Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
1975. április 22. STOI NOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszámolók a pártkongresszusról Dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délután a megyei tanácsnál pártnap keretében beszámolót tartott a .pártkongresz- szusróL A pártnapon — ösz- szesen mintegy négyszáznegyvenen — részt vettek a városi tanácsok és a járási hivatalok elnökei, a pártszervezet titkárai, valamint a me- :gyei tanács apparátusának dolgozói. A jászberényi tanítóképzőben dr. Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát kérték fel kongresszusi élménybeszámolóra, amelyet ugyancsak tegnap délután tartott meg az intézet dísztermében. Hegyei pedagógiai napok Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) Miklós, a megyei művelődési központ igazgatója. Az ötödik szekcióban dr. Gál Erzsébet, az Országos Pedagógiai Intézet nevelési tanszékének docense bevezető előadása után a család- és iskola kapcsolatáról vitatkoznak, míg a hatodikban dr. Nagy Katalin, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese „Korszerű pedagógiai módszerek, eljárások,' kísérletek nevelési vonatkozásai” címmel tart előadást. Az ötödik szekció levezető elnöke Bakos Gá- borné iskolai igazgató, társelnökei Borbély Eszter, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa és Drávucz Lajosné óvónő, a hatodiké pedig Rácz Gyula szakmunkásképző intézeti igazgató, illetve Sziráki András, a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat igazgató-főmérnöke és Huszár László általános iskolai igazgató. A hetedik szekcióban öt előadás hangzik el, valamennyi a pedagógiai kísérletek tapasztalatairól. Itt bevezető előadást tart és a tanácskozást vezeti dr. Welker Ottó, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, a szekció társelnökei pedig Varga Béla, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat igazgatója és Kárpáti Zoltán gimnáziumi tanár. Végül a nyolcadik szekció „A felnőttoktatás feladatai a munkásműveltség emelésében” című témával foglalkozik. Április 25-án pénteken a szekcióvezetők plenáris ülésen számolnak be a tanácskozások tapasztalatairól, majd Sándor László, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára mond ünnepi zárszót. Teljesítene tervei! a 7. sz. Velin Megkapta a „Kiváló vállalat" címet Pár hónapja, hogy visszaállt a rend a 4. számú főútvonal szolnoki szakaszán, s mintha varázsszóra történné — menetrendszerűen érkeznek a buszok, a reggeli első járattól az esti utolsóig. Autóbuszok, taxi, teherfuvarozás — összefoglalóan: Volán, s ezen belül a 7. sz. vállalat, amely az elmúlt esztendőben, hogy javítsa a személyszállítás kulturáltságát, a helyközi és a helyi autóbuszvonalakon megnövelte a járatok számát, és új vonalakat létesített.1 A helyközi autóbusz járatoknál például — a megyében — húsz munkást, tizennégy tanulót és három új autóbuszt állított munkába, naponként 650.5 kilométer teljesítménnyel. Szolnokon már nem keltenek feltűnést a nagy befogadóképességű Ikarus 200-as családhoz tartozó autóbuszok. Viszont kevesen tudják, hogy beállításukkal megújhodott a város autóbuszparkjának 60 százaléka. 1974-ben az elővételben eladott menetjegyek értéke 60 ezer forint volt, elsődlegesen azonban bérletjegy-eladás van. Az utazási körülményeket javítják a távolsági járatokon — az elmúlt esztendőben bevezetett büfék. A „saját szervezésű” különjáratok száma a távolságiakhoz hasonlóan emelkedett — 25 százalékkal. A vállalat az ország hét megyéjébe szállít naponta 17—18 ezer .propán-bután gázpalackot, de megszervezték, s bonyolítják már a fűtőolaj házhoz fuvarozást is.' Tavaly a megyében a vállalat szolgálati helyeinek száma 41-ről 69-re emelkedett. Ebből következik, hogy a fuvardíj is több lett: 1973-ban 3.3 millió forint volt, 1974- ben 10 százalékkal növekedett. A vállalat darabáru fuvarozási összbevétele több mint 20 millió forint az 1973. évi 18 millió 728 ezer forinttal szemben. Különböző szervezési intézkedésekkel elérték tavaly azt is, hogy az egy tonna áru fuvarozására felhasznált kilométerek mennyisége a tavalyelőtti 8.9-ről 8.6-re csökkenjen, ugyanakkor az egy óra alatt elszállított súly 11.8-ről 12.9 mázsára növekedett. A rakodást megköny- nyítő kisgépek beállításával az egy tonna árura jutó állásidőt is sikerült 0.48 óráról 0.41 órára csökkenteni. A teljesítményi értékek volumenének növekedését 63 százalékban a termelékenység emelkedésével, 37 százalékban pedig létszámnöveléssel valósították meg. Az MSZMP XI. kongresszusa, s a hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaverseny nagymértékben hozzájárult az eredményekhez. Úgynevezett „utaskilométer” tervüket az elmúlt esztendőkben úgy teljesítettéle, hogy a negyedik ötéves terv 1975. szeptember 15-re, a vállaláshoz képest 15 nappal hamarabb megvalósul. Ugyanígy az „árutonnakilométer” tervükkel sem maradtak le — azt december 7-re, — tehát a vállalásnál 8 nappal hamarabb — teljesíteni tudják. A brigádok versenymozgalma tette lehetővé azt is, hogy az 1973. évihez képest nőtt — 7.9 nappal — a tehergépjárművek extertziv kihasználása, és közben 280 ezer forint értékű üzemanyagot is megtakarítottak. A vállalatnál 1959-ben alakultak meg az első munkabrigádok, azzal a céllal, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. Azóta a mozgalom ki- szélesedett, ma már szocialista brigádban dolgozik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 70 százaléka. Ezek a kis közösségek nem csak a munkában, hanem azon kívül is jól megálltak a helyüket Kommunista műszakok szervezésével járultak hozzá tavaly Szolnok város és a niegye gyermekintézményeinek építéséhez, és több mint 200 ezer forintot utaltak át a tanácsok részére. A KISZ fiatalok és a munkásőrök társadalmi munkájának értéke pedig majdnem elérte az egymillió forintot. Mindezek alapul szolgálnak az idei tervekhez, amelyekben 434 millió „utaskilométer” és 119 millió „árutonnakilométer” elérése szerepel. A vállalat 33 új Ikarus 200-as autóbusszal, 82 tehergépkocsival, és 8 rakodóval növeli gépparkját. Tegnap kaptuk a hírt, hogy a Volán 7-es számú vállalata kitűnő eredményeiért megkapta a „Kiváló vállalat” címet. VETIK A KUKOR7C 'iT a tiszaugi Tiszagyöngye Terme- ’. őszöv étkez étben. ahol 169—179 hektáron kell főidbe juttatni a magot. Képünkön Horváth László traktoros, az első fordulók után újratölti az SPC—6-os vetőgép magtartályát „Kiváló" címet kaptak Az illetékes minisztérumok döntése alapján megyénkből Kiváló Vállalat címet kapott a Szolnoki Állami Gazdaság, a Nagykunsági Állami Gazdaság, a Szolnok megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalat, a Volán 7. sz. Vállalat és a kisújszállási Pályafenntartási Főnpkség. Kiváló Szövetkezet címet kapott a rákóczifalvi Egyetértés Tsz, a tiszaföldvári Rákóczi Tsz, a jászladányi Lenin Tsz, a mezőhéki Táncsics Tsz, a cibakházi Vörös Csillag Tsz, a zagyvarékasi Béke Tsz, a jászjákóhalmi Béke Tsz, a jászdózsai Tarna- menti Tsz, a túrkevei Táncsics Tsz, a karcagi Május 1. Tsz és a • törökszentmiklósi Aranyk"lász Tsz. Kiváló Szövetkezeti Társulás címet kenőit a Jászénál Tsz-ek Te1- feldolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozása. (Jás’tej) valamint a Szolnok megyei Mezőgazdasági Termák írtékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat (MÉK). PROPAGANDISTÁK „Cselekvő emberek legyenek” Harminc év óta minden reggel pontosan érkezik a gyárba Maglódi Gyula. Mint pelyhedző állú legényke lépett be először a gyárkapun, hogy szakmát szerezzen. A legánykéből meglett, ember lett, a lakatosinasból már 20 esztendeje a járműjavító tanműhelyének vezetője. Ezidő alatt kétezer fiatal szerzett ott szakmát. — Jólesik találkozni a gyerekekkel, akik közül sok már meglett, családos ember. Kell e nagyobb elismerés, az embernek amikor egyikük- másikuk azt-mondja: Gyuszi bácsi, nem lehet eléggé megköszönni, hogy mindént elkövettek, hogy mi emberek legyünk. Aztán négy régi gyerekünkkel együtt ülök a párt vb-ben, itt a gyárban a különböző beosztású vezetők ötven százaléka fiatal, akik nálunk szereztek szakmát. Én erre büszke vagyok, mert azt bizonyítja, hogy mi a tanműhelyben nemcsak szakmát igyekszünk adni a gyerekek kezébe, hanem felkészítjük őket arra is, hogy a társadalom ügyei iránt érdeklődő, azért cselekvő emberek legyenek. Vagyis a jövőnek nevelünk! Hogyan akarják ezt a célt elérni? Beszél előadássorozatokról, a szakoktatók munkájáról, akik nemcsak a szakma fortélyaival ismertetik meg a tanulókat, hanem mindennap aktuális politikai témákról is eszmecserét folytatnak a fiúkkaL Van a tanműhelyben többek között társadalmi ismeretek elnevezésű szakkör, száznyolcvan taggal. A 3 évfolyamnak egy évben 80 előadást tart Maglódi Gyula — mert ő a szakkör vezetője —, és tart konzultációt például a szocializmus felépítésének kérdéseiről. Szó esik az ifjúsági klubjukról, ahol gazdag program szolgálja a fiatalok közügyek iránti érdeklődésének felkel-' tését. Van műhelybizottságuk is — minden gyerek tagja — és a bizalmiak is a tanulók. Kérdem, min lehet 1 lemérni, hogy ezek a fiúk már korszerűbben gondolkodnak a világ dolgairól? — Három év alatt sokat változnak. Eljutnak odáig, hogy örülni tudnak egymás eredményeinek és ez nagy dolog. Aztán nemcsak a saját érdekeiket nézik: a fiúk 10 ezer óra társadalmi'1 munkát vállaltak Szolnok fejlesztésére. Hintákat csináltak, kispályát építettek, az elmúlt vasárnap mintegy százan a ligetben dolgoztunk. Az üzemben a brigádvezetők azt mondják, hogy tanulóink becsületesen dolgoznak, aktívak, ha társadalmi kérdésekről kerekedik vita. Másképpen gondolkodnak, mint amikor idejöttek? Minden évben negyvenen-ötvenen jelentkeznek középiskolába. ☆ Gondolkodom, hogyan jut mindenre ideje? A községi tanács vb-titkára — sok munkát ad ez a beosztás Jászalsószentgyörgyön is —, tagja a községi pártbizottságnak, a fegyelmi bizottság elnöke, valláskritikai tanfo- Ivamot vezet, tanul a megyei oktatási igazgatóság eg/ik speciális tagozatán, rendszeresen részt vesz a •ouagan- di-.ta klub m-nk/JAVm és nr idézek me’1 ott feleség, két kis gyermek édesanyja. — A fiam éppen a minap tette szóvá, hogy te anyu soha nem érsz rá. Igaza van, minden percem be van osztva. De én így szeretek élni. Tóth Imrénét főként propagandista klubjuk munkájáról faggatom: hiszen me- gyeszerte elismerik munkájukat. — Évek óta jól dolgozó TIT csoport volt községünkben. , Körülbelül egy évvel • ezelőtt pártbizottsági ülésen a propagandamunkát értékeltük. Akkor vetődött fel a gondolat: jó lenne létrehozni egy olyan klubot, amely összefogná a propagandistákat, munkájukhoz segítséget adna, szolgálná továbbképzésüket. Így jött létre klubunk 1974. június 20-án a TIT csoporttal együttműködve. Jelenleg több mint negyve-. nen vagyunk. A klub elnökének — Lukácsi Lászlónak — meg a többi vezetőségi tagnak egyaránt köszönhető, hogy szerdai találkozásaink valóban tartalmasak, elősegítik a propagandisták munkáját. A pártpropagandisták többsége évek óta e megbízatásnak tesz eleget Jászalsószentgyörgyön is: orvosok, pedagógusok, mezőgazdasági szakemberek, a közművelődés dolgozói, gazdasági vezetők, a törzsgárdatagok. Az ő közreműködésükkel csupán ebben az évben 30 különböző tanfolyamon csaknem kilenc- százan tanultak a községben. Felkészült emberek, törzsgárdatagok, mégsem tartják feleslegesnek a klub foglalkozásait : — Nagyon jó előadásokat hallgathatunk. Például a múltkor Lajta: Vera, a Pártélet című folyóirat felelős szerkesztője tartott konzultációval egybekötött előadást. Ha nincs előadás, akkor — főként a politikai oktatás időszakában — módszertani kérdésekről beszélgetünk, a forrásanyagok beszerzéséről,, a szemléltető eszközök használatáról. Nemcsak ezek szerepelnek munkatervükben: maguk gyűjtöttek anyagot egy, a község fejlődését bemutató kiállításhoz, amelyet Múlt és jelen címmel a községi pártértekezletre rendeztek. Most kiadványt készítenek a község történetéről. Kiállítást rendeznek politikai könyvekből, ősszel megszervezik az alapszervezetek közötti vetélkedőt, a XI. pártkongresszus anyagából. — Beszéltünk arról is, hogyan tovább. Ügy véljük, több fiatalt kell behozni kö~ zénk, a régi párttagok, propagandisták mellé, mert ők veszik majd át tőlünk egyszer ezt a feladatot. Folytatni a gyűjtőmunkát és szeretnénk segíteni egy honismereti szakkör létrehozásában. Vásárolni egy filmfelvevőt, hogy megörökíthessünk különböző eseményeket utódaink számára. Amint xátia, találunk magunknak feladatot. Ezek után ugye érthető, miért járunk szívesen klubunkba? * — Amikor 10 évvel ezelőtt megérkeztem Kenderesre, ahogv megyek az utcán bőrönddel a kezemben a tsz irodába, az egyik ház előtt három ember beszél getett. Amikor elhaladtam előttük, hallottam, amint az egyik megszólal: ra eggyel megint többen vagyunk. Sok minden-volt ebben! Jött egy kenyérpusztító, egy nadrágos ember, hogy szükséges rossz, a tsz egyik vezetője legyen, Tíz év tulajdonképpen nem nagy idő, de ma már aligha lehetne újra földosztást csinálni Kenderesen. Az embereknek kevesebb munkáért biztos megélhetést nyújt a közös, és egyre inkább érzik, tudják, mit jelent a közösség a számukra. Hallgatom Gál Lajost, a November 7 Tsz főagronó- musát és közben arra gondolok: ha az emberek ma már olyan világosan látják saját jövőjüket, hogy azért közösen tesznek is — ezt mutatja a két tsz két évvel ezelőtt lezajlott egyesülése is — abban nagy része van annak a tudatformáló munkának, amelyet a községben a párt- propagandisták, — köztük Gál Lajos is — hosszú-hosz- szú évek óta végeznek. Vegyük csak az utóbbi négy évet: a községben mintegy ezerhatszázan tanulnak a különböző pártoktatási formákon és nemcsak a kommunisták, hanem az érdeklődő pártonkívüliek is. — Pártalapszervezeteink- ben érvényesült az az elv, hogy a pártoktatás fontos eszköz politikai elveink megértéséhez, kihat a termelő munkára, a társadalmi cselekvésre, — magyarázza Gál Lajos. — Minden pártalap- szervezetünk tervet készített, majd annak alapján fogott a szervezéshez. Mindenütt az ott legaktuálisabb témakört 'dolgozták és dolgozzák fel az oktatás során. Véleményünk szerint a helyes témaválasztás nagy segítséget nyújtott a nevelési, a termelési célok megvalósításához. Az egyes témaköröknél a példát mindig saját életünkből veszünk, a helyi jellegű problémákat, feladatokat ismertetjük, és ez fokozza a foglalkozások iránti érdeklődést. — Hogyan változott az emberek gondolkodása? Tapasztalható még önös érdek, de egyre inkább előtérbe kerül a miénk szemléleté, a közösség dolgainak féltése. A foglalkozásokon elhangzó hozzászólásokból, kérdésekből, a vitákból kicsendül, hogy a hallgatók tudják: a hozamok emelkedése, a költségek csökkentése, a hatékonyabb termelés következtében nő az életszínvonal. A parasztember ma már nem akar a régi módon élni- igényli a kulturált életet. A mi pártszervezetünk kezdeményezésére . például most dolgozzák ki a szabad szombat bevezetésének módját A fiatalabb korosztály a szabad szombatot már valóbar pihenéssel, hasznos kikap csolódással akarja eltölteni Aztán egyre többen politi zálnak a szövetkezeti tago’ közül. Egy-egy gazdasági politikai intézkedés megjelo nése után általában vitá’- zajlanak: miért volt szükség rá — ön mezőgazdasági mér nők, a termelés a munkate rület-e, mégis több mint tíí éve pártpropagandista. — Miért csinálom? Mert szeretem. Mert szerintem gazdálkodni is politikusán kell. Nem jó gazdasági vezető az, aki nem foglalkozik mindennap politikai kérdé sekkel is. És aztán ki rr' csinálja ha nem mi, akik nek lehető égünk volt arr hogy egyetemen tanulju- hogy kellő elméleti tudást i szerezzünk? Varga Viktória