Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

1975. április 22. STOI NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszámolók a párt­kongresszusról Dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára teg­nap délután a megyei tanács­nál pártnap keretében beszá­molót tartott a .pártkongresz- szusróL A pártnapon — ösz- szesen mintegy négyszáz­negyvenen — részt vettek a városi tanácsok és a járási hi­vatalok elnökei, a pártszerve­zet titkárai, valamint a me- :gyei tanács apparátusának dolgozói. A jászberényi tanítóképző­ben dr. Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát kérték fel kongresszusi él­ménybeszámolóra, amelyet ugyancsak tegnap délután tartott meg az intézet dísz­termében. Hegyei pedagógiai napok Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Miklós, a megyei művelődé­si központ igazgatója. Az ötödik szekcióban dr. Gál Erzsébet, az Országos Peda­gógiai Intézet nevelési tan­székének docense bevezető előadása után a család- és iskola kapcsolatáról vitat­koznak, míg a hatodikban dr. Nagy Katalin, az Orszá­gos Pedagógiai Intézet fő­igazgató-helyettese „Korsze­rű pedagógiai módszerek, el­járások,' kísérletek nevelési vonatkozásai” címmel tart előadást. Az ötödik szekció levezető elnöke Bakos Gá- borné iskolai igazgató, társ­elnökei Borbély Eszter, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa és Drávucz Lajosné óvónő, a hatodiké pedig Rácz Gyula szakmunkásképző intézeti igazgató, illetve Sziráki And­rás, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat igazgató-főmérnöke és Huszár László általános iskolai igazgató. A hetedik szekcióban öt előadás hang­zik el, valamennyi a peda­gógiai kísérletek tapasztala­tairól. Itt bevezető előadást tart és a tanácskozást vezeti dr. Welker Ottó, az Oktatási Minisztérium osztályvezető­je, a szekció társelnökei pe­dig Varga Béla, a Nagyal­földi Kőolaj- és Földgázter­melő Vállalat igazgatója és Kárpáti Zoltán gimnáziumi tanár. Végül a nyolcadik szekció „A felnőttoktatás feladatai a munkásművelt­ség emelésében” című té­mával foglalkozik. Április 25-án pénteken a szekcióvezetők plenáris ülé­sen számolnak be a tanács­kozások tapasztalatairól, majd Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bi­zottságának első titkára mond ünnepi zárszót. Teljesítene tervei! a 7. sz. Velin Megkapta a „Kiváló vállalat" címet Pár hónapja, hogy vissza­állt a rend a 4. számú főút­vonal szolnoki szakaszán, s mintha varázsszóra tör­ténné — menetrendszerűen érkez­nek a buszok, a reggeli első járattól az esti utolsóig. Autóbuszok, taxi, teherfu­varozás — összefoglalóan: Volán, s ezen belül a 7. sz. vállalat, amely az elmúlt esztendőben, hogy javítsa a személyszállítás kulturáltsá­gát, a helyközi és a helyi autóbuszvonalakon megnö­velte a járatok számát, és új vonalakat létesített.1 A hely­közi autóbusz járatoknál például — a megyében — húsz munkást, tizennégy ta­nulót és három új autóbuszt állított munkába, napon­ként 650.5 kilométer telje­sítménnyel. Szolnokon már nem keltenek feltűnést a nagy befogadóképességű Ika­rus 200-as családhoz tartozó autóbuszok. Viszont kevesen tudják, hogy beállításukkal megújhodott a város autó­buszparkjának 60 százaléka. 1974-ben az elővételben el­adott menetjegyek értéke 60 ezer forint volt, elsődlegesen azonban bérletjegy-eladás van. Az utazási körülménye­ket javítják a távolsági jára­tokon — az elmúlt esztendő­ben bevezetett büfék. A „sa­ját szervezésű” különjára­tok száma a távolságiakhoz hasonlóan emelkedett — 25 százalékkal. A vállalat az ország hét megyéjébe szállít naponta 17—18 ezer .propán-bután gázpalackot, de megszervez­ték, s bonyolítják már a fű­tőolaj házhoz fuvarozást is.' Tavaly a megyében a válla­lat szolgálati helyeinek szá­ma 41-ről 69-re emelkedett. Ebből következik, hogy a fu­vardíj is több lett: 1973-ban 3.3 millió forint volt, 1974- ben 10 százalékkal növeke­dett. A vállalat darabáru fu­varozási összbevétele több mint 20 millió fo­rint az 1973. évi 18 mil­lió 728 ezer forinttal szemben. Különböző szervezési intéz­kedésekkel elérték tavaly azt is, hogy az egy tonna áru fuvarozására felhasznált ki­lométerek mennyisége a ta­valyelőtti 8.9-ről 8.6-re csök­kenjen, ugyanakkor az egy óra alatt elszállított súly 11.8-ről 12.9 mázsára növe­kedett. A rakodást megköny- nyítő kisgépek beállításával az egy tonna árura jutó állásidőt is sikerült 0.48 órá­ról 0.41 órára csökkenteni. A teljesítményi értékek volumenének növekedését 63 százalékban a termelékeny­ség emelkedésével, 37 száza­lékban pedig létszámnöve­léssel valósították meg. Az MSZMP XI. kongresszusa, s a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaver­seny nagymértékben hozzá­járult az eredményekhez. Úgynevezett „utaskilométer” tervüket az elmúlt eszten­dőkben úgy teljesítettéle, hogy a negyedik ötéves terv 1975. szeptember 15-re, a vállaláshoz képest 15 nappal hamarabb megvalósul. Ugyanígy az „árutonnakilo­méter” tervükkel sem ma­radtak le — azt december 7-re, — tehát a vállalásnál 8 nappal hamarabb — telje­síteni tudják. A brigádok versenymozgalma tette lehe­tővé azt is, hogy az 1973. évi­hez képest nőtt — 7.9 nap­pal — a tehergépjárművek extertziv kihasználása, és közben 280 ezer forint értékű üzemanyagot is megtakarí­tottak. A vállalatnál 1959-ben ala­kultak meg az első munka­brigádok, azzal a céllal, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. Azóta a mozgalom ki- szélesedett, ma már szocia­lista brigádban dolgozik a teljes munkaidőben foglal­koztatottak 70 százaléka. Ezek a kis közösségek nem csak a munkában, hanem azon kívül is jól megálltak a helyüket Kommunista mű­szakok szervezésével járul­tak hozzá tavaly Szolnok vá­ros és a niegye gyermekin­tézményeinek építéséhez, és több mint 200 ezer forintot utaltak át a tanácsok részé­re. A KISZ fiatalok és a munkásőrök társadalmi munkájának értéke pe­dig majdnem elérte az egymillió forintot. Mindezek alapul szolgál­nak az idei tervekhez, ame­lyekben 434 millió „utaski­lométer” és 119 millió „áru­tonnakilométer” elérése sze­repel. A vállalat 33 új Ika­rus 200-as autóbusszal, 82 tehergépkocsival, és 8 rako­dóval növeli gépparkját. Tegnap kaptuk a hírt, hogy a Volán 7-es számú vállalata kitűnő eredményei­ért megkapta a „Kiváló vál­lalat” címet. VETIK A KUKOR7C 'iT a tiszaugi Tiszagyöngye Terme- ’. őszöv étkez étben. ahol 169—179 hektáron kell főidbe jut­tatni a magot. Képünkön Horváth László traktoros, az első fordulók után újratölti az SPC—6-os vetőgép mag­tartályát „Kiváló" címet kaptak Az illetékes minisztérumok döntése alapján megyénkből Kiváló Vállalat címet kapott a Szolnoki Állami Gazdaság, a Nagykunsági Állami Gazda­ság, a Szolnok megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat, a Volán 7. sz. Vállalat és a kis­újszállási Pályafenntartási Főnpkség. Kiváló Szövetkezet címet kapott a rákóczifalvi Egyetértés Tsz, a tiszaföldvári Rákóczi Tsz, a jászladányi Lenin Tsz, a mezőhéki Tán­csics Tsz, a cibakházi Vörös Csillag Tsz, a zagyvarékasi Béke Tsz, a jászjákóhalmi Béke Tsz, a jászdózsai Tarna- menti Tsz, a túrkevei Tán­csics Tsz, a karcagi Május 1. Tsz és a • törökszentmiklósi Aranyk"lász Tsz. Kiváló Szö­vetkezeti Társulás címet ke­nőit a Jászénál Tsz-ek Te1- feldolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalkozása. (Jás’tej) va­lamint a Szolnok megyei Me­zőgazdasági Termák írtékesí­tő Szövetkezeti Közös Válla­lat (MÉK). PROPAGANDISTÁK „Cselekvő emberek legyenek” Harminc év óta minden reggel pontosan érkezik a gyárba Maglódi Gyula. Mint pelyhedző állú legényke lé­pett be először a gyárkapun, hogy szakmát szerezzen. A legánykéből meglett, ember lett, a lakatosinasból már 20 esztendeje a járműjavító tan­műhelyének vezetője. Ezidő alatt kétezer fiatal szerzett ott szakmát. — Jólesik találkozni a gye­rekekkel, akik közül sok már meglett, családos ember. Kell e nagyobb elismerés, az embernek amikor egyikük- másikuk azt-mondja: Gyuszi bácsi, nem lehet eléggé meg­köszönni, hogy mindént el­követtek, hogy mi emberek legyünk. Aztán négy régi gyerekünkkel együtt ülök a párt vb-ben, itt a gyárban a különböző beosztású vezetők ötven százaléka fiatal, akik nálunk szereztek szakmát. Én erre büszke vagyok, mert azt bizonyítja, hogy mi a tan­műhelyben nemcsak szakmát igyekszünk adni a gyerekek kezébe, hanem felkészítjük őket arra is, hogy a társada­lom ügyei iránt érdeklődő, azért cselekvő emberek le­gyenek. Vagyis a jövőnek ne­velünk! Hogyan akarják ezt a célt elérni? Beszél előadássoroza­tokról, a szakoktatók munká­járól, akik nemcsak a szak­ma fortélyaival ismertetik meg a tanulókat, hanem mindennap aktuális politikai témákról is eszmecserét foly­tatnak a fiúkkaL Van a tan­műhelyben többek között társadalmi ismeretek elneve­zésű szakkör, száznyolcvan taggal. A 3 évfolyamnak egy évben 80 előadást tart Mag­lódi Gyula — mert ő a szak­kör vezetője —, és tart kon­zultációt például a szocializ­mus felépítésének kérdései­ről. Szó esik az ifjúsági klub­jukról, ahol gazdag program szolgálja a fiatalok közügyek iránti érdeklődésének felkel-' tését. Van műhelybizottságuk is — minden gyerek tagja — és a bizalmiak is a tanulók. Kérdem, min lehet 1 lemérni, hogy ezek a fiúk már kor­szerűbben gondolkodnak a világ dolgairól? — Három év alatt sokat változnak. Eljutnak odáig, hogy örülni tudnak egymás eredményeinek és ez nagy dolog. Aztán nemcsak a saját érdekeiket nézik: a fiúk 10 ezer óra társadalmi'1 munkát vállaltak Szolnok fejleszté­sére. Hintákat csináltak, kis­pályát építettek, az elmúlt vasárnap mintegy százan a ligetben dolgoztunk. Az üzemben a brigádvezetők azt mondják, hogy tanulóink becsületesen dolgoznak, ak­tívak, ha társadalmi kérdé­sekről kerekedik vita. Más­képpen gondolkodnak, mint amikor idejöttek? Minden évben negyvenen-ötvenen je­lentkeznek középiskolába. ☆ Gondolkodom, hogyan jut mindenre ideje? A községi tanács vb-titkára — sok munkát ad ez a beosztás Jászalsószentgyörgyön is —, tagja a községi pártbizott­ságnak, a fegyelmi bizottság elnöke, valláskritikai tanfo- Ivamot vezet, tanul a megyei oktatási igazgatóság eg/ik speciális tagozatán, rendsze­resen részt vesz a •ouagan- di-.ta klub m-nk/JAVm és nr idézek me’1 ott feleség, két kis gyermek édesanyja. — A fiam éppen a minap tette szóvá, hogy te anyu so­ha nem érsz rá. Igaza van, minden percem be van oszt­va. De én így szeretek élni. Tóth Imrénét főként pro­pagandista klubjuk munká­járól faggatom: hiszen me- gyeszerte elismerik munká­jukat. — Évek óta jól dolgozó TIT csoport volt községünkben. , Körülbelül egy évvel • ezelőtt pártbizottsági ülésen a pro­pagandamunkát értékeltük. Akkor vetődött fel a gondo­lat: jó lenne létrehozni egy olyan klubot, amely össze­fogná a propagandistákat, munkájukhoz segítséget ad­na, szolgálná továbbképzésü­ket. Így jött létre klubunk 1974. június 20-án a TIT csoporttal együttműködve. Jelenleg több mint negyve-. nen vagyunk. A klub elnöké­nek — Lukácsi Lászlónak — meg a többi vezetőségi tag­nak egyaránt köszönhető, hogy szerdai találkozásaink valóban tartalmasak, elősegí­tik a propagandisták munká­ját. A pártpropagandisták több­sége évek óta e megbízatás­nak tesz eleget Jászalsószent­györgyön is: orvosok, peda­gógusok, mezőgazdasági szakemberek, a közművelő­dés dolgozói, gazdasági veze­tők, a törzsgárdatagok. Az ő közreműködésükkel csupán ebben az évben 30 különböző tanfolyamon csaknem kilenc- százan tanultak a községben. Felkészült emberek, törzs­gárdatagok, mégsem tartják feleslegesnek a klub foglal­kozásait : — Nagyon jó előadásokat hallgathatunk. Például a múltkor Lajta: Vera, a Párt­élet című folyóirat felelős szerkesztője tartott konzul­tációval egybekötött előadást. Ha nincs előadás, akkor — főként a politikai oktatás időszakában — módszertani kérdésekről beszélgetünk, a forrásanyagok beszerzéséről,, a szemléltető eszközök hasz­nálatáról. Nemcsak ezek szerepelnek munkatervükben: maguk gyűjtöttek anyagot egy, a község fejlődését bemutató kiállításhoz, amelyet Múlt és jelen címmel a községi párt­értekezletre rendeztek. Most kiadványt készítenek a köz­ség történetéről. Kiállítást rendeznek politikai könyvek­ből, ősszel megszervezik az alapszervezetek közötti vetél­kedőt, a XI. pártkongresszus anyagából. — Beszéltünk arról is, ho­gyan tovább. Ügy véljük, több fiatalt kell behozni kö­~ zénk, a régi párttagok, pro­pagandisták mellé, mert ők veszik majd át tőlünk egy­szer ezt a feladatot. Folytat­ni a gyűjtőmunkát és szeret­nénk segíteni egy honisme­reti szakkör létrehozásában. Vásárolni egy filmfelvevőt, hogy megörökíthessünk kü­lönböző eseményeket utó­daink számára. Amint xátia, találunk magunknak felada­tot. Ezek után ugye érthető, miért járunk szívesen klu­bunkba? * — Amikor 10 évvel ezelőtt megérkeztem Kenderesre, ahogv megyek az utcán bő­rönddel a kezemben a tsz irodába, az egyik ház előtt három ember beszél getett. Amikor elhaladtam előttük, hallottam, amint az egyik megszólal: ra eggyel megint többen vagyunk. Sok minden-volt ebben! Jött egy kenyér­pusztító, egy nadrágos em­ber, hogy szükséges rossz, a tsz egyik vezetője legyen, Tíz év tulajdonképpen nem nagy idő, de ma már aligha lehetne újra földosztást csi­nálni Kenderesen. Az embe­reknek kevesebb munkáért biztos megélhetést nyújt a közös, és egyre inkább ér­zik, tudják, mit jelent a kö­zösség a számukra. Hallgatom Gál Lajost, a November 7 Tsz főagronó- musát és közben arra gon­dolok: ha az emberek ma már olyan világosan látják saját jövőjüket, hogy azért közösen tesznek is — ezt mu­tatja a két tsz két évvel eze­lőtt lezajlott egyesülése is — abban nagy része van annak a tudatformáló munkának, amelyet a községben a párt- propagandisták, — köztük Gál Lajos is — hosszú-hosz- szú évek óta végeznek. Ve­gyük csak az utóbbi négy évet: a községben mintegy ezerhatszázan tanulnak a kü­lönböző pártoktatási formá­kon és nemcsak a kommu­nisták, hanem az érdeklődő pártonkívüliek is. — Pártalapszervezeteink- ben érvényesült az az elv, hogy a pártoktatás fontos eszköz politikai elveink meg­értéséhez, kihat a termelő munkára, a társadalmi cse­lekvésre, — magyarázza Gál Lajos. — Minden pártalap- szervezetünk tervet készí­tett, majd annak alapján fogott a szervezéshez. Min­denütt az ott legaktuálisabb témakört 'dolgozták és dol­gozzák fel az oktatás során. Véleményünk szerint a he­lyes témaválasztás nagy se­gítséget nyújtott a nevelési, a termelési célok megvaló­sításához. Az egyes témakö­röknél a példát mindig sa­ját életünkből veszünk, a helyi jellegű problémákat, feladatokat ismertetjük, és ez fokozza a foglalkozások iránti érdeklődést. — Hogyan változott az emberek gondolkodása? Ta­pasztalható még önös érdek, de egyre inkább előtérbe kerül a miénk szemléleté, a közösség dolgainak féltése. A foglalkozásokon elhangzó hozzászólásokból, kérdések­ből, a vitákból kicsendül, hogy a hallgatók tudják: a hozamok emelkedése, a költ­ségek csökkentése, a haté­konyabb termelés következ­tében nő az életszínvonal. A parasztember ma már nem akar a régi módon élni- igényli a kulturált életet. A mi pártszervezetünk kezde­ményezésére . például most dolgozzák ki a szabad szom­bat bevezetésének módját A fiatalabb korosztály a sza­bad szombatot már valóbar pihenéssel, hasznos kikap csolódással akarja eltölteni Aztán egyre többen politi zálnak a szövetkezeti tago’ közül. Egy-egy gazdasági politikai intézkedés megjelo nése után általában vitá’- zajlanak: miért volt szükség rá — ön mezőgazdasági mér nők, a termelés a munkate rület-e, mégis több mint tíí éve pártpropagandista. — Miért csinálom? Mert szeretem. Mert szerintem gazdálkodni is politikusán kell. Nem jó gazdasági veze­tő az, aki nem foglalkozik mindennap politikai kérdé sekkel is. És aztán ki rr' csinálja ha nem mi, akik nek lehető égünk volt arr hogy egyetemen tanulju- hogy kellő elméleti tudást i szerezzünk? Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom