Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

1975. április 2S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lenin születésének 105. évfordulóján ko­szorúzás! ünnepséget rendeztek tegnap dél­előtt Szolnokon, a Lenin-szobornál. Turóczy Ferencné, a városi pártbizottság tlktára ünnepi beszédében méltatta Lenin forradalmi munkásságát, majd az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága nevében dr. Boros Ottóné osztályvezető, a városi párt- bizottság képviseletében Brezvai István a pártbizottság titkára, a megyei tanács ne­vében dr. Soós István általános elnökhe­lyettes, a városi tanács képviseletében Kukri Béla elnök helyezett koszorút Le­nin szobrának talapzatára. Virágot, s ko­szorút vittek a szoborhoz a Hazafias Nép­front megyei és városi bizottságának, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatoknak, az Észt Komszomol KB Szol­nokon tartózkodó delegációjának képvise­lői, a szolnoki Lenin Tsz vezetői, a Kő­olajfúrási Üzem és az ÉPSZER Vállalat Lenin szocialista brigádjai és a város lakói Kiváló vállalat Ünnepséget tartott az AGROKER Propagandista tanácskozás r X megyei tanács nagyter­mében tegnap a kiváló vál­lalati cím elnyerésének al­kalmából ünnepséget tartot­tak a Szolnok megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat dolgozói. Az ünnepséget Perlaki Józsefné, az AGRO­KER párttitkára nyitotta meg, majd Stiegler Károly igazgató köszöntötte a rész­vevőket, majd ismertette a vállalat munkáját. A múlt évben eladott gép, alkatrész, műtrágya és nö­vényvédőszer értéke megha­ladja az 1973. évit. Jól jöve­delmezően gazdálkodott a vállalat Ennek révén a dol­gozók személyi jövedelmét 7,4 százalékkal tudták növel­ni, megszüntetve ezzel a ko­rábbi bérfeszültségeket A vállalat a fiatalok to­vábbtanulását Is segíti, a tanfolyamokra és esti, vala­mint levelező tagozatra járók 90 százaléka 30 éven alulL A 900 éves Szolnokért társa­dalmi munka felajánlást- a kollektíva 181 százalékra tel­jesítette. A beszámoló-után Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának gazda­ságpolitikai osztályvezetője köszöntötte az ünnepség részvevőit. Méltatta a kivá­ló vállalati címet elnyerő közösség munkáját, arody számtalanszor bebizonyítottál „Harmine évvel ezelőtt Törökszentmiklóson néhány száz ember dolgozott az ipar­ban, ma pedig több mint öt­ezren. Ezek a számok kellő­képpen jelzik, hogyan ala­kult, fejlődött a város ipara a három évtized alatt.” Ezekkel a szavakkal nyitot­ta meg tegnap Varga Sán­dor országgyűlési képviselő a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár törökszentmiklósi gyárának igazgatója a helyi városi tanács nagytermében az öntészeti napot A Szolnok megye! műszaki hetek egyik legrangosabb eseményének első előadásá­ban a törökszentmiklósi gyár öntödéjének fejlődéséről hall­hattak részletes beszámo­lót a résztvevők. Idézet az előadásból: „Az 1900-as években a munkások hihe­tetlen rossz szociális körül­mények között dolgoztak. Az öntvények egyedi gyártmány­nak számítottak, hetenként egyszer volt öntés, s minden darabon rajta volt készítő­jének kézjegye. Igen-igen szégyellték egymás között, ha egy öntvény rosszul si­került. Megvolt a szakma becsülete....” Bíró Sándor, a Gépipari Tudományos Egye­magáénak érzi a vállalatot, és a nagyobb közösség gond­ját is. Az olyan kollektívát, amely a munkahely „keríté­sén” túl a lakóhely gazda­gításán és önmaga formálá­sán fáradozik, csak elisme­rés illeti. A feladatok meg­valósításában a szocialista brigádok járnak az élen. Így a kongresszusi és felszaba­dulási munkaversenyben el­ért eredményeikért az AG­ROKER II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádját az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottsága kongresszusi okle­véllel tüntette ki és elnyer­ték a Kiváló brigád címet is. Ez a kis kollektíva a Bajcsy- Zsilinszky úti Általános Is­kola úttörőinek több éves támogatásáért megkapta a KISZ Központi Bizottsága dicsérő oklevelét Is, amelyet Kelemen Béláné, a város út­törőelnöke adott át. Az ünnepség kedves szín­foltja volt a kisdobosok és úttörök köszöntése, ami után dr. Kovács Imre, a MÉM termelési és műszaki fejlesz­tési főosztályának vezetője átadta a Kiváló vállalat ki­tüntetést. A Mezőgazdaság kiváló dolgozója címet egy, a Kiváló dolgozó jelvényt pedig tizenkét dolgozó kap­ta * meg. Igazgatói dicséret­ben kilencen részesültek. elmondta azt is, hogyan fej­lődött a gyártmány és a gyártási struktúra az üzem­ben. Az előadásból kiderült, hogy a gyár mindig frissen reagált a legújabb technikai fejleményekre. Így vezették be önerőből 1958-ban a „héj- formázást”, mint új eljárást. Ezután dr. Nándori Gyula, a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem tanszékveze­tője szólt a gömbgrafitos öntvénygyártás múltjáról, je­lenéről és jövőjéről. A pro­fesszor hangsúlyozta: a gyá­rat dicséret illeti, mivel az országban másodkként — az Április 4 Gépgyár után — vállalkozott az új termék ha­zai gyártására. A gömbgra­fitos öntöttvas az acél tulaj­donságaival vetekszik, s kü­lönösen a mezőgazdaságban használatos gépek alkatré­szeinél van nagy jelentősége. Mi akadályozza mégis azt, hogy a körülbelül 20 éve sza­badalmazott öntvényféleség hazánkban is meghonosod­jon? Elsősorban az, hogy csak 1967. után nem kellett fizetni a licencéért, ugyan­akkor volt egy olyan időszak is, amikor igen nagy nikkel­hiánnyal — ami a gyártás­hoz nélkülözhetetlen volt — KGST tanácskozás a légikizlekedésről A KGST Közlekedési Ál­landó Bizottságának légi­közlekedési szekciója április 22—26. között Budapesten tartja 25. ülését. A jubileumi tanácskozás tegnap kezdő­dött a postások Benczúr ut­cai művelődési központjá­ban. Az ülés résztvevőit — a tagországok küldöttségeit, a szocialista országok polgári repülésének vezetőit — Rö- dönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter köszön­tötte. A plenáris ülést B. P. Bli­ga jev légimarsall, a Szovjet­unió polgári repülésügyi mi­nisztere, a szekció elnöke nyitotta meg. Az ötnapos ülésen a szak­értők három munkacsoport­ban dolgoznak. Értékelik egyebek között a KGST or­szágok légiközlekedésének eredményeit, ellenőrzik a munkarendben elfogadott határozatok végrehajtását. Foglalkoznak az utasok föl­di kiszolgálásának kényel­mét, javítását célzó gépesí­téssel. Megvizsgálják és egyeztetik a környezetvéde­lem szempontjából fontos zajnormákat és meghatároz­zák a zajszint csökkentésé­hez szükséges intézkedéseket. A tanácskozás szerdán a munkacsoportok ülésével folytatódik. így mi is (Azóta sikerült szi­líciummal pótolni ezt az anyagot.) Jelentős nehézsé­get okozott, s jelenleg is ér­ződik hatása annak, hogy a Magyarországon használatos kupoló kemencék nem alkal­masak, csak bonyolult kiegé­szítő műveletekkel a gyár­tásra. A lehetőségek, kihasználá­sa, s a bevezetés helyes mód­ja már a következő előadás témája volt, amelyet Ha- vassy László, a Vasipari Ku­tató Intézet munkatársa tar­tott. Az előadás — sok üzem­nek például szolgálva — jól reprezentálta a gyár és az intézet kapcsolatát. A gömb­grafitos öntvények gyártásá­nál ugyanis a gyáriak igen sok segítséget kaptak a tu­dományos kutatóktól. Erről, illetve a gömbgrafitos önt­vénygyártás kísérleteiről s azok eredményeiről számolt be ezt követően Mezey Csa­ba a gyár fiatal metallur- gusa. ☆ Ugyancsak tegnap nyitot­ták meg a törökszentmiklósi vasas művelődési házban áz öntészeti kiállítást is. H. Jk (Folytatás az 1. oldalról) eredményeiket, meghatároz­zák további feladataikat. „Leninre emlékezni mindig felemelő érzés, nagy felelős­ség. Ez most, 1975-ben még inkább igaz, mert ebben az évben ünnepeljük a fasizmus felett aratott világméretű győzelem, és történelmi sors­fordulónk, felszabadulásunk 30. évfordulóját; ez évben ülésezett pártunk XI. kong­resszusa ; propagandamun­kánkban pedig ez évben fe­jeztük be első perspektivikus tervünket, most fogunk hozzá a következő középtávú terv elkészítéséhez, majd végre­hajtásához.” Előadása további részében az eddigi eredményekről szólva kifejtette: a március­ban ülésezett megyei pártér­tekezletnek a négyéves távlati tervben foglalt feladatok eredményes végrehajtásáról számolhattak be. Mint mon­dotta : — A