Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

SZOLNOK nreOTEI NÉPLAP 1975. június sí: u Á mironovói varázsló Búzanemesítés Ukrajnában Vaszilij Remeszlo, (jobbra) a híres nemesítő a kísérleti búzatáblában tanulmányozza a Mironovszkaja—898 termését. Nyolcvan éve születelt Mathejka János Nyolcvanadik születési év­fordulója alapos indok arra, hogy életére, munkásmozgal­mi tevékenységére emlékez­zünk. 1895. június 21-én szü­letett, kistisztviselő család­ból. Vácott nevelkedett. A jo megfigyelőképességű és íráskészséggel rendelkező fiatalember egyetemi évei alatt már verseket, irodalmi és színházi kritikákat, kép­zőművészeti cikkeket írt a budapesti lapoknak, tró, új­ságíró akart lenni, de az 1914-ben kitört világháború egy időre keresztülhúzta ter­veit. Az ifjú magyar-latin szakos, tanárjelöltet hamaro­san behívták katonának és az orosz frontra vezényelték. 1915 szeptemberében sebe­sülten fogságba került. 1917- nyarán betegen, rokkantán hazakerült Vácra. Ugyanez évben belépett a szociálde­mokrata pártba és munka­társa lett a haladó szellemű Váci Újságnak. Amikor 1918 őszén Ma­gyarországon győzött a pol­gári demokratikus forrada­lom Mathejka János megta­lálta helyét, életének célját: egész munkásságát a köz- ügyek szolgálatába állította. 1918 novemberében ö szer­vezte meg és vezette a város karhatalmi századát. Cikkei a Váci Újságban egyre izzób­bak, lelkesebbek lettek. A lapnak csakhamar felelős szerkesztője lett. 1919 márci­usában belépett a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­ba. A Magyar Tanácsköztár­saság idején a váci forra­dalmi törvényszék katonai vádbiztosa, a városi munkás- tanács tagjaként az oktatás-'' i/gyek vezetője volt. A tanácshatalmat leverték és a féhérterroristák 52 ki­végzést hajtottak végre a vá­rosban. Augusztus 14-én éj­jel különítményes tisztek 10 halálra Ítélt foglyot kísértek ki a váci fegyházból és a Duna-parti Hétkápolna mel­lett sortüzet nyitottak rájuk. A golyózáport — noha két lövést is kapott — egyedül Mathejka János élte túl. A román megszálló csapatokkal érkezett orvos első segély­ben részesítette, ám hollé­tét a hatóságnak azonnal je­lentette. Természetesen egy éra múlva ismét letartóztat­ták és börtönbe szállították. A már egyszer „kivégzett” Mathejka János újbóli elíté­lése komoly jogi problémát okozott, de a magyar ellen­forradalmi bíróság nem so­káig tétovázott és életfogy­tiglani fegyházbüntetésre ítélte. Börtönéből 1921 no­vemberében fogolycsere ke­retében szabadult: a Szovjet­unió érte és még egy társá­ért 15 magyar tiszti hadi­foglyot adott cserébe. Moszkvában bekapcsoló­dott a szovjet irodalmi élet­be. Tagja lett a Moszkvai Proletár írók Szövetsége ma­gyar szekciójának. Megszer­vezte a Marx—Engels Inté­zet új olvasótermét és an­nak vezetője lett. 1924-től a fíommunista Internacionálé könyi'tárának igazgatója. Ve­zetőségi tagja volt a Szovjet írók Forradalmi Szövetségé­nek. 1925-ben az ő szerkesztésé­ben és bevezető tanulmá­nyával Magyar Forradalmi Költészet címen megjelent az első orosz nyelvű ma­gyar költői atológia. Írásait közölte a Moszkvában meg­indult Sarló és Kalapács cí­mű magyar nyelvű folyóirat. E lapnak csakhamar mun­katársa, majd szerkesztőbi­zottsági tagja lett. A Forradalmi írók Nem­zetközi Szövetségének meg­alakulása után Mathejka Já­nos is részt vett annak mun­kájában. Mathejka János jelentős, sokoldalú, szerteágazó mun­kásságát a személyi kultusz időszakának törvénysértései szakítottak meg. 1938-ban le­tartóztatták, 1940. november 7-én elhunyt. A mironovói Tudományos Kutatóintézet neve nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon közismert. Az ott nemesített búzaíajták a Szov­jetunión kívül megtalálha­tók Lengyelország, Csehszlo- szlovákia, Dánia, Törökor­szág, Pakisztán, a két német állam, Kanada, az USA és a latin-amerikai országok föld­jein is. Az intézetben őrzik a leveleket, amelyeket a jól bevált, kikísérletezett búza­fajták importálói küldtek, s amelyek az ukrán tudósok munkáját dicsérik. Egy ame­rikai nemesítő szerint Kan­sasban például nagyobb si­kere van a „Mironovszkaja— 808” búzának, mint azoknak, amelyeket helyileg kísérle­teztek ki. Az intézet igazgatója, a Lenin-renddel kitüntetett Vaszilij Remeszlo nyolc fajta őszi búzát nemesített. Közü­lük csak egyetlen, az Uk- rainka a II. világháború előtti. Az egyik legbővebben ter­mő fajta a Mironovói Jubi­leum. Gépi aratásra alkal­mas, szárazságtűrő-képessége kiváló, maximálisan ellenáll a betegségeknek. Kirgiziá­ban, a Prszeválszkij körzet­ben hektáranként több mint száz mázsa búzát arathattak le ebből a fajtából az el­múlt évben. A kirgizek ezért Bemeszlót a „mironovói va- rászló”-nak nevezik. A töb­bi fajta sem sokkal marad a Mironovói Jubileum ter­mésátlaga alatt. Az „Iljicsov­ka” például hektáranként 70 mázsát ad. A többi típus termésátlaga általában 55— 60 mázsa hektáranként. A Tudományos Kutatóin­tézet tudósai most olyan új minőségű fajtával kísérletez­nek, amely még a Mironovói Jubileum-ot is felülmúlja. Szinte naponta sikerül olyan fajtákat nemesíteni, ame­lyek termésátlaga neghalad- ja a nyolcvan mázsát hektá- rankánt. Az idén egy új te­lepet is építenek, amelyben korszerűen berendezett me­legházak lesznek. Ha ez el­készül, még jobb körülmé­nyek között egyre több jó minőségű, bő termő búza­fajta kerül ki az intézet tu­dósainak keze közül. Félmillfárd dolláros beruházás Megkezdődött az Adria-o!ajvezeték építése Május elején az észak-jugoszláviai tenger­parttal szembenéző Krk-szigeten megkezdő­dött a három szocialista ország közreműkö­désével megvalósuló nagy beruházás, az Adria-olajvezeték építése. Már jó néhány éve elhangzott a javaslat: Jugoszlávia, Magyar- ország és Csehszlovákia, építsen közösen olaj­vezetéket a tartályhajókon érkező olaj továb­bítására. A javaslatot részletes közgazdasági elemzések, majd 1974 januárjában döntés követte. Igaz, a vezeték megépítése sokba kerül, a kezdetben számított 350 millió dollár helyett esetleg több mint fél milliárdba, a kiadások azonban bőven megtérülnek. Az olaj vasúti szállítása ugyanis hosszú távon még drágább. Magyarország és Csehszlovákia olajigényének zömét (és így lesz ez a jövőben is) a Szovjet­unió fedezi, hosszú lejáratú megállapodások alapján. Egy kisebb hányadot (Magyarország esetében az importnak körülbelül tizedét) más piacokon kell beszereznünk. Ezért ész­szerű, ha mielőbb gondoskodunk a szállítási költségek lefaragásáról. A vezeték megvaló­sításának nagy előnye, hogy a beruházási terhek országok között oszlanak meg, sőt az olajvezeték finanszírozásában Kuvait és Líbia is részt vesz. A vezeték Krk-szigete mellől, Omasalj öblé­ből indul a Zágráb melletti sisaki finomítóig. Ott kettéágazik, egyik elágazása Jugoszlávia finomítóit látja el olajjal, a másik elágazás pedig hazánk felé veszi útját, és Csurgónál lépi át a magyar határt, Százhalombatta irá­nyában. Itt a vezeték csatlakozik a már meg­épített Barátság—I. olajvezetékhez, s az olaj ezen keresztül jut el Csehszlovákiába. A magyar szakaszon az építkezés jövőre kezdődik, 1978-ban fejeződik be, és előrelát­hatólag’ 1979-ben üzembe helyezik. A vezeték évi 34 millió tonna olaj szállítására lesz al­kalmas. A 34 millió tonnából 24 milliót Jugo­szlávia használ fel, a maradékon pedig egyenlő arányban Magyarország és Csehszlo­vákia osztozik. B. T. Jap —fc™ Dúsított uránium A Szovjetunió 1 000 tonna urániumot fog dúsítani Nagy-Britannia új nukleáris erőművei számára, egy leg­alább 17,5 millió értékű szerződés keretében, jelen­tette be a Central Electrici­ty Generating Board (CEGB). A szerződés, amelyet Moszk­vában megerősítettek a leg­utóbbi angol—szovjet keres­kedelmi tárgyalások során, az 1980-as években Nagy- Britannia előrelátható dúsí­tott uránium igényeinek ösz- szesen kb. 10" <,-át biztosítja. A CEGB nem hajlandó részleteket közölni az an­gol—szovjet szerződés eset­leges kiterjesztését és az árak módosítását körvonala­zó kikötéseket illetően. Nagy-Britannia atomerő­művei jelenleg nem dúsított urániumot használnak, de az első dúsított urániummal üzemelő reaktorok megindu­lása ez évben várható. Az elmúlt hónapokban a CEGB tárgyalt mind a Szovjetunió­val, mind az USA-val, részben azért, hogy kedve­zőbb szállítási feltételéket érjen el. Anglia energiafüggetlenségre tor Az Északi-tenger skóciai partjaitól mintegy 400 kilo­méterre levő Argyll-olajme- zőkről megérkezett Angliába az első olajszállítmány. Ant­hony Wldwood Benn ener­giaügyi miniszter kijelentet­te: a brit szigetország nagy lépést tett előre régi vágya, az energiafüggetlenség eléré­se felé.' Szamotlor kőolajfolyama 70 millió tonna kőolajat — a Szovjetunió évi kitermelé­sének egyheted részét — biztosítja 1975-ben az ország legnagyobb lelőhelye, a Sza- motlori kőolajfolyam. A ha­talmas kőolajkészletek ki­termelését több mint öt év­vel ezelőtt kezdték meg. 1976—77-re az évi kiterme­lés eléri a 100 millió tonnát. Ez az egyedülálló olajme­ző a nyugat-szibériai Sza­motlor tó alatt húzódik. A lelőhely kiaknázását mester­séges szigetekről végzik, irányított ferde fúrásokkal. Egy-egy mesterséges sziget- 1 ről 10—12 fúrólyukat is ké­szítenek. A nyugat-szibériai Szamotiorban újabb olajkút kezdte meg működését. Lengyel burkoloiemezek -karrierje Még nem is olyan régen, 1972-ben a pustkówi Mű­anyaggyárban, a raktárakban nem jutott elegendő hely az „Unilam'’ elnevezésű, csem­pelapokat imitáló mintás műanyaglapoknak. A keres­kedelem bizalmatlanul szem­lélte az újdonságot. És vá­ratlanul, ahogyan ez a vá­sárlópiacon gyakran megesik, a helyzet váratlanul ellenke­zőjére fordult s a gyár alig győzi a termelést. A muta­tós, laminált műanyagburko­latokra egyre nagyobb meg­rendelések érkeznek a wroc­lawi „Pafawag” vagongyár­tól, - a poznani „Cegielski” Művektől, az építőipari vál­lalatoktól, a bútorgyártól, stb. Az elmúlt évben az üzem 2 700 000 négyzetméter mű­anyag-burkolólapot gyártott (1972-ben nagy problémák voltak e mennyiség felének előállításával!), összesen több mint 220 millió zloty érték­ben. Az idei tervben kb. 3 millió négyzetméter mű­anyaglap szerepel, amelyek nagy része exportra kerül. NDK—USA árucsere Bár általában jelentékte­lennek vélik, az USA és az NDK közötti kereskedelem értéke legalább tízszerese annak, amit az amerikai Ke­reskedelemügyi Minisztérium megállapított. Amerikai hi­vatalos személyek is megerő­sítették az adatoknak azt az eltérését, amelyre az euró­pai szakértők már régóta gyanakodtak. Az 1974-es NDK—USA árucserére vo­natkozó hivatalos amerikai számadatok a kereskedelem értékét csupán 35 millió dollárban határozzák meg. A hivatalos NDK statisztikai adatok azonban ugyanezt az értéket csaknem 400 millió dollárra (1 milliárd márka) becsülik. Az amerikai szerszámgép- gyártó és anyagmozgató be­rendezéseket előállító cégek azt remélik, hogy a jövőben növelhetik a technikailag magasan fejlett NDK-ba irá­nyuló amerikai ipari expor­tot. Ennek mennyisége ugyanis jelenleg nagyon ala­csony szinten áiL J

Next

/
Oldalképek
Tartalom