Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
/ ix SZOLNOK WEG VEI NÉPLAP 1975. május 21. Hz NDK>ban jártam Örömteli készülődés Anyáknapi köszöntőt mondanak a gyerekek a Volkssolidarität klubjában KGST-ülés Szófiában A bolgár fővárosban tartotta második ülésszakát a KGST anyagi-műszaki, ellátási együttműködési bizottsága. amelyen bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet küldöttség vesz részt. Az ülésről kiadott közlemény szerint a résztvevők megvitatták a bizottság 1974—75-ös munkatervének teljesítését. A küldöttség vezetőit fogadta Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. az Államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a Minisztertanács elnöke. Szovjet repülök rekordja Alekszand Fedotov és Pjotr Osztapenko berepülőpilóták május 17-én új 25, 30 és 35 kilométeres emelkedési sebességi világrekordot értek el. A 42 éves Fedotov és a 46 éves Osztapenko mar több világrekordot felállított, mindketten a Nemzetközi Repülő Szövetség kitüntetettjei. Többek között Fedotov állította fel szuperszonikus repülőgépen az abszolút magassági világrekordot, amely 36.240 méter. Fedotov nevéhez eddig 14, Osztapenkóéhoz nyolc világrekord fűződik. Máltán érdemelték tehát meg a Szovjetunió e bátor bere- pülő-pilótái a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Az E—266-os szovjet repülőgép a lökhajtásos repülőgépek nemzedékének tagja, amelynek gyártásához több évtizeddel ezelőtt kezdtek. Megalkotása számos problémát vetett fel. köztük új technológiai eljárás, új anyagok alkalmazása, stb. Äz E—266- os az első repülőgép, amely csaknem teljesen hőálló anyagból készült, fémből és egyéb anyagokból. A repülőgép kabinjának és műszereinek a magas hőmérséklet hatásaitól való megvédésére teljesen új módszereket alkalmaztak. hiszen a gép szerkezeti elemei repülés közben 300 Celsius fokra is felhevül- hetnek. Oelpa újság Magyarországról A Le Drapeau Rouge, a Belga Kommunista Párt francia nyelvű napilapja tegnapi számában cikksorozatot kezdett Magyarországról. A cikksorozat azzal foglalkozik, hogyan változott meg az élet az ország korábban gazdaságilag elmaradott vidékein, a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt. t #1 Mi úgy nevezzük az % y I ilyen klubokat, hogy " öregek napközi otthona. Az NDK-ban. a népi szolidaritás klubja. Megesz- sziik a finom ebédet, iszunk egy csésze kávét, s aztán, míg az öregek kórusa szebbnél szebb dalokat énekel, a szépen felszerelt klub egyik kényelmes sarkában Herbert Morgenstern megyei titkárral beszélgetek. — öregkorára nem maradhat magára az ember. Az egész népnek szolidárisnak kell lennie, segítséget kell adnia ahhoz, hogy egyetlen ember se érezze magát feleslegesnek — mondja a megyei titkár. — És az idős emberek nemcsak elfogadni akarnak. Berlinben a klub tagjai tavaly 150 ezer óra társadalmi munkát végeztek. Parkokat ápoltak, függönyöket varrtak óvodákba, még exportcsomagolást is vállaltak. — Ki tartja fenn ezeket a klubokat? — Benne van a nevünkben is Volkssolidarität: a nép. a nép szolidaritása. Országúnkban 1,7 millió tagunk van. akik havonta önkéntesen felajánlott összeget fizetnek számlánkra. Ezenkívül minden évben egyszer aktíváink országos g3rűjtést rendeznek. Berlinben tavaly ilyen összefogással mintegy 2 millió márka gyűlt össze. — Az állam nem is segít? — Dehogynem. A tagok az ebédért 30 pfenniget fizetnek, az állam egy márkát ad hozzá Minden más költséget mi vállalunk. Vannak mozgásképtelen öregek, betegek, őket gondozzuk. A gondozónők bérét az állam fedezi. — Az Önök szervezete teljesen önálló? — Nem. A Hazafias Népfront keretén belül dolgozunk. És nagyon sok segítőnk van. Berlinben például minden héten egyszer ingyenes színházi éS mozielőadások vannak az öregeknek. A nácizmus üldözöttéi, a Német Szocialista Egységpárt veteránjai, akik 1945 után az első óráktól a német újjászületés aktivistái voltak, minden városi tömeg- közlekedési eszközt ingyen használhatnak. Az NDK-ban 3.5 millió nyugdíjas él. &.z országot behálózó szolidaritási klubok valamennyiük számára köny- nyen elviselhetővé teszik az öregkorral járó nehézségeket. A természet szeretete Kulkwitz Lipcse szomszédságában van. Hatalmas barnaszén lelőhely volt, egykor, illetve még ma is az. Az eddig kiaknázott földeken mesterséges tavat hoztak létre, amelynek partjain most van kialakulóban egy nagy üdülőközpont. Ez is az egységpárt VIII. kongresszusának határozata értelmében épül, 450 hektár területen. Összesen hetvenötezren üdülhetnek majd itt, ha teljesen elkészül. Az NDK-ban az ember lepten-nyomon felfigyelhet arra, mennyire szeretik az emberek a szabad természetet, mennyire természetes a testedzés, a hétvégi kirándulás. az üdülés. A Német Demokratikus Köztársaságban annak ellenére, hogy nagy munkaerőhiánnyal küzdenek, 18 nap az évi alapszabadság, egy háromgyermekes anyának 21 nap, és aki több műszakban dolgozik, annak 24. Jelenleg minden második ember üdülhet évenként, de így sem tudják kielégíteni az igényeket. A VIII. kongresszus határozatára nagy üdülőépítési programot valósítanak meg: 8500 üdülőágy elhelyezésére alkalmas épületeket létesítenek. A program rövidesen teljesül. Rendelet szabályozza, - hogy a különböző helyeken levő in- terhotelekben előnyös áron munkásokat pihentetnek: 1972 óta 250 ezer munkás töltött így két-háróm hetet ezekben a szállodákban, és ez azt jelenti, hogy a vendégek 70 százaléka német munkás volt. Hitel a gyerekekért Van más gond is az NDK- ban. nemcsak a munkaerőhiány. Kevés everek születik. Dr. Fritz Rösel. a szak- szervezetek titkára szerint a KGST-országok közül náluk lát napvilágót a legkevesebb anróság. Miért? Semmiképpen sem az életszínvonal miatt. Sőt, ma az NDK-ban az átlagos munkáskereset 872 márka — körülbelül 4 ezer forint — a felszabadulás 30 esztendeje és csupán a VIII. kongresszus óta igen sok szociális intézkedés teszi könnyebbé, jobbá a német családok életét. Sajnos éppen a munkaerőhiány miatt a szülési szabadság mindössze 18 hét, ha ikreket hoz világra a mama, akkor 20 hét. Két éve, — hogv nagyobb kedv legyen a szüléshez — a fiatalok, ha 26 éven aluliak és keresetük 1400 márka alatt van. házasságkötéskor 5000 márka kamatmentes hitelt kapnak, amit 8 év alatt kell visszafizetniük. Illetve az első gyereknél 1000, a másodiknál 1500. a harmadiknál 2500 márkát enged el az állam a kölcsönből. Az eredménjr? — kérdezem dr. Rösel t. — Két és fél év alatt 200 ezer hitelt osztottak ki és eddig 96 ezer gyerek született. « * • Az NDK-ban készített jegyzeteim végére érek és minduntalan eszembe öttík: láthattam, milyen őszintén, örömmel készülődnek az emberek május 9-re. a fasizmus leverésének 30. évfordulójára. — Nekünk, öregeknek — mondta a szolidaritási klubban a láncot árusító kis öregasszony — még ma is nehéz lelkileg elviselni, hogy a második világháborút, azt 8 szörnyűséget németek robbantották ki. ' Én is német vagyok, és a férjemet a koncentrációs táborban szintén németek ölték meg. És szinte hallom Herbert Morgensternt, amint mondja: — Új Németországot építettünk és építünk. És azt akarjuk. azért dolgozunk, hogy német földről soha többé ne (induljon ki háború! Békében akarunk élni, a szocialista országok közösségében. Varga Viktória (Vége.) Eltérő külpolitikai vonalak A délkelet-ázsiai na'gy változások minden jel szerint hatással lesznek Japán külpolitikájára is: egyrészt az Egyesült Államok, másrészt az egész térség irányában. A bábrezsimek összeomlása előtt is voltak ennek jelei, amikor néhány hónappal ezelőtt Miazava személyében új vezetője lett a japán külügyminisztériumnak. Már ö is utalt arra, hogy Tokió az eddiginél függetlenebb vonalat óhajt a külpolitikában alkalmazni. Még azt is mondta a Newsvveeknek adott interjújában. hogy „esetenként elképzelhető, hogy Japán az Egyesült Államoktól eltérő külpolitikai döntéseket fog hozni.” A külügyminiszter még ennél is továbbment, s leszögezte: a második világháború óta először fordulhat elő, hogy nem párhuzamosan, hanem bizonyos mértékben eltérően haladhatnak az amerikai—japán külpolitikai vonalak. Itt természetesen elsősorban Indokínálól van szó. Japán ugyan mindezideig lojális volt az amerikai külpolitika iránt, de — tegyük hozzá — Tokió főleg gazdasági és