Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 1975. április 23. Lukács György emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián Lakács György születésé­nek 90. évfordulója alkal­mából tudományos emlék­ülést rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia fi­lozófiai és történettudomá­nyi osztálya. valamint nyelv- és irodalomtudo­mányok osztálya k"''“'- rendezésében. Az ülést — amelyen részt vett Korcsog András, az MSZMP KB osztályvezető helyettese —, Mátrai László akadémikus nyitotta meg, majd - Szabolcsi Miklós aka­démikus mondott beszédet. — Lukács György születé­sének 90. évfordulója alkal­mából a nyelv- és iroda­lomtudományok osztálya is megtisztelő kötelességének érzi, hogy részt vegyen a megemlékezésben — mondot­ta. Az akadémiai osztálybe­osztás szerint nem volt a nyelv- és irodalomtudomá­nyok osztályának tagja, de ki tagadhatná, hogy minden egyes tudományágunknak mélységes köze van hozzá. Az irodalmárra emlékezzünk? A magyar kultúra alakítójá­Május 12—17. között tart­ják meg a XV. miskolci filmfesztivált — jelentette be György István filmrendező, erdemes művész, a miskolci filmfesztivál igazgatója a keddi sajtótájékoztatón, a filmművészek klubjában. Az idei rendezvényen az utóbbi két évben készült 94 alkotást mutatják be, napi három előadáson. A Balázs Béla stúdió fiatal alkotói do­— Elmondhatjuk, hogy ez a negyedszázad nagyon sok változást hozott színházunk életében. Mindenekelőtt a műsorpolitikánk változott so­kat. Hiszen változtak a kö­zönség igényei is. Az első években például állandóan operettet igényeltek társula­tunktól. A művelődési házak idegenkedtek attól, hogy drá­mákat játsszunk. Az volt a rosszul beidegződött véle­mény, hogy a dráma „leszok­tatja a közönséget” a műve­lődési házba járástól. Azóta megszerették és elvárják a drámát. Ennek a változásnak megfelelően a korábbi négy­öttel szemben ma már csu­pán egyetlen operettet tar­tunk műsoron, azt is kamara­előadásban. Ezzel szemben musicaleket és vígoperákat is bemutatunk szerte az or­szágban. Negyedik esztende­je van önálló operatársula­tunk, amely Donizetti. Mo­zart, Smetana. Ránki és má­sok műveit mutatta be olyan közönségnek, amely addig jó­szerrel nem is látott opera- előadást. — A színház alapítása óta, nagy figvelmet fordít az 1 ifjúsági előadásokra. Bizo- [ nyara ezen a területen is tannak változások. — Feltételenül. Mindenek­előtt az, hogy korábbi ifjú­sági előadásaink szorosan kö­tődtek az iskolai tananyag­hoz, annak csak mintegy il­lusztrációját szolgáltatták. Az utóbbi években úgy váloga­tunk darabokat, hogy azok csatlakozzanak ugyan az ok­tatás tartalmához, de kiegé­szítsék, gazdagabbá tegyék.a fiatalok színházi műveltségét. Hasonló változás van a gyer­mekeknek szánt bemutató­ra, a művelődéspolitikusra, a magyar irodalom múltjának értékelőjére? Vagy a világ­irodalom-történet, a modern filológia, ha úgy tetszik az összehasonlító irodalomtör­ténet művelőjére? Határok és definíciók szűknek bizo­nyulnak, ha róla van szó. Műve, munkássága, szemé­lyisége a magyar kultúra történetének szerves, elvá­laszthatatlan részét alkotja, abból nő ki, és azt gazda­gítja. — Manapság sokan úgy látják Lukács Györgyöt, mint aki egy sajátos közén- európai kultúra képviselője, aki az osztrák-magyar mo­narchia tanulságait és leve­gőjét általánosította, ezért nőhetett nagyra. Anélkül, hogy tagadnánk, mennyit kapott és mennyit adott a német irodalomnak, kultúrá­nak, mi fűzi össze például az osztrák szellemi élettel, mi mégis úgy látjuk, hogy in­dulásában és kifejlődésében is mindenekelőtt magyar je­lenség volt, a hazai viszo­nyokból nőtt ki, és későbbi működése folyamán magyar kumentum-filmekkel vesznek részt. A fesztiválon két retros­pektív előadást tartanak 30 esztendő népszerű-tudomá­nyos, dokumentum- és ani­mációs filmjeiből. A záróünnepségen osztják ki az öt kategória díjait, a SZOT nagydíját, valamint Miskolc város és Borsod me­gye fődíját. inknál is. A Twist Oliver, a Pál utcai fiúk, vagy a Koldus és kiráyfi után kifejezetten a mai gyerekek problémáit tárgyaló, feldolgozásukban meseszerű darabokat ját­szunk. Iyen például Sármán- di Pál—Dénes Margit: Szer­vusz, Peti című zenés játéka, Csongrádi Mária rendezésé­ben. Ez már a harmadik Pe- ti-daratí, s a gyerekek nagy szeretettel fogadták, hiszen Peti az ő örömeiknek örül, az ő gondjaikkal bajlódik. — Ifjúsági előadásaink kö­zött különösen fontos szere­pet töltenek be a katonafia­taloknak bemutatott dara­bok. Nagyon sok falusi fia­talember életében akkor lát először színházat, amikor a Déryné társulata megjelenik a laktanyában. Az utóbbi időkben - arra törekszünk, hogy a darabokat ne a lak­tanyákban, hanem a községi, városi művelődési házakban mutassuk be, s ott a honvé­dek a helybéli közönséggel együtt művelődhessenek, szó­rakozhassanak. — A Déryné Stínháznak komoly törzsközönsége van. De vajon beszélhe­tünk-e törzsgárdáról is? — Igen. Mind a színészek, mind a műszakiak között számosán vannak, akik tíz, tizenöt, sőt húsz esztendeje tagjai a színháznak. S ez nem csekély dolog, hiszen közismert, hogy a mi színhá­zunk művészei rendkívül ne­héz körülmények között dol­goznak. Hadd ne szóljak ez­úttal az utazás nehézségeiről, s arról, hogy a mi művé­szeink milyen kevés kiszolgá­lást kapnak. Csak azt emlí­tem meg, hogy milyen nehéz ugyanazt a darabot egészen tapasztalatokat is általánosí­tott. Ady neveltje, Bartók értője, Fülep Lajos barátja, József Attilától a legíiata- labbakig nemzedékek nevelő­je. — Feladatunk most és a közeljövőben is: Lukács György életművének értéke­lése, elemzése, helyének va­lós kijelölése. Ugyanis ilyen tekintetben szélsőségek kez­denek ma kialakulni: a mű­ve alánját kérdésessé tevő. marxista voltát kikezdő, mondataiba belekapaszkodó, értékeit lebecsülő +'mp’:- soknak éppúgy tanúi va­gyunk. mint szavai, monda­tai fetisizálásának. Az ő szel­lemében akkor járunk el — mutatott rá — hanem elvet­jük vagy megmerevítlük, ha­nem vitatkozva tovább fej­lesztjük művét, amelyet ö maga is egyetlen nagy folya­mat, a marxista tudomány egy állomásának érzett lezá­rónak és tovább folytató n- dónak,— mondotta befejezé­sül. Szabolcsi Miklós üdvözlő beszédét követően tudomá­nyos előadások hangzottak el. Költők Pécsről A 2000 éves Pécs múltja és jelene előtt tiszteleg huszon­hét költő, akiknek a városról szóló legszebb verseit anto­lógiában adta ki a pécsi ta­nács. A költők, a városról cí­mű verseskönyv művészeti értékét emeli Martyn Ferenc Kossuth-díjas festőművész tizenkét finom művű rajza. különböző körülmények kö­zött játszani. Ami az egyik előadáson úgy fejezhető ki, hogy a színész öt lépést tesz, az a másikon már csupán egy kézmozdulat lehet, mert a színpadon egyszerűen nincs hely az öt lépés megtételé­re. . . — A másik, amiről szólni akarok: a művészi fegyelem. Közönségünk nagyon szigorú, nem néz el semmiféle laza­ságot, „maszek jópofásko- clást”. színészeink játékában. Tapasztaljuk