Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-18 / 90. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. április 18. Ismét gyilkoltak a fasiszták Űjabb politikai gyilkosság történt szerdán este Milanó­ban. Egy szélsőbaloldali diáktüntetés után a belvá­rosban összetűzés zajlott le az újfasiszta egyetemi diák- szervezet (FUAN) néhány tagja és a tüntetésről távo­zók között. Az összetűzés során az újfasiszta Antonio Bragion (akit a rendőrség már ismert korábbi terror­akciókban való részvétele kapcsán) több revolverlö­véssel meggyilkolt egy 17 éves diákot, a baloldali diák- szervezet tagját. A gyilkos­ság egy főútvonal kellős kö­zepén, számos tanú szeme láttára történt. A gyilkos szándékhoz nem fér kétség: az újfasiszta közvetlen kö­zelről a diák fejére célzott, majd elmenekült a helyszín­ről. A rendőrség és az ügyész­ség elfogató parancsot adott ki Antonio Bragion ellen. Az összetűzésben részt vett új­fasiszta csoport másik két tagját, akiknél, provokatív tartalmú röpiratokat és rob­banószereket találtak, letar­tóztatták. A gyilkosnak egye­lőre nyoma veszett. Milano lakossága egyön­tetű felháborodással fogadta az újabb véres merényletet. A milánói szakszervezeti csúcsbizottság, a keresztény- demokrata, kommunista és szocialista pártszervezet és aniasi polgármester tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Sokan késő éjszakáig tüntettek az ' utcákon. Egy milánói jobb­oldali lap szerkesztőségét megtámadták és betörték az épület ablakait, mert a lap célzatosan elferdített beszá­molót közölt a gyilkosságról. 'f _ Szikkim csatlakozott Indiához i t A® Indiai kormány elfő» gadta Szikkim kérelmét In­diához való csatlakozásáról — jelentette be szerdán este Dordzsi szikkimi miniszter­elnök azután, hogy befejez­te tárgyalásait Indira Gan­dhi indiai miniszterelnökkel. Abban a kérdésben még nem született döntés, hogy Szikkim India 22. tagállama lesz-e, vagy pedig Űj Delhi közvetlen igazgatása alá ren­delt terület. Erről az indiai parlament dönt majd. Építőmunkánk nemzetközi támasza 4. Magyarország és a KGST „Szélesítenünk kell a termelési együttműködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcsolatokat, a szakosodást, a tudományos-technikai együttműködést és a tapasztalat- cserét, mindenkelött a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával.” (Az MSZMP XL kongresszusának határo­zatából.) Hazánk UBS negyedszázada a KGST-ben, a szocialista integráció szer­vezetében való részvétel jel­lemzi, s a jövőben még fo­kozottabban kívánunk tá­maszkodni a szocialista nem­zetközi munkamegosztásra, hogy céljainkat elérjük. Az MSZMP programnyilatkoza­tának tervezete ezzel kap­csolatban leszögezi: „A gaz­dasági-műszaki fejlődést meghatározó tényezők közül alapvető szerepe van hazánk és a testvéri szocialista or­szágok együttműködésének, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának, a szo­cialista gazdasági integrációt szolgáló Komplex Program végrehajtásának”. Így fokozzuk a munka- megosztást az energiaterme­lésben és -felhasználásban. Energetikai bázisunkat a Szovjetunióra alapozzuk (en­nek a területnek a fontossá­ga egyre nagyobb, mert: 1975-ben energiaszükségle­tünknek 47 százalékát im­portáljuk, ez a szám 1985-ig 67 százalékra nő.) Még intenzívebben veszünk részt a termelés szakosításá­ban. A gépiparban például aránylag szűk belső piacunk nem teszi lehetővé, hogy a szükséges sok fajta gépet gazdaságosan magunk állít­suk elő. Ezért egész népgaz­dasági ágak gépszükségletét a KGST-piacról szerezzük be, például kohászati beren­dezéseket, traktorokat, ház­gyárakat, könnyűipari gépe­ket stb. A szakosítás folytán a ml feladatunk: fokozzuk terme­lésünket autóbuszokból, táv­közlési berendezésekből, te­lefonközpontokból, laborató­riumi műszerekből. Ezekben az ágazatokban kihasználjuk hagyományainkat, adottsága­inkat, a szilárd és egyre bő­vülő KGST-piacot. Részt ve­szünk a legfejlettebb te^hni­kát kívánó ágazatok (pl. jár­műipar, atomerőmű építés stb.) KGST-munkamegosztá- sában is. A néhány éve a KGST vagy a tervgazdálko­dás említésére még fanyal- gó nyugati politikusok, köz­gazdászok most azt tervez­getik, hogy az általuk lebe­csült „terv-országok” hosz- szú távú, nagy volumenű, biztos rendeléseivel, koope­rációs megállapodásaival stabilizálják saját ingatag gazdaságukat. Tanulságos felidézni annak a beszélge­tésnek egy töredékét, amely az idén február végén a Newsweek riportere és Bar- raclough angol történész kö­zött lefolyt: „Kérdés: Széthullás fenye­geti-e gazdasági életünket és társadalmunkat ? Válasz: Ha a Nyugat gaz­dasági élete széthullik, an­nak nem az erőforrások hiá­nya lesz az oka, például a kőolajé, vagy az élelmisze­ré, hanem inkább a mecha­nizmus hibája. Tekintve, hogy a kormányok nyilván­valóan nem fogják tétlenül szemlélni a széthullást, vár­hatóan határozottabb gaz­dasági tervezést valósítanak meg, de ezt a tervezést nem ViHamosenergla-ipar Műtrágyagyártás Cementgyártás Acélgyártás A szocialista , cíó lendületes fejlődése, a tagállamok egyenletes gaz­dasági gyarapodása bizonyít­ja a KGST nyújtotta hatal­mas előnyöket. Mi élünk ez­zel a lehetőséggel, mint Ká­dár János az MSZMP XL kongresszusán elhangzott be­szédében kiemelte: „A KGST a piac erői, hanem társadal­mi célkitűzések mozgatják majd.” Félreértés ne essék, az angol professzor ízig-vérig a tőkés rend híve. Mégis, a (tőkés) mechanizmust okol­ja, s kiútként a tervezést —i éspedig a társadalmi célo­kon alapuló tervezést látja, vagyis a nyugati közgazdá­szok kedvenc vesszőparipá­ját, az „erők szabad játé­kát gátló” tervezést. Persze, átfogó tervezést egyetlen tő­kés állam sem képes meg­valósítani, hiszen az kibékít­hetetlen ellentétben áll ma­gával a kapitalista renddel. Tavaly a KGST-államok ipari termelése 8.5 százalék­kal nőtt, a Közös Piac or­szágaié mindössze egy szá­zalékkal, az Egyesült Álla­moké pedig nem érte el az előző év szintjét sem. De vegyünk hosszabb időszakot: 1950 és 1972 között a KGST ipari termelése 8^j-szeresére, míg az Európai Gazdasági Közösség (EGK) országaié 4,1-szeresére emelkedett A két gazdasági integrá­ciós szervezet százalékos részvétele a világ ipari ter­melésének néhány területén, százalékban kifejezve: KGST EGK 1950 13,6 12,4 1972 20,4 11,5 1950 20,8 30,8 1972 30.4 17,2 1950 14.0 20.8 1972 24,3 18.7 1950 18,9 16,8 1972 28,0 18,4 keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai épitőmunkánk szilárd nemzetközi támaszát. Min­den erőnkkel azon leszünk, hogy a szocialista gazdasági integráció az eddiginél gyor­sabb ütemben fejlődjön”. Dunai Péter (Vége.) Annyiba került, mint egy hadosztály fi „pezsgös kém" története A nyugati sajtó és több rádióállomás egy ideje sokat foglalkozik a „pezsgős kém” kalandjaival, s izgalmas tör­ténetekben számol be tevé­kenységéről, egészen a lebu­kásig. Ki ez a „pezsgős kém” és miben állt a tevékenysé­ge? A történet a hatvanas évek elejéig nyúlik vissza, amikor egy Lotz nevű, nyu­gatnémet lótenyésztő meg­jelent Kairóban es beren­dezkedett. Nagystílű életet élt, feleségével együtt, és házába meghívta a főváros sok ismert személyiségét, akiket jól elszórakoztatott, és természetesen a Lotz-há- zaspár is hivatalos volt sok helyi, fogadásra és egyéb összejövetelre. ismerkedett meg Waltraud- dab egy német nővel, akit feleségül vett. Az asszony nagyon jól kiegészítette fér­jét, jó háziasszonynak bizo­nyult, s sok segítséget nyúj­tott. Az információkat pedig egyre-másra küldték Tel Avivba. Az információk néha meg­lehetősen magas katonai kö­rökből származtak; a forrá­sok között akadtak tábor­nokok is, akik a lovaglások során ismerkedtek meg Lot- zal és feleségével, majd . a lótenyésztés és a társadalmi élet keretei között folytatták ismeretségüket. Ezek közül a magas rangú katonák közül egyébként sokhn felelősek voltak az 1967-i egyiptomi vereségért. Többeket közü­lük leváltottak, illetve bíró­ság elé is állítottak. Izraeli ügynök Lebukás Környezetében akkor még senki sem tudta, hogy Lotz nem más, mint Zeev Gur- Arieh, izraeli ügynök, aki kémkedés céljából érkezett — bizonyos kerülővel — az egyiptomi fővárosba. Lotz (az egyszerűség ked­véért maradjunk ennél a névnél) 1921-ben a német- országi Mannheimben szüle­tett és 1933-ban vándorolt ki Palesztinába, anyjával. Részt vett a zsidó föld alatti moz­galomban, amely az angolok ellen irányult, a második világháborúban pedig az angol hadsereg kötelékében küzdött. Azután részese volt az 1948—49-es arab—izraeli Az izraeli titkosszolgálat nagy pénzeket bocsátott ren­delkezésére. hogy Egyíptom­háborűnak, majd az 1956-os szuezi inváziónak. Közben kétszer megházasodott, illet­ve elvált. Éppen az egyik válás utáni rossz hangulatában talált rá az izraeli titkosszolgálat, be­szervezte, és Egyiptomba ké­szült küldeni kémtevékeny­ség céljából. Ehhez azonban máshonnan kellett érkeznie. Így tért vissza Nyugat-Né- metországba, ahol felvette a Lotz nevet és — a nyomok elhalványítása érdekében — költözött egyik városból a másikba. Felettesei azután egy napon úgy érezték, hogy most már elérkezett az idő a bevetésre. ban minél kedvezőbb felté­telek között kezdhessen hoz­zá a munkához. Időközben Az üzenetek továbbítása azonban egy idő után nyom- ravezette az egyiptomi elhá­rító szerveket, amelyek öt évi kutatást követően 1965- ben nyomára akadtak Lotz- nak: váratlanul meglepték és megtalálták az éppen mű­ködésben lévő titkos adót, a rejtjel-anyagokkal. Lotz életfogytiglani, fele­sége 3 évi börtönt kapott. Lotz a kairói televízióban annak idején elmondta tör­ténetét. Szabadulására 1968- ban került sor, amikor Egyiptom és Izrael megál­lapodott foglyok cseréjében. Azóta Lotz megírta Pezs­gős kém című könyvét, amelyet 13 nyelven jelentet­tek meg. Jelenleg egy nyu­gatnémet tv-társasággal tár­gyal történetének filmrevi- tele ügyében. A főszerepet természetesen 6 akarja ját­szani. Egyébként bekapcso­lódott az üzleti életbe, mint kémet nyugdíjazták. A < saj­tójelentések szérint - válto­zatlanul nagylábon él. Ez utóbbi körülményre egyébként rávilágít titkos- szolgálati felettesének a nyilatkozata, aki így jelle­mezte: „Sokszor hallottam, hogy egy kitűnő kém felér egy hadosztály értékével. Lotz megtanított arra, hogy egy jó kém annyiba is kerül, mint egy hadosztály” — és utalt volt beosztottjának to­ronymagas pezsgő-számláira. Hagy pénzek — nagy iníormáciék Árnyjátékek Hetvenhét év óta rendsze- Maeght Galériában az év résén kiállítják a párizsi legérdekesebb árnyfiguráit. MIBM Amerikát a föníciaiak fedezték fel? Amerikát jóval Kolombusz Kristóf, sőt a vikingek előtt a föníciaiak fedezték fel — állítja egy amerikai archeo­lógus a kanadai Quebec kö­zelében a század elején ta­lált három feliratos oszlop szövegének megfejtése után. Howard Fell, a Harvard egyetem professzora a kövek megtalálása után hatvanöt évvel rájptt, hogy a rajtuk levő felirat a Földközi-tenger partján élt föníciaiaktól ered, s az időszámításunk előtti ötödik századból származik. A Quebec mellett feltárt le­leteket értelmező archeoló­gus, Thomas Lee véleménye szerint az adatok azt a felte­vést valószínűsítik, hogy a Karthágótól indult föníciai hajósok már időszámítás előtt ötszáz évvel kikötöttek Ka­nada partjaináL A rijekai ferde torony Mindenki tudja, hogy Pi­sában áll a ferde torony, s azt is tudják, hogy az a XXV. században épült Kevesen tudják azonban, hogy Rijeka, ez az adriai-tengeri kikötő­város sok tekintetben felve­heti a versenyt PisávaL Itt áll ugyanis az 1377-ben épffil "Mária templom, melynek ha- rangtomya szintén ferde. A torony kezdett dőlni kelet felé, vagyis a templom be­járata fölé. Akkor alapjait megerősítették és most nem áll fenn a veszélye annak* hogy teljesen ledőL Az udvariasság Katára iykzért bocsátottak el, mert túlságosan udvarias és szí­vélyes voltam” — jelentette ki a 36 éves Henry Murren volt rendőr. Murren tavaly márciusban lépett be a ka- lifornai Capitola rendőri tes­tületébe. Az amerikai város­ka lakói hamarosan megked­velték a barátságos és előzé­keny fiatalembert Mindig mosolygott, az embereket ne­vükön szólította, segített megkeresni az ismeretlen ut­cákat, sőt még arra is ha)“ landó volt hogy fehér kesz­tyűjét lehúzva segítsen va­lakinek kereket cserélni. Bír» ságolásra természetesen so­ha nem került sor. „Azt akartam elemi, hogy az em­berek ne féljenek a rendőr­től, hanem érezzenek rokon- szenvet iránta” —, igyekezte „magyarázni a bizonyít­ványát”, amikor felettesei kö­zölték, hogy el van bocsátva. Hiker fogannak a zseniális gyermekek? Ha zseniális utódot szeret­ne valaki, jól válassza meg a fogamzás időpontját Leghe­lyesebb ha az apa 30—40 éves, az anya pedig semmi­képpen sem idősebb 29 év­nél. Egy felmérésből kide­rült, hogy a legnevesebb emberek (általában akkor születtek, amikor szüleik az említett életkorban voltak. Statisztikai adatokra támasz­kodva két dnyepropetrovszki tudós szögezte le a fentieket. Megállapításuk csak igen kis mértékben tér el az Egészségügyi Világszervezet statisztikáitól. A szervezet véleménye szerint ugyanis az apa optimális életkora nem haladhatja meg a 35. évet. A két szovjet tudós tanulmá­nyában egyebek között közli, hogy Albert Einstein édes­apja 32, édesanyja 21 éves volt, amikor a gyermek megszületett, Ludwigh von Beethoven szüleinek életko­ra: 32, illetve 22, Csehov szü­leié pedig 36, illetve 25 év. A bebalzsamozott hitves A 84 éves, Argentin ában élő japán biológus, Mijamoto Kacuszaburo tíz éve minden éjszakát bebalzsamozott fele­sége társaságában tölt. Ami­kor neje, Carmelina Colom­bo tíz évvel ezelőtt meghalt, az orvos nem tudott bele­nyugodni elvesztésében. Sa­ját találmányú módszerével bebalzsamozta feleségét. A biológus azonban elkövetett egy „apró” hibát: elfelejtet­te bejelenteni a hatóságok­nak felesége halálát. Ezért komoly pénzbírságra ítélték. Tekintettel árra, hogy a bír­ságot sohasem fizette meg, az ma már kamatokkal együtt 30 000 pesót tesz ki. Mijamotónak természetesen nincs ennyi pénze, ezért a háza árverésre kerül. Bará­tai azonban a hírek szérint hajlandók áldozatot hozni a ház megmentésére. A nézők rálőhettek a manekenekre Az Illinois állambeli Jack- sonville-ben megrendezett di­vatbemutatón a nézők rálő­hettek a manekenekre. A be­mutatott ruhák ugyanis kivé­tel nélkül golyóállók.Az ötlet egy 1839. óta ruhatervezés­sel foglalkozó cégtől szárma­zik. Elhatározták, h v, söro­zatban gyártják a golyóálló férfi és női ruhákat. Minde­nekelőtt golyóálló esőköpenyt, felöltőt, kabátot és fehérne­műt dobnak piacra. És mind­ezt az állandóan növekvő gengsztertevékenység elleni védekezés szolgálatába állít­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom