Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-27 / 98. szám
_L 1975. április 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 '• pWHK ÍJ* 1 ■WZ'- v A tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kosárfonó üzemében havonta mintegy 89 mázsa zölcivesszőt osztályoznak. A kiválogatott vesszőt kifőzik, lehúzzák a kérget, majd megszorítják és igy kerül a kosárfonóba FGffászprof&s&zorok Szolnokon Látogatás a parodontolögiai szakrendelőben új szakrendelő is megvalósulhatott. Dr. Koncz József, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője az országosan ugyancsak példaként említhető városi fogászati körzetesítés kialakításáról és eddigi jó tapasztalatairól beszélt. Dr. Tóth Károly, a szegedi Orvostudományi Egyetem fogászati klinikájának professzora a magyar fogorvosi kar nevében üdvözölte a szolnoki szakorvosok kezdeményezését és a városnak a támogatásukhoz nyújtott segítségét, amellyel a fogászat új, de rendkívül fontos szakterületének fejlesztéséhez járultak hozzá. A vendégek a megbeszélést ’ követően megtekintették a szakrendelő kezelőjét és szájzuhany részlegét, melyet dr. Csordás József vezető főorvos mutatott be. Amikor a fogászat, fogorvos, fogbetegség szavakat halljuk, önkéntelenül (és nem véletlenül) képzeletünkben a csattogó foghúzó, a vijjogó köszörű, fúró, s nem kevésbé a lüktető fogfájás, s az ezt okozó szuvas fog jelenik meg. A jólértesültebbek ilyenkor megállapítják, hogy ez már sajnos divatos, mai népbetegség. Ez igaz is, csak éppen nem új: e megállapítást 1908-ban írták le először. Ma már eljutottunk odáig, hogy a fogszuvasodás, illetve következményei ellen viszonylag jól kiépített fogorvosi hálózatunk száll szembe. Azonban a legjobban „lekezelt” meggyógyított, sőt egészséges fog is kihullhat (és ki is hullik) igen sokszor minden különösebb előzetes panasz, fájdalom nélkül, csak azért, mert az íny, a fogágy egy lassú (és észrevétlen) betegség, fokozatos gyengülés következtében nem tartja többé. A szakemberek megállapításai szerint ez, a még mindig nem kielégítő fogápolásnak és a helytelen táplálkozásnak „köszönhetően”, sokkal inkább népbetegség, s fogaink épségének alattomos veszélyeztetője, mint a felismerhető, s gyógyítható fogszú. A magyar fogászok az íny- és fogágybetegségek gyógyítására megtették a kezdeti lépéseket, így Budapesten, Pécsett, Héziven, Szegeden foglalkoznak parodontolögiai kezeléssel. Ez azonban lehetőségeinél fogva korántsem szolgálja (még) a népbetegségként felismert, parodontózis „tömeges” gyógyítását. A május 1. után nyitó szolnoki szakrendelő a városi társadalmi összefogás segítségével, megelőzve a fővárost, s az egyetemi városokat, elsőként alkalmas a szolnoki betegek rendszeres „tömeges” ellátására, amely pedig országosan is alapkövetelmény lenne. — H közélet sodrában Ha bekukkant egy véndiák Heti jegyzeteink Baleset elleni védelem — Egy rossz mozdulat, nemtörődömség, sietség — és már megtörtént az, amit senki sem vár. Az üfemi baleset. Jó volt hallani a szerdai SZMT-ülésen, hogy csökkent a számuk, és valamivel kevesebb a halálos kimenetelű baleset is. Beszélni kell erről a témáról több fórumon. Elhangzott, hogy sok helyen a -gazdasági vezetők a dolgozókkal együtt közösen vitatják meg, mit kell tenni, hogy kevesebb legyen a munka közbeni sérülés. Az ilyen vállalatoknál egyre-másra cserélődnek ki az elavult gépek, korszerűsödnek, biztonságosabbá válnak az üzemrészek. Ez a helyes, a jó út. De vannak másféle vállalatok, üzemek is, ahol mindenki másra tologatja a megelőző, előkészítő munkát, és később — amikor megtörténik a baj — a felelősséget is. Nemrég panaszolta egy gyári munkás, hogy néhány hónapja került egyik megyei üzemünkbe. Elég veszélyes gépen dolgozik, de senki nem oktatta ki, mire vigyázzon, hogyan kezelje a masinát, milyen védőberendezést használjon. Ügy érzem, hogy nem egyedi ez az eset. A szerdai ülésen is szó esett arról, hogy az üzemi balesetek 38 százalékánál az új dolgozókat érte sérülés. Miért? Mert a vezetők nem ellenőrzik megfelelően a munkavédelmi szabályok betartását. Igaz, sokszor maguk a dolgozók is hibáznak, mert némelyikük a többletkereset miatt hajlamos a szabályok megszegésére. De ebben az a szomorú, hogy a vezetők szemet hunynak e fölött. Balesetvédelmi oktatás „ Nemcsak a rossz példákat sorakoztatták fel az ülésen, szóltak a jó kezdeményezésekről is. Az a cél, hogy az oktatás ne legyen „szükséges rossz”, tegyék mindenütt élvezetessé, színessé. Lehetőség van munkavédelmi filmek kölcsönzésére, és örvendetes, hogy több vállalatnál emelik ezzel is az oktatás színvonalát. Most már gyakorlat, hogy több gyárunkban, üzemünkben nyilvánítják munkavédelmi hónappá a novembert és a decembert. Az üzemi balesetek megakadályozása érdekében minden gazdasági vezető tartsa elsőrendű feladatának a megelőző munkát: kölönös tekintettel a balesetek okainak feltárására, a körülmények kivizsgálására, a dolgozók kártalanítására, a munkavédelmi oktatásra. Kérjék a munkások véleményét, javaslatát is. Ebben a munkában az üzemi szakszervezetek feladata legyen, hogy a gépek mellett dolgozókat ösztönözzék a munkavédelmi szabályzatokban előírtak megismerésére, betartására. Sz. E. Türelem Az autós vaksin botorkál kocsijával tompított fényben a késő esti országúton. A szembejövő gépkocsi miatt süti le szemérmesen lámpáinak fénycsóváit. Aztán az út szélén egy kivilágítatlan kerékpáros tétova körvonalai kezdenek kibontakozni. Az autós hirtelen felvillantja lámpáját, hogy a balesetet elkerülje. A szembejövő azonnal reagál: ő is odalő egy szemkápráztató sugárnyalábot, — ha harc, úgymond hadd legyen harc! Mert azt fel sem tételezi, hogy az autóstárs nem az ő bosszantására villantotta fel a reflektort, hanem azért, mert szorult helyzetében látni akar valamit. Idegesek és türelmetlenek vagyunk az országúton. Pedig az autós társadalom egyre népesebb. Használt kocsit ma már szinte kerékpáráron is kaphat bárki. A vészesen megnövekedett forgalomban azonban a KRESZ egyértelmű utasításai mellett az udvariasság — vagy ha úgy tetszik a szocialista együttélés — szabályait is mindinkább alkalmazni kellene. Mert a megértés, az udvariasság, a figyelmesség olykor súlyos országúti tragédiák megakadályozója lehet. \A benzingőzben azonban sokféle erőszakos szemlélet keveredik. Az én kocsim az erősebb — nagyobb, újabb, — én vagyok az úr! Sietek, rohanok, az egész napi lemaradásomat éppen az országúton akarom behozni. Nem érek rá megállni a gyalogátkelőhely előtt, magam elé engedni a kikanyarodásra várót. — Jóllehet egy-egy udvarias gesztus alig néhány másodperc késedelmet jelentene. Egy közlekedési szakember mesélte. Részvevője volt egy monstre autós bálnak. Még annyi udvarias jó modorú bálozót nem látott együtt, mint ott, ahol gépjárművezetők ropták a táncot. Illedelmes meghajlások a hölgyek előtt, sűrű és szívélyes bocsánatkérések a tánc közbeni apró koccanásokért. Aztán az úrvezetők beültek az autóba — és kezdődött az öklök egyértelmű mutogatása, a tülekedés, a rohanás, a megrovó dudálás, a szemrehányó villog- tatás — egyszóval ami belefér. Kezdődik a nyári népvándorlás. Minden korábbinál több gépkocsi özönli el országútjainkat. Vegyük hát elő a parketten bizonyított jó modort, udvariasságot. P. B. Algériai szakszervezeti küldöttség látogatása Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a városi tanács egyesített egészségügyi intézményeinek most elkészült parodontolögiai szakrendelő intézetébe látogatott a Magyar Fogorvosok Eegyesületének vezetősége, dr. Tóth Károly professzor, az egyesület elnökének vezetésével, valamint a pécsi, a szegedi, a debreceni, a budapesti fogászati klinika vezető professzorai, szakemberei. A Tisza Szállóban rendezett találkozón, amelyen a városi és a megyei tanács egészségügyi osztályának képviselői is részt vettek, megjelent M. Szabó István vezérőrnagy, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője. A látogatás és szakmai találkozó célja volt, hogy az országban elsőként Szolnokon létesült komplex parodontolögiai (íny- és fogágy- betegségekkel foglalkozó) intézetet és a létesítésével kapcsolatos körülményeket megismerjék. A fontos városi létesítmény elkészülte alkalmából Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese üdvözölte a meghívott vendégeket és a 900 éves város jubileumi felkészülése érdekében végzett társadalmi összefogást ismertette, amelynek eredményeként épp az S zudi Antalt, a kunhe- gyesi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóját a község apraja-nagyja jól ismeri, Mint a helyiek mondják: „bármi történik Kunhegyesen, ő mindenütt ott van.” Azon emberek egyike, akik munkájuk, hivatásuk mellett önként vállalják a köz képviseletét, a község ügyesbajos dolgainak intézését — vagyis „társadalmi munkában” közéleti emberek. Az iskolaigazgatói beosztás mellett a Hazafias Népfront községi titkára, pártaktivista, propagandista, és községi tanácstag. Az úgynevezett közép korosztályhoz tartozik — félúton a negyedik és az ötödik X között. — Az egyetem után kerültem a községbe tanítani. Letelepedtem, családot alapítottam. Hamarosan bekapcsolódtam a község dolgaiba is. Az emberek formálása mint nevelőt, a község ügyei pedig mint embert, mint kunhegycsit érdekelnek. Több mint két évtizede él itt. Megbecsülés, elismerés övezi. A helyiek nemcsak az iskolaigazgatót tisztelik benne, hanem az embert, akihez gondjaikkal bizalommal fordulhatnak. — Aki egyszer elkezdte nem tudja többé abbahagyni. Szenvedély ez. Feladatokat kapok, számítanak rám. A megbízatásokat ellátni — ez emberség, becsület dolga. Ahogy szaporodtak fölötte az évek, úgy vált mindinkább ízig-vérig kunhegye- sivé. — A múltkor horgászni voltam 14 éves fiammal. Jó ideje csendesen ültünk, amikor töprengő arccal fordult felém a srác: Apa, szereled te Kunhegyest? Megütköztem a kérdésen. — Persze. hogy szeretem, fiam. Itt vagytok ti, itt az otthonom — minden ideköt. — Apa, azért mégis más a város ... Szolnokon a Zagyva-parti lakótelepen szívesen laknék. Az „klassz”, igazi, városi hely. Itthon mégiscsak vidéken vagyunk. Elgondolkoztam. A fiú elvágyik innét? ... Ennyire mások lennénk? ... Én szívesen élek itt. csendes, hangulatos hely. Sokat dolgoztunk érte, hogy szebbé tegyük. Vajon a diákok, akik segítettek nekünk ők is úgy gondolják, mint a fiam? Intézetünkben százhatvan— száznyolcvan gyerek tanul évente. Az iskola után majdnem mindegyikük termelő- szövetkezetbe kerül dolgozni. S jó munkát akkor végeztünk, ha ezek a srácok nem vágynak el a községből, itthon találják meg munkájukat, számításaikat. Van rá Javult a vadgazdálkodás A MA VOSZ Szolnok megyei intéző bizottsága tegnap a MÉSZÖV székházban ösz- szehívta megyei vezetőségválasztó küldött közgyűlését. Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese, a MA VOSZ megyei intéző bizottságának elnöke ismertette az elmúlt három évben végzett munkát. A vadásztársaságoknál szilárdult a fegyelem, csökkent a vétségek száma. A vadgazdálkodás távlati terveiben előírtakat már a múlt évben elérte a megye. Nőtt a hivatásos vadászok száma, és a vadásztársaságok valamint a termelő üzemek között javult a kapcsolat. Jelenleg 36 vadásztársaság, és egy bérkilövő csoport működik a megyében. Dr. Gyuricza Béla. az ellenőrző bizottság elnöke megállapította, hogy a vadász- társaságok megfelelően gazdálkodtak pénzükkel. A fegyelmi bizottság elnöke dr. Hegedűs Frigyes, elmondta, hogy az utóbbi időben csökkent a fegyelmi ügyek száma. Felhívta a figyelmet, hogy a vadászatok megkezdése előtt mindig tájékoztatni kell a tagokat és kötelezni őket a szabályok betartására, hogy baleset egyáltalán ne fordulhasson elő. A beszámolókat követő vitában felszólalt dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke. — A mezőgazdasági üzemek koncentrációjával — mondotta — a vadásztársaságoknál is területrendezésre van szükség. Alapvető álláspont azonban, hogy egyetlen vadásztársaság sem károsodjék. Kölcsönös megértéssel kell és lehet segíteni egymás munkáját. A vadászat társasjáték és nem egyéni rekord- hajhászás. Ezért helytelen, ha a vadászat befejeztével felsorolják, ki mennyi vadat lőtt, mert ez vérengzésre ösztönöz, nem a cél elérését szolgálja. Ezután dr. Bagóczi Antal, a MAVOSZ országos intéző bizottságának tagja értékelte a leköszönő megyei intéző bizottság munkáját, majd hat vadásznak kiemelkedő munkájuk elsimerése- ként Nimród vadászérmet adott át. A küldött-közgyűlés záróaktusaként került sor az új vezetőség megválasztására. A MAVOSZ Szolnok megyei intéző bizottságának elnökéül újból dr. Bereczki Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, titkárnak dr. Dallos István megyei ügyészt, az ellenőrző bizottság elnökének dr. Gyuricza Bélát, az állami gazdaságok megyei főosztályának igazgatóhelyettesét, a fegyelmi bizottság elnökének pedig dr. Hegedűs Frigyes nyugdíjas alezredest választották. néhány példa. Jól esik, ha valamelyik egykori diákom bekukkant az iskolába, ahol szakmi tudását gyűjtötte. Ilyenkor úgy érzem, beérett a „nevelés gyümölcse”, s ez új erőt ad. Szükség is van az ilyen „erőgyűjtö” pillanatokra, hisz mindenki érzi úgy néha, hogy nem bírja tovább... Emberek vagyunk, fáradékonyak, idegesek, gondterheltek. Velem is megtörtént — évekkel ezelőtt. Minden összejött akkor. A munkahelyi, a közéleti gondok megsokasodtak, úgy éreztem, meghaladják az erőmet. Még a község vezetőinek is megemlítettem, hogy szívesen megosztanám valakivel a terheket. Később tálán meg is bántam. Én panaszkodom, aki soha sem értette meg azokat a vezetőket, akik siránkoznak a munka miatt? Hisz mindig azt mondtam: ott sántít valami. Rossz a szervezés, vagy nem bíznak eléggé a beosztottak munkájában. T. K. L. A Szakszervezetek Prszá- gos Tanácsának vendégeként hazánkban tartózkodó négytagú algériai szakszervezeti delegáció, amelyet Ab- delkader Hassene Daouadji, az algériai szakszervezetek titkára vezet, .tegnap Szolnok megyébe látogatott. A vendégeket az SZMT székházában Árvái István megyei vezető titkár fogadta és tájékoztatást adott a szak- szervezetek életéről, az üzemek, vállalatok, a téeszek dolgozóinak életkörülményeit javító szociálpolitikai intézkedésekről, majd válaszolt a feltett kérdésekre. A vendégek látogatást tettek a szolnoki Papírgyárban. ahol Szilágyi Ottó igazgató és Klein Imre szb-titkár tájékoztatták őket az üzem életéről, különös tekintettel a munkások élet- és munka- körülményeire. Ezután bemutatták a gyár munkahelyeit és szociális létesítményeit. Ebéd után a rákóczi- falvi—szajoli Rákóczi Tsz- ben folytatódott a program. Itt elsősorban a mezőgazda- sági dolgozókat érintő kormányintézkedések gyakorlati tapasztalatait tanulmányozták behatóan és szétnéztek a gazdaság portáján. Az algériai küldöttség az esti órákban utazott el megyénkből. I
