlésű szerszámgépek gyártásának fejlesztésére helyezik. Amit ezen a területen eddig elértek, az főként az NDK és a Szovjetunió közötti közvetlen együttműködésnek köszönhető, de természetesen valamennyi szocialista ország érdekelt résztvevője a fejlesztésnek. A KGST-országok közötti szakosodásban az NDK szerszámgépiparára jóval nagyobb feladatok várnak, mint eddig. A szerszámgépipar kutató- intézetei a szocialista országok és a Szovjeunió intézeteivel együttműködve azon fáradoznak, hogy emeljék a gyártmányok műszaki színvonalát, gépesítsék a termelést és a jelenleginél is gazdagabb módszereket dolta, mind nyugati viszonylatban teljesítette. A gépek és a gépi berendezések kivitele érezhetően megnőtt, részesedésük a teljes exportban az 1973. évi 38,9 százaléfcrpl 1974-re 40 százalékra emel- • kedett. A többi között négyszer több elektromos számítógépet, 17,4 százalékkal több írógépet,- 20,5 százalékkal több tévé készüléket, 10,4 százalékkal több esztergapadot és 13,9 százalékkal több fúrógépet adott el az ország. A vegyianyagok kivitele megkétszereződött. Ez a közszükségleti cikkek kivitelének csökkenéséhez vezetett, ami kedvezően befolyásolja a bolgár nép életszínvonalának emelésére irányuló nemzeti program teljesítését, különösen annak következtében, hogy az ilyen cikkek behozatala ugyanakkor emelkedett. gozzanak ki. Bulgária külkereskedelme KUBA A sokoldalú fejlődés útján ’ismert, hogy Kuba egyik fontos kincse, a gazdasági növekedés biztosításának egyik forrása a cukornád, s hogy az ország a világ fő cukortermelői közé tartozik. Kubában, a cukornád-ültetvényeken áthaladó útak mentén, a cukorgyárak bejáratánál gyakran látni a feliratot: „Azucar para crecer” „Cukrot a fejlődésért”. A kubai gazdaság sokoldalúbbá tétele, a termelés diverzifikálásának folyamatában, természetszerűen felvetődött a cukornád magasabb szintű, sokoldalúbb értékesítés is, amely az 1976— 1980-as, első ötéves terv célkitűzései között már konkrétan szerepel. Ennek keretében a nádból a'cukron kívül egyéb termékeket is elő fognak állítani — így furfurolt több iparág számára, az élelmiszer, a kozmetika-, és gyógyszeriparban felhasznált dextránokat, cellulózét, újságpapírt, kartonpapírt stb. Mindezeknek nyersanya a nádnak a cukor kivonása után megmaradt része, az úgynevezett bagazo lesz. A kubai szakembereket nem utolsósorban a bagazó- ból előállított papír gyártása foglalkoztatja. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett Kuba—9 tervezet, amely első szakaszában egy kutató- központ és több félipari méretű kísérleti állomás létrehozását irányozza elő, ahol a kubai tudományos kutatók ipari jelleggel folytathatják majd ezirányban megkezdett kísérleteiket. A papírgyártás iránti nagy érdeklődésnek több oka is van Kubában. Az utóbbi évek kulturális fellendülése során megnövekedett az ország papírfogyasztása, s noha Kuba valaha gazdag volt erdőségekben, a hosszas félgyarmati rablógazdálkodás következeiében ma már csupán 200 000 hektár tűlevelű erdője van, amelyet nem lehet kitermelni. Így teljes újságpapír-szükségletét behozatalból kell fedeznie. A gyakorlatilag kiapadhatatlan nyersanyagforrást jelentő bagazó papírgyártásra való felhasználása tehát elsőrendű gazdasági jelentőségű feladat. A transzkontinentális vízi út kiépítésének tervébe szervesen illeszkednek majd a Duna menti szocialista országok által épített vízlépcsők. Ezeknek egyik elkészült része a jugoszláv—román együttműködéssel'épült, már üzemelő Vaskapu-vízlépcső. CalafatnáJ bolgár—román együttműködésben újabb vízlépcső énül