négy év során meny- nyiségileg és minőségileg ki­terjedt és erősödött me­gyénkben a marxizmus—le- ninizmus befolyása, fejlődött megyénk lakóinak világnéze­ti egysége. A tudatosabb irá­nyítás, a perspektivikus ter­- vezés révén növekedett a propagandisták politikai és módszertani felkészültsége; korszerűbbé vált a politikai nevelés eszközrendszere és bővült hatóköre. A párt- és tömegszervezeti oktatás kere­tében évente több mint száz­ezer hallgatót oktattunk. — A párttagok közül 13 százalékkal többen foglalkoz­tak rendszeresen a marxiz­mus—leninizmussal mint öt évvel ezelőtt. Elértük, hogy a párttagság 76 százaléka rend­szeresen részt vett politikai képzésben. Egyre jobb szám­arányában és minőségében egyaránt a fizikai dolgozók, a fiatalok és a nők részvétele a különböző politikai tanfo­lyamokon. A pártoktatás hallgatóinak fele fizikai dol­gozó, 30 százaléka nő. — A tartalmi kérdésekben is előbbre jutottunk. Az üze­mi feladatok, az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel való foglalkozás, életszínvo­nal-politikánk propagálása, az államélet és a szocialista demokrácia szerepének be­mutatása révén egységesebbé vált megyénk lakosságának közgondolkodása, fejlődött cselekvési készsége. A párt és a tömegek közötti kapcso­lat erősödését bizonyítja, hogy az emberek hozzáértőb­ben és tudatosabban vesznek részt a szocialista építés fel­adatainak valóra váltásában, aktívabban kapcsolódnak be a társadalmi munkába, a szo­cialista brigád- és verseny­mozgalomba, az egész köz­életbe. A következetes neve­lő munka eredménye, hogy egyre inkább elfogadtattuk a szocialista életforma, a szo­cialista munkaerkölcs leg­fontosabb jellemzőit. A mar­xista világnézet terjedésének növekedésével párhuzamosan fokozódott a kritikai szem­benállás az egyes antimarxis- ta, reakciós eszmékkel (mint a nacionalizmus, a kozmopo- litizmus, a kispolgáriság) és magatartási módokkal (önzés, harácsolás, közömbösség). Szólt arról, hogy a propa­gandamunkának is jelentős szerepe volt abban, hogy nagy mértékben erősödött a lakosság közgondolkodásában a szocialista hazafiság érzése, gazdagabbá vált politikai tartalma. Egyértelműbb lett a proletár nemzetköziséggel való összefüggése. Az embe­rek többsége értelmileg és érzelmileg is ragaszkodik a szocialista hazához, szocialis­ta társadalmi rendünkhöz. Fontosnak, megbonthatatlan- nak tekintik a szocialista vi­lágrendszerhez tartozásunkat. A proletár internacionaliz­mus egyik legfontosabb kri­tériumának a Szovjetunióhoz fűződő politikai, gazdasági és kulturális viszonyunkat tartják. Büszkék a szovjet— magyar barátságra. Ez nem csupán érzelmi tényező, ha­nem gyakorlati tettekben megnyilvánuló magatartás, amely a szovjet, észt, magyar kapcsolatok szélesedésében, az MSZBT tagcsoportok szá­- mának. .és tartalmi munkája— SzoBsiokon nak, az orosz nyelvet tanulók táborának növekedésében is kifejezésre jut. Az előadó hangsúlyozta: — Tudjuk, hogy a pozitív változásokban, a tudatfor­málás eredményeiben nagy szerepük van önöknek, pro­pagandistáknak. önzetlenül végzett munkájukkal sokat tettek azért, hogy a párt­tagság és a pártonkívüliek, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek értsék a párt- határozatokat, azokból ki-ki megismerje a saját felada­tát, és mozgósítottak célja­ink eredményes eléréséhez. Ezután az újabb tenniva­lókról szólva kifejtette: A jövő feladatai a XI. kongresszus határozataiból, elfogadott dokumentumaiból fakadnak. Az ezzel kapcso­latos rövid távú célkitűzések már ismertek, sőt megvaló­sításuk is folyamatban van. A pártoktatásban, a politikai vitakörökön, a tömegszerve­zeti oktatásban, a hallgatók most dolgozzák fel a kong­resszusi dokumentumokat. — Az elkövetkező öt év­ben tovább kell erősíteni a propaganda kapcsolatát az élettel, a szocialista építő­munka gyakorlatában. A párt politikájában napiren­den lévő sokrétű feladatok közül kiemelten kell foglal­kozni azokkal a kérdésekkel, amelyekben a tudatosság, és a helyes szemlélet kialakítá­sával leginkább elősegíthet­jük törekvéseink valóra vál­tását. A tudatformáló és ne­velő hatások erősítésével jobban fel kell készíteni párttagjainkat, hallgatóinkat a gyakorlati munkára, a dol­gozók politikai, erkölcsi ne­velésre és mozgósítására, a szocializmustól idegen néze­tek és megnyilvánulások el­leni eredményes harcra. — A társadalmi viszónyok továbbfejlesztéséről szólva a XI. kongresszus határozata megállapítja: „A termelési és osztályviszonyok szocialis­ta jellegének erősítése, a szocialista társadalom épí­tésének alapvető feltétele”, így nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi viszo­nyok továbbfejlesztésével Összefüggő kérdések feldol­gozására és megértésére. Még jobban meg kell ismer­tetni a szocialista tulajdon fejlesztésének jelentőségét. Meg kell mutatni az állami és a szövetkezeti tulajdon fejlesztésinek, a közöttük fennálló kapcsolatok erősíté­sének feladatait és perspek­tíváit. Jobban kell tudatosí­tani a munkásosztály vezető szerepének, a párt szövetségi politikájának összefüggéseit, a szocialista nemzeti egység erősítésével, az államélet fej­lesztésének, a szocialista de­mokrácia, az üzemi, munka­helyi demokrácia fejlesztésé­nek feladataival. Népgazda­ságunk helyzetének és fej­lesztése feladatainak ismer­tetése . a propagandamunka fontos feladata továbbra is. — A jövőben még jobban hassa at a popaganáa vala­mennyi formáját az ideoló­giai és erkölcsi nevelés, a marxista álláspont pozitív kifejtése és a szocializmustól idegen nézetek és magatar­tásformák elleni harc. Ügyel­ni kell azonban arra, hogy a viták mindig elvi síkon foly­janak, a téves nézetek és hi­bás magatartásformák ellena de a téves nézeteket képvi­selők megnyeréséért, helyes útra térítéséért. Az előadást hozzászólások követték: Komáromi Béla, a Tisza Cipőgyár pb-titkára az üzemben végzett agitációs és propagandamunkáról adott számot. Elmondta, hogy a vállalat elért munkasikerei­ben — így most a kongresz- szusi munkaversenyben elért eredmények alapján a Köz­ponti Bizottságtól kapott zászló elnyerésében — jelen­tős része van a propaganda- munkának, amellyel előse­gítették a dolgozók szocialis­ta tudatának formálását, po­litikai műveltségének emelé­sét. Dr. Ferenczi József, a mezőtúri propagandista klub tevékenységéről szólt, ki­emelve, hogy milyen sok se­gítséget ad az a propagan-« disták mindennapi tevékeny­ségéhez. Hackler Imréné Szolnokról Leninre emléke­zett felszólalásában. Agócs László, Jászjákóhalmáról jött a tanácskozásra és párt-j alapszervezete propagan­damunkájáról, a dolgo-j zók részére tartott kü-j lönböző tanfolyamok ered-j ményeiről szólt többek között. Elgondolkodtató é& megható volt Kovács Sándor törökszentmiklósi nyugdíja» felszólalása: a propaganda- munka gazdagságáról, fon­tosságáról, szépségéről be­szélt, egy több mint 22 év« ezzel foglalkozó ember ta-» pasztalatával. Ezután Majoros Káróljy Lenin emlékplaketteket adottt át a jól dolgozó propagandis­ták közül is a legjobbaknak! Ezeú elismerésben tizenné­gyen részesültek: Tari Kál­mán, a megyei pártbizottság, titkári referense; Turóczi Ferencné, a szolnoki városi; pártbizottság titkára; Tótfai János, az oktatási ígazgató-p ság tanára; dr. Létai Sándor, dr. Nuber István megyei ve­zető propagandisták; Varga Jánosné, a kunszentmártoni járási pártbizottság munka­társa; Komáromi Béla, a Tisza Cipőgyár pártbizottsá­gának titkára; Tóth Imréné, a jászalsószentgyörgyi Köz­ségi Tanács V. B. titkára; Berta László, a jászberényi Hűtőgépgyár dolgozója; Bu­gán Mihály, a tiszaörs—■ nagyiváni Űj Élet Tsz elnö­ke; öhlbaum István, a tö­rökszentmiklósi BOV-, Ko­vács Zsuzsanna a szolnoki egészségügyi szakiskola-, Mező Ferenc, a törökszent­miklósi BMG dolgozója, Bá­rány István, a Hazafias Nép­front szolnoki járási titkára, A tanácskozás Majoros Ká­roly zárszavával ért véget ( &-S: fület helyi szervének elnöke küszködött az ekész világ* Húszéves szobadalom nyomában öntészeti nap Törökszentmiklóson A tanácskozáson tizennégyen emlékplakettet kaptak ki­váló munkájukért. Köztük volt dr. Létai Sándor, megyei vezető propagandista. A plaketteket Majoros Károly adta át 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom