Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-24 / 146. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. június 24; ' Az együttműködés szervezeti struktúrája Ganz-Elektroszila ^ ■■ ■■ I *» rr ii , . rr I «» I r Oyumolcsoio egyuffmukodes pptí* ^ ^ Vs'" A leningrádi Elektroszila Villamosgépgyár. 3. műhely. Hidrogenerátor szerelése KGST: 1 A KGST legrégibb és legfőbb szerve a tagországok kormányküldöttségeiből álló tanács, amely az alapokmány értelmében évente legalább egy alkalommal — orosz a'oc-szerinti sorend- ben — a tagállamok fővárosaiban ülésezik. Budapest volt a színhelye 1955-ben a VI., 1960-ban a XIII. és 1967-ben a XXI. tanácsülésnek. A tanácsülés — mint a KGST legfőbb szerve — jogosult ' a KGST munkájával összefüggő minden kérdés megvitatására, ajánlások és határozatok elfogadására, az alapokmány kiegészítésére és módosítására, amelyek az eredményes munkához szükségesek. A tanácsülések közötti időszakban a negyedévenként összeülő végrehajtó bizottság — ez a KGST legfontosabb operatív szerve — irányítja a munkát. A végrehajtó bizottságot a tagállamok állandó KGST- képviselői, miniszterelnökhelyettesek alkotják. A végrehajtó bizottság irányítja a tanácsülés határozatainak megvalósítását szolgáló munkát, figyelemmel kíséri az ajánlásokból adódó kötelezettségek teljesítését, szervezi a gyártásszakosítást, a ‘ermelési "kooperációt, a tagországok közötti munkamegosztás elmélyítését. A végrehajtó bizottság irányítja a KGST egyéb szerveinek, Titkárságának munkáját, meghatározza azok teendőit. A KGST szervezeti struktúrájának további" összetevői: az együttműködési bizottságok, az állandó bizottságok, a tanácskozások, a Titkárság és a tudományos intézetek. A KGST-nek három együttműködési bizottsága van — a tervezési, az anyagi-műszaki ellátási és a tudományos-műszaki —, amelyek a közép- és hosz- szú távú tervek koordinálásával, az anyagi-műszaki ellátásban való együttműködéssel, a tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkoznak. Az állandó bizottságok — 20 ilyen bizottsága van a KGST-nek — ágazati organizációk, egy-egy gazdasági, termelési ágazatban szervezik a tagállamok együttműködését, előkészítik a gyártásszakosításokat, a termelési kooperációkat, a sokoldalú megállapodásokat. A termelő ágazatokon kívül állandó bizottsága van a statisztikának, a szabványosításnak, a geológiának, a távközlésnek, a külkereskedelemnek, a valutáris-pénz- ügyi kérdések témakörének. / Az együttműködési és az állandó bizottságokban kormánymegbízottak — mi-, niszterek és miniszterhelyettesek — képviselik a tagországokat. A bizottságok a tagállamok,, fővárosaiban működnek; Budapest a székhelye a színesfémkohászati, valamint a rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságnak, amelynek elnökei a magyar kormánymegbízottak. Az úgynevezett tanácskozások a jogi, a szabadalmi, a vízgazdálkodási, a munkaügyi, a belkereskedelmi, a hajóbérlési és az ár-kérdésekben való együttműködést szervezik. A KGST állandó apparátusa a Titkárság. A KGST titkárát, aki a tagországoknál, más országoknál és a »nemzetközi szervezeteknél a KGST reprezentánsa, a tanácsülés-helyetteseit a végrehajtó bizottság nevezi ki. A titkársághoz tartozó különböző osztályok vezetőit, munkatársait a tagországok delegálják. A tagországok — a KGST ajánlásai és határozatai alapján több tucat nemzetközi és államközi szervezetet; intézményt alapítottak. Példaszerűen: Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank, Nemzetközi BeruháB KGST tagállamok vegyipara 1973-ban már 23 nap alatt elérte az 1950-es év teljes termelését. A vegyipar dinamikus fejlődését nagymértékben elősegíti a gyártás-szakosítás és a termelési kooperáció elmélyülése, a szocialista országok vegyészei között kialakult gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés bővülése. Ez az együttműködés rendszerint komplex témakörökre terjed ki: a tudományos kutatásoktól és a tervezéstől kezdve egészen az új berendezések, a komplett vegyipari üzemek létrehozásáig. Az együttműködés jó példája a szovjet—magyar olefinprogram. A vegyipar fejlődése gyökeresen megváltoztatta a közszükségleti cikkek gyártására szolgáló alapanyagok összetételét. A textiliparban, a kötszövőiparban és a cipőiparban eredményesen alkalmazzák va szintetikus textíliákat, a szövés nélkül készült anyagokat és a műbőröket. Ezért ma a könnyűiparra irányul a vegyipari szakemberek figyelme. A szakértők továbbfejlesztik a kőolaj és földgázfeldolgozás technológiai folyamatait, korszerűsítik a már meglevő termelő-üzemeket és új, nagykapacitású termelőberendezéseket helyeznek üzembe. Szovjet és NDKzási Bank, Közös Vagonpark, Intermetal, Csapágyipari Együttműködési Szervezet, Interatominstrument, koordinációs központok, tudományos-termelési egyesülések stb. Ezek nem KGST- szervek, hanem több, vagy valamennyi KGST-ország nemzetközi, államközi szervezetei, gazdasági pénzügyi, tudományos intézményei. A KGST-országok együttműködése egyidejűleg sokoldalú és kétoldalú. A kétoldalú együttműködésnek is megvan az intézmény-rendszere. A tagállamok kétoldalú együttműködését a kormányközi gazdasági-tu- dományos-műszaki bizottságok — azok ágazati albizottságai és munkacsoportjai irányítják. Magyarország és a többi nyolc KGST-ország viszonylatában a kétoldalú együttműködés irányításában, szervezésében több mint száz bizottság, munkacsoport vesz részt. beli tudósok közös erőfeszítésével sikerült rövid idő alatt létrehozni és üzembe helyezni azt az ipari kísérleti berendezést, amely szintetikus selyem folyamatos gyártására szolgál. A könnyűipari termékek iránti kereslet ma nagymértékben függ a festékek és színezékek minőségétől is. E téren eredményes együttműködés alakult ki a szovjet és csehszlovák szakemberek között. Máris számos olyan színezékfajtát állítottak elő, amelyek biztosították a textíliák jobb minőségű festését. » Egyre erőteljesebben fejlődnek az egyes vállalatok és tudományos kutatóintézetek közötti közvetlen, kétoldalú kapcsolatok is. A szovjet Állami Nitrogénipari Kutatóintézet és a lengyel Műtrágya-kutató Intézet például közös kutatásokat folytat az ammóniagyártás fejlesztésében. Az egyik leningrádi vegyipari egyesülés és a megfelelő lengyel kutató- intézet a műanyagok feldolgozásában folytatott szoros együttműködést. Gyümölcsöző együttműködés alakult ki a szovjet Állami Bányászati-Vegyi Alapanyagkutató Intézet és. a tarnobrzegi vegyikombinát között is a kén földalatti olvasztása, valamint a műtrágyagyártásra szolgáló alapanyagok külfej- téses módszerrel történő kiSzinte minden, újságírónak van egy kedveltebb vállalata, amelyet gyakrabban felkeres. Számomra a leningrádi villamosgépipari egyesülés, az Elektroszila ilyen vállalat. Egy alkalommal felhívott mérnök ismerősöm: — Jöjjön ki hozzánk. Üzembe lép a „milliomos". t így nevezik a gyárban az 1 millió kilowatt teljesítményű turbógenerátort. Ez az első ilyen típusú energetikai berendezés az országban. Alkalmazásával üzemi körülmények között kipróbálhatók az ilyen nagy teljesítményű turbógenerátorok. —. Hogyan készül el ilyen gyorsan a milliomos? Hiszen csak néhány hónappal későbbre tervezték üzembe helyezését? — Amikor az egyedi gép kialakításához kezdtünk — mondta beszélgető partnerem —, rájöttünk, hogy számos problémát kell még megoltermelése fejlesztésében, továbbá a bányagépek korszerűsítése terén. A KGST-országok számára jelentős gazdasági . előnyökkel jár a különböző vegyipari berendezések és gépek gyártása terén kialakult szakosodás. Szovjet berendezésekkel látták el például a bolgár, csehszlovák, NDK-beli, lengyel, stb. vegyipari üzemeket. A lengyel Chemar viszont automatizált kénsavgyártó üzemeket szállít a Szovjetunió számára. Lengyel vegyipari objektumok működnek még Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon, az NDK- ban és Romániában is. _ . . vegyészek és B szovjet a többi szocialista ország vegyészei közötti műszaki-tudományos együttműködésnek széles körű távlatai vannak. Az 1976—1980-as évekre szóló népgazdasági tervek egyeztetése során körvonalazták a legfontosabb kutatási feladatokat a nitrogén műtrágyagyártás, a foszfor éS egyéb alapanyagok és üzemanyagok kitermelésének növelése terén. A KGST-országok megállapodást írtak alá arról, hogy az új ötéves terv időszakában közös termelő- kapacitásokat létesítenek szintetikus színezékek és egyes félkésztermékek gyártására gyártmányszakosítás és termelési kooperáció alapján. dánunk. További kutatásokat kellett volna folytatni, költséges modelleket építeni, stb. A magyar nehézgépipari szakemberekhez fordultunk. A budapesti Ganz gyár tapasztalatai igen hasznosnak bizonyultak számunkra. Tervezőink figyelembe vették, hogy a magyar kollégáik már foglalkoztak hasonló kérdéssel, igaz, kisebb turbógenerátorokkal kapcsolatban. A műszaki számításokból kiderült, hogy bátran támaszkodhatunk barátaink ismereteire. így sikerült időt, munkát és költséget megtakarítanunk. A két világszerte ismert villamosgépipari üzem alkotó együttműködésére számos példát találhatunk. A több mint húsz éve folyó közös munka gyümölcsözőnek bizonyult. A magyar szakemberek az első évben nagy érdeklődéssel tanulmányozták a termelést az Elektroszilában. Hamarosan szovjet vendégek látogattak Budapestre. Később az egyik leningrádi mérnök elmondta: — A Ganzról nagyon keveset tudtunk. Nem is titkolom, kétkedtünk utunk hasznosságában. A két vállalat termékei ugyanis különböznek egymástól, műszaki hagyományaik is eltérőek, érdeklődésünk valószínűleg csak kevés ponton találkozik. Tévedtünk. Lapozzunk kapcsolataik históriájának könyvébe. Az Elektroszila átadta a Ganznak az 50 ezer — 1,50 ezer kilowatt teljesítményű turbógenerátorok teljes műszaki dokumentációját, a villamosgépek számítási módszertanát, stb. Ez lehetővé tette, hogy a magyar szakemberek viszonylag rövid idő alatt bevezessék az új gépek gyártását. Az Elekteoszila szakemberei segítették magyar kollégáiknak a 200 ezer kilowatt teljesítményű, vízhűtéses turbógenerátorok gyártásának elsajátításában. Ugyanakkor örömmel fogadják a magyar szakemberek segítségét. Ennek eredményeképpen a Szovjetunióban elsőként oldották meg a trópusi kivitelű villamosgépek gyártását. Hasznosnak bizonyult egy sor technológiai folyamat megszervezésének, a termelésirányításnak, stb, a tanulmányozása is a magyar üzemben. Az integrációs folyamatok, a KGST tagországok érdekeltsége az energetikai gépipar műszaki fejlesztésében, a két gyár kollektívája elé új feladatokat jelölt ki. A két vállalat vezetői megállapodtak a rendszeres kapcsolatban, a távlati tudományos-műszaki együttműködésben. Ennek a törzse az Egyesített Tudományos-Műszaki Tanács, amely már ötször ülésezett — váltakozva — Leningrádban és Budapesten. A legutóbbi — ötödik . —t— ülést 1974-ben, Leningrádban tartották, amelyen kijelölték az 1976—1980. évek tudományos-műszaki együttműködés útjait. Több alkalommal is megfordult a leningrádi gyárban Wallenstein Mihály, a forgómotorok főtervezője. Az Elektroszila és a Ganz közötti műszaki együttműködés eredményeit értékelve az Elektroszila üzemi lapjában írta; „A ' két gyár műszaki együttműködésében az információ és tapasztalatcsere legkedvezőbb formái alakultak ki, amelyek ragyogó eredményekhez vezettek és barátságunkat erősítették. Ilyen jellegű kapcsolatok csak a szocialista országok üzemei és kollektívái között alakulhatnak ki". A. Nyepomnyáscsij, az APN tudósítója (KS) (g. I.) a vegyiparban Közös kutatási témák, tudományos intézetek és vállalatok kapcsolatai fiz európai KGST-erszágok együttműködése és fejlődése 8 Btansiava K. Kazincbarcika ; ti Leninvéros St Szézhatombati* j Z. ?4luí.' LENGYEL •kel ORSZÁG i 1000km AUSZTRIA r—í Yu*. ,omAnia.-A^ur.OSZlAVIA.A.. ^ OM , báj úf *FöldgázmezŐ ‘(áj1 Kőolajmező -j...« Működő kőolajvezeték Épülő kőolajvezeték =*» Működő földgázvezeték => =*» Épülő földgázvezeték Olajfinomító ■KASZPI:FEKETE-TENGER: BULGARIA rí TENGERA BERUHÁZÁSOK ALAKULÁSA, 1974 (növekedés az eioző év százalékéban) 28.1 A KGST RESZESEDESE A VILÁG: Népességéből 33"/.. Ipari termeléséből A NEMZETI JÖVEDELEM NÖVEKEDÉSE, 1974 (az előző év százalékában) BULGÁRIA CSEH SZLOVÁKIA LENGYEL - ORSZÁG MAGYAR- ORSZÁG NDK ROMÁNIA SZOVJETUNIÓ JEl, j 10.« ___!’• ___li1 □ 5.0 cs. Csehszlovákia A TERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE/1974 (az előző év százalékában) BULGÁRIA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAKULÁSA (növekedés az eiőxő év százalékában) AZ IPARI TERMELÉS NÖVEKEDÉSE ,1974 (az előző év százalékában) 15.3 12 .2 3 0 3.0 —1.5 □ o > 3 o 3 N s ck. a 1 I g I rf oe I © a i »t < 1-3.7 Nincs adat a
