Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

SZOLNOK MEGYEINÉPLAP 1975. június M li. Osztalynelküli társadalom felé „Társadalmunk osztályszerkezete gyökeresen megválto­zott. A volt uralkodó osztályok megszűntek. A kizsákmányolt proletáriátusból a társadalom vezető osztálya lett. A kisáru- termelők száma és aránya a háború előttinek töredékére csökkent, kialakult a termelőszövetkezeti parasztság. Létre­jött a szocialista értelmiség. Mindezek eredményeképpen erősödik népünk szocialista nemzeti egysége.” (Az MSZMP 1975-ös program-nyilatkozatából.) A szocialista lom osztályainak és rétegei­nek a fő mozgásiránya nap­jainkban egyértölműen a kö­zeledés, helyesebben a pa­rasztság és az értelmiség ob­jektív viszonyaiban és poli­tikai-világnézeti arculatában közeledik a munkásosztály­hoz. Ennek a közeledésnek az alapja a szocialista tulaj­don- és termelési viszonyok uralkodóvá válása, az ipar és a mezőgazdaság, a falu és a város közötti különbség csök­kenése, a kulturális forrada­lom előrehaladása volt. Mindamellett ma még van­nak különbségek. A munkás- osztály és a parasztság kö­zöttiek pedig még osztályjel- legűek — nemcsak a munka- megosztási viszonyokban (a termelés társadalmi rendsze­rében betöltött hely szerint), hanem az egytípusú, de az adott feltételek között még szükségszerűen eltérő (az ipar és a mezőgazdaság termelő érőinek különböző színvona­lon alapuló) szocialista tu­lajdonformákhoz való kö­tődésük következtében is. Márpedig amíg fennmarad a munkásosztály és a pa­rasztság közötti osztályjelle- gű különbség (és az értelmi­ség mint önálló réteg) addig a társadalmunkat összekötő közös érdekek és célok, a szocializmus építésében vég­zett közös munka mellett szükségszerűen léteznek bi­zonyos érdekkülönbségek is és — időnként — ellentétek is kiéleződhetnek. Nem megoldatlan és na­gyon gyakran nem az egyes osztályok és érdekek eltérő helyzetéből, hanem társadal­mi viszonyaink tökéletlensé­geiből, helytelen, vagy nem eléggé átgondolt intézkedé­sekből adódó ellentétekről van szó. Mindenesetre to­vábbi szocialista fejlődésünk egyik feltétele a munkásosz­tály és a parasztság, vala­mint az alkalmazotti-, ér­telmiségi rétegek közötti kü­lönbségek további csökken­tése, mind osztályhelyzetük, mind pedig eszmei-politikai arculatuk további közelítése. Az egységesülés folyama­ta úgy ment végbe, hogy ma­ga a munkásosztály is jelen­tősen átalakult. A társada­lom legnagyobb osztálya lett és növekedett szakképzettsé­ge, általános műveltsége, szervezettsége, politikai ön­tudata. A munkásosztály ve­zető, meghatározó és irányt adó szerepének további erő­sítése egyben a szocialista nemzeti egység fejlesztésé­nek döntő kérdése. Ennek egyik landóan és következetesen biztosítjuk a gazdasági-poli- tikai-társadalmi funkciók­ban, a választott testületek­ben az osztály élcsapatában, a pártban, a munkások meg­felelő arányát. A munkás- osztály közéleti aktivitásá­ban, társadalmi szerepének növelésében különleges sze­repe van az üzemi, munka­helyi demokrácia növelésé­nek, erősítésének. Az a cél, hogy a munkában, a terme­lésben élenjáró munkások közéleti emberekké, hazánk, lakóhelyünk, üzemünk aktív tényezőivé váljanak. Pártunk politikájában ma is döntő jelentőségű kérdés a munkásosztály és a pa­rasztság szilárd szövetsége. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, termelőerőink végbement fejlődése alapve­tően megváltoztatta a pa­rasztságot.’ Megszűnt belső szociális rétegződése, ki­alakult az egységes szövet­kezeti paraszti osztály. A mezőgazdasági terme­lésben végbemenő technikai forradalom, az agrártudomá­nyok alkalmazása, a koráb­bi, általában kevés szakkép­zettséget igénylő nehéz fi­zikai munkát jelentős rész­ben szak- és betanított, rész­ben értelmiségi munkává változtatta. A gépesítés, az ipari munka megjelenése és elterjedése falun: a község­fejlesztés, az építkezések a közművesítés, az üzletháló­zat fejlesztése pedig jelentő­sen csökkentette a falu el­maradását a várostól, meg­változtatta, a munkásságéhoz közelítette a parasztság élet­viszonyait. A munkásosztály és a pa­rasztság közötti különbségek csökkentése ellenére a két osztály között adódónak bi­zonyos érdekellentétek is pl. az elmúlt időszakban elő­fordult, hogy a szövetkeze­tek — néha eredeti profil­juk rovására — jobban ki tudták használni a piaci konjuktúrát. Így nem egy­szer az állami ipari vállala­toknál nagyobb, néha nem is megérdemelt többletjövede­lemre tettek szert. Ezért volt szükség a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek mellék üzemági tevékenységének bi­zonyos korlátozására. Pártunk "SÄ kitűzése a munkás—paraszt szövetség további szilárdítá­sa. Politikánkban tudatosan is törekszünk a munkásság és a parasztság között még meglévő osztálykülönbségek csökkentésére. Mindenek­előtt a tulajdonviszonyok te­rületén, a szövetkezetek szo­cialista vonásainak erősítésé­vel. A szövetkezetek hatal­mas, mintegy 90 milliárdos oszthatatlan vagyonát (gé­pek, felszerelések, állatállo­mány stb.) tovább növeli majd a közösen művelt, jo­gilag még magántulajdonban lévő földek megvásárlása, szövetkezeti (tehát szocialis­ta) tulajdonba kerülése. A technikai fejlődés, a természet- és társadalom-tu­dományok, a kulturális ne­velő munka növekvő szere­pe, a termelés és a társadal­mi szervezettség fokozódó igényei megnövelték a szel­lemi dolgozók, benne az ér­telmiségiek számát és ará­nyát. A szocialista építés so­rán megszűnt az értelmiség korábbi elzárkózása á dolgo­zó osztályoktól; több mint 50 százaléka munkásból, pa­rasztból, vagy azok gyerme­keiből vált értelmiségivé. Te­kintélyes része az iparban, illetve a mezőgazdaságban dolgozik, munkájában köz­vetlen kapcsolatban van a munkásokkal és a parasz­tokkal. Az értelmiség nemcsak munkája szerint, hanem származása, jövedelme • és életviszonyai, politikai fel­fogása szerint is nagyon dif­ferenciált társadalmi kategó­ria. Ez természetesen kife­jezésre jut azokban az elté­résekben is, amelyek egyes csoportjait, egyedeit jellem­zik politikai felfogásban, vi­lágnézetben, s méginkább morális, ízlésbeli különbsé­gekben. Az egyes csoportjai­ban jelentkező, időnként fel­erősödő ingadozások leküz­désének útja egyrészt a fej­lődésünk belső ellentmondá­saink megoldása, másrészt a helytelen nézetek elleni /következetes eszmei harc. Ma is biztosítani kell az értelmiség utánpótlásában a munkások, parasztok, illetve ezek gyermekeinek megfele­lő arányát, az egészséges társadalmi mobilitást. Oszlályaink zeledése, életfeltételeik és -módjaik kiegyenlítődése a fejlett szocializmus építésé­vel szoros kapcsolatban áll. A társadalmi fejlődést egyre inkább az osztálykülönbsé­gek leépülése, a valódi tár­sadalmi-nemzeti egység ki­alakulása jelenti. S ez ter­mészetes is. A munkásosz­tály történelmi hivatása ép­pen önmaga osztálylétének — s valamennyi osztály lété­nek — a megszüntetése. Nyilvánvaló, hogy a folya­mat vezetésével, osztályszer­vezetének a pártnak opera­tív-elméleti irányításával megy végbe — a maga és az egész társadalom javára. Harc az indiánok és az FBI ügynökök között Fegyveres harc bontako­zott ki csütörtökön a dél­dakotai Pine Ridge indián rezervátum lakosai és FBI ügynökök között. Az indián ügyeikkel foglalkozó hivatal közleménye szerint az ügy­nökök letartóztatási parancs­csal érkeztek a rezervátum­ba. Az indiánok szembeszáll­tak velük és tűzharcban két ügynök és egy indián életét vesztette. A rezervátumhoz vezető utakat lezárták és hírzárlatot rendeltek el. Pine Ridge mindössze né­hány kilométerre van Woun­ded Knee-től, amelynek lako­sai 1973-ban fellázadtak jo­gaik lábbal tiprása ellen és 71 napon át dacoltak a ható­ságokkal. Támadás a liiolelőh ellen •Mintegy 1200, páncélko­csikkal és vízágyúkkal támo­gatott rendőr támadott csü­törtökön este az NSZK-beli tüntetőkre, akik a közlekedé­si díjak tervezett emelése miatt tiltakoztak. Az össze­csapás során negyvenen meg­sérültek 25 személy a rend­őrség őrizetbe vett. Japán egyesítési törekvés fiz atom- és hídrogénfegyverek betiltásáért , Az atom- és hidrogénfegy­verek betiltásáért küzdő ja­pán szervezetek megkezdték az 1963 óta megosztott moz­galmak egyesítésének folya­matát. A cél az, hogy ez év augusztusig, amikor megem­lékeznek a hirosímai és a nagaszaki elleni atomtáma­dás 30. évfordulójáról, ismét egyesítsék a különböző irány­zatú mozgalmakat. Az egyesí­tés előkészítésére összehívott értekezleten a Japán Szocia­lista Pártnak, a Japán Kom­munista Pártnak és a Japán Szakszervezeti Főtanács (SOHYO) képviselői is részt vettek. A Tokióban rendezett „egye­sítési értekezlet” remélhető­leg azt eredményezi, hogy a japán szervezetek már az egység jegyében emlékeznek meg az atombombázás har­mincadik évfordulójáról. Blaskovits János ODESSZA KIKÖTŐJE AZ ODESSZA KÖZELÉBEN lévő Tljicsevszk a Fekete­tenger egyik legnagyobb kikötője. 1974-ben 24 állam 500 ha­jója több mint 1200 szovjet hajó kereste fel. Az elmúlt év­ben 13 millió tonna különböző terhet raktak itt ki /iíy«cfe .....; E GK autógyártó társulás 1974 júliusában a torinói Fiat 1 és a kölni Klöckner- Humboldt-Deutz vállalat nyilvánosságra hozta azt a szándékot, hogy autóbusz- és teherautógyártó részlegei­ket egyesítik, és új holding társaság keretében folytat­ják a termelést. Január 1-én létrehozták IVECO (Industriai Vehicles Corporation) néven az új részvénytársaságot, amely egyetlen vállalat keretében egyesíti az olasz Fiat, az OM a Lancia Veicoli és a Lancia Veicoli Speciali, a francia UNIC és a német Margirus- Deutz vállalatok autóbusz- és teherautógyártó részle­geit. A vállalat létrehozásá­nak hírét egy brüsszeli saj­tókonferencia keretében Um­berto Agnelli, az új válla­lat elnöke jelentette be. Nepál ötödik ötéves tervének tervezete Rangoonban a nemzetgyű­lés elé terjesztették az 1975/1976-os gazdasági évre szóló gazdaságfejlesztési ter­vet. A terv 19,5 milliárd kyat értékű bruttó társadal­mi terméket irányoz elő, ami átszámítva 4.1 milliárd dollárnak felel meg. A meg­előző évhez képest ez 6,4 százalékos növekedést je­lent. A folyó négyéves terv (amely 1978. március 31-én jár le) második évére elő­irányzott gazdaságfejlesztési Az IVECO székhelyéül Hollandiát jelölték ki. A vál­lalat alaptőkéjének 80 szá­zaléka a Fiat tulajdonát képezi. Az IVECO az alábbi négy, olasz, francia, illetve német üzemet irányítja: a torinói Fiat Veicoli Indus­trial! 31 000 munkást foglal­koztató hét üzeme, a 2700 munkást foglalkoztató bol- zanói Lancia Veicoli Spe­ciali, a párizsi UNIC—Fiat, amely négy üzemében ösz- szesen 7000 munkást foglal­koztat, végül az ulmi Ma- girus-Deutz 12 000 munkást foglalkoztató négy üzeine. Az IVECO tehát 16, olasz— franica- és németországi üzemében összesen 50 000 munkást ' foglalkoztat. 1974- ben az IVECO 1300 milliárd lírás forgalmat bonyolított le és 110 000 gépkocsit állí­tott elő. egyuttmukódesben valósul­nak meg. Másik oka, hogy megemelkedtek a tervtelje­sítés költségei az inflációs árnövekedés folytán, és ami­att, hogy India április 1-vel felemelte a Nepálba szállí­tandó szén. cement, vala­mint vas- és acéláruk árát. Az új ötéves tervben kü­lönös gondot fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére; e célra fordítják az összes jut­tatások 28—30 százalékát. Az energetika és az ipar fejlesztésére 1330 millió ne­páli rúpiát jelölnek ki. Az ötéves terv folyamán az erő­művek kapacitását 34 ezer­ről 102 ezer kilowattra kell növelni. Kis méretű gazdasági növekedés Burmában Lengyel sejtbetongyár Iránnak A lengyel „Polimex-Ce- kop” külkereskedelmi vál­lalat szerződést kötött Irán­nal. A szerződés értelmében Lengyelország egy nagy sejt- betongyárat épít Iránban. Ennek napi termelése 520 köbméter sejtbeton lesz. A gyárat lengyel gyártmányú berendezésekkel szerelik majd fel és működése is len­gyel technológián fog ala­pulni. A gyárt Lengyelország ter­vezi, és felépítésénél is len­gyel szakemberek műszaki segítségét veszik igénybe. A létesítmény a tervek sze­rint 1976/1977 fordulójára készül el. Négy szálloda az olimpia idejére Francia szállodaépítők egy csoportja, akik lényegében a Trust Houses Forte irányí­tása alatt állnak 180 millió dollár értékű szerződést kö­tött a Szovjetunióval négy szálloda felépítéséről, ame­lyeket az 1980-as moszkvai olimpiára kell befejezni. A szerződés értelmében francia munkások fognak Moszkvá­ba utazni, hogy segítséget nyújtsanak az építkezésnél. A szállodák közül hármat Moszkvában emelnek majd, a negyediket Leningrádban építik. XI, Hortobágyi Nemzetközi Lovasnapok június 27-28-29 díjugratás, fogatverseny, AKADÄLY- ÉS ÜGYESSÉGI HAJTÄS, NÉPI LOVASJATÉK, A DEBRECENI NÉPI EGYÜTTES MŰSORA, LOVASTORNA, PÓNIBEMUTATÖ. 1 Nagendra Praszad Ridzsai, Nepál minisztertanácsa elnö­kének nyilatkozata szerint az ötödik ötéves gazdaság- fejlesztési terv időszakára (1075) 76—1979 (80, a gazda­sági év július 16-án kezdő­dik) az összberuházási volu­men 11600 millió nepáli rúpiát fog kitenni (beleért­ve a külföldi segélyeket és kölcsönöket, amelyek ér­téke 5200 millió nepáli rú­pia.) Eredetileg e beruházá­sokat 10 080 millió nepáli rúpiában határozták meg. A beruházási volumen meg­változtatását az magyarázza, hogy a tervbe újabb terve­zeteket kapcsoltak be, ame­lyek Iránnal, Kuvaittal, Kanadával és az NSZK-val \ terv feladata elsősorban a mezőgazdasági és az ipari termelés növelése az or­szágban, valamint új mun­kahelyek teremtése, ami eszközül szolgál a jelenlegi válság leküzdésére, amelyet a megélhetési költségek ál­landó növekedése jellemez. Már az 1974/75-ös évre az akkori gazdasági terv 6,6 százalékos gazdasági növeke­déssel számolt, végül azon­ban csupán 2.4 százalékos növekedést értek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom