Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-21 / 117. szám
ÍSYS. május 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ne legyen holtszezon A nyárra készülnek a művelődési házak Beköszöntött a hamisítatlan tavasz. A jó idő, a napsütés kicsalogatja az embereket a szabadba, benépesülnek a strandok, a kirándulóhelyek. Ilyenkor talán még nehezebb a művelődési házak vezetőinek munkája. Hogyan lehet „megtartani” a látogatókat? Milyen időtöltést kínálnak a nyárra? Ezekre a kérdésekre keresA kunmadarasi József Attila művelődési házban talán a szerda a legmozgalmasabb nap. Ekkor tartanak foglalkozást az ifjúsági vezetők klubjában, nyitva van a pinceklub, zenét tanítanak három csoportnak, este pedig az épület előtti téren rövidfilmeket vetítenek. — A hét többi napja is gazdag programot kínál — mondja Gőz Imre a művelődési ház igazgatója. — Dolgozik a sakk kör, az ifjúsági klub, a nők klubja, a bábszakkör, a három napközis klub, a két művészi torna szakkör, az irodalmi színpad, húszán pedig orosz nyelvet tanulnak a Gorkij nyelviskola itteni tanfolyamán. Van több klubunk, mesedélutánt tartunk az óvodásoknak, műŰgy tűnt, mintha ottjár- tunkkor a község mind a kétezerháromszáz lakója ott lett volná a tiszabői klubkönyvtárban. — Mindig ennyien vannak? — kérdezem Cseh Ágnest, aki négy éve az intézmény vezetője. — Sajnos nem. Most tüdőszűrés van. .. — Egyébként? — A könyvtárba eljárnak néhányan. Főleg iskolás gyerekek. A százkilencvenhat olvasó 65 százaléka általános iskolás korú. — A könyvkölcsönzésen kívül milyen időtöltés várja az érdeklődőket? Szerindi Sarolta, a kőtelki klubkönyvtár új igazgatónője minden energiáját klubok, szakkörök szervezésére fordítja. Az alig hároméves, három és ' fél millió forint beruházással készült épületet tartalmas, érdekes programmal akarja még vonzóbbá tenni. tűk a választ a megye községeinek művelődési intézményeit járva. Akadt olyan helység, ahol a művelődési , házat csak kívülről láthattuk, mert zárva volt. Másutt nyitva volt ugyan, de csak néhány unatkozó fiatal „népesítette be”. Telt házat egykét kivétellel seholsem ta- láltunk. Igaz, hétköznapi estéken kopogtattunk be. ködik a bélyeggyűjtők köre. — Mi marad a nyárra a sok szakkör, klub munkájából? — Csaknem mind megmarad, sőt néhánnyal még több is iesz. Nyáron szeretnénk megalakítani a filmbarátok körét, öt előadásból álló sorozatot indítunk szocialista brigádtagoknak, munkás-művész találkozókat rendezünk — a vendégünk lesz többek között Gordon Zsuzsa és Szirtes Ádám színművészek —, könnyűzenei, komolyzenei koncertek várják a zene barátait. Ezen kívül egy-két napos kirándulásokat szervezünk a klubjainknak. Szeretnénk, ha nyáron is ugyanúgy látogatnák a művelődési házat mint a többi évszakban. — Havonta egyszer táncos összejövetelt rendezünk. Az épületben tartják a tánc- szakkört, énekkart, s az irodalmi színpad próbáit az iskolások. A klubkönyvtárnak nincs külön szakköre, klubja. A négy év alatt nem sikerült megalakítani egyet sem. — Néhány hét, s a gyerekeknek itt a nyári vakáció. Ez azt jelenti, hogy akár be is zárhatják az intézményt? — A könyvkölcsönzés továbbra is megmarad, bár én június 1-től már nem dolgozom itt. Törökszentmiklósra megyek könyvtárosnak... — Amikor idejöttem csak az ifjúsági klub dolgozott — mondja. — Azóta sikerült létrehozni a helyi termelő szövetkezet anyagi támogatásával a nyugdíjas klubot, nálunk tartja foglalkozásait az iskolai bábszakkör, a nyáron tervezzük a honismereti és fotószakkör alapítását. Szerveztünk egy gépkocsivezetői tanfolyamot is, amelyre hetvenen járnak. — Mint képesítés nélküli, kezdő népművelőnek mi jelenti a legnagyobb gondot? — Talán a szakmai felkészültségem hiánya. Eddig a Tisza Cipőgyárban dolgoztam, mint bérelszámoló, a népműveléssel csak most ismerkedem. Ősztől szeretnék levelezőn továbbtanulni, hogy még több ötletem legyen, 'még jobban felhasználhassam a fiatalok, s az idősebbek lelkesedését. Május — családi hónap Az újszászi művelődési házban vagy harminc kismama beszélget, miközben dr. Büky Anikó főorvosra várakoznak. — Tanácsadásra jöttek? — Tulajdonképpen annak is tekinthetjük — világosít fel Molnár Illés 9 művelődési ház felügyelője r— Május nálunk családi hónap. Mindennap előadás, vita hangzik el a család témakörében. Külön előadás volt a névadásról, a gyermekbalesetekről, a gyermekbetegségekről, a nevelésről. Most „Anyai gondok, örömök” címmel a szülési szabadságon lévő három vagy többgyermekes édesanyáknak tart előadást a főorvosnő. — A mai nápon csak a kismamáknak rendeztek programot? — Hat órakor jönnek a rádiószakkörösök, s ma tart foglalkozást a fotószakkör is. Ifjú fotósaink a község történetét dolgozzák fel. Mostanában fejezték be á szolnoki ■ művésztelep alkotóinak munkásságáról szóló diafilmek készítését. Az összegyűjtött anyagot a jubiláló megye- székhelynek ajándékozzuk. — Milyen időtöltést kínálnak még a nyárra? — Júliusban, vendégszerepei nálunk a Madách Színház az „Amerikából jöttem” című darabbal, előadó- és alkotóművészeket hívtunk meg, s ellátogat hozzánk az Állami Bábszínház is. Ki- . rándulásokat szervezünk, s természetesen nyáron is dolgoznak szakköreink, klubjaink, így az amtőr filmklub, az aranyérmes irodalmi színpad, a népitánc-, a báb-, a képzőművészeti csoport és az ifjúsági klub is. T. G. Szabadtéri filmvetítés, szakkörök, klubok Tüdőszűréskor telt ház Új intézmény, új tartalommal Gondolatok egy fesztiválról fl kisülnek népszerűsítéséért Szerződés középiskolásokkal A megyei tanács személyzeti- és oktatási osztálya tegnap szerződést kötött tizenhat tanulóval, akik ősszel kezdik meg tanulmányaikat a szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola első osztályában. A személyzeti osztály vállalta, hogy a tanulók részére a szakközépiskolai tanulmányok sikeres befejezése után végzettségüknek megfelelő munkakört biztosít a tanácsi munkaterületen. A számviteli-gazdálkodási tagozat a III. osztálytól kezdve államigazgatási szakkört indít, ahol az államigazgatási munka alapjait ismerteti meg a tanulókkal. A II. osztály sikeres elvégzése után a nyári szünetben egyhónapos gyakorlatot szervez a tanulók részére a lakóhely szerinti tanácsnál. A szakközépiskola elvégzése után a tanulók egyetemeken, főiskolákon is folytathatják tanulmányaikat. Felvételük esetén társadalmi tanulmányi ösztöndíjat kapnak a megyei tanácstól, majd az oklevél megszerzése után a végzettségüknek megfelelő tanácsi munkaterületen kapnak elhelyezést. Szombaton befejeződött Miskolcon a kisfilmek 1975- ös ünnepi hete. A záróünnepségen kiosztották a nagydíjat, az öt kategória — népszerű tudományos filmek, rövid dokumentumfilmek, hosszú dokumentumfilmek, híradó- és riportfilmek, animációs alkotások — díjait, valamint a külön j utalmakat. Reméljük, nem folytatódik az eddigi gyakorlat, s a díjak átadása után nem tér vissza a kisfilmek körül eddig honolt csend. Nemcsak egy-egy, külföldről hazahozott nagydíj kerül majd az újságok hírrovatába — s a kisfilmek többsége nem marad kritika nélkül, visszhang- talan. Talán elősegíti ezt, hogy idén első ízben díjat nyert az az újságíró is — Lázár István —, aki a rövid- és dokumentumfilmekről a legszínvonalasabb elemző kritikákat írta. 1977-ben minden bizonnyal már több jelöltje lesz e díjnak, hisz a fesztiválon bemutatott mintegy száz filmalkotás — mint a vetítések közötti szünetekben kiderült — jónéhány kritikusban ébrsztett gondolatokat. Számunkra külön öröm, hogy a „gondolatébresztő” filmek közűit két olyan alkotás is van, mely közelebbről érinti megyénket. Az egyik, Kis József „Hortobágy” című filmje a népszerű tudományos filmek kategóriájában elnyerte az első díjat, a másik, Zsombolyai Jánosnak, a szolnoki Járműjavítóban forgatott „Tűziko- vácsok”-ja a bemutatón vastapsot kapott. De nemcsak a kritikusokat hódította meg a miskolci filmfesztivál — megnyerte a nézőket is. Estéről-estére telt ház előtt került sor a vetítésekre, sőt maradt néző az éjszakait!) retrospektív bemutatókra is. A fesztivál házigazdái tartalmas, változatos programról gondoskodtak: hangversenyek, kiállítások — kiegészítő rendezvények tucatjai csábították a vendégeket. Ez utóbbit nekünk szolnokiaknak is érdemes megszívlelni, hisz augusztus 8 és 15 között megyeszékhelyünkön rendezik meg a Munkásportrék című országos amatőr filmfesztivált. A kisfilmek népszerűsítéséért tehát mi is tehetünk valamit... H. D. pénz nem minden Goradoic mm eredmények a GgyermekwécSeiemken A népfront megyei elnöksége mellett működő pedagógiai társadalmi bizottság tegnap délelőtt a gyermekvédelem, a veszélyeztetett gyermekek helyzetének tapasztalatait tűzte napirendre. Vitaindító előadást Rózenbergszki László, a megyei tanács vb művelődési osztályának gyermek- és ifjúság- védelmi előadója tartott. Mindenképpen dicséretesek azok a kezdeményező-1 sek, melyek a gyermekvédelemre hívják fel a figyelmet, elősegítve ezzel, hogy a hatósági intézkedés helyett előtérbe kerüljön a társadalom gondoskodása. Megyénkben megközelítőleg kétezer veszélyeztetett helyzetű gyermek van — de alaposabb vizsgálat és megítélés alapján ez a szám bizonyára növekedne. Korántsem mindegy, hogy ezek a fiatalok munkaszerető emberek lesznek, vagy kisiklik az életük. Útjuk egyengetéséhez min- denakelőtt iskolai tanulmányaik befejezését kell elősegíteni, nehogy túlkorossá válva felmentsék őket az is- kolábajárás kötelezettsége alól. A felmentés ugyanis gyakorlatilag azt jelentené, hogy mindenki leveszi róluk a kezét. Mindenképpen indokolt, hogy ez a segitség idejekorán érkezzen. A veszélyeztetett helyzetű gyermekeket ötéves korukban feltétlenül be kell íratni 'az óvodába. Tapasztalható ugyanis megyénkben, hogy néhány cigánygyermek magyar szókincse száz alatt van, s amit tud magyarul, azt nem ildomos mondani. A túlkorosság miatt felmentett fiatalok képzésére több helyen, folynak eredményes kísérletek. Szolnokon például évek óta működik a dolgozók általános iskolájának ifjúsági tagozata. A felmentetteknek hatórás munkát szerveznek s erre a tagozatra irányítják őket. Van olyan hely is, ahol felnőttekkel együtt járnak iskolába. Ez nem a legjobb megoldás, de a semminél sokkal többet ér. Szinte minden valamirevaló vállalat 500—1000 forinttal segíti a nagycsaládosoknál, vagy a gyermeküket1 egyedül nevelő szülőknél a tanévkezdés kiadásait pótolni. A társadalmi segitség ezernyi egyéb példáját is lehet sorolni —> igy például a jászberényi ifjúmunkás otthon létesítését, lakóinak hűtőgépgyári foglalkoztatását és így'tovább. Minden anyagi- beféktétéShél többét jelentené azonban, fia a társadalmi szervezetek jobbad törődnének a. veszélyeztetett fiatalokkal. Jó például szolgál a martfűi Vöröskereszt szervezet, mely nemcsak a munkában, a szakma megszervezésében segíti . őket, hcjnem szórakozásukban, művelődésükben is. A társadalmi szervek segítsége égetően szükséges, hiszen intézeti nevelésre csak korlátozott mértékben van lehetőség. Három év múlva elkészül a szolnoki gyermekváros, máshol is javulnak a gyermekvédelem feltételei. Ez azonban csak az anyagi - oldal, melyet ki kell egészíteni a társadalmi szervezetek közreműködésével. * S. B. Z ircher Tibor alapossága legendás. A beszélgetésre is készült: teleírt papírlapokkal érkezett. — Éppen ma írtam egy önéletrajzot a vállalat számára. Minden benne van, amit rólam tudni érdemes. — Jó, hát fogadjuk el tárgyalási alapnak az önvallomást „19o4. október D-én születtem Pécsett, Kecskeméten érettségiztem 1954-ben. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki A közélet sodrában Sport és gyártmányfejlesztés — Sokáig én is azt hittem. Hiszen 1965-ben ma is használható készülékeket gyártottunk és ezeknek a sorozatoknak az „anyakönyvében” én vagyok beírva konstruktőrként... — És? — És azóta is ülök a babérjaimon. A hűtőgépgyártás hőskora elmúlt. Az abszorpciós licenc megvásárlása tulajdonképpen feleslegessé tette a munkámat. Az adaptáció nem különösebben izgalmas műszaki - feladat. Én. úgy látszik, alapjában véve önző ember vagyok, szükségem van a sikerélményekre. Miután ez a műszaki pályán átmenetileg nem adatik meg, a sport- , ban keresem az önkifejezés lehetőségeit. 1 — Ezek szerint ha nincs abszorpciós hűtőgép, a lá- vnok nem jutnak be az NB 1-be? — Az én vezetésemmel nem. — Munkaügyi döntőbizottság vezetőjének lenni nem 'a leghálásabb feladat. Gyakran kerül szembe a főnökeivel. Nem lett ettől „fekete bárány” a gyárban? — Ezt soha sem mérlegeltem. Munkám során nem egyszer helyeztük hatályon kívül a vezérigazgató fegyelmi döntését. És bármilyen szépen hangzik, így igaz: sem a magánéletemben, sem a hivatali kapcsolatban nem érezteti ezt velem a „vezér”. — Azt mondta, a sikerélményért dolgozik. Hogy lehet lemérni a döntő bizottságban végzett munkáját? — Nagyon nyilvánvaló mérőszámai vannak. Mondhatnám azt is, hogy a saját lel- kiismerej;em ebben a döntőbíró. Egyszerűbb dolog lenne mindig a vállalat javára dönteni. Nem teszem. A gyár képviseletében fellépő képzett jogásszal állok szemben, és nekem olyan emberek igazát kell keresni olykor. akik jószerivel írni, olvasni sem tudnak. Ennek ellenére 1972 óta egyetlen határozatomat sem változtatták meg felsőbb fórumon. Pedig volt úgy, hogy a vállalati jogászt, mint munkavállalót marasztaltam el. — Hadd idézzek az életrajzából: „1972 óta a KGST Gépipari Állandó Bizottság keretében tevékenykedő háztartási gépek és készülékek állandó munkacsoportjának szakértője vagyok, s e munkám kapcsán gyakran utazom külföldre.” — Igen. ez munkám egyik * kevésbé látványos, ám felelősségteljes területe. Kéthavinként ülésezik a bizottság és olyan horderejű témákban kell partnernek lenni, ami alapos felkészültséget igényel. Ha a hűtőgépekről van szó. akkor a szocialista országok fórumán én a Magyar Népköztársaság nevében referálok. — Milyen közéleti tevékenységet lát még el? — Tagja vagyok az Országos Edzőbizottságnak röplabdában. A megye röplabdasportját nem titkolt pártossággal igyekszem képviselni az országos testületben. — Életének melyik momentumához kapcsolódik a közéleti indíttatás? — A szüléimét a háború alatt elvesztettem. Két öcsémmel kollégiumból kollégiumba vándoroltunk és fogtam a kezüket. Mindketten leérettségiztek, s a magam számára már ekkor tervet készítettem, hogy milyen életpályát akarok befutni. Eddig ez maradéktalanul sikerült — szülők nélkül, a közösség támogatásával. — Nem jelent törést e pályán, hogy feladta a műszaki ambícióit? — Nem adtam fel! Ha választani kell a röplabda és a műszaki munka között — habozás nélkül az utóbbit választom. De míg erre sor kerül, szeretnék olyan röplabda életet szervezni, amelyik elbírja távozásomat. — Mit tesz ön Jászberényért? — A városnak teremtettünk a gyár és a soortkör vezetőivel NB I-es röplabda csapatot. A munkaügyi döntőbizottságban a város lakóit képviselem.1 mint munkavállalókat. Az edzőbizottságban a város és a megye röplabdasportját szeretném elismertetni. A KGST-ben Jászberény legnagyobb ipari üzemét képviselem —, de bármi mást elvállalok, amire a város vezetői felkérnek. Falágyi Béla Karán 1959-ben szereztem diplomát gépgyártó mérnöki szakon. Segédoktatói, majd oktatói képesítést szereztem röplabdában. A Lehel SC csapata irányításom mellett bejutott az NB I-be. 1959 óta a Hűtőgépgyár dolgozója vagyok. A gyártmányfejlesztési osztályra kerültem, ahol 1962 óta a kompresszoros háztartási hűtőgépek konstrukciójával foglalkozom ... Azok közül a gyártmányok közül, amelyeknek a konstrukciós munkáiban részt vettem, az L—210 K 60 M jelű, 1967-ben a Kohó és Gépipar Legszebb Terméke címet nyerte, az L—100 K jelű pedig 1968-ban ■ e pályázaton miniszteri dicséretben részesült ... 1971 májusától a Hűtőgépgyár vállalati munkaügyi döntő bizottságának vezetői tisztét is ellátom, elnökhelyettesi minőségben." — Szerencsés ember. A gyár több száz mérnöke közül csak kevésnek adatott meg. hogy megálmodhasson egy hűtőszekrényt.
