Szolnok Megyei Néplap, 1975. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-17 / 114. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. május 17, <9z NDK-ban jartam llduözlet a szolnokiaknak \ Wilson nyilatkozata Nagy-Brita'nnia kormánya érdeklődéssel ismerkedett meg az SZKP Központi Bi­zottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge és a szovjet kormány ál­tal a világ népeihez, parla­mentjeihez és kormányaihoz intézett felhívással — jelen­tette ki Harold Wilson. Az angol miniszterelnök kijelentése a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Angliá­ban hivatalos látogatáson tartózkodó küldöttségének tagjai előtt hangzott el. — Megelégedésünkre szol­gál — folytatta Wilson —, hogy mint a felhívásban áll, „a tartós béke, a népek sza­badsága a háborúban eleset­tek legméltóbb emléke”. Ha­rold Wilson teljes egyetérté­sét fejezte ki azzal, hogy „a mi közös célunk” a háború kiküszöbölése az emberiség életéből. Bíróság előtt Papadapulosz Az athéni fellebbviteli bí­róság úgy határozott, hogy megkezdi a törvényes eljá­rást Georgiosz Papadopulosz, a katonai rezsim egykori el­nöke és 25 aktív, illetve nyugállományban levő kato­natiszt ellen azzal a váddal, hogy hivatali idejük alatt számos kínvallatásért felelő­sek. A bíróság előtt többek között Anasztasziosz Minisz- nek, a parlament egyik tag­jának keresete fekszik, amelyben beszámol arról, hogy a katonai rendőrség több mint száz napon keresz­tül folyamatosan kínozta őt. Előzetes tanácskozások Nyugat-európai diplomá­ciai tanácskozás-sorozat elő­zi meg az Atlanti Szövetség május . 29—30-i brüsszeli csúcstalálkozóját. A jövő hé­ten Londonban tart ülést az úgynevezett nyugat-európai unió miniszteri tanácsa. Az ülés napirendjén a kelet— nyugati kapcsolatok alakulá­sa. az európai biztonsági és együttműködési konferencia kérdései mellett a nyugat- európai közös fegyverkezési program is szerepel. Párhuzamosan a nyugat­európai unió megbeszélései­vel, a biztonsági konferencia befejező szakaszáról és Nyugat-Európa közös politi­kai elképzeléseinek végleges formába öntéséről tárgyalnak az EGK-tagállamok külügy­miniszterei is. m Amikor Reinhard Dobs, a königsborni " KAP (mezőgazdasági kooperáció) igazgatója megtudta, hogy Szolnokról érkeztem hozzájuk, szinte lelkendezve mondta: — Jártam Önöknél. Kap­csolatunk van ugyanis az ag­rártudományi egyesület Szol­noki csoportjával. Felejthe­tetlen napokat töltöttem Szolnokon, és a megyében. A város csudaszép, szövetkeze­tiek nagyszerűen dolgoznak. Azt hiszem, önnek nem sok újat fog mondani mindaz, amit nálunk lát. Önöknél sokkal nagyobb mezőgazda- sági üzemek vannak, és job­bak az átlagterméseik is... Reinhard Dobsnak nem lett igaza: volt sok olyan látni, tapasztalni való, amit talán nem lesz felesleges elmonda­nom. Közös az út Az NDK-ban egyre-másra jönnek létre mezőgazdasági kooperációk: az állami gaz­daságok és a szövetkezetek közös vállalatai: „Ez a jövő útja. Ha * adottságainkat, a gépeket, a korszerű gazdál­kodásban rejlő lehetősége­ket jobban ki akarjuk hasz­nálni, akkor csak nagy terü­leten, összefogva gazdálkod­hatunk” — mondta Reinhard Dobs és ugyanezt vallja Ha­rald Jakob a kampfi állami gazdaság igazgatója is. A königsborni KAP nö­vénytermesztői kooperáció, melyet az iparszerű termelés­re hoztak létre. A kampfi ál­lami gazdaság 1700, a tagként belépett három termelőszö­vetkezet — a königsborni, a biederitzi, a wörmlitzi — összesen 4800 hektár területet adott át erre a célra a KAP- nak. Két éve gazdálkodnak így együtt: gabonát, burgo­nyát (100 ezer mázsa burgo- 'nyát adtak tavaly Magde­burg ellátására), cukorrépát, különböző zöldségféléket és fehérjedús takarmányt ter­melnek. Tehenészeteik nagyon eredményesen dolgoznak: a wörmlitzi gazdaságban pél­dául 6 ezer liter a tehenen­ként! hozam, a szövetkezetek és az állami gazdaság 3 ezer tehene átlagosan 4 ezer liter tejet ad. Csupán az állami gazdaság tavaly 4500 tonna tejet és 4500 tonna húst érté­kesített. Tenyészetükben ösz- szesen 5 ezer juh van: 6 ki­logramm volt az átlagos gyapjúhozam. Moszkvai utazás, jutalomként Harald Jakob igazgató, mi­közben bemutatja „birodal­mukat”, elmondta: — Huszonnégy évvel ez­előtt ez az állami gazdaság 340 ezer márka értéket ter­melt, tavaly pedig már 40 millió márkát. Négy nap alatt több értéket állítottunk elü mint 1953-ban egész esz­tendőben. 4 A jövő? Szakosított állat- tenyésztő telepek építése és a növénytermesztési társulás szélesítése. Űjabb községek szövetkezeteinek belépésével a növénytermesztési koope­rációt 8500 hektárra növelik. — A szakosodás, az ipar­szerű termelés nemcsak a népgazdaságnak, az állami gazdaságunknak és a szövet­kezeteknek ad nagyobb jöve­delmet. Több jut úgy az egyes embereknek is, — mondta Harald Jakob —. Nálunk az emberek jól ke­resnek. Egy-egy feladat tel­jesítésére célprémiumot tű­zünk ki. Március 8-án pél­dául 750 ezer márka prémiu­mot fizettünk ki és 17 okléve- let adtunk át. Aki például jó munkájáért már 3 oklevelet kapott, azt kormánykitünte­tésre terjesztjük fel, vagy külföldre utazhat a gazdaság költségén. Megszokott dolog, hogy minden évben április 30-án harminc dolgozónk utazik Moszkvába jutalom­képpen. És most bemutatom Tho- mast — mindenki csak így nevezi a fiatal tehergépkocsi­vezetőt. Most épített házat. A legújabb típusú, 80 ezer márkába került. Csak hozzá­vetőlegesen jegyzem meg, hogy egy márka körülbelül 4,60 forintot ér. — Négy szobánk van, a konyha, az étkező, a kamra a szuterénben. Jól keresek, 850—900 márkát havonta, eff- hez jön még időközönként a prémium. A gazdaság is se­gített: 2 ezer márka értékig ingyen szállítást biztosítottak, beszerezték az építőanyagot, nem kellet utána járnom. És kaptam 10 ezer márka se­gélyt is, amit nem kell visz- szafizetnem, de aláírtam, hogy 10 évig itt maradok a gazdaságban. De minek is mennék el? A gazdaság kultúrházat épített a faluban. Van szép uszodája, mozijuk, új .üzletek is épülnek. És ha be akarnak menni Magdeburgba? Eddig 80 család vásárolt gépkocsit, ők könnyen utaznak. A töb­biek autóbusszal közleked­nek — egyelőre. „lobban éltek, Frida ..." » Frida Holm a hatalmas burgonyatárolóban a szállí­tógép kezelője. Képzeljünk el, egy körülbelül kétemele­tes épületet, amibe sok-sók ezer mázsa burgonyát tárol­nak. Frida a markológépével szállítja a burgonyát a mo­sóig, onnét az automata gép­sor válogatja, csomagolja. A burgonyaosztályozóban, -cso- magolóban összesen nyolc nőt foglalkoztat a gazdaság. — Mi is szeretnénk egy Wartburgot. Nekem is meg­van a jogosítványom, a fér­jemnek is. Házat már épít­tettünk. Hogy mennyit kere­sek? Körülbelül 600—700 márkát havonta, a férjem ennél többet. A megélhetés nem kerül sokba; ebédet 1 márkáért kapunk a gazda­ságban. Este főzök otthon, igaz nem mindig, mert a gye­rekek az iskolai napköziben étkeznek. Tudja, húsvétkor voltak nálunk látogatók az NSZK-ból. Olyanok is, akik valamikor itt éltek, de 1945. után elhagyták földjüket. Azt mondták akkor: elmennek, mert az NDK úgy is tönkre­megy. Most húsvétkor szét­néztek itthon, az egyikük megjegyezte, hát ti, Frida ta­lán még jobban éltek, mint mi. Varga Viktória (Folytatjuk) Thomasck új háza Angolai konfliktus Szeméttelep a tenger mélyén Űjabban — mélytengeri kutató búvárhajók segítségé­vel végzett vizsgálatok tanú­sága szerint — a mikroorga­nizmusok lebontó munkája nagyon lassú és gyér, így a szerves hulladékok körfor­galma csaknem megakad. Az erre vonatkozó megállapítás­ra az adott lehetőséget, hogy az „Alvin” nevű kutatóbú­várhajó bajbajutott, s menté­se közben 1600 m mélységben sikerült' megfigyeléseket vé­geznie. Kiderült, hogy a ten­gerfenék a szerves hulladé­kok olyan szeméttelepének tekinthető, amelyben a fel­halmozódott fehérje- és ke­ményítőtartalmú tápanyagok nagyon csekély mértékben bomlanak el. Ezt az első megfigyelést azután a Woods Hole-i Oceanográfiai Intézet munkatársai tüzetesebb vizs­gálatokkal is megerősítették. Ez újabb kérdéseket vet fel a tenger-ökológia területén. A tudományos vizsgálatok e té­ren megélénkültek. Az Al- vin-kutató-búvárhajó ismét szolgálatba lépett, s most már 1830 m mélységbe steri­lizált fát, papírt, keményítőt és zselatint helyezett a ten­ger mélyére, majd egy év múlva megvizsgálták a mik­roorganizmusok lebontó te­vékenységét. A laboratóri­umba visszavitt minták ana­lízise egyértelműen azt iga­zolta, hogy a tengerfenéken az anyag háromszor olyan lassan bomlik egy év alatt, mint hasonló atmoszféra­nyomás és vízhőmérséklet mellett a kontrollként tárolt minta. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a tengerfenékre csak a ne­hezen lebontható szerves anyagok (kitin, cellulózé) jutnak le, a könnyebben le­bontható hulladékok a lassú süllyedési sebesség (kb. 1 km/1 év) miatt a vízben le­begve elbomlanak, vagy fel­használódnak. A tengerfenék „szemétjének” sorsa feltehe­tően az ott élő mélytengeri puhatestűek emésztőtraktusá­ra nehezedik. Ezek ismereté­ben különösen megfonto- landók az ipari szennyvizek tengerbe bocsátásának távla­ti következményei. „Az angolai konfliktus azzal fenyeget, hogy általá­nossá válik; meg kell aka­dályozni a helyzet rosszab­bodását” — jelentette ki Luandában Lucio Lara, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom (MPLA) Politikai Bizottságának tagja az AFP hírügynökségnek adott nyi­latkozatában. „Az MPLA állandó pro­vokációk célpontja az Ango­lai Nemzeti Felszabadítási Front (FNLA) részéről. Saj­nos még nem tanultunk meg együtt élni” — mondta, majd emlékeztetett arra, hogy a népi mozgalom kész újabb csúcstalálkozóra az FNLA és a harmadik szervezettel, az Unitá-val. Drágakövek Üzbegisztánból Szovjet Üzbegisztán drágakő lelőhelyeiről megérkezett az első szállítmány az ékszergyárakba — köztük a világon először felszínre hozott, különleges türkizkövek is. Az Üz­begisztán ban bányászott türkiz a világon egyedülálló ég­színkék felületét fekete rajzolatok tarkítják. Az elmúlt évek során a Kizil-Kum sivatagban 60 lelő­helyet tártak fel a szovjet geológusok', s így a jó minő­ségű türkiz legjelentősebb bányászati körzete a Szovjet­unióban, Üzbegisztánban alakult ki. Taskent közelében pél­dául elsőízben találtak természetes hegyikristályt ametiszt közé ágyazva. Ezeken a lelőhelyeken a kristály gyártmá­nyok előállításánál használt telires kvarc, valamint ónix, kalcedon és lazurit is található. A közép-ázsiai hegyekben a drágaköveken kívül jelentős mennyiségű márvány, grá­nit és más kitűnő minőségű, burkolólapok készítésére al­kalmas kőzetkészletek is vannak. A jövő évben Taskent közelében hatalmas kőfeldolgozó kombinát építését kezdik meg. Ebben a kombinátban a tervek szerint évente 30 ezer négyzetméter burkolólapot gyártanak majd. Új „Moszkvicsok” A Moszkvics-gyárban gyors ütemben halad a „Moszk­vics—2140" új típusjelű sze­mélygépkocsik sorozatgyár­tásának előkészítése. Elődei­től eltérően az új modellt még elegánsabb formaterve­zésű karosszéria' és szebb ki- ' képzésű utastér jellemzi. Megváltoztatták a hűtő borí­tását, az ajtókra süllyesztett kilincseket terveztek. A ko­rábbinál kényelmesebb ülé­seket elől és hátul is bizton­sági övvel látták el. Korsze­rűbb lett a műszerfal is. . A „Moszkvics—2140" mo­dellnél jelentős mértékben megnövelték a fékrendszer megbízhatóságát és hatásfo­kát. Kétkörös fékrendszerű, elől tárcsafékek, hátul dob­fék. Menet közben is mosha­tó a fényszórók üvege, ame­lyeket gumilapátos törlővel szereltek fel. Az új gépkocsi teljesítménye. 82 lóerő. Maxi­mális sebessége 150 kilómé- ter/óra. Fogyasztása száz ki­lométerenként 7 liter. Az új Moszkvics-gépkocsik első példányai 1975-ben gördül­nek le a gyár futószalagjá­ról A világ legnagyobb pénz­intézete, a Bank of America felajánlotta, hogy szindiká­tust alakít, amely az elkö­vetkező három év során 500 millió dollár értékű kölcsönt folyósít a Szovjetuniónak. Ezzel segíteni kíván az Egye­sült Államokból származó szovjet import finanszírozá­sában. A szovjet-amerikai kereskedelem az elmúlt év­ben körülbelül egymilliárd dollár értéket ért el. Ameny- nyiben a felajánlott kölcsön­egyezmény valóra válik, a szindikátus komoly szerepet játszana a szovjet-amerikai kereskedelemben. Jelenleg a Szovjetunió amerikai vásárlásait erősen korlátozza az az 75 millió dolláros plafonérték, amely- lyel korlátozták az USA kor­mánya által finanszírozott Export-Import Banktól fel­vehető kölcsönöket. Ez az összeg azonban szinte elha­nyagolhatónak tekinthető, ha a kereskedelem volumenének lehetőségeihez mérjük. A szindikátus működésének részleteit még nem határoz­ták meg. A legvalószínűbb­nek azonban egy hároméves kezdeti időszakkal beinduló és automatikusan megújúló hitelmegoldás látszik. Dekrétum az etiópiai földreformról Az etiópai ideiglenes ka­tonai kormányzat dekrétu­mot tett közzé a földreform­ról, amely Etiópia vala­mennyi földjét „a nép kol­lektív tulajdonává” nyilvá­nítja. A falun minden földet államosítanak, kárpótlás nél­kül. A földet azok között az ál­lampolgárok között fogják felosztani, akik megművelik és nincsenek egyéb megélhe­tési forrásaik. Az egy pa­rasztcsaládnak juttatott föld nagysága nem haladja meg a 10 hektárt. Tilos bérmunka alkalmazása a föld megmű­velésére. A földhöz juttatott parasztoknak nincs joguk a földet eladni, örökölni, elzá­logosítani. bérbe adni vagy más személyeknek átadni. A parasztok nagykorúságot el­érő gyermekei jogot kapnak az önálló földhasználatra. Ti­los a nők bármiféle megkü­lönböztetése a földhasználal tekintetében. Valamennyi bérlő és bér­munkás jogot kap arra, hogy megtartsa magának a jelen­leg általa megművelt földet. Az egykori földtulajdonosok, ha továbbra is földművelés­sel akarnak foglalkozni, ugyanúgy jogosultak földjut­tatásra, mint mások. Skandináv energiahálózat Az Északi Tanács ülésén, amelyen öt skandináv ország parlamenti képviselői vet­tek részt Reykjavikban, konkrét terveket vázoltak fel az öt állam energiaháló­zatának kiépítésére. Ennek megfelelően csőhálózattal akarják összekötni az észa­ki-tengeri norvég földgázfor­rásokat, a dániai Jütiandot, valamint Svédországot és Norvégia déli részét. A kö­zös elektromos hálózat Dánia, Svédország és Norvégia kö­zötti máris működik. Az em­lített terv megvalósítása azonban valószínűleg csak 1980. körül lehetséges és nor­vég felfogás szerint megkö­veteli a többi skandináv or­szág részvételét a milliárdos beruházásokban. Ismét aktu­alitást nyert az a terv is, hogy északi beruházási ban­kot alapítsanak. Az izlandi fővárosban ülésező értekez­leten azonban a jelenlevő miniszterek több ízben is hangsúlyozták, hogy „az északi együttműködés sem­miképpen sem lehet alternatí­va az európai és nemzetkö­zi kooperációval szemben”. Az Északi Tanácsban Dánia, Norvégia, Svédország, Izland és Finnország vesz részt. i liifflffl Szovjet—amerikai kereskedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom