Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

/ ix SZOLNOK WEG VEI NÉPLAP 1975. május 21. Hz NDK>ban jártam Örömteli készülődés Anyáknapi köszöntőt mondanak a gyerekek a Volkssoli­darität klubjában KGST-ülés Szófiában A bolgár fővárosban tar­totta második ülésszakát a KGST anyagi-műszaki, ellá­tási együttműködési bizott­sága. amelyen bolgár, cseh­szlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet küldöttség vesz részt. Az ülésről kiadott közle­mény szerint a résztvevők megvitatták a bizottság 1974—75-ös munkatervének teljesítését. A küldöttség vezetőit fo­gadta Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. az Államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a Mi­nisztertanács elnöke. Szovjet repülök rekordja Alekszand Fedotov és Pjotr Osztapenko berepülő­pilóták május 17-én új 25, 30 és 35 kilométeres emelke­dési sebességi világrekordot értek el. A 42 éves Fedotov és a 46 éves Osztapenko mar több világrekordot felállított, mindketten a Nemzetközi Re­pülő Szövetség kitüntetettjei. Többek között Fedotov állí­totta fel szuperszonikus repü­lőgépen az abszolút magas­sági világrekordot, amely 36.240 méter. Fedotov nevé­hez eddig 14, Osztapenkóéhoz nyolc világrekord fűződik. Máltán érdemelték tehát meg a Szovjetunió e bátor bere- pülő-pilótái a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Az E—266-os szovjet repü­lőgép a lökhajtásos repülő­gépek nemzedékének tagja, amelynek gyártásához több évtizeddel ezelőtt kezdtek. Megalkotása számos problé­mát vetett fel. köztük új tech­nológiai eljárás, új anyagok alkalmazása, stb. Äz E—266- os az első repülőgép, amely csaknem teljesen hőálló anyagból készült, fémből és egyéb anyagokból. A repülő­gép kabinjának és műszerei­nek a magas hőmérséklet ha­tásaitól való megvédésére tel­jesen új módszereket alkal­maztak. hiszen a gép szerke­zeti elemei repülés közben 300 Celsius fokra is felhevül- hetnek. Oelpa újság Magyarországról A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt francia nyelvű napilapja teg­napi számában cikksorozatot kezdett Magyarországról. A cikksorozat azzal foglalkozik, hogyan változott meg az élet az ország korábban gazdasá­gilag elmaradott vidékein, a felszabadulás óta eltelt há­rom évtized alatt. t #1 Mi úgy nevezzük az % y I ilyen klubokat, hogy " öregek napközi ott­hona. Az NDK-ban. a népi szolidaritás klubja. Megesz- sziik a finom ebédet, iszunk egy csésze kávét, s aztán, míg az öregek kórusa szebb­nél szebb dalokat énekel, a szépen felszerelt klub egyik kényelmes sarkában Herbert Morgenstern megyei titkár­ral beszélgetek. — öregkorára nem marad­hat magára az ember. Az egész népnek szolidárisnak kell lennie, segítséget kell adnia ahhoz, hogy egyetlen ember se érezze magát feles­legesnek — mondja a me­gyei titkár. — És az idős emberek nemcsak elfogadni akarnak. Berlinben a klub tagjai tavaly 150 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Parkokat ápoltak, függönyö­ket varrtak óvodákba, még exportcsomagolást is vállal­tak. — Ki tartja fenn ezeket a klubokat? — Benne van a nevünk­ben is Volkssolidarität: a nép. a nép szolidaritása. Or­szágúnkban 1,7 millió ta­gunk van. akik havonta ön­kéntesen felajánlott összeget fizetnek számlánkra. Ezen­kívül minden évben egyszer aktíváink országos g3rűjtést rendeznek. Berlinben tavaly ilyen összefogással mintegy 2 millió márka gyűlt össze. — Az állam nem is segít? — Dehogynem. A tagok az ebédért 30 pfenniget fizet­nek, az állam egy márkát ad hozzá Minden más költséget mi vállalunk. Vannak moz­gásképtelen öregek, betegek, őket gondozzuk. A gondozó­nők bérét az állam fedezi. — Az Önök szervezete tel­jesen önálló? — Nem. A Hazafias Nép­front keretén belül dolgo­zunk. És nagyon sok segí­tőnk van. Berlinben példá­ul minden héten egyszer in­gyenes színházi éS mozielő­adások vannak az öregek­nek. A nácizmus üldözöttéi, a Német Szocialista Egység­párt veteránjai, akik 1945 után az első óráktól a né­met újjászületés aktivistái voltak, minden városi tömeg- közlekedési eszközt ingyen használhatnak. Az NDK-ban 3.5 millió nyugdíjas él. &.z országot be­hálózó szolidaritási klubok valamennyiük számára köny- nyen elviselhetővé teszik az öregkorral járó nehézségeket. A természet szeretete Kulkwitz Lipcse szom­szédságában van. Hatalmas barnaszén lelőhely volt, egy­kor, illetve még ma is az. Az eddig kiaknázott földe­ken mesterséges tavat hoztak létre, amelynek partjain most van kialakulóban egy nagy üdülőközpont. Ez is az egy­ségpárt VIII. kongresszusá­nak határozata értelmében épül, 450 hektár területen. Összesen hetvenötezren üdül­hetnek majd itt, ha teljesen elkészül. Az NDK-ban az ember lepten-nyomon felfigyelhet arra, mennyire szeretik az emberek a szabad természe­tet, mennyire természetes a testedzés, a hétvégi kirándu­lás. az üdülés. A Német De­mokratikus Köztársaságban annak ellenére, hogy nagy munkaerőhiánnyal küzdenek, 18 nap az évi alapszabadság, egy háromgyermekes anyá­nak 21 nap, és aki több mű­szakban dolgozik, annak 24. Jelenleg minden második ember üdülhet évenként, de így sem tudják kielégíteni az igényeket. A VIII. kong­resszus határozatára nagy üdülőépítési programot való­sítanak meg: 8500 üdülőágy elhelyezésére alkalmas épü­leteket létesítenek. A prog­ram rövidesen teljesül. Ren­delet szabályozza, - hogy a különböző helyeken levő in- terhotelekben előnyös áron munkásokat pihentetnek: 1972 óta 250 ezer munkás töltött így két-háróm hetet ezekben a szállodákban, és ez azt jelenti, hogy a ven­dégek 70 százaléka német munkás volt. Hitel a gyerekekért Van más gond is az NDK- ban. nemcsak a munkaerő­hiány. Kevés everek szüle­tik. Dr. Fritz Rösel. a szak- szervezetek titkára szerint a KGST-országok közül náluk lát napvilágót a legkevesebb anróság. Miért? Semmikép­pen sem az életszínvonal mi­att. Sőt, ma az NDK-ban az átlagos munkáskereset 872 márka — körülbelül 4 ezer forint — a felszabadulás 30 esztendeje és csupán a VIII. kongresszus óta igen sok szociális intézkedés te­szi könnyebbé, jobbá a né­met családok életét. Sajnos éppen a munkaerőhiány mi­att a szülési szabadság mind­össze 18 hét, ha ikreket hoz világra a mama, akkor 20 hét. Két éve, — hogv nagyobb kedv legyen a szüléshez — a fiatalok, ha 26 éven alu­liak és keresetük 1400 már­ka alatt van. házasságkötés­kor 5000 márka kamatmen­tes hitelt kapnak, amit 8 év alatt kell visszafizetniük. Illetve az első gyereknél 1000, a másodiknál 1500. a harma­diknál 2500 márkát enged el az állam a kölcsönből. Az eredménjr? — kérdezem dr. Rösel t. — Két és fél év alatt 200 ezer hitelt osztottak ki és eddig 96 ezer gyerek szüle­tett. « * • Az NDK-ban készített jegyzeteim végére érek és minduntalan eszembe öttík: láthattam, milyen őszintén, örömmel készülődnek az em­berek május 9-re. a fasiz­mus leverésének 30. évfor­dulójára. — Nekünk, öregeknek — mondta a szolidaritási klub­ban a láncot árusító kis öregasszony — még ma is nehéz lelkileg elviselni, hogy a második világháborút, azt 8 szörnyűséget németek rob­bantották ki. ' Én is német vagyok, és a férjemet a kon­centrációs táborban szintén németek ölték meg. És szinte hallom Herbert Morgensternt, amint mond­ja: — Új Németországot épí­tettünk és építünk. És azt akarjuk. azért dolgozunk, hogy német földről soha töb­bé ne (induljon ki háború! Békében akarunk élni, a szocialista országok közössé­gében. Varga Viktória (Vége.) Eltérő külpolitikai vonalak A délkelet-ázsiai na'gy változások minden jel szerint hatással lesznek Ja­pán külpolitikájára is: egy­részt az Egyesült Államok, másrészt az egész térség irányában. A bábrezsimek összeomlása előtt is voltak ennek jelei, amikor néhány hónappal ezelőtt Miazava személyében új vezetője lett a japán külügyminiszté­riumnak. Már ö is utalt ar­ra, hogy Tokió az eddiginél függetlenebb vonalat óhajt a külpolitikában alkalmaz­ni. Még azt is mondta a Newsvveeknek adott inter­jújában. hogy „esetenként elképzelhető, hogy Japán az Egyesült Államoktól eltérő külpolitikai döntéseket fog hozni.” A külügyminiszter még ennél is továbbment, s leszögezte: a második világ­háború óta először fordulhat elő, hogy nem párhuzamo­san, hanem bizonyos mérték­ben eltérően haladhatnak az amerikai—japán külpolitikai vonalak. Itt természetesen elsősor­ban Indokínálól van szó. Ja­pán ugyan mindezideig lojá­lis volt az amerikai külpoli­tika iránt, de — tegyük hoz­zá — Tokió főleg gazdasági és nem politikai síkon köte­lezte el magát, Japán sok millió dollár értékben expor­tált ipari és fogyasztási ja­vakat Kambodzsába és Dél- Vietnamba, ezzel egyidejű­leg ezek az államok nagyér­tékű amerikai gazdasági se­gélyt kaptak. Időközben a japán gazda­sági szakemberek rájöttek, hogy hosszú lejáratú terveik­be nem illik bele ez a vonal- vezetés. Japán felvette a dip­lomáciai kapcsolatot. Hanoi­val. Nyilván a japánok már akkor feltételezték a dél­vietnami rezsim küszöbön ál­ló bukását. Ezek a lépések persze nem keltettek nagy lelkesedést az Egyesült Államokban. Azok­ban a problémát is „egy kis sóval kell ízlelgetni”. A ja­pánok látták, hogy az ameri­kai politika Délkelet-Ázsiá- ban csőd felé halad, s hogy ezzel párhuzamosan az ame­rikaiak kénytelen-kelletlen fokozatosan feladják bizo- nyos ázsiai elkötelezettségei­ket. Tokió bizalma megren­dült Washingtonban. A ja­pán Liberális Demokrata Párt jobboldala részéről már olyan hangok is hallatszot­tak, hogy esetleg új izolációs politika várható az USA-ban, ami kihat majd Japánra is. Elsősorban azt vitatják: fenn- áll-e még a tétel, hogy az amerikaiak mindenképpen hajlandók Japán fölött tar­tani az úgynevezett nuk­leáris ernyőt. A japán külügyminisz­ter nemrég részletes tárgya­lásokat folytatott Kissinger- rel. A megbeszélések három óra hosszat, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak, majd protokolláris nyilatko­zat látott napvilágot, amely szerint kölcsönösen biztosí­tották egymást arról, hogy az Egyesült Államok tovább­ra is fenntartja kötelezettsé­gét „Japán védelmét” ille­tően. S. E. Görög - török párbeszéd Ihsan Sabri Cag'layangil tö­rök külügyminiszter Ankará­ba visszatérve kijelentette, hogy Dimitriosz Biciosz gö­rög külügyminiszterrel Ró­mában folytatott tárgyalásai­nak fő eredménye a görög— török párbeszéd megindításá­ban áll. Caglayangil elmon­dotta, hogy legközelebb má­jus 29-én Brüsszelben, a NATO-csúcs alkalmából ke­rül sor török—görög találko­zóra. Feloldják az embargót? A washlrigtoni szenátus 42:39 arányban törvényjavas­latot szavazott meg, amely lehetővé teszi Ford elnök szá­mára. hogy feloldja a Török­országra kivetett fegyverszál­lítási embargót. A szenátusi szavazás előtt Mike Mansfield, a demokra­tapárti csoport vezetője és John Sparkman a külügyi bi­zottság elnöke az embargó feloldása mellett álltak ki. kepernvbje ELŐTT Az elmúlt hét műsorában — nekem úgy tűnt — arány­talanul megnőtt azoknak a programoknak a száma, ame­lyekben úgymond csak a fel­szín fecseg, hallgat a mély; amelyek tartalmukban nem mutatnak túl egyszeri ^önma- gukon, megnézzük őket, az­tán elfelejtjük, nyomtalanul kihullanak emlékezetünkből. A Szellemes nyomozót épp­úgy idesorolom, miként a franciák filmjét, a Kémek éj­szakáját. De még a televíziós játékok egyikét másikát is. Egyébként a hétvége műsora — szombat és vasárnap este — külön is túlságosan len­gére, levegősre sikeredett. A műsorhét egyik kiemelkedő programja volt ugyanakkor színeivel, varázsával a Ta­mási Áronról készített tele­víziós krétarajz és minden­képp figyelmet érdemelt a televízió falak nélküli szín­házának produkciója, az Ar­turo Ui. Móka, Magdó, többiek Illés Endre televíziós kré­tarajzai már szinte sajátosan önálló műfajt képviselnek a képernyőn. A kortársak meg- idézése, egy-egv arcélük fel­villantása néhány mondatos bevezetővel, majd kiraga­dott részletekkel, Illés End­re hajszálra pontos diagnó­zisával minden esetben teli­találat. Tamási Áronról készített krétarajzával láthatóan kü­lön feladatot is tűzött maga elé. A félreértett, vagy oly­kor félremagyarázott, vagy épp kellően nem becsült Ta- mási-színiátékok érdekében emelt szót. egy csodálatosan szép és' gazdag mesefényű színpadi világ polgárjogáért szállt képernvc ie — illő sze­rénységgel. Hogy felmutassa azt a páratlan költészettel megalkotott színvilágot, amelyben a képzelet röope- nésével mindegyre a valóság fölé emelkedünk. Vegyük akár az Énekes madarat, a Tündöklő Jeromost, vagy a Vitéz lélek című játékát. Ha bennük a valóság megjele- lenik, a költészettől rögvest kifényesedik: csillogni, ra­gyogni kezd. Úgy igyekezett a gazdag drámai életműből válogatni, hogy .szinte végig tekinthettük Tamási dráma­írói pályáját, a harmincas években született Énekes ma­dártól az 1963-ban íródott Boldog nyárfalevélig. Az egyes kiemelt részleteket Lengvel György állította kép­ernyőre a tiszta poézis igé­zetével, magas hőfokú érzel­mi telítettséggel. S a népes színészgárdából, akik az egyes szerepeket megformál­ták, bizony nehéz volna bár­kit is kiemelni, mégis ezút­tal talán Bencze Ilona játé­kát dicsérhetjük felsőfokon külön is, aki soha nem volt még oly vonzó a képernyőn, mint ezúttal. Ahogyan meg­formálta a huszonegy éves lányt, elhihettük róla, hogy „illata megszállta az erdő­ket, homloka barnacipó me­leg domborulata, járását őzek utánozzák, hangját a vadgalambok”. Ez a kréta­rajz ébresztő is lehet, hogy Tamási csodálatos játékainak igenis ptt van a helyük színházaink, amatőr együtte­seinek programjában. Brecht „szászul" Azaz úgy, ahogyan Szász Péter képzelte el és valósí­totta meg az Arturto Ui te­levíziós változatát. A pro­dukcióra a televízió kísérle­ti színházában került sor, vagy ahogyan hivatalosan nevezik a falak nélküli szín­házban. Olyan térben, ahol színfalak közé nem szorul a játék, ahol a hagyományos színházi előadások törvényei már nem uralkodnak, s egy­ben korlátái is eltűnnek/ Időben és térben kitágul te­hát a világ, a játék felsza­badul kötöttségeitől. Hogy egy közismert dráma ilyen érte­lemben televíziós formájá­ban alapos változásokon me­het át, azt hiszem senki sem vitatja. A baj csak akkor kezdődik és ott van, amikor ez a változás elváltoztatássá, súlyos deformációvá minő­sül. Ha már nem csupán a jelenetek televíziós átkölté- séről van szó, hanem a drá­ma önkényes átszabdalására kerül sor. Nem folytatom, az Arturo Ui esetében Szász Pé­ter meglehetősen nagy ön­kényességgel járt el, beveze­tő kerettel toldotta meg a drámát, és aztán kénye-ked- vére kurtította meg a végét. Ezek a dramaturgiai beavat­kozások — s ez a fő — egy­általán nem tették világo­sabbá, kézzel foghatóbbá a fasizmus szatíráját, sőt egy­szerűen megnehezítették az egyébként is különös játék megértését. Mi, akik itt Szol­nok megyében a Szigligeti színpadán nem is oly rég lát­hattuk Brecht színpadi pél­dázatát arról, hogy a törté­nelem színpadán miként je­lentkezett az embertelen erő­szak, bizony csak részletei­ben ismerhettünk rá a gyil­kos erejű szatírára. Szász Péter sok zenét használ, erősen épít a songok erejére. Sok mindent zenében igye­kezett közölni velünk. De ez a megzenésítés sem hatott minden esetben a teljesség irányába. És hiába voltak nagyszerű színészi villanások is, például a Harsányi Gábo­ré (Ui) vagy Kern András remeklése több szerepben is, a részletek igazából nem kerekedett ki az egész igaz­sága. Ügy tűnt, mintha vala­miféle túlbonyolított torzót láttunk volna a képernyőn. Még a színészi játékon be­lül is különféle ellentmon­dásokra figyelhettünk fel és a szereplők maszkjának sti­lizált és naturális váltogatá­sa is növelte a produkció ellentmondásosságát. Sok energiát emészthetett fel ez a televíziós vállalkozás. De felvetődik a kérdés, vajon ilyen eredménnyel megér­te-e? Mit ér ugyanis az olyan kísérlet, amelynek eredményeképpen egy klasz- szikus mű és a befogadója között nem csökken, hanem növekedik a távolság. Röviden Szamoshát 1975 címmel ké­szített riportfilmet népes gár­dával a televízió az öt évvel ezelőtt tragikus napokat át­élt Szamoshaton. Azt kutat­ták, hogy a pusztítás és a pusztulás helyén milyen élet serkent az elmúlt esztendők-! ben. A jól szerkesztett ri-\ portműsor — szerkesztőid-1 portere Vértessy Sándor — az emberi összefogás, az él­ni akarás ódája volt tárgyi­lagosan előadva. Talán az eddigi legsikerül­tebb és legtartalmasabb be­mutatkozásnak lehettünk ta­núi kedd este a Miénk a szó című műsorban. Kern And­rás és Verebes István kettő­se nagyszerű párosnak bi­zonyult. Nemcsak játékban egészítették ki egymást, jól vizsgáztak stílusérzékből is. A magyar’ tudósok sorozat­ban Straub F. Brúnót szólal­tatta meg a tudósok értő fag­gató ja Kardos István. A sze­gedi biológiai kutató intézet irányítója akárcsak mestere, Szengyörgyi Albert a tudo­mányos fogalmak tiszta tá­lalásával, közérthető megfo­galmazásával ajándékozott meg. V. M. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom