Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-22 / 93. szám
SZOLNOK WEG TFT NÉPLAP 1973. április T. 0 történelem alkotója Százöt esztendeié, 1870. április 22-én született Vlagyimir lljics Lenin. Kivételes egyéniség volt, aki korán elhatározta, milyen útra lép — és végig kitartott a választott út mellett. Motívumait talán Maxim Gorkij érezte meg legjobban, aki azt írta róla, hogy még nem találkozott senkivel, aki olyan erős gyűlöletet, megvetést és szenvedést érzett volna a szerencsétlenséggel és bánattal, a szenvedéssel és igazságtalansággal szemben, mint Lenin. A történelem óvatosságra tanít a felsőfokkal szemben, de ezt már bebizonyította a história: Földünkön még soha, egyetlen ember nem gyakorolt olyan nagy hatást a következő generációk gondolkodására és cselekvésére, mint ő. Az oroszországi helyzetet elemezve Lenin — Arkhimédész gondolatát idézve — azt mondotta: „Adjatok egy forradalmárokból álló szervezetet, és kiforgatjuk sarkából Oroszországot.” Ilyen szervezet azonban nem létezett, létre kellett tehát hozni. Ezt a feladatot vállalta magára. Kidolgozta a munkásosztály új típusú marxista forradalmi pártjának elméleti, ideológiai, politikai és szervezeti alapeíveit. Vezetésével előbb a forradalmárok egy kis csoportja egyesült, akik életüket a munkásosztály ügyének szentelték. Ez a csoport volt a sejt, amelyből a Szovjetunió Kommunista Pártja, Lenin pártja alakult. A párt számára az a legveszélyesebb, ha elszakad a tömegektől — vallotta. — A kommunistáknak a tömegek között kell élniük, ismerniük kell a tömegek igényeit, hangulatát, óhajait és reményeit. A tömegeket soha nem szabad becsapni, nem szabad titkolni előttük a nehézségeket és a bonyolult helyzeteket, bármilyen nagyok és nehezek legyenek is azok, hiszen a szovjethatalom csak a tömegekre támaszkodva győzheti le a nehézségeket és vívhatja ki a győzelmet. Lenin mindenkor szigorúan és következetesen betartotta azt a szabályt, hogy csak igazat szabad mondani a népnek. Ebből táplálkozott a dolgozók mérhetetlen bizalma szava iránt. Ilyen, valóban lenini gondolatok jegyében váltak a kommunista pártok korunk legnagyobb történelemformáló erejévé. Romain Rolland francia író megrázó szavakkal festi le ..Elvarázsolt lélek” című regényében Lenin halálának napjait. „Gyötrelmesen szenvedő világ volt ez! Egész népek estek áldozatul az elnyomatás és a nyomor pusztításainak... Róma feje fölé fekete liktorok bárdja és vesszőnyalábja emelkedett. Magyarország és a Balkán börtöneiből megkínzottak elfojtott üvöltései hallatszanak. A szabadság régi országai — Franciaország, Anglia, Amerika — hagyják, hogy erőszakot kövessenek el a szabadság ellen, sőt támogatják az erőszaktevőket. Németország elpusztította a maga Keresztelő Szent Jánosait. És egy Moszkva-környéki nyírfaerdőben kihunyó- ban van Lenin fényes tekintete, utolsókat lobban tudata. A forradalom elveszti vezérét. Mintha éjszaka borulna Európára... De ebben az éjszakában már hallom az újszülött első kiáltásait is.” Ez az újszülött a szocialista rend volt, amely akkor már az ő eszméi és tervei alapján épült a Szovjetunióban. A szocializmus akkor vált tudományos elméletből eleven realitássá. Először jött létre a munkások és parasztok állama, amelyben megvalósultak az igazi társadalmi egyenlőség és szabadság, a demokrácia és a népek közötti testvériség eszméi. Ez a szocialista állam azokban az évtizedekben, amíg egyedül állt a kapitalizmus tengerében, világító torony volt a népek számára — a mi népünknek is. Lenin világosan látta, hogy a forradalom elkerülhetetlenül győzelemre jut más országokban is. Mindent nem láthat előre senki: de Lenin egyik legfontosabb tulajdonsága a lényeg meglátása és meglát- tatása volt. Ötvenegy évvel halála után a leninizmus világméretű győzelmének, világméretű megszilárdításának korát éljük. A lenini eszmék diadalt aratnak a Szovjetunióban, amelynek döntő része volt abban, hogy az emberi civilizáció győzelmet aratott a második világháború vérzivatarában. Győzelmet arattak ezek az eszmék a többi szocialista országban, köztük hazánkban. Mély gyökeret eresztettek a nemzetközi kommunista és felszabadító mozgalmakban, napról napra fokozódik a dolgozók gondolkodására gyakorolt hatásuk a világ valamennyi országában. J. R. Erősödő magyar—finn kapcsolatok A vulkán energiájából elektromos áram aööAPEvr Mába hajló ötezer év Az akupunktúra vagyis különböző betegségek gyógyítása tüszurásokkal a távoli kelet legendák övezte, ősrégi gyógyítási módszere. Nálunk, ha eddig meg is jelent egy- egy rövidebb. hosszabb írás erről a módszerről, inkább érdekességként, semmint tudományként találkoztunk vele. Ezek az írások is jobbára az olvasó szenzációéhségét akarták kielégíteni, s nem írtak tárgyilagosan egy valóban létező tudományról. Dr. Eke Károly műsora az az akupunktúrás gyógyítást most egészen más módon közelítette meg. Mindenféle meseszerű hangulattól mentesen, tudományos alapossággal igyekszik bemutatni egy nálunk ma még gyerekcipőben járó gyógyítási módot és annak úttörőit. De a műsor nemcsak ebben különbözött elődeitől. Túl azon, hogy figyelemre méltó eredményekről is beszámolt, az adás alatt maga a riporter is alávetette magát egy ilyen kezelésnek. S akik eddig kétkedve hallgatták a szakértők tárgyilagos szavát, akiket nem győztek meg a tudományos érvek, nos azokat ez a kísérlet kellett, hogy megingassa kételkedésükben. Amikor Eke Károly saját torokfájását gyógyíttatja tű- szurásokkal fülünk hallatára, nemcsak egy riporteri ötletről van szó, többről: á tudományos ismerétterjesztés szinte minden lehetőségének kihasználásáról. Bár az akupunktúra sem mindent tudó gyógymód, a műsor, a nagyon is materialista magyarázatok azt bizonyítják, hogy egy eddig kevésbé ismert, még kevésbé becsült gyógyítási módszer keres magának létjogosultságot, egy olyan módszer, amely, ha szakszerűen alkalmazzák, sok felesleges fájdalomtól mentheti meg az embereket. Mapirenden: a humor... Kulcsár István immár rendszeresen jelentkezik vasárnaponként Pillantás a szocialista világba című sorozatával. E műsorok mindegyikében egy-egy olyan gondolatkörnél foglalkozik, amely, ha más-más megjelenési formában is, de valamennyi szocialista országban fellelhető. Bár e sorozat eddigi adásainak hangvétele sem volt merev, a könnyed beszélgető stílus jellemezte, most, amikor testvérnépeink humoráról esett szó, méginkább felengedett a hangulat. Jelentkeztek a Magyar Rádió külföldi tudósítói, s elmesélték azokat a friss vicceket, anekdotákat, amelyeket állomáshelyükön az emberektől hallottak. Talán nem is meglepő, mennyire hasonló dolgokon nevetnek Moszkvában, Prágában, vagy eppen Varsóban az ott élő emberek, hiszen mindennapos gondjaik is a mienkével hasonlóak. Ez az összeállítás is bizonyítja. hogy minél több oldalról ismerjük meg a baráti országok lakóit, minél többet tudunk róluk, annál inkább érezzük, hogy egy táborba tartozunk. Az ilyen és hasonló műsorok sokat segí- :enek ebben. — tömböczky — A magyar—finn kapcsolatok hosszabb ideje probléma- mentesek, sokoldalúan és intenzíven fejlődnek. Politikai kapcsolataink alakulását elősegíti, hogy a két ország kormánya a legtöbb nemzetközi kérdésben azőnos vagy egymáshoz közeli nézeteket vall. Kapcsolataink kedvezően befolyásolják a magyar és a finn vezetők gyakori személyes találkozói. flllamférfiaink látogatásai Az utóbbi évek krónikájában kiemelkedő jelentőségű Kádár János 1973. szeptemberében tett baráti látogatása Finnországban, Urho Kek- konen, a Finn Köztársaság elnöke meghívására. Kekko- nen 1969. szeptemberében tett hivatalos baráti látogatást Magyarországon, ezt megelőzően. 1963-ban nemhivatalos látogatáson járt hazánkban. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke Kek- konen elnök hivatalos magyarországi útját 1971. augusztusában' viszonozta finnországi látogatásával. Kormányfői szinten Fock Jenő miniszterelnök 1971. januárjában látogatott Finnországba. Kalevi Sorsa finn miniszterelnök 1974. szeptemberében járt hazánkban. A hatvanas évek közepétől bővültek — az események számát és tartalmát tekintve egyaránt — a miniszteri szintű kapcsolatok Magyarország és Finnország között. Érdemes megemlíteni, hogy Kar- jalainen külügyminiszter mostani magyarországi útja ebben az esztendőben már az ötödik miniszteri szintű látogatás lesz. 1973. és 1973. között Finnországban járt a magyar miniszterek közül dr. Bíró József, Bondor József, Czinege Lajos, dr. Csanádi György, dr. Dimény Imre, Keserű Jánosné, Szurdi István és dr. Polinszky Károly. Finn részről az oktatási, a külkereskedelmi, a belügy- és építésügyi, a közlekedés- ügyi és az igazságügyminiszter tett látogatást Magyarországon. Parlamentjeink között több delegációcserére került sor az utóbbi időben. Párt- és tömegszervezeti kapcsolataink széleskörűek; e téren Is számos magasszintű találkozóra került sor. A Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság közötti külkereskedelmi kapcsolatokat a kereskedelmi akadályok kölcsönös megszüntetéséről szóló 1975. január 1-én életbe lépett megállapodás szabályozza. Ez a megállapodás előirányozza, hogy mindkét fél a másik országból származó áruk mennyiségi korlátozását azonnal, a vámokat pedig meghatározott ütemterv szerint 1977. július 1-ig megszünteti. A megállapodás hatálya kiterjed valamennyi iparcikkre és a magyar—finn forgalomban szereplő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jelentős részére is. Növekedő áruforgalom Áruforgalmunk volumene és értéke az elmúlt években jelentősen növekedett. A magvar exportban hengerelt áruk, acélcsövek, a friss zöldség- és gyümölcsfélék, a magyar importban pedig a papír és cellulózé, valamint az esetenként vásárolt papír- és cellulózipari berendezések volumene a legjelentősebb. Napi aktualitású hír, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara április 21—25 között magyar műszaki és gazdasági napokat rendez Helsinkiben. Sajátos formáját jelenti a magyar—finn kapcsolatnak a háromévenként Magyarországon és Finnországban egyidejűleg megrendezésre kerülő baráti hét. Eddig három alkalommal rendeztünk ilyen akciót, amely — a tapasztalatok tanúsága szerint — jól szolgálja a magyar és a finn nép barátságát. Társadalmi élet, Kultúra Kulturális és tudományos kapcsolataink — amelyek a magyar—finn együttműködés legnagyobb hagyományú részét jelentik — sokrétűek, tartalmasak,, kiterjednek az élet szinte minden területére. A kapitalista országok közül elsőként Finnországgal kötött Magyarország kulturális egyezményt 1959-ben. Az egyezmény alapján kétéves munkatervek adnak programot az együttműködéshez. Egyebek között két magyar lektor dolgozik Finnországban, egy-egy finn lektort fogadunk az Elte-n. valamint a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen. Évi 50—50 hónap összidőtartamra áll rendelkezésre ösztöndíj egyetemi oktatók és kutatók számára. Széleskörű és tartalmas a színházi, zenei és egyéb művészeti csoportok cseréje. Az elmúlt években a két ország nemzeti színháza kölcsönösen szerepelt Budapesten és Helsinkiben. Jól fejlődnek a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok. Az elmúlt évben 100 finn nyelv- és irodalomszakos tanárt fogadtunk egyhetes továbbképző szemináriumon. Az 1973-ban Budapesten tartott finn kulturális hét viszonzásaként ez év április 3 és 15 között magyar kulturális napokat rendeztek Helsinkiben. Kulturális és társadalmi kapcsolataink gazdagodásában, fejlődésében egyre nagyobb szerepet vállalnak a magyar—finn testvérvárosok, köztük Szolnok és Riihimäki kapcsolata. (Szerk. megj.) A Kamcsatka-félszigeten magasodó 2751 méteres Ava- csin Szkajav Sopka vulkán hőenergiáját elektromos áram termelésére használják fel. Szovjet geofizikusok vizsgáA tallinni Exkavátorgyárban új gép készült a talaj- víztelenítő kerámikus csövek és a szűrőborítás lerakására. Korábban a szűrőborítást emberi munkával helyezték a csőnyílásokra. A gyár talajjavító munkákra alkalmas árokásógépek gyártására szakosodott, termékei 25 országban ismertek. „Tinro-2” néven víz alatti kutatójárművet készítettek és próbáltak ki a Fekete-tengeren szovjet szakemberek. Két személy tíz óra tartamára merülhet el a víz alá az újfajta kutátoeázközzel. Jóllehet a „Tinro-2”-t daru bocsátja vízre a hajó fedélzetéről, a mélybe merülve köny- nyen változtathatja helyét vizsszintes és függőleges irányban, az akkumiátorok áramával meghajtott hajó- csavarja segítségével. A kutatók állandó rádiókapcsola- tot tartanak az anyahajéval, s a hidrolokátorral folyamatosan ellenőrizhetik tartózkolatai megállapították, hogy a vulkán energiája több mint 100 évig elegendő 1 millió kilowattos teljesítményű hőerőmű működtetéséhez. dási helyüket. Veszély esetén egy különleges berendezés gyorsan a felszínre jutattja a bajba jutott kutatókat. A „Tinro-2” utasai a nyo- másáiló ablakon át film- és fényképvelvételeket készíthetnek a kutatóhajóra kívülről felerősített erős reflektorok fényénél. Módjuk van annak vizsgálatára is, hogy a tengerek élővilága miként reagál a különböző hanghatásokra, a fényre, vagy az elektromos mezőre, Egy különleges berendezéssel vízmintát is tudnak venni a kutatók a „Tinro-2” merülese során. Csőrendszer, mely elvezeti a talajvizet Százszázalékos anyagfelhasználás A hagyományos technológia szerint az anyacsavarokat hosszantartó munkával, vágó, fúró és menetmetsző szerszámok segítségével gyártják. Szovjet feltalálók jelentősen leegyszerűsítették ezt a folyamatot: az anyacsavar három préseléssel elkészíthető. A Merkur közelebbről A Mariner űrszonda múlt év március 29-én 3340 kilométerre közelítette meg a Merkur bolygót, miközben méréseket végzett és fényképeket készített róla. A Merkur sűrűsége kevéssel nagyobb a Földénél, de felszíni viszonyai a Holdra emlékeztetnek. A Mariner fényképei ez utóbbi körülményt erősítik meg. A felszíni réteg hővezetése a Hold felszínéhez hasonló úgy, hogy a bolygó belsejének igen nagy1 fejsúlyúnak kell lennie. A Merkúrnak gyengébb mágneses A Szovjetunióban a kilencedik ötéves terv során ■— 1971—75 évek között — 3 millió hektár területen kellett lerakni talajvíztelenítő csőrendszert. Ennek a hatalmas munkának a 80—85 százalékát a tallinni gépek végezték el. Először levágják a lemezből a szükséges darabot, majd kialakítják a menetet, míg a prés harmadik ütésével a fámszalagot koraiakban meghajlítja. A művelet gyors és teljesen kiküszöböli a forgácsolással járó fémveszteséget. tere van, mint a Földnek, de a napszelet erősen befolyásolja. Ezárt azt feltételezték, hogy ionoszféra veszi körül. A Mariner mérései szerint azonban a Merkúrt igen csekély atmoszféra veszi körül. Úgy tűnik, hogy a Merkur is akkor tömörült össze és szilárdult meg, amikor a Naprendszer több bolygója, 4-—5 milliárd évvel ezelőtt. Az első lehűlés óta a bolygó nem he- vült fel újra, és azóta szakadatlanul bombázzák a meteorok.
