Szolnok Megyei Néplap, 1975. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

1975. június 21.' SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Á tomboló vihar után Ideiglenes szállások az iskolákban Rendkívüli orvosi ügyelet Gyors segítség Szolnoknak Szolnok „Pletykafalu” nevű külterüle­tén, amely a 4-es számú főútvonal és a fűtőház közötti katlanban fekszik, több száz lakóházat öntött el a megrekedt víz, amely a csütörtöki felhőszakadás nyomán mintegy félméteresre növekedett. A Felhő utcától a Dembinszky utcáig három nap­ig egybefüggő víz zárja el a lakókat a külvilágtól, akik a honvédség alakulatai­nak segítségével költöznek ki az elöntött házakból. A csütörtök esti felhősza­kadást követő reggelen mun­katársaink ismét útrakeltek, hogy helyzetjelentést adhas­sanak az újabb viharokozta károkról, a szervezett men­tési munkákról. Telefonjaink némák, így hát ki motoron, ki kocsival, ki kerékpárral kereste fel a város legkri­tikusabb pontjait. Péntek, 12 óra. A városi tanács elnökének szobájában egymásnak adták a kilincset az újságírók. Információt kértek, az országos lapok és a rádió munkatársai is, hogy pontosan tájékoztathassák az újságolvasókat, a rádió- hallgatókat a szolnoki „ha­diállapotokról”. — A csütörtökön lezúdult csapadék még a szerdai jég­esőnél is nagyobb rombolást végzett a város alacsony fekvésű területein — mond­ta Kukri Béla, a városi ta­nács elnöke. — Pénteken 12 óráig 60 családnak kellett elhagyni életveszélyessé vált otthonát. (Este hétkor kap­tuk a hírt, hogy újabb 13 családot telepítettek ki.) Több mint negyven család (közel 300 ember) ideigle­nesen az újvárosi, a Nyúl, a Lomb utcai, az Abonyi, a Délibáb és a Rákóczi úti is­kola tantermeibe költözött, lakásaik berendezéseivel együtt. Az étkezésüket, tisz­tálkodásukat megoldottuk. A tantermek ideiglenes lakói­nak a Bájcsy-Zsilinszky úti általános iskola konyháján főznek. Üjabb két iskola: a Beloiannisz és a Kassai úti általános iskola előkészítésén és fertőtlenítésén már dol­goznak. Ha szükség lesz rá, ezeket is igénybe vesszük. Mindenre felkészültünk. Rendkívüli orvosi ügyeletet is szerveztünk. — Hány lakást, családi há­zat rongált meg a vihar, a lezúduló víz, és mennyi kárt okozott? — Pénteken délig 180 ház megrongálásáról kaptunk hírt. A központi ügyelet tá­jékoztatása alapján öt mű­szaki bizottság ellenőrzi a bejelentéseket. Felbecsülik a kárt és azonnal intézkednek. A szolnoki építőipari, építő­javító és szerelő vállalat bri­gádjai, ahol csak lehet, mun­kához látnak, aládúcolják a veszélyeztetett épületeket. A kár felmérése folyamatban van. Egész éjjel talpon — Kiktől kapott segítséget a bajba jutott megyeszék­hely? — Egész éjjel talpon vol­tak a tanács útfenntartó, városgazdálkodási és tisza- ligeti üzemének dolgozói. A Vízügyi Igazgatóság, a Tisza- menti Regionális Vízmű és .Vízgazdálkodási Vállalat, a Lenin Tsz és az AGROKER nagy teljesítményű szivaty- tyúkkal és hozzáértő embe­rekkel sietett a segítségünk­re. Az életveszélyessé vált házak lakóinak kiköltözteté­sében elsősorban a Pletyka­faluban és a Kisgyepen a katonák vállalták a munka oroszlánrészét. Több mint 300 ember 23 gépkocsival 20 szivattyúval dolgozott meg­állás nélkül az éjszaka. A mentés meggyorsítására Budapest, Debrecen, Hódme­zővásárhely, Szentes, Szeg­halom, Püspökladány, Oros­háza, Baja, Cegléd, Mező­kövesd, Hatvan, Vác, Be­rettyóújfalu és Karcag küld­te el az állami tűzoltókat, önkéntesek érkeztek Török- szentmiklósról, Tiszaföld- várról és, Rákóczifa várói. Éjjel-nappal dolgoznak a vízborította helyeken. A tö­mérdek víz okozta kataszt­rófát még tetézte a csütör­tök esti három tűzeset. Zagy- varékason és Jászberényben villámcsapástól, ' Szolnokon begyulladt mésztől keletke­zett tűzhöz kellett kimenni. — A fedél nélkül maradt emberek kaphatnak-e vala­milyen anyagi támogatást. — A városi tanács elnö- kénék jogában áll gyors szo­ciális segély kiutalása« A kiköltözést irányító bizottsá­gok alapján maximum 1500 forint szociális segélyt kap­hatnak a bajbajutottak. Kölcsönt ad az OTP t Az Országos Takarékpénz­tár megyei Igazgatóságán megtudtuk, hogy a központ­tól engedélyt kaptak a há­zak helyreállításához szük­séges kölcsönök soronkívüli folyósítására. A károsultak a városi tanács műszaki osz­tályán igazolt kár alapján kaphatnak kölcsönt az OTP- től, összege maximum 130 ezer forint lehet. A telefon- és telexkábelek tegnap reggel 7 órakor sza­badultak fel a víz alól. A Távközlési Üzem dolgozói azonnal megkezdték az el­ázott vezetékek kicserélését. Debrecenből, Nyíregyházáról, Kecskemétről szivattyúval felszerelt szerelő brigádok érkeztek, és a megyében le­vő postások is a szolnokiak segítségére siettek. A Posta Vezérigazgatóság a megye- székhely postai üzemei kö­zött URH-összeköttetést te­remtett, a 100 kilométer hosszú könnyűvezetékkel pe­dig a viharkárok elhárítá­sában részt vevők között lé­tesítettek ideiglenes telefon­kapcsolatokat. S hogy mi várható? Minduntalan visz- szatérő mondat: Ha nem lesz több eső ... Éjfélre 400 tele­fonállomás. __ megjavítását ígérték, s egy hét múlva — ha nem lesz újabb égsza­kadás — valamennyi vona­lat megjavítanak. A közúti forgalomban nem volt fennakadás, de veszély­be kerülhetnek az utak is. A Verseghy gimnázium előtt mintegy három méter mély­ségű szakadék tátong. Csökkentett termelés több üzemben Az állami építőipari vál­lalatnál egyelőre szinte fel­mérhetetlen károkat okozott az ítéletidő: Patay Árpád műszaki igazgatóhelyettes elmondotta, hogy a víz minden fedetlen alapozási munkát elöntött, szétmosta a 'Sportcsarnok körüli gát és járdarendszert, alámosta az utakat, beáztak a félig szi­getelt házak, sőt a kész mun­kák is, mert az épületek te­tejéről a lefolyócsatornák nem bírták elszállítani a te­mérdek esővizet, így az épü­letek tetején összefüggő „tó­rendszerek” keletkeztek. Jó néhány építkezésen áll a munka, mert a víztől, az iszaptól nem tudnak dolgoz­ni az építők, a gépeket nem tudják mozgatni. A MÁV Járműjavítóban csak csökkentett létszámmal folyik a munka. A csarno­kok többségét elöntötte a víz és az éjszaka folyamán az üzem munkásainak nagy része ennek eltávolításán dolgozott. Néhány brigád most is a lakóházak menté­sén fáradozik. A Tiszamenti Vegyiművek­ben az áramkimaradás oko­zott termeléskiesést. Az alag­sorok, a pincék itt is meg­teltek vízzel, de az idejében készenlétbe helyezett szivaty- tyúk eredményesen dolgoz­tak. A déli iparvidék üzemei­ben folyamatosan dolgoznak a tűzoltóság és a vállalatok szivattyúi. A Cukorgyárban az ömlesztett cukrot fenye­geti veszély. Hogy megaka­dályozzák a víz behatolását a raktárakba, szemetes cu­korból építettek „pyúlgátat”. Jó néhány mázsa így is tönkrement. A répatároló építkezése leállt. A Tisza Bútorgyárban 11 órán át szünetelt a munka, A transzformátorházat két­szer öntötte el a víz, az elektromos kábelek beáztak. A Papírgyár raktáraiban mintegy 100 ezer forint ér­tékű papír ment tönkre. Az Érdért Vállalat fűrész- csarnokában az esőzés kez­dete óta áll a munka — át­áztak az elektromos vezeté­kek. A megrongálódott ipar­vágányok miatt a szállítás szünetel. i 3 BefefezfidStt a szocialista országok ítépfrontmozgaEmainak, szervezeteinek budapesti tanácskozása Sajtótájékoztató a testvérszervezetek munkájáról v? Tegnap a Magyar Tudomá­nyos Akadémián befejezte munkáját a szocialista or­szágok népfrontmozgalmai­nak és szervezeteinek máso­dik nemzetközi tanácskozása, melyen tíz ország — Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK, Románia, a Szovjet­unió, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság és hazánk — népfront-képviselői a nép­frontmozgalmaknak a szoci­alista demokrácia fejleszté­sében betöltött szerepét, feladatait, valamint szerve­zeteinek a külföldi propagan­damunkában szerzett ta­pasztalait vitatták meg. Tegnap a küldöttségek ve­zetőit az MSZMP KB szék­házában fogadta Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A delegációk vezetői délután az akadémia dísztermében találkoztak a sajtó képvi­selőivel. A sajtótájékoztatón dr. Molnár Béla, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára egyebek között el­mondotta: — a testvérszer­vezetek küldöttségének kép­viselői a tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a szoci­alista demokrácia és annak fejlesztése valamennyi, a szocializmust építő ország­ban alapvetően fontos, ál­landóan napirenden lévő politikai feladat. Egyöntetű állásfoglalás született abban is, hogy melyek ennek a munkának a leghatékonyabb, legeredményesebb formái, módszerei. Figyelemre méltó, hogy a szocialista országokban mű­ködő népfrontmozgalmak és társszervezetek — mint ar­ról a tanácskozás résztvevői külön-külön is beszámoltak —, hasonló úton járnak. E megbeszélések igen hasznos­nak bizonyultak, bár a ta­nácskozás valódi értékét, hatását., eredményeit elsősor­ban a gyakorlat igazolja majd. Emellett sok konkrét együtt­működési javaslat is elhang­zott azokról a feladatokról, amelyeket a testvérszerveze­tek közös összefogással, az eddiginél szorosabb együtt­működésben, eredményeseb-' ben oldhatnak meg. En­nek alapján született az el­határozás, hogy á testvér- szefvezetek — egymás folya­matos és kölcsönös tájékoz­tatása mellett — közös fil­met és kiadványokat készí­tenek a szocialista demokrá­cia fejlesztésében elért ered­ményekről. Ezután a testvérszerveze­tek küldöttségeinek vezetői válaszoltak az újságírók kérdéseire. A Hazafias Népfront Orszá- T- gos Tanácsának Elnöksége este a Gellért Szállóban a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére fogadást adott, melyen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a HNF Orszá­gos Tanácsának főtitkára át­adta a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét a küldött­ségeknek. A küldöttségek tagjai ma különböző megyékben tesz­nek látogatást, ahol baráti találkozókon vesznek részt a Hazafias Népfront helyi aktivistáival, vezetőivel. ............ E lérhető a tervezett állománynövelés Szarvasmarhatenyésztési tanácskozás Karcagon A nagykunsági téeszek fő­állattenyésztői , és állatorvo­sai gyűltek össze tegnap Kar­cagon a tájegység termelő­szövetkezeteinek területi szö­vetségében, hogy megvitas­sák a szarvasmarha-tenyész­tés időszerű kérdéseit. Elsőként a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatóhelyettese, Perge Ta­más ismertette Szolnok me­gye szarvasmarha-tenyészté­sének helyzetét és a követ­kező időszak feladatait. A jelenlegi kedvezőtlen hely­zet érzékeltetésére elmondta, hogy a megye szarvasmarha­állománya eddig mindössze 0,8 százalékkal gyarapodott a tavaly félévihez képest. A tehénállomány pedig csak 0.3 százalékkal növekedett. Év végére a közös gazdasá­gokban két és fél, három­ezerrel kevesebb tehén lesz, mint amit az üzemi tervek tartalmaznak. Sajnos, a ház­táji gazdaságokban gyorsult a csökkenés üteme: évente 2 ezer darabbal kevesebb a törzsállomány. A kialakult kedvezőtlen helyzet miatt leállították a tehenek vágási szerződését. Szeptember végéig felül kell vizsgálni az állattenyésztés általános üzemi helyzetét, az állattartó létesítmények rendeltetésszerű kihasznált­ságát, a műszaki és techni­kai színvonalat. A MÉM ál­lásfoglalása szerint megyénk­ben 1980-ig a törzsállományt 63 ezerre kell emelni. Szol­nok megye egy része a köz­ponti tejtermelő körzetbe tartozik, de 13 ezer darabos húshasznosítású állományt is ki kell alakítani. Az állo­mány tervezett ütemű nö­velése — a jelenlegi kedve­zőtlen helyzet ellenére — teljesíthető, hangzott el az előadásban. Ezt követően dr. Mikó Jó­zsef, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskola tan­székvezető tanára tartott elő­adást a korai tenyésztésbe vétel szerepéről a szarvas- marha program megvalósítá­sában. Előadását a jelenlevő szakemberek vitája, majd a karcagi Béke Tsz tenyész- üsző állományának megte­kintése követte. Cseresznire, megg^termesziési Ex^mniHiesSd Magykttriiben Lift nélküli Sremök Honfoglalás az új irodaházban Az égbe nyúló, csupaszem épület — a III. számú iro­daház — mész- és festék- szagú folyosói, irodái a hon­foglalás korát élik Szolnok szívében. A 16 emelet 800 embernek teremtett modern, barátságos munkahelyet, bá­zist a szétszórt, szükség­megoldásokra kényszerült vállalatoknak. Előny ez az ügyfeleknek is, áttekinthe­tők, egy épületben lelhetők a dolgaikat intéző hivata­lok. A beköltözött intézmények közös elhatározással egy iro­daházi gondonokot neveztek ki, aki gazdája, felügyelője az épületnek. A honfoglalók most ismer­kednek az épülettel. Említik a modern, szép munkateret, örülnek a környezetnek, a kényelmes, szép berendezés­nek. A kezdeti időszak hiányos­ságaként kerül szóba az első emeleti büfé meglehetősen szerény áruellátása. Remé­lik, hogy hamarosan megol­dódik az üzemi étkeztetés is, hisz jelenleg öt helyen ebé­delnek az itt dolgozók, nem épp teljes megelégedésükre. Jogosan borúsak, mikor a lift kerül szóba. Egy műkö­dik, kettő nem. Tizennyolc emelet, egy felvonóval! Mi lesz, ha ez is felrríbndja a szolgálatot? A nyári melegre, a káni­kulára gondolva, a szellőz­tetésről kérdeztem. Az újsze­rű, forgó ablakok jól zárnak (kiállták a nagy zivatarok okozta vfzáradatot), de biz­tonságosan nyithatók is. A'III. számú Irodaház te­hát benépesült, „lakói” bir­tokba vették minden zegétr zugát. államvizsgák Gifóüüön A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen tegnap meg­kezdődtek az államvizsgák. A következő napokban a mezőgazdaságtudományi karon 156, a mezőgazdasági gépészmérnöki karon pedig 131 nappali tagozatos és 41 levelező hallgató ad számot tudásáról. A megyei tanács vb me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Kertészeti Kuta­tó Intézet és a MAE kerté­szeti szakosztályának rende­zésében tegnap az ország legjobb cseresznyetermő tá- 'ján, Nagykörűben cseresz­nye- és meggytermesztési ta­nácskozást, bemutatót ren­deztek. Berényi István, a Kőtelek —Nagykörű Ady Tsz elnöke ’ elmondta, hogy 105 hektár nagyüzemi cseresznye- és meggy telepítésük van. A te­lepítést — a Kertészeti Ku­tató Intézet közreműködésé­vel — 1937-ben kezdték meg. így már jelentős terület ter­mőre fordult. Tavaly 9 va­gon gyümölcsöt szedtek le, az idén 14 vagonra számíta­nak. Eddig 4,5 vagon cse­resznyét, 2,5 vagon meggyet értékesítettek, de a termés­nek még több mint fele kint van. A csapadékos időjárás sok kárt .okozott a cseresz­nyében, jelenleg sem tud­nak szüretelni, ami további károkat jelent. Dr. Brózik Sándor, a KKI tudományos munkatársa, aki egyik szaktanácsadója volt a nagykörűi telepítésnek, a fajtakiválasztásról tartott előadást. A telepítési rendszerekről, a koronaformák kialakításá­ról és a metszés munkáiról tartott előadást és bemutatót dr. Mihályffy József, a KKI tudományos munkatársa. A szakmai tanácskozás után a résztvevők megtekin­tették a bő termést adó cse­resznye- és meggytelepíté­seket. . — vágási —

Next

/
Oldalképek
Tartalom