Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

1975. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eredményes munkáról adtak számot Az egészségügyi dolgozók küldöttértekezlete Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága tegnap adott számot négyéves munkájáról, megjelölte a kővetkező időszak, feladatait, a küldöttek pedig megválasztották az új vezetőséget. Az értekezleten jelen volt dr. Koszorús Ferejncné, az MSZMP Központi Bizottsá­ga politikai, törnegszervezeti osztályának vfjzetőhelyettese, dr. Darabos Pál az Qrvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Boros Ottórjé, az MSZMP Szolnok mef^yei Bizottságának osz- tá’^yvezetője. Alapos elemző beszámoló hangzott el a négy év során végzett érdekvédelmi mun- Btáról. Az eltel időszakban jelentősen fejlődött a szak­mai munka színvonala, amelynek további növelését az egyik legfontosabb fela­datként jelölték meg. S, hogy sikerült komoly eredménye­ket elérni, főleg annak kö­szönhető, hogy a dolgozók véleményeit, javaslatait hasznosítsák. Újszerű, mun­ka javító mozgalmat szervez­tek, felkeltették az újító­kedvet és nagy gondot for­dítottak a szakmai tovább­képzésre. Hangsúlyt kapott a beszámolóban a három évvel ezelőtt életbe léptetett egészségügyi törvény, amely állampolgári jogként rög­zíti az egészségügyi ellátást. Ez sok új feladatot jelentett az egészségügyi dolgozóknak, az érdekvédelmi szerveze­teknek is. Az agitációs, propaganda- és kulturális munka is elérte célját. Újszerű, önálló té­makörökkel kísérleteztek, amelyek népszerűvé is vál­tak. A politikai tanfolyamo­kat több helyen vitafóru­mok követték. Növekedett a szakmai és a napilapok olvasótábora, sokan tanultak a? általános iskolákban. A családi ese­mények társadalmi rendezé­séről, a természetjárások ■szervezéséből, letéti könyv­tárak létesítéséről adhattak még számot a küldötteknek. Az ifjúsági törvény határo­zatait, végrehajtását napi feladatnak tekintik. A fiata­lok parlamentje sikeres vojt. A dolgozó nők anyagi helyzetének javításában nagy segítséget jelentett az 1971- es bérrendezés. Az egész­ségügy területén' az . azonos munkakörben dolgozó nők a férfiakéval egyenlő mun­kabért kapnak. Kialakítot­ták a törzsgárda megfelelő bérezését, amely a hiány­szakmákban is kedvező vál- tíjzást hozott. Szóba került még a gyógyszertári dolgo­zók új bérezése, az éjszakai pótlék módosítása, a mun­kaidő-csökkentés bevezetése, a szociális és lakáshelyzet. Nem feledkeztek meg a nyugdíjasokról sem, a talál­kozók szervezésén kívül is állandó kapcsolatot tartanak az idős emberekkel. Egyik legsúlyosabb gond­juk — főleg Karcagon és Szolnokon — a lakáshiány Nincs lakásépítési és támo­gatási alapjuk és segíteni sem tudnak a rászorulók­nak. Több intézet — szo­ciális otthon, szülőotthon — régi, elavult. Ezeken a he­lyeken a dolgozók munka- körülménye, szociális ellá­tottsága is megoldatlan. Bár sokat fejlődtek a negyedik ötéves tervben, akad szá­mos sürgős tennivaló, amelynek megoldásában a szakszervezet is tevékenyen részt vesz. Ezután tizenegy hozzá­szóló modta el véleményét, majd a küldöttek bizalmat szavaztak Magyart Miklós­áénak. aki ismét az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak- szervézetének Szolnok me­gyei titkára lett. T. Sz. E. Tanulmányok a korszerű öntözésről II Mezőgazdaságfejlesztési Iroda közleményei Kitüntetés „A testnevelés és sport kiváló dolgozója” kitüntetés­ben részesült Sárkány Qézp, a Szolnok megyei TSH volt elnöke, aki a megyei tanács­nál más fontos beosztásba került. A kitüntetést csütör­tökön dr. Szatmári István, az OTSH elnökhelyettese adta át. Megszüntetik a „madzagvasutat“ Szerencs és Prügy között megszüntetik a századfordu­ló éveiben épült „mad/ag- vasutat”. A keskenynyomtá- vú gazdasági vasút, amelyet terményszállítás mellett sze­mélyszállításra is felhasznál­ták gazdaságtalanul üzemelt. Pótlására a taktaközi rész forgalmának lebonyolítására új nyomvonalon új utat épít a KPM miskolci Közúti Igazgatósága. A hat méter széles, aszfaltozott, tíz kilo­méter hosszú új közút nyom­vonala belvizes, zsombékos, mocsaras területen húzódik, ezért különleges módszerrel, úgynevezett bidim műanyag­szőnyeggel erősítették meg az altalajt. Az új út keresz­tezi a Takta-patakot. Áthi­dalására három nyílású, harminc méter hosszú vas­beton hidat építenek. A veszprémi Bakony Mű­veknél elkészült az a har­sona kürt kollekció, amelyet a Kámai Autógyár megren­delésére sorozatban gyárta­nak majd. A szovjet teher­autógyárral a Budapesti Nemzetközi Vásáron kötöttek megállapodást. A megállapodás értelmé­ben 1980-ig összesen fél mil­lió magas és mélyhangú kürtpárt juttatnak el a szov­jet 'teherautógyárba. A MÉM Tiszavidéki Me­zőgazJaságfejlesztési Irodá­ja ez éj áprilisi közlemé­nyeinek kötetében több, az öntözés korszerűsítésével, gazdaságosságával összefüg­gő tanulmányt találhatunk. Ajánlhatjuk minden öntö­zési, minden mezőgazdasági szakembernek ezt a kötetet, hiszen a korszerű növényter­mesztéshez nem elég ha rendelkezésre áll az öntöző­víz, annak módszeres, s nem utolsósorban kifizetődő al­kalmazásán nagyon sok mú­lik. A kötetben például dr. Bőgi Károly elemzi az öntö­zésfejlesztés hatását az üze­mi vízrendezés és a táblásf- tás tervezési módszereinek Miért kell országunknak évről évre fűmagot behoznia Űj-Zélandból, az Egyesült Államokból, Lengyelország­ból, amikor a fűmag világ- színvonalú termesztésére a magyar alföld is alkalmas? Ennek bizonyítására ren­deztek tanácskozást tegnap a karcagi Állami Gazdaság­ban, ahol elmondták az Al­földi Gyepvetőmag Termesz­tő Társulás eddigi tapaszta­latait, eredményeit. 1973-ban a Karcagi Állami Gazdaság és a Szarvasi Öntözési Ku­tató Intézhet megállapodott, hogy megszervezik a nagy­üzemi fűmagtermesztést, s ezért a karcagi gazda­ság programvezetésével létrehozták a gyepvető- mag-termesztő társulást, amelynek hat termelőszö­vetkezete és három állami gazdasága jelenleg 1500 hek­táron termeszt fűmagot, de néhány éven belül 8—9 ezer hektárra szeretnék emelni a területet. Az a céljuk, hogy az ország gyepvetőmag-szük- ségletének jó részét biztosít­sák, de igen jó exportlehe­továbbféjíesztésére. Simon Imre és dr. Szathmáry An­tal egy módszert mutatnak be az öntözéses növényter­melés üzemgazdasági elem­zésére, s a szerzők közül az utóbbi külön cikkben az esőztető berendezések öntö­zési költségének alakulását is közli. Figyelmet érdemel a kötet többi tanulmánya is, mint például dr, Brandt Béla és Barta István cikke a korsze­rű esőztető öntözőfürtök lé­tesítéséről. Sok gazdaságot érdekelhet Reich Lajos írá­sa is, amely a kiskörei víz­lépcső építése során felme­rült kisajátításokról, kárta- lalanításokról szól. tőségeik is lennének. A tegnapi tanácskozás nem titkolt célja volt az is, hogy a társulás számára új gazdaságokat nyerje­nek meg, ezért meghívták a megyei szakembereken kívül más megyék — Hajdú-Brhar, Bé­kés — érdeklődő gazdaságai­nak, tsz-szövetségeinek kép­viselőit. A Karcagi Állami Gazdaság eredményei és a gyepvetőmag termesztés idő­szerű kérdéseit ismertető elő­adások után betakarítási be­mutatót tartottak. A szocia­lista országok kombájnjain kívül bemutattak egy új tö­rökszentmiklósi rotációs fű­kaszát is, valamint a tisztí­tás és a szállítás munkáit. Az eddigi elhanyagolt fű­magtermesztés igen fontos része mezőgazdaságunknak, hiszen ennek megoldásával lehetséges az intenzív gyep­gazdálkodás. így lesz több tej és hús, de így jut ele­gendő fűmag a parkok, sport­pályák, árvízvédelmi töltések gyepesítésére is. Fűmag 1500 hektárról Tanácskozás és bemutató Karcagon Elkészült a harsona kürt Pócs Sándor, a törökszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet traktorosa a második ka- zálású lucernát forgatja a csillagkerekes rendsodróval • tfitaesr ufóm ge gyárakban Kénsau terű szerint — fis ázott papír értékesíthető Kunhegyesen és öt községben Holnap pótválasztás Ismeretes, hogy megyénk 10. számú országgyűlési vá­lasztókerületében két kép­viselőt jelöltek, de a június 15-i szavazáskor sem Hor­váth György, sem pedig Szendrei Gábor nem kapta meg a szükséges többséget. Ezért vasárnap pótválasztást tartanak. Fegyvernek, Kenderes, Kunhegyes, ■ valamint Kun- csorba, örményes és Tiszabő választópolgárai járulnak az urnák elé, összesen 27 sza­vazókörzetben. Olyan dön­tés született, hogy már reg­gel öt órától lehet szavazni. Szállítási csúcs várható A nyári-őszi nagy szállí­tási feladatok zavartalan le­bonyolításának feltételeit tárgyalták meg tegnap az UVÄTERV székházában a MÁV, a Volán Tröszt és az ország más fontos szállítási üzemeinek, vállalatainak áruforgalmi vezetői. Dr. Ábrahám Kálmán közlekedés- és postaügyi ál­lamtitkár értékelte a szállí­tás jelenlegi helyzetét és meghatározta a legfontosabb tennivalókat. Megállapítása szerint a nyári-őszi nagy fel­adatok teljesítéséhez kedve­ző, hogy a különböző elő­szállítások révén már az év első felében is jelentős fu­varozási feladatokat oldot­tak meg, s voltak időszakok, amelyekben nagyobb telje­sítményt értek el, mint a múlt év őszén. A nyári-őszi szállítási feladatok mégis jó­val nagyobbak mint egy év­vel ezelőtt, hiszen az előze­tes jelzések szerint sok te­rületen kedvező a mezőgaz­dasági termés, s gondoskod­ni kell a több termény ké­sedelem nélküli szállításáról. Az áruösszetétel is változott, így az előzetes igények sze­rint 3,4 millió tonna cukor­répát, s a korábbinál több szilárd fűtőanyagot kell fu­varozni. A tárcaközi szállítási ope­ratív bizottságnak és a me­gyei szállítási bizottságoknak máris meg ■ kell kezdeniük a •munkát és az igények alap­ján megoldaniuk az áruk, a szállítások sorolását, hogy elkerüljék a torlódásokat. Nagyon fontos feladat a szál­lítással való takarékosság, a fölösleges fuvaroztatások megakadályozása, az üresjá­ratok csökkentése. A rendkí­vüli feladatok megoldása ér­dekében ismét szükség lesz a hétvégi szombat-vasárnapi szállítási műszakok megszer­vezésére, s élnek majd a közületi járművek rendkívü­li fuvaroztatási bevonásának lehetőségeivel is. Mennydörgés,. villámlás, jégeső, szivattyú, rohanás. A Tiszamenti Vegyiművekben az elmúlt héten történteket inkább úgy emlegetik, hogy az első és a második vihar, — egyik sem volt kímélettel a gépekre, a berendezésekre. Többször le kellett állni a gyártással, azért mert a trafóházba a villám jó- párszor belecsapotf. Ezalatt nem kis erőfeszítést okozott a helyi erőműnek az országos távvezetékhálózattól való függetlenítése. (Normá­lis üzemben ugyanis ez az erőmű a Vegyiművek ener- giaigépyén felül még az or­szágos hálózatba is termel áramot.) Az esővíz pedig csak folyt a földalatti beren­dezésekhez — megállíthatat­lanul. S igaz, hogy ezek mel­lett vannak kis szivattyúk a feltörő talajvíz elhárítására, de az áramkimaradás miatt ezek sem működhettek. A kö­vetkezmény : összesen tízórás állás. Ez, mint ahogyan a termelési főosztályon el­mondták a Vegyiművek éves tervteljesítését nem veszé­lyezteti. A gyár tekintélyes mennyiségű nyersanyagot raktároz a szabadban, amiből jó pár mázsát sodort le a víz a csatornákba. A kát 100 ezer forinton felül van. A Vegyiművekhez hason­lóan a Tisza Bútorgyár szol­noki gyáregységében is leállt a termelés, de itt a vezetők utasítására — biztonsági okok miatt. A tízórás állást könnyen behozhatják az üzem dolgozói. Jelentősebb kár nem keletkezett, csak a mélyen fekvő gyári vasúti síneket borította el a víz, így a bútorok szállítása pár na­pig szünetelt. A Papírgyárban a legfon­tosabb teendő a raktárt elön­tő 20—25 centis víz kiszir vattyúzása volt 18—19-én. Az óriási papírtekercsek alja át­ázott, — mintegy 17 ezer kiló papír ment tönkre. A kárt 105 ezer forintra becsülik. A késztermék eredeti felhasz­nálására így alkalmatlanná vált, de mentik, ami menthe­tő. Úgy tervezik, hogy az ép darabokat méretre vágják és csomagolóanyagként értéke­sítik. A raktár kára mellett jelentős gondot okozott két papírgépük anyagszivattyú­jának „elázása” — öt órát álltak, s így ötezer kiló pa­pírral kevesebbet könyvel­hettek el emiatt. Megrongá­lódott még néhány épületük tetőszerkezete is, javításukat már megkezdték. A gyár ön­kéntes tűzoltói példamutató helytállással, 92 órás műszak­ban segédkeztek nemcsak a vállalat területén, hanem a környező lakóházaknál, kö­zületi épületeknél is. Most már zavartalanul folyik a termelés. Az anyagi kár, az állásidő okozta kiesés pótlá­sára a papírgyári szocialista brigádok felajánlásokat tet­tek. Vállalták, hogy a hónap végéig behozzák a lemara­dást. A MÁV Járműjavítóban az emlékezetes két viharos nap idején kikapcsolták az ára­mot, minden javítást, szere­lést abbahagytak. A csarno­kokat ellepte a víz, a kul­csokhoz, szerelőszerszámok­hoz szokott kezek szivattyú­kat kezeltek. Tetemes a munkaidőveszteségük: a kényszerállás 3 ezer 360 órát, a villanymotor utójaví­tása 2 ezer órát vett igénybe. Fennakadás már nincs, min­dent helyrehoztak. Az^elma- radt munkát túlórákkal) többletvállalással pótolják. A Szolnoki Cukorgyár mun­kásai a nagy vihar idején az 1600 vagonos raktárban se­gédkeztek. Zsákokkal töm­ték az ajtóréseket,^ hogy a zuhatagnak útját állják. Az ablakok a nagyerejű szélnek nem tudtak ellenállni, ami kár keletkezett az 1200 vagon cukormennyiségben az ott befolyó esőnek írható a ro­vására. ú Becslések szerint nem je­lentős az elázott cukor mennyisége. Ipari célokra — sör és kon- zervgyártásra — minimális árcsökkenéssel felhasználha­tó. Ugyancsak elázott a szá­raz szeletek raktárának egy része és 10 ezer papírzsák is. A cukorgyárnál építkező kül­ső vállalat munkásait kény­szerpihenőre késztette a vi­har, a mész- és építési göd­röket elöntötte a víz, az áll­ványokat is megrongálta. Szocialista brigádok segítet­tek a mentési munkákban és ők válallták a néhánynapos termeléskiesés pótlását is. T. Sz. E, — H. J. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom