Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
SZOLNOK nreOTEI NÉPLAP 1975. június sí: u Á mironovói varázsló Búzanemesítés Ukrajnában Vaszilij Remeszlo, (jobbra) a híres nemesítő a kísérleti búzatáblában tanulmányozza a Mironovszkaja—898 termését. Nyolcvan éve születelt Mathejka János Nyolcvanadik születési évfordulója alapos indok arra, hogy életére, munkásmozgalmi tevékenységére emlékezzünk. 1895. június 21-én született, kistisztviselő családból. Vácott nevelkedett. A jo megfigyelőképességű és íráskészséggel rendelkező fiatalember egyetemi évei alatt már verseket, irodalmi és színházi kritikákat, képzőművészeti cikkeket írt a budapesti lapoknak, tró, újságíró akart lenni, de az 1914-ben kitört világháború egy időre keresztülhúzta terveit. Az ifjú magyar-latin szakos, tanárjelöltet hamarosan behívták katonának és az orosz frontra vezényelték. 1915 szeptemberében sebesülten fogságba került. 1917- nyarán betegen, rokkantán hazakerült Vácra. Ugyanez évben belépett a szociáldemokrata pártba és munkatársa lett a haladó szellemű Váci Újságnak. Amikor 1918 őszén Magyarországon győzött a polgári demokratikus forradalom Mathejka János megtalálta helyét, életének célját: egész munkásságát a köz- ügyek szolgálatába állította. 1918 novemberében ö szervezte meg és vezette a város karhatalmi századát. Cikkei a Váci Újságban egyre izzóbbak, lelkesebbek lettek. A lapnak csakhamar felelős szerkesztője lett. 1919 márciusában belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Magyar Tanácsköztársaság idején a váci forradalmi törvényszék katonai vádbiztosa, a városi munkás- tanács tagjaként az oktatás-'' i/gyek vezetője volt. A tanácshatalmat leverték és a féhérterroristák 52 kivégzést hajtottak végre a városban. Augusztus 14-én éjjel különítményes tisztek 10 halálra Ítélt foglyot kísértek ki a váci fegyházból és a Duna-parti Hétkápolna mellett sortüzet nyitottak rájuk. A golyózáport — noha két lövést is kapott — egyedül Mathejka János élte túl. A román megszálló csapatokkal érkezett orvos első segélyben részesítette, ám hollétét a hatóságnak azonnal jelentette. Természetesen egy éra múlva ismét letartóztatták és börtönbe szállították. A már egyszer „kivégzett” Mathejka János újbóli elítélése komoly jogi problémát okozott, de a magyar ellenforradalmi bíróság nem sokáig tétovázott és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte. Börtönéből 1921 novemberében fogolycsere keretében szabadult: a Szovjetunió érte és még egy társáért 15 magyar tiszti hadifoglyot adott cserébe. Moszkvában bekapcsolódott a szovjet irodalmi életbe. Tagja lett a Moszkvai Proletár írók Szövetsége magyar szekciójának. Megszervezte a Marx—Engels Intézet új olvasótermét és annak vezetője lett. 1924-től a fíommunista Internacionálé könyi'tárának igazgatója. Vezetőségi tagja volt a Szovjet írók Forradalmi Szövetségének. 1925-ben az ő szerkesztésében és bevezető tanulmányával Magyar Forradalmi Költészet címen megjelent az első orosz nyelvű magyar költői atológia. Írásait közölte a Moszkvában megindult Sarló és Kalapács című magyar nyelvű folyóirat. E lapnak csakhamar munkatársa, majd szerkesztőbizottsági tagja lett. A Forradalmi írók Nemzetközi Szövetségének megalakulása után Mathejka János is részt vett annak munkájában. Mathejka János jelentős, sokoldalú, szerteágazó munkásságát a személyi kultusz időszakának törvénysértései szakítottak meg. 1938-ban letartóztatták, 1940. november 7-én elhunyt. A mironovói Tudományos Kutatóintézet neve nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon közismert. Az ott nemesített búzaíajták a Szovjetunión kívül megtalálhatók Lengyelország, Csehszlo- szlovákia, Dánia, Törökország, Pakisztán, a két német állam, Kanada, az USA és a latin-amerikai országok földjein is. Az intézetben őrzik a leveleket, amelyeket a jól bevált, kikísérletezett búzafajták importálói küldtek, s amelyek az ukrán tudósok munkáját dicsérik. Egy amerikai nemesítő szerint Kansasban például nagyobb sikere van a „Mironovszkaja— 808” búzának, mint azoknak, amelyeket helyileg kísérleteztek ki. Az intézet igazgatója, a Lenin-renddel kitüntetett Vaszilij Remeszlo nyolc fajta őszi búzát nemesített. Közülük csak egyetlen, az Uk- rainka a II. világháború előtti. Az egyik legbővebben termő fajta a Mironovói Jubileum. Gépi aratásra alkalmas, szárazságtűrő-képessége kiváló, maximálisan ellenáll a betegségeknek. Kirgiziában, a Prszeválszkij körzetben hektáranként több mint száz mázsa búzát arathattak le ebből a fajtából az elmúlt évben. A kirgizek ezért Bemeszlót a „mironovói va- rászló”-nak nevezik. A többi fajta sem sokkal marad a Mironovói Jubileum termésátlaga alatt. Az „Iljicsovka” például hektáranként 70 mázsát ad. A többi típus termésátlaga általában 55— 60 mázsa hektáranként. A Tudományos Kutatóintézet tudósai most olyan új minőségű fajtával kísérleteznek, amely még a Mironovói Jubileum-ot is felülmúlja. Szinte naponta sikerül olyan fajtákat nemesíteni, amelyek termésátlaga neghalad- ja a nyolcvan mázsát hektá- rankánt. Az idén egy új telepet is építenek, amelyben korszerűen berendezett melegházak lesznek. Ha ez elkészül, még jobb körülmények között egyre több jó minőségű, bő termő búzafajta kerül ki az intézet tudósainak keze közül. Félmillfárd dolláros beruházás Megkezdődött az Adria-o!ajvezeték építése Május elején az észak-jugoszláviai tengerparttal szembenéző Krk-szigeten megkezdődött a három szocialista ország közreműködésével megvalósuló nagy beruházás, az Adria-olajvezeték építése. Már jó néhány éve elhangzott a javaslat: Jugoszlávia, Magyar- ország és Csehszlovákia, építsen közösen olajvezetéket a tartályhajókon érkező olaj továbbítására. A javaslatot részletes közgazdasági elemzések, majd 1974 januárjában döntés követte. Igaz, a vezeték megépítése sokba kerül, a kezdetben számított 350 millió dollár helyett esetleg több mint fél milliárdba, a kiadások azonban bőven megtérülnek. Az olaj vasúti szállítása ugyanis hosszú távon még drágább. Magyarország és Csehszlovákia olajigényének zömét (és így lesz ez a jövőben is) a Szovjetunió fedezi, hosszú lejáratú megállapodások alapján. Egy kisebb hányadot (Magyarország esetében az importnak körülbelül tizedét) más piacokon kell beszereznünk. Ezért észszerű, ha mielőbb gondoskodunk a szállítási költségek lefaragásáról. A vezeték megvalósításának nagy előnye, hogy a beruházási terhek országok között oszlanak meg, sőt az olajvezeték finanszírozásában Kuvait és Líbia is részt vesz. A vezeték Krk-szigete mellől, Omasalj öbléből indul a Zágráb melletti sisaki finomítóig. Ott kettéágazik, egyik elágazása Jugoszlávia finomítóit látja el olajjal, a másik elágazás pedig hazánk felé veszi útját, és Csurgónál lépi át a magyar határt, Százhalombatta irányában. Itt a vezeték csatlakozik a már megépített Barátság—I. olajvezetékhez, s az olaj ezen keresztül jut el Csehszlovákiába. A magyar szakaszon az építkezés jövőre kezdődik, 1978-ban fejeződik be, és előreláthatólag’ 1979-ben üzembe helyezik. A vezeték évi 34 millió tonna olaj szállítására lesz alkalmas. A 34 millió tonnából 24 milliót Jugoszlávia használ fel, a maradékon pedig egyenlő arányban Magyarország és Csehszlovákia osztozik. B. T. Jap —fc™ Dúsított uránium A Szovjetunió 1 000 tonna urániumot fog dúsítani Nagy-Britannia új nukleáris erőművei számára, egy legalább 17,5 millió értékű szerződés keretében, jelentette be a Central Electricity Generating Board (CEGB). A szerződés, amelyet Moszkvában megerősítettek a legutóbbi angol—szovjet kereskedelmi tárgyalások során, az 1980-as években Nagy- Britannia előrelátható dúsított uránium igényeinek ösz- szesen kb. 10" <,-át biztosítja. A CEGB nem hajlandó részleteket közölni az angol—szovjet szerződés esetleges kiterjesztését és az árak módosítását körvonalazó kikötéseket illetően. Nagy-Britannia atomerőművei jelenleg nem dúsított urániumot használnak, de az első dúsított urániummal üzemelő reaktorok megindulása ez évben várható. Az elmúlt hónapokban a CEGB tárgyalt mind a Szovjetunióval, mind az USA-val, részben azért, hogy kedvezőbb szállítási feltételéket érjen el. Anglia energiafüggetlenségre tor Az Északi-tenger skóciai partjaitól mintegy 400 kilométerre levő Argyll-olajme- zőkről megérkezett Angliába az első olajszállítmány. Anthony Wldwood Benn energiaügyi miniszter kijelentette: a brit szigetország nagy lépést tett előre régi vágya, az energiafüggetlenség elérése felé.' Szamotlor kőolajfolyama 70 millió tonna kőolajat — a Szovjetunió évi kitermelésének egyheted részét — biztosítja 1975-ben az ország legnagyobb lelőhelye, a Sza- motlori kőolajfolyam. A hatalmas kőolajkészletek kitermelését több mint öt évvel ezelőtt kezdték meg. 1976—77-re az évi kitermelés eléri a 100 millió tonnát. Ez az egyedülálló olajmező a nyugat-szibériai Szamotlor tó alatt húzódik. A lelőhely kiaknázását mesterséges szigetekről végzik, irányított ferde fúrásokkal. Egy-egy mesterséges sziget- 1 ről 10—12 fúrólyukat is készítenek. A nyugat-szibériai Szamotiorban újabb olajkút kezdte meg működését. Lengyel burkoloiemezek -karrierje Még nem is olyan régen, 1972-ben a pustkówi Műanyaggyárban, a raktárakban nem jutott elegendő hely az „Unilam'’ elnevezésű, csempelapokat imitáló mintás műanyaglapoknak. A kereskedelem bizalmatlanul szemlélte az újdonságot. És váratlanul, ahogyan ez a vásárlópiacon gyakran megesik, a helyzet váratlanul ellenkezőjére fordult s a gyár alig győzi a termelést. A mutatós, laminált műanyagburkolatokra egyre nagyobb megrendelések érkeznek a wroclawi „Pafawag” vagongyártól, - a poznani „Cegielski” Művektől, az építőipari vállalatoktól, a bútorgyártól, stb. Az elmúlt évben az üzem 2 700 000 négyzetméter műanyag-burkolólapot gyártott (1972-ben nagy problémák voltak e mennyiség felének előállításával!), összesen több mint 220 millió zloty értékben. Az idei tervben kb. 3 millió négyzetméter műanyaglap szerepel, amelyek nagy része exportra kerül. NDK—USA árucsere Bár általában jelentéktelennek vélik, az USA és az NDK közötti kereskedelem értéke legalább tízszerese annak, amit az amerikai Kereskedelemügyi Minisztérium megállapított. Amerikai hivatalos személyek is megerősítették az adatoknak azt az eltérését, amelyre az európai szakértők már régóta gyanakodtak. Az 1974-es NDK—USA árucserére vonatkozó hivatalos amerikai számadatok a kereskedelem értékét csupán 35 millió dollárban határozzák meg. A hivatalos NDK statisztikai adatok azonban ugyanezt az értéket csaknem 400 millió dollárra (1 milliárd márka) becsülik. Az amerikai szerszámgép- gyártó és anyagmozgató berendezéseket előállító cégek azt remélik, hogy a jövőben növelhetik a technikailag magasan fejlett NDK-ba irányuló amerikai ipari exportot. Ennek mennyisége ugyanis jelenleg nagyon alacsony szinten áiL J