azt is, hogy kö­zönségünk a Déryné Színház alapítása óta — remélem: egy kicsit a mi munkánk ha­tására is — rengeteget fejlő­dött, igényesebb lett. Ezt a fejlődő igényességet igyek­szünk minél magasabb szín­vonalú és mind több előadás­sal viszonozni, — A színház nemrégiben azzal kísérletezett, hogy ugyanannak a társulatnak a tagjai délután egy gyer­mekelőadásban játszanak, este pedig felnőtt-produk­cióban, Hogyan vált be ez a kísérlet? — A kísérlet bevált. A szí­nészeket nem terhelte meg túlságosan, viszont alkalmat adott szerepáhségük csillapí­tására. A közönségnek is nagyon megfelelt. Bizoryos költségeket (utazás, szállás) is csökkenteni tudtunk. Saj­nos, ugyanakkor bérjellegű többletkiadások is felmerül­tek. mindenekelőtt a színé­szek nagyobb arányú foglal­koztatásával kapcsolatban. Ezért a színház jelenlegi pénzügyi helyzetében ezt a formát, a napi két előadás tartását egyelőre nem foly­tathatjuk. Mivel azonban mind a közönségnek, mind a színháznak érdeke ez a meg­oldás, reméljük; kísérletünk megértésre talál és kínálko­zik majd pénzügyi lehetőség arra. hogy a napi két előadás tartását mégis bevezessük. Morvay István Nyíregyházi nyári egyetem Szabolcs-Szatmár megye irodalmi, történelmi, néprajzi hagyományainak ápolása, szé­leskörű megismertetése, a honismereti mozgalom fel­karolása érdekében ez évtől kezdődően minden esztendő­ben megrendezik a nyíregy­házi honismereti nyári egye­temet. A rendezvényekre a megyét körülvevő szocialista országokból is várnak vendé­geket. Az első nyíregyházi honismereti nyári egyetem rendezvénysorozata augusztus 4.-től 15.-ig tart. Programja már elkészült, s azt magyar, orosz, angol és német nyel­ven kinyomtatták. A prog­ramban fontos helyet fog­lalnak el a középkori és a tizennyolcadik, tizenkilence­dik századi magyar városok fejlődésével, ősziálytagozódu- sával foglalkozó előadások, viták. A résztvevők megis­merkedhetnek a magyar Kár­pát-medencében található etnikai csoportok néprajzá­val, a szabolcsi irodalomku­tatás eredményeivel, Krúdy Gyula és a Nyírség kapcsola­tával. Briiádak, szép szí lesen Valamikor a futballmecs­csen voltak ennyien, amikor még „nagv” csapata volt a falunak, hallottam a megelé­gedett és egyben szemrehá­nyó megjegyzést a kunmada- rasi József Attila művelődési házban. Az elismerés a műsornak szólt, Baranyi Ferenc irodal­mi estjének, de úgy vélem az új közönség dicsérete is le­het. Kunmadarason ugyanis jó ideig alig-alig lehetett be­csalogatni a közönséget az író-olvasó találkozókra. Ez a rendezz'ény különben része a szocialista brigádok nagyközségi vetélkedőjének. A jövő hétfőn lesz a soro­zat harmadik előadása, La­dányi Mihály és Sólyom Ildi­kó előadóestje, bizonvára az is „szép” közönség lelőtt. Gőz Imre, a művelődési ház igaz­gatója is ebben reményke­dik: — Talán a reménykedésen már túl vagyunk, mert a Kossuth Tsz, az ÁFÉSZ és az Építő-Javító KTSZ szociaiista brigádjai számára -Szerve­zett, öt estből álló irodalmi, művészeti rendezvénysoro­zat, legalábbis ami az eddi­gieket illeti, reményen fe­lül sikerült. A brigádok 151 bérletet vásároltak meg. — És ami a tények koro­nája: úgy látom el is járnak az előadásokra. — Duplán érdekük, hogy itt legyenek. Nemcsak azért, mert — idézem őket — jól szórakoznak, de azért is, mert az előadássorozat — úgy mondjam — tananyag is. vagyis a szocialista bri­gádok vetélkedőjén a kérdé­sekre adandó válaszok bizo­nyos része az itt elhangzot­takat tartalmazza. Rögtönzött „közvélemény­kutatás” az előadássorozat­ról. Nagy Károly gépkezelő: — Igen szép dolgokat hal­lottunk. Veres Margit növényter­mesztő: — Erdemes idejárni, mert nemcsak időtöltés, hanem ta­nulás is. Kozák Imre segédmunkás: — Én az iskolában is — nohogy kevés osztályom van — szerettem az irodalmat, a verseket, a zenét meg a rádióból kedvel lem meg. Ezért is járok, el erre is. a színházra is, mert az is van... — Mit ígér még a közön­ségnek az igazgató? — A sorozat keretében május 19-én Gordon Zsu­zsát és Szántai Ildikó nép­dalénekest várjuk Madaras­ra, majd Szirtes Ádám ön­álló estjét rendezzük meg a szocialista brigádoknak. = ti = . XV. miskolci filmfesztivál Huszonöt évad mérlege Jubilál a Déryné Színház Ezerkilencszázhetvenöt jubileumi évad az Állami Dé­ryné Színház életében. Augusztus 20-án lesz huszonöt esztendeje, hogy országjáró színházunk megalakult. A közelgő ünneppel kapcsolatban a készülő számvetésről, a Déryné Színház eredményeiről, gondjairól és jövő tervei­ről beszélgettem Szalai Vilmos igazgatóval. lazz-hangvetrsen 1/ Szolnokon Hétfőn este a Városi Ta­nács dísztermében érdekes, újszerű élményben volt ré­sze a szép számmal össze­gyűlt közönségnek Egyed Ferenc szolnoki zenetanár, zeneszerző, kinek musical­jét néhány éve a Szigligeti Színház is sikerrel játszotta, ez alkalommal azt bizonyí­totta be, hogy a jazz játék­stílusban is otthonosan mo­zog. A jazz lényege tulajdon­képpen a zenei játékosság, az improvizáció, az aktív formálás szeretete, ezt „fű­szerezi” a néger ritmusérzés­ből származó hangsúlyközi ritmika, az off-beat. Ez utóbbi elválaszthatatlan az előadó stílusától, zenei kife- jezéská'zleíétől, tudatos használata sajátos ritmusle­begést (swing) képes létre­hozni az erőteljesén hang­súlyozott alapütések (beat) felett. A jazzban nincs ko­molyzenei értelemben vett zeneszerző, a téma szerzője jóformán mellékes, a fősze­replő mindig az előadó, aki egy személyben zeneszerző, hangszerelő és interpretáló művész. Egyed Ferenc, műsorát népszerű Garshtvin-számok feldologzásával kezdte. A „Rhapsody in Blue” zongora- kivonatszerű előadásával virtuóz teljesítményt nyúj­tott, az eredeti hangzást azonban — természetszerűen — nem adhatta vissza, a hagszerelés gazdagságát így csak hozzáképzelhettük. Az „örökzöld melódiák” közül legsikeresebbnek a „The Man I Love” feldolgozást, illetve előadását éreztem, volt ben­ne vivőerő, hajtás — vagy ahogy a szaknyelven mond­ják: drájf — felépítése, fo­kozása mintaszerű volt. A „Summertime”-nál főleg a gyors rész csillogó techniká­ja érdemel említést, a „Lady be Good” kissé elnyújtott improvizációit rövidebbre le­hetett volna fogni. Paul Desmond híres „Take Five’’- jának ritmikájával sikeresen birkóztak meg az előadók. A Boch-művek jazzesítése a Chorálnál, illetve a Badine- rie tételnél sikerült legjob­ban, az Air-nél sajnálatosan kevés hallatszott a klarinét­ból, a túl dúsan regisztere- zett orgona miatt. A szünet után is klasszikus művek átültetésével folyta­tódott a műsor. Mozart, Chopin, Daquin-művek mel­lett telitalálat volt Bartók Mikrokozmosz darabjának feldolgozása, mind harmó­niai, mind ritmikai felépítése ötletes volt, nagy sikert ara­tott. Tetszett a hangulatos saját szám, az „Impressziók”, kár, hogy a klarinét illetve szakszofon hangzáslehetősé­geit nem használta ki a hangszerelés. A hangver­seny végén Egyed Ferenc a közönség által feladott fél­tucat dallamra rögtönzött, ami a kissé „ünnepélyesen” viselkedő közönség hangula­tát is jótékonyan oldotta, nagy tetszést váltott ki. Egyed Ferenc kitűnő tech­nikával, színes harmóniate­remtő fantáziával, ragyogó improvizáló készséggel ren­delkező muzsikus. Nehéz elemezni, mire emlékszünk szívesebben vissza: a lassú részek pazar akkordváltásai­ra, vagy a gyors ütemek ro­v'd, szaggatott frázisaira, vir­tuóz passzázsaira. Egyed ti' a swing hiányzik néha játé­kából, ilyenkor inkább klasszikus, mint jazz-zongo­rista. Igaz, hogy a ritmus- kíséretet ellátó, egyébként jó adottságú Zsákai Tibor nem tudott felnőni valamiféle szellemes jazz párbeszédhez. Benedek Tamást, aki ven­dégként működött közre a műsorban, nem tette különö­sen próbára feladata. Befejezésül csak ennyit: a jazz-muzsika iránt megnyil­vánuló nagy érdeklődésre való tekintettel érdemes len­ne folytatni az ilyen kezde­ményezést, élenjáró — im­már Európa-hírű — együtte­sek (Gonda, Pege stb) fellé­pésével. Szociológiai felméré­sek bizonyítják, hogy egy zenei műfaj sincs, amelyik olyan közel vinné a fiatalsá­got a modern komolyzenéhez, mint a művészi jazz. Ennek felismerése, megértése sen­ki számára sem lehet mellé­kes. • • • A hétfői hangverseny más szempontból is követés­re méltó kezdeményezés volt. A résztvevő művészek ugyanis az est teljes bevéte­lét felajánlották a 900 éves Szolnok javára. Ez a gesztus — jóllehet az összeg önma­gában nem nagy — példa lehet mások számára is, és több hasonló felajánlással együtt már jelentős hozzá­járulás a megyeszékhely újjászületéséhez. Uj könyvek _ESue3@ap©sfti EmdIEac&ca. ErcniB mssrcscäcsTseSasbb A Szépirodalmi Könyvki­adó újdonsága a Budapesti ballada Georgij Kolotov tu­dósításait tartalmazza. Sok rangos írás olvasható a Je­lenlét című antológiában, amely a felszabadulás utáni magyar irodalom legjobb al­kotásaiból ad ízelítőt. A Szépirodalmi Zsebkönyvtár legfrissebb kötete Szabó Mag­da regénye, Az őz. A kiadó felszabadulási kisregény-pá­lyázatának díjnyertes műve Tóth Benedek: Nincs vissza­út! című regénye, Kerti Viola illusztrációival. Megjelent Hernádi Gyula regénye, a Vörös rekviem. A Mikrokoz­mosz füzetek sorozatának új kötete Kormos István verseit tartalmazza, N. N. bolyongá­sai címmel. Kosztolányi De­zső kisebb írásainak köteteit szintén újabbal gazdagította a kiadó; az Ércnél maradan­dóbb című könyv világirodal­mi vonatkozású esszéit, cik­keit, tanulmányait tartalmaz­za. Az Olcsó Könyvtár újabb kötetei Victor Hugo: Kilenc- venhárom című híres törté­nelmi regénye (Aranyossi Bal fordításában) es a MoU, nár Ferenc novelláit tartal­mazó Széntolvajok. A Zrínyi Kiadó is megje­lentetett egy ízléses miniatűr kiadványt, Hűség az interna­cionalizmushoz 1955—1975 címmel. A kötet, amelyet Ko­vács Nándor állított össze, bolgár, cseh, lengyel, német, román és orosz nyelvű szö­vegrészeket is tartalmaz, a magyaron kívül. A Mezőgazdasági Könyv­kiadó Dísznövénytermesztés című kötete az egynyári és a kétnyári növényházi dísznö­vények termesztésével, illet­ve hajtatásával kapcsolatos ismereteket közöl. Megjelent Bánházi János és Fülöp Gá­bor közös munkája, A mini­mális talajművelés gépei. A Zöldség- és dísznövényter­mesztés sorozat új kötete a Kertészet fólia alatt, Túri István és Fodor Béla közös munkája. Andrásfalvy Pál és Vécsey Károly munkája A házi kerti növényvédelem és korszerű eszközei. Kiácz György könyve, a Kertmes­terség, a lakokért kialakítá­sához, építéséhez és berende­léseden ad segítségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom