Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-23 / 94. szám
SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1975. április 23. Lukács György emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián Lakács György születésének 90. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és történettudományi osztálya. valamint nyelv- és irodalomtudományok osztálya k"''“'- rendezésében. Az ülést — amelyen részt vett Korcsog András, az MSZMP KB osztályvezető helyettese —, Mátrai László akadémikus nyitotta meg, majd - Szabolcsi Miklós akadémikus mondott beszédet. — Lukács György születésének 90. évfordulója alkalmából a nyelv- és irodalomtudományok osztálya is megtisztelő kötelességének érzi, hogy részt vegyen a megemlékezésben — mondotta. Az akadémiai osztálybeosztás szerint nem volt a nyelv- és irodalomtudományok osztályának tagja, de ki tagadhatná, hogy minden egyes tudományágunknak mélységes köze van hozzá. Az irodalmárra emlékezzünk? A magyar kultúra alakítójáMájus 12—17. között tartják meg a XV. miskolci filmfesztivált — jelentette be György István filmrendező, erdemes művész, a miskolci filmfesztivál igazgatója a keddi sajtótájékoztatón, a filmművészek klubjában. Az idei rendezvényen az utóbbi két évben készült 94 alkotást mutatják be, napi három előadáson. A Balázs Béla stúdió fiatal alkotói do— Elmondhatjuk, hogy ez a negyedszázad nagyon sok változást hozott színházunk életében. Mindenekelőtt a műsorpolitikánk változott sokat. Hiszen változtak a közönség igényei is. Az első években például állandóan operettet igényeltek társulatunktól. A művelődési házak idegenkedtek attól, hogy drámákat játsszunk. Az volt a rosszul beidegződött vélemény, hogy a dráma „leszoktatja a közönséget” a művelődési házba járástól. Azóta megszerették és elvárják a drámát. Ennek a változásnak megfelelően a korábbi négyöttel szemben ma már csupán egyetlen operettet tartunk műsoron, azt is kamaraelőadásban. Ezzel szemben musicaleket és vígoperákat is bemutatunk szerte az országban. Negyedik esztendeje van önálló operatársulatunk, amely Donizetti. Mozart, Smetana. Ránki és mások műveit mutatta be olyan közönségnek, amely addig jószerrel nem is látott opera- előadást. — A színház alapítása óta, nagy figvelmet fordít az 1 ifjúsági előadásokra. Bizo- [ nyara ezen a területen is tannak változások. — Feltételenül. Mindenekelőtt az, hogy korábbi ifjúsági előadásaink szorosan kötődtek az iskolai tananyaghoz, annak csak mintegy illusztrációját szolgáltatták. Az utóbbi években úgy válogatunk darabokat, hogy azok csatlakozzanak ugyan az oktatás tartalmához, de kiegészítsék, gazdagabbá tegyék.a fiatalok színházi műveltségét. Hasonló változás van a gyermekeknek szánt bemutatóra, a művelődéspolitikusra, a magyar irodalom múltjának értékelőjére? Vagy a világirodalom-történet, a modern filológia, ha úgy tetszik az összehasonlító irodalomtörténet művelőjére? Határok és definíciók szűknek bizonyulnak, ha róla van szó. Műve, munkássága, személyisége a magyar kultúra történetének szerves, elválaszthatatlan részét alkotja, abból nő ki, és azt gazdagítja. — Manapság sokan úgy látják Lukács Györgyöt, mint aki egy sajátos közén- európai kultúra képviselője, aki az osztrák-magyar monarchia tanulságait és levegőjét általánosította, ezért nőhetett nagyra. Anélkül, hogy tagadnánk, mennyit kapott és mennyit adott a német irodalomnak, kultúrának, mi fűzi össze például az osztrák szellemi élettel, mi mégis úgy látjuk, hogy indulásában és kifejlődésében is mindenekelőtt magyar jelenség volt, a hazai viszonyokból nőtt ki, és későbbi működése folyamán magyar kumentum-filmekkel vesznek részt. A fesztiválon két retrospektív előadást tartanak 30 esztendő népszerű-tudományos, dokumentum- és animációs filmjeiből. A záróünnepségen osztják ki az öt kategória díjait, a SZOT nagydíját, valamint Miskolc város és Borsod megye fődíját. inknál is. A Twist Oliver, a Pál utcai fiúk, vagy a Koldus és kiráyfi után kifejezetten a mai gyerekek problémáit tárgyaló, feldolgozásukban meseszerű darabokat játszunk. Iyen például Sármán- di Pál—Dénes Margit: Szervusz, Peti című zenés játéka, Csongrádi Mária rendezésében. Ez már a harmadik Pe- ti-daratí, s a gyerekek nagy szeretettel fogadták, hiszen Peti az ő örömeiknek örül, az ő gondjaikkal bajlódik. — Ifjúsági előadásaink között különösen fontos szerepet töltenek be a katonafiataloknak bemutatott darabok. Nagyon sok falusi fiatalember életében akkor lát először színházat, amikor a Déryné társulata megjelenik a laktanyában. Az utóbbi időkben - arra törekszünk, hogy a darabokat ne a laktanyákban, hanem a községi, városi művelődési házakban mutassuk be, s ott a honvédek a helybéli közönséggel együtt művelődhessenek, szórakozhassanak. — A Déryné Stínháznak komoly törzsközönsége van. De vajon beszélhetünk-e törzsgárdáról is? — Igen. Mind a színészek, mind a műszakiak között számosán vannak, akik tíz, tizenöt, sőt húsz esztendeje tagjai a színháznak. S ez nem csekély dolog, hiszen közismert, hogy a mi színházunk művészei rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak. Hadd ne szóljak ezúttal az utazás nehézségeiről, s arról, hogy a mi művészeink milyen kevés kiszolgálást kapnak. Csak azt említem meg, hogy milyen nehéz ugyanazt a darabot egészen tapasztalatokat is általánosított. Ady neveltje, Bartók értője, Fülep Lajos barátja, József Attilától a legíiata- labbakig nemzedékek nevelője. — Feladatunk most és a közeljövőben is: Lukács György életművének értékelése, elemzése, helyének valós kijelölése. Ugyanis ilyen tekintetben szélsőségek kezdenek ma kialakulni: a műve alánját kérdésessé tevő. marxista voltát kikezdő, mondataiba belekapaszkodó, értékeit lebecsülő +'mp’:- soknak éppúgy tanúi vagyunk. mint szavai, mondatai fetisizálásának. Az ő szellemében akkor járunk el — mutatott rá — hanem elvetjük vagy megmerevítlük, hanem vitatkozva tovább fejlesztjük művét, amelyet ö maga is egyetlen nagy folyamat, a marxista tudomány egy állomásának érzett lezárónak és tovább folytató n- dónak,— mondotta befejezésül. Szabolcsi Miklós üdvözlő beszédét követően tudományos előadások hangzottak el. Költők Pécsről A 2000 éves Pécs múltja és jelene előtt tiszteleg huszonhét költő, akiknek a városról szóló legszebb verseit antológiában adta ki a pécsi tanács. A költők, a városról című verseskönyv művészeti értékét emeli Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tizenkét finom művű rajza. különböző körülmények között játszani. Ami az egyik előadáson úgy fejezhető ki, hogy a színész öt lépést tesz, az a másikon már csupán egy kézmozdulat lehet, mert a színpadon egyszerűen nincs hely az öt lépés megtételére. . . — A másik, amiről szólni akarok: a művészi fegyelem. Közönségünk nagyon szigorú, nem néz el semmiféle lazaságot, „maszek jópofásko- clást”. színészeink játékában. Tapasztaljuk azt is, hogy közönségünk a Déryné Színház alapítása óta — remélem: egy kicsit a mi munkánk hatására is — rengeteget fejlődött, igényesebb lett. Ezt a fejlődő igényességet igyekszünk minél magasabb színvonalú és mind több előadással viszonozni, — A színház nemrégiben azzal kísérletezett, hogy ugyanannak a társulatnak a tagjai délután egy gyermekelőadásban játszanak, este pedig felnőtt-produkcióban, Hogyan vált be ez a kísérlet? — A kísérlet bevált. A színészeket nem terhelte meg túlságosan, viszont alkalmat adott szerepáhségük csillapítására. A közönségnek is nagyon megfelelt. Bizoryos költségeket (utazás, szállás) is csökkenteni tudtunk. Sajnos, ugyanakkor bérjellegű többletkiadások is felmerültek. mindenekelőtt a színészek nagyobb arányú foglalkoztatásával kapcsolatban. Ezért a színház jelenlegi pénzügyi helyzetében ezt a formát, a napi két előadás tartását egyelőre nem folytathatjuk. Mivel azonban mind a közönségnek, mind a színháznak érdeke ez a megoldás, reméljük; kísérletünk megértésre talál és kínálkozik majd pénzügyi lehetőség arra. hogy a napi két előadás tartását mégis bevezessük. Morvay István Nyíregyházi nyári egyetem Szabolcs-Szatmár megye irodalmi, történelmi, néprajzi hagyományainak ápolása, széleskörű megismertetése, a honismereti mozgalom felkarolása érdekében ez évtől kezdődően minden esztendőben megrendezik a nyíregyházi honismereti nyári egyetemet. A rendezvényekre a megyét körülvevő szocialista országokból is várnak vendégeket. Az első nyíregyházi honismereti nyári egyetem rendezvénysorozata augusztus 4.-től 15.-ig tart. Programja már elkészült, s azt magyar, orosz, angol és német nyelven kinyomtatták. A programban fontos helyet foglalnak el a középkori és a tizennyolcadik, tizenkilencedik századi magyar városok fejlődésével, ősziálytagozódu- sával foglalkozó előadások, viták. A résztvevők megismerkedhetnek a magyar Kárpát-medencében található etnikai csoportok néprajzával, a szabolcsi irodalomkutatás eredményeivel, Krúdy Gyula és a Nyírség kapcsolatával. Briiádak, szép szí lesen Valamikor a futballmecscsen voltak ennyien, amikor még „nagv” csapata volt a falunak, hallottam a megelégedett és egyben szemrehányó megjegyzést a kunmada- rasi József Attila művelődési házban. Az elismerés a műsornak szólt, Baranyi Ferenc irodalmi estjének, de úgy vélem az új közönség dicsérete is lehet. Kunmadarason ugyanis jó ideig alig-alig lehetett becsalogatni a közönséget az író-olvasó találkozókra. Ez a rendezz'ény különben része a szocialista brigádok nagyközségi vetélkedőjének. A jövő hétfőn lesz a sorozat harmadik előadása, Ladányi Mihály és Sólyom Ildikó előadóestje, bizonvára az is „szép” közönség lelőtt. Gőz Imre, a művelődési ház igazgatója is ebben reménykedik: — Talán a reménykedésen már túl vagyunk, mert a Kossuth Tsz, az ÁFÉSZ és az Építő-Javító KTSZ szociaiista brigádjai számára -Szervezett, öt estből álló irodalmi, művészeti rendezvénysorozat, legalábbis ami az eddigieket illeti, reményen felül sikerült. A brigádok 151 bérletet vásároltak meg. — És ami a tények koronája: úgy látom el is járnak az előadásokra. — Duplán érdekük, hogy itt legyenek. Nemcsak azért, mert — idézem őket — jól szórakoznak, de azért is, mert az előadássorozat — úgy mondjam — tananyag is. vagyis a szocialista brigádok vetélkedőjén a kérdésekre adandó válaszok bizonyos része az itt elhangzottakat tartalmazza. Rögtönzött „közvéleménykutatás” az előadássorozatról. Nagy Károly gépkezelő: — Igen szép dolgokat hallottunk. Veres Margit növénytermesztő: — Erdemes idejárni, mert nemcsak időtöltés, hanem tanulás is. Kozák Imre segédmunkás: — Én az iskolában is — nohogy kevés osztályom van — szerettem az irodalmat, a verseket, a zenét meg a rádióból kedvel lem meg. Ezért is járok, el erre is. a színházra is, mert az is van... — Mit ígér még a közönségnek az igazgató? — A sorozat keretében május 19-én Gordon Zsuzsát és Szántai Ildikó népdalénekest várjuk Madarasra, majd Szirtes Ádám önálló estjét rendezzük meg a szocialista brigádoknak. = ti = . XV. miskolci filmfesztivál Huszonöt évad mérlege Jubilál a Déryné Színház Ezerkilencszázhetvenöt jubileumi évad az Állami Déryné Színház életében. Augusztus 20-án lesz huszonöt esztendeje, hogy országjáró színházunk megalakult. A közelgő ünneppel kapcsolatban a készülő számvetésről, a Déryné Színház eredményeiről, gondjairól és jövő terveiről beszélgettem Szalai Vilmos igazgatóval. lazz-hangvetrsen 1/ Szolnokon Hétfőn este a Városi Tanács dísztermében érdekes, újszerű élményben volt része a szép számmal összegyűlt közönségnek Egyed Ferenc szolnoki zenetanár, zeneszerző, kinek musicaljét néhány éve a Szigligeti Színház is sikerrel játszotta, ez alkalommal azt bizonyította be, hogy a jazz játékstílusban is otthonosan mozog. A jazz lényege tulajdonképpen a zenei játékosság, az improvizáció, az aktív formálás szeretete, ezt „fűszerezi” a néger ritmusérzésből származó hangsúlyközi ritmika, az off-beat. Ez utóbbi elválaszthatatlan az előadó stílusától, zenei kife- jezéská'zleíétől, tudatos használata sajátos ritmuslebegést (swing) képes létrehozni az erőteljesén hangsúlyozott alapütések (beat) felett. A jazzban nincs komolyzenei értelemben vett zeneszerző, a téma szerzője jóformán mellékes, a főszereplő mindig az előadó, aki egy személyben zeneszerző, hangszerelő és interpretáló művész. Egyed Ferenc, műsorát népszerű Garshtvin-számok feldologzásával kezdte. A „Rhapsody in Blue” zongora- kivonatszerű előadásával virtuóz teljesítményt nyújtott, az eredeti hangzást azonban — természetszerűen — nem adhatta vissza, a hagszerelés gazdagságát így csak hozzáképzelhettük. Az „örökzöld melódiák” közül legsikeresebbnek a „The Man I Love” feldolgozást, illetve előadását éreztem, volt benne vivőerő, hajtás — vagy ahogy a szaknyelven mondják: drájf — felépítése, fokozása mintaszerű volt. A „Summertime”-nál főleg a gyors rész csillogó technikája érdemel említést, a „Lady be Good” kissé elnyújtott improvizációit rövidebbre lehetett volna fogni. Paul Desmond híres „Take Five’’- jának ritmikájával sikeresen birkóztak meg az előadók. A Boch-művek jazzesítése a Chorálnál, illetve a Badine- rie tételnél sikerült legjobban, az Air-nél sajnálatosan kevés hallatszott a klarinétból, a túl dúsan regisztere- zett orgona miatt. A szünet után is klasszikus művek átültetésével folytatódott a műsor. Mozart, Chopin, Daquin-művek mellett telitalálat volt Bartók Mikrokozmosz darabjának feldolgozása, mind harmóniai, mind ritmikai felépítése ötletes volt, nagy sikert aratott. Tetszett a hangulatos saját szám, az „Impressziók”, kár, hogy a klarinét illetve szakszofon hangzáslehetőségeit nem használta ki a hangszerelés. A hangverseny végén Egyed Ferenc a közönség által feladott féltucat dallamra rögtönzött, ami a kissé „ünnepélyesen” viselkedő közönség hangulatát is jótékonyan oldotta, nagy tetszést váltott ki. Egyed Ferenc kitűnő technikával, színes harmóniateremtő fantáziával, ragyogó improvizáló készséggel rendelkező muzsikus. Nehéz elemezni, mire emlékszünk szívesebben vissza: a lassú részek pazar akkordváltásaira, vagy a gyors ütemek rov'd, szaggatott frázisaira, virtuóz passzázsaira. Egyed ti' a swing hiányzik néha játékából, ilyenkor inkább klasszikus, mint jazz-zongorista. Igaz, hogy a ritmus- kíséretet ellátó, egyébként jó adottságú Zsákai Tibor nem tudott felnőni valamiféle szellemes jazz párbeszédhez. Benedek Tamást, aki vendégként működött közre a műsorban, nem tette különösen próbára feladata. Befejezésül csak ennyit: a jazz-muzsika iránt megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel érdemes lenne folytatni az ilyen kezdeményezést, élenjáró — immár Európa-hírű — együttesek (Gonda, Pege stb) fellépésével. Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy egy zenei műfaj sincs, amelyik olyan közel vinné a fiatalságot a modern komolyzenéhez, mint a művészi jazz. Ennek felismerése, megértése senki számára sem lehet mellékes. • • • A hétfői hangverseny más szempontból is követésre méltó kezdeményezés volt. A résztvevő művészek ugyanis az est teljes bevételét felajánlották a 900 éves Szolnok javára. Ez a gesztus — jóllehet az összeg önmagában nem nagy — példa lehet mások számára is, és több hasonló felajánlással együtt már jelentős hozzájárulás a megyeszékhely újjászületéséhez. Uj könyvek _ESue3@ap©sfti EmdIEac&ca. ErcniB mssrcscäcsTseSasbb A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonsága a Budapesti ballada Georgij Kolotov tudósításait tartalmazza. Sok rangos írás olvasható a Jelenlét című antológiában, amely a felszabadulás utáni magyar irodalom legjobb alkotásaiból ad ízelítőt. A Szépirodalmi Zsebkönyvtár legfrissebb kötete Szabó Magda regénye, Az őz. A kiadó felszabadulási kisregény-pályázatának díjnyertes műve Tóth Benedek: Nincs visszaút! című regénye, Kerti Viola illusztrációival. Megjelent Hernádi Gyula regénye, a Vörös rekviem. A Mikrokozmosz füzetek sorozatának új kötete Kormos István verseit tartalmazza, N. N. bolyongásai címmel. Kosztolányi Dezső kisebb írásainak köteteit szintén újabbal gazdagította a kiadó; az Ércnél maradandóbb című könyv világirodalmi vonatkozású esszéit, cikkeit, tanulmányait tartalmazza. Az Olcsó Könyvtár újabb kötetei Victor Hugo: Kilenc- venhárom című híres történelmi regénye (Aranyossi Bal fordításában) es a MoU, nár Ferenc novelláit tartalmazó Széntolvajok. A Zrínyi Kiadó is megjelentetett egy ízléses miniatűr kiadványt, Hűség az internacionalizmushoz 1955—1975 címmel. A kötet, amelyet Kovács Nándor állított össze, bolgár, cseh, lengyel, német, román és orosz nyelvű szövegrészeket is tartalmaz, a magyaron kívül. A Mezőgazdasági Könyvkiadó Dísznövénytermesztés című kötete az egynyári és a kétnyári növényházi dísznövények termesztésével, illetve hajtatásával kapcsolatos ismereteket közöl. Megjelent Bánházi János és Fülöp Gábor közös munkája, A minimális talajművelés gépei. A Zöldség- és dísznövénytermesztés sorozat új kötete a Kertészet fólia alatt, Túri István és Fodor Béla közös munkája. Andrásfalvy Pál és Vécsey Károly munkája A házi kerti növényvédelem és korszerű eszközei. Kiácz György könyve, a Kertmesterség, a lakokért kialakításához, építéséhez és berendeléseden ad segítségek