nem politikai síkon kötelezte el magát, Japán sok millió dollár értékben exportált ipari és fogyasztási javakat Kambodzsába és Dél- Vietnamba, ezzel egyidejűleg ezek az államok nagyértékű amerikai gazdasági segélyt kaptak. Időközben a japán gazdasági szakemberek rájöttek, hogy hosszú lejáratú terveikbe nem illik bele ez a vonal- vezetés. Japán felvette a diplomáciai kapcsolatot. Hanoival. Nyilván a japánok már akkor feltételezték a délvietnami rezsim küszöbön álló bukását. Ezek a lépések persze nem keltettek nagy lelkesedést az Egyesült Államokban. Azokban a problémát is „egy kis sóval kell ízlelgetni”. A japánok látták, hogy az amerikai politika Délkelet-Ázsiá- ban csőd felé halad, s hogy ezzel párhuzamosan az amerikaiak kénytelen-kelletlen fokozatosan feladják bizo- nyos ázsiai elkötelezettségeiket. Tokió bizalma megrendült Washingtonban. A japán Liberális Demokrata Párt jobboldala részéről már olyan hangok is hallatszottak, hogy esetleg új izolációs politika várható az USA-ban, ami kihat majd Japánra is. Elsősorban azt vitatják: fenn- áll-e még a tétel, hogy az amerikaiak mindenképpen hajlandók Japán fölött tartani az úgynevezett nukleáris ernyőt. A japán külügyminiszter nemrég részletes tárgyalásokat folytatott Kissinger- rel. A megbeszélések három óra hosszat, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlottak, majd protokolláris nyilatkozat látott napvilágot, amely szerint kölcsönösen biztosították egymást arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartja kötelezettségét „Japán védelmét” illetően. S. E. Görög - török párbeszéd Ihsan Sabri Cag'layangil török külügyminiszter Ankarába visszatérve kijelentette, hogy Dimitriosz Biciosz görög külügyminiszterrel Rómában folytatott tárgyalásainak fő eredménye a görög— török párbeszéd megindításában áll. Caglayangil elmondotta, hogy legközelebb május 29-én Brüsszelben, a NATO-csúcs alkalmából kerül sor török—görög találkozóra. Feloldják az embargót? A washlrigtoni szenátus 42:39 arányban törvényjavaslatot szavazott meg, amely lehetővé teszi Ford elnök számára. hogy feloldja a Törökországra kivetett fegyverszállítási embargót. A szenátusi szavazás előtt Mike Mansfield, a demokratapárti csoport vezetője és John Sparkman a külügyi bizottság elnöke az embargó feloldása mellett álltak ki. kepernvbje ELŐTT Az elmúlt hét műsorában — nekem úgy tűnt — aránytalanul megnőtt azoknak a programoknak a száma, amelyekben úgymond csak a felszín fecseg, hallgat a mély; amelyek tartalmukban nem mutatnak túl egyszeri ^önma- gukon, megnézzük őket, aztán elfelejtjük, nyomtalanul kihullanak emlékezetünkből. A Szellemes nyomozót éppúgy idesorolom, miként a franciák filmjét, a Kémek éjszakáját. De még a televíziós játékok egyikét másikát is. Egyébként a hétvége műsora — szombat és vasárnap este — külön is túlságosan lengére, levegősre sikeredett. A műsorhét egyik kiemelkedő programja volt ugyanakkor színeivel, varázsával a Tamási Áronról készített televíziós krétarajz és mindenképp figyelmet érdemelt a televízió falak nélküli színházának produkciója, az Arturo Ui. Móka, Magdó, többiek Illés Endre televíziós krétarajzai már szinte sajátosan önálló műfajt képviselnek a képernyőn. A kortársak meg- idézése, egy-egv arcélük felvillantása néhány mondatos bevezetővel, majd kiragadott részletekkel, Illés Endre hajszálra pontos diagnózisával minden esetben telitalálat. Tamási Áronról készített krétarajzával láthatóan külön feladatot is tűzött maga elé. A félreértett, vagy olykor félremagyarázott, vagy épp kellően nem becsült Ta- mási-színiátékok érdekében emelt szót. egy csodálatosan szép és' gazdag mesefényű színpadi világ polgárjogáért szállt képernvc ie — illő szerénységgel. Hogy felmutassa azt a páratlan költészettel megalkotott színvilágot, amelyben a képzelet röope- nésével mindegyre a valóság fölé emelkedünk. Vegyük akár az Énekes madarat, a Tündöklő Jeromost, vagy a Vitéz lélek című játékát. Ha bennük a valóság megjele- lenik, a költészettől rögvest kifényesedik: csillogni, ragyogni kezd. Úgy igyekezett a gazdag drámai életműből válogatni, hogy .szinte végig tekinthettük Tamási drámaírói pályáját, a harmincas években született Énekes madártól az 1963-ban íródott Boldog nyárfalevélig. Az egyes kiemelt részleteket Lengvel György állította képernyőre a tiszta poézis igézetével, magas hőfokú érzelmi telítettséggel. S a népes színészgárdából, akik az egyes szerepeket megformálták, bizony nehéz volna bárkit is kiemelni, mégis ezúttal talán Bencze Ilona játékát dicsérhetjük felsőfokon külön is, aki soha nem volt még oly vonzó a képernyőn, mint ezúttal. Ahogyan megformálta a huszonegy éves lányt, elhihettük róla, hogy „illata megszállta az erdőket, homloka barnacipó meleg domborulata, járását őzek utánozzák, hangját a vadgalambok”. Ez a krétarajz ébresztő is lehet, hogy Tamási csodálatos játékainak igenis ptt van a helyük színházaink, amatőr együtteseinek programjában. Brecht „szászul" Azaz úgy, ahogyan Szász Péter képzelte el és valósította meg az Arturto Ui televíziós változatát. A produkcióra a televízió kísérleti színházában került sor, vagy ahogyan hivatalosan nevezik a falak nélküli színházban. Olyan térben, ahol színfalak közé nem szorul a játék, ahol a hagyományos színházi előadások törvényei már nem uralkodnak, s egyben korlátái is eltűnnek/ Időben és térben kitágul tehát a világ, a játék felszabadul kötöttségeitől. Hogy egy közismert dráma ilyen értelemben televíziós formájában alapos változásokon mehet át, azt hiszem senki sem vitatja. A baj csak akkor kezdődik és ott van, amikor ez a változás elváltoztatássá, súlyos deformációvá minősül. Ha már nem csupán a jelenetek televíziós átkölté- séről van szó, hanem a dráma önkényes átszabdalására kerül sor. Nem folytatom, az Arturo Ui esetében Szász Péter meglehetősen nagy önkényességgel járt el, bevezető kerettel toldotta meg a drámát, és aztán kénye-ked- vére kurtította meg a végét. Ezek a dramaturgiai beavatkozások — s ez a fő — egyáltalán nem tették világosabbá, kézzel foghatóbbá a fasizmus szatíráját, sőt egyszerűen megnehezítették az egyébként is különös játék megértését. Mi, akik itt Szolnok megyében a Szigligeti színpadán nem is oly rég láthattuk Brecht színpadi példázatát arról, hogy a történelem színpadán miként jelentkezett az embertelen erőszak, bizony csak részleteiben ismerhettünk rá a gyilkos erejű szatírára. Szász Péter sok zenét használ, erősen épít a songok erejére. Sok mindent zenében igyekezett közölni velünk. De ez a megzenésítés sem hatott minden esetben a teljesség irányába. És hiába voltak nagyszerű színészi villanások is, például a Harsányi Gáboré (Ui) vagy Kern András remeklése több szerepben is, a részletek igazából nem kerekedett ki az egész igazsága. Ügy tűnt, mintha valamiféle túlbonyolított torzót láttunk volna a képernyőn. Még a színészi játékon belül is különféle ellentmondásokra figyelhettünk fel és a szereplők maszkjának stilizált és naturális váltogatása is növelte a produkció ellentmondásosságát. Sok energiát emészthetett fel ez a televíziós vállalkozás. De felvetődik a kérdés, vajon ilyen eredménnyel megérte-e? Mit ér ugyanis az olyan kísérlet, amelynek eredményeképpen egy klasz- szikus mű és a befogadója között nem csökken, hanem növekedik a távolság. Röviden Szamoshát 1975 címmel készített riportfilmet népes gárdával a televízió az öt évvel ezelőtt tragikus napokat átélt Szamoshaton. Azt kutatták, hogy a pusztítás és a pusztulás helyén milyen élet serkent az elmúlt esztendők-! ben. A jól szerkesztett ri-\ portműsor — szerkesztőid-1 portere Vértessy Sándor — az emberi összefogás, az élni akarás ódája volt tárgyilagosan előadva. Talán az eddigi legsikerültebb és legtartalmasabb bemutatkozásnak lehettünk tanúi kedd este a Miénk a szó című műsorban. Kern András és Verebes István kettőse nagyszerű párosnak bizonyult. Nemcsak játékban egészítették ki egymást, jól vizsgáztak stílusérzékből is. A magyar’ tudósok sorozatban Straub F. Brúnót szólaltatta meg a tudósok értő faggató ja Kardos István. A szegedi biológiai kutató intézet irányítója akárcsak mestere, Szengyörgyi Albert a tudományos fogalmak tiszta tálalásával, közérthető megfogalmazásával ajándékozott meg. V. M. I
