Szolnok Megyei Néplap, 1975. április (26. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-18 / 90. szám
1975. április 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Msük véleménye: Gépesített öntözés=hatékonyabb termelés interjúk Tegnap délelőtt az országos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás szekció ülésein, ahol a szakemberek széleskörűen vizsgálták az öntözés gépesítésének hazai feltételeit, lehetőségeit, sok érdekes előadást tartottak. Az ott elhangzottakból kitűnt, hogy bár lehetőségeink egyre javulóak, a műszaki és gazdasági feltételek mellett átgondoltabb, tervszerűbb munkára, sőt szemléletváltoztatásra is szükség van. A szekció ülések szünetében néhány előadóval beszélgettünk, kértük mondják el azokat a gondolatokat lapunk olvasóinak, melyeket előadásukban legfontosabbnak tartottak. (Az interjúkat Trömböczky Péter és Braun György készítette.) MélyMzdés intézés cnkorrépatáblékna Dr. Magyar Gábor, a KITE Igazgatója nem először beszélt a kukorica öntözéséről. — A kukorica vízellátása nem könnyű: magas növény, s ezért az őntözőgépek telepítése nehézkes. Ez késztetett arra bennünket, — még 1968-ban Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen —, hogy a kukorica mélyba- rázdás öntözésével foglalkozzunk. — Hol alkalmazható ez az öntözési módi — Ez a talajtani és a domborzati viszonyoktól függ. E két feltétel Szolnok megye jelentős részén jó, egyedül csak a homoktalaj a kivétel. — Milyen előnyei vannak * még a barázdás öntözésnek? — A barázdák távolsága 10—40, hossza 5—600 méter. A víz egynyaras, olcsó polietilén tömlőkön jut el a barázdákba. Rendkívül kevés embert köt le ez az öntözési módj és a táblákon dolgozóknak csak felügyelniük kell. Az öntözés éjszaka sem szünetelhet, s így egy dolgozó naponta 8—10 hektárt is megöntözhet Ha leszámítjuk az amortizációt és a vízdíjat egy hektár öntözése 4—500 forintba kerül. Mivel kukoricára dolgoztuk ki a módszert ennek a növénynek a termésnövekedését említem: hektáronként 8—10 ■ mázsa. Hozzáteszem azonban, hogy csak ott alkalmazható, ahol nem túl dombos, vagy laza a talaj. — Mindent egybevetve Szolnok megyében milyen perspektívái vannak a mély- barázdás öntözésnek? — A Tisza IL vízlépcső megépítésével a megye öntözése dinamikusan fejlődik, hiszen újabb 300 ezer hektár válik öntözhetővé. A növénytermesztésben ma már ott tartunk, hogy nemcsak a gabonafélék termelését gépesítettük, hanem a rendkívül kézimunka igényes cukorrépa és kukorica gépesítése is megkezdődött. A kukoricáról már ejtettünk szót, véleményem szerint hasonló módon megoldható a cukorrépa öntözése is. Mivel Szolnok megyében nagy területen termelnek cukorrépát a mezőgazdasági üzemek — és a növény igényli az öntözővizet — a kultúra mélyba- rázdás öntözésével olcsón emelni lehet a termésátlagot. Megoldódhat a tereprendezők gondja Zalánffy László bajai főiskolai tanár előadásában elhangzott ez a mondat: „Az előttünk álló 20—25 évben évenként körülbelül 10 ezer hektárt kell felületi öntözéssel berendezni, s ez ugyanekkora terület teifeprende- zését is jelenti.” — A feladat milyen gépesítési gondokkal jár? — A termőtalaj domborzatnak megfelelő kialakítása a korszerű gazdálkodásban lényeges tényező. Nemcsak az öntözéses, de a száraz termelés esetében is. Eddig a gazdaságok ezzel a kérdéssel nem nagyon foglalkoztak. De a nagyüzemi termelés korszerű agrotechnikája nagyméretű, tereprendezett táblákat igényel. A mezőgazdaságot egyszerű föld-munkagépekkel célszerű felszerelni, mert az eddigi berendezések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. — Hol a legégetőbb a tennivaló? — A tereprendezés igen finom munkát kíván, szinte a géppel végezhető munka határán van. A felületi öntözésnél majdhogynem aszfalt simaságú táblákra van szükség, és ez csak akkor lehetséges, ha előzőleg földgyaluval elsimítottuk a felszínt. Az eddig használt Gré- derek erre csak részben alkalmasak. Ha a nagyüzemek olcsó, — ez azért fontos, mert az előbb említett berendezés meglehetősen drága — talajsimító földgyaluval kiegészíthetnék meglevő gépkészletüket, akkor nagyot léphetnénk előre a termelésben. — Van erre kilátás? — Az egyik szünetben elbeszélgettem a MEZŐGÉP felsőbagodi képviselőjével. Elmondta nekem, hogy gyártottak egy 5—15 méterre kihúzható teleszkópos földgyalut, ami nemsokára Szolnok megyébe érkezik, hogy kipróbálják, és az idei mező- gazdasági kiállításon is látható lesz. Tervszerű szakemberképzés Dávid Andrással, a mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar tanszékvezető tanárával a Szolnok megyei termelőszövetkezetek öntözési színvonaláról beszélgettünk. — Előadásában említettet hogy a megye negyven termelőszövetkezetében végzett vizsgálatot. Mi a véleménye e gazdaságok öntözési kultúrájáról? — A termelőszövetkezetekben az öntözés területi megoszlása kedvezőtlenebb, mint az állami gazdaságokban. Az öntözőberendezések zömét a hordozható gépek teszik ki, amelyeknek több mint fele 5 évesnél régibb, tehát már nem a legmodernebb. E berendezések mintegy 50 százaléka már nem komplett, sérült, hiányos. Az adottságok tehát nem a legjobbak. De ha ezek a lehetőségek, ezeket kellene jobban kihasználni. — Milyen a gépesítési színvonal? — Elmarad az egyég agrotechnikai eljárások gépesítettségétől. Ezért a jövőben arra kell törekedni, hogy a gazdaságok e területen is fejlődjenek. Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető profesz- szora jól ismeri a kertészeti termelés minden gondját, örömét. — Nem mondok új dolgot, ha azt állítom, hogy még csak mostanában alakult, illetve alakul ki a nagyüzemi zöldség-, és gyümölcstermelés. A nagyüzemi termelés pedig nemcsak azt jelenti, hogy több ezer hektáron gazdálkodnak a tsz-ek, állami gazdaságok, hanem azt is, hogy megváltoztak a termelési eljárások. A kertészeti kultúráknál sajnos a korszerű gazdálkodásnak még csak az elején vagyunk. — Mi az, ami gyors változást kíván? — A szedést feltétlenül gépesíteni kell! Géppel viszont csak az egyszerre érő termést lehet betakarítani. A több, és egy időpontban szüretelhető zöldség, gyümölcs pedig megköveteli az öntözést De más célok elérésére is alkalmas a mesterséges csapadék. Egyáltalán nem biztos, hogy akkor esik az eső, amikor kelni kezd a növény. Itt is csak az öntözés segíthet, de kedvezően befolyásolhatjuk vele a levegő páratartalmát is, ami főleg a kertészeti kultúrák termesztésénél döntő. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kertészeti kultúrák termelése nagy beruházást igényel. Ahhoz, hogy ez megtérülhessen és jövedelmező legyen a mezőgazdasági nagyüzem számára: feltétlenül öntözni kell. — Ha egy gazdaság fejleszteni akarja kertészetét, kiknek a segítségére számíthat? — A fejlesztésből adódó feladatokat egyedül a termelő megoldani nem tudja. Csak akkor érhet el jó eredményt, ha szorosan együttműködik a kutatókkal, és a műszaki fejlesztés szakembereivel. Dávid András Dr. Cselőtei László 1 ;— Nagyon sajnáljuk, hogy itthagy bennünket. Hiányozni jog, hiszen barátunk, emberséges csoportvezetőnk, mindenkori szószólónk távozik tőlünk. A nyugdíjba menő Oláh Andrásáéról beszélnek így volt munkatársai, egykori beosztottjai a jászberényi dohánybeváltó üzem dolgozói. Oláh Andrásné majdnem harminc esztendeig dolgozott a dohánybeváltó üzemben. Fizikai munkásként kezdte, elvégezte a meós tanfolyamat. Minőségi ellenőr lett, majd húsz esztendeig csoportvezető volt. Munkája mellett mindig jutott ideje a mozgalmi, á közéleti tevékenységre. Volt szakszervezeti tisztségviselő és párttitkár is. — Kemény harminc esztendő áll mögöttem, mégis nehéz szívvel vágok neki a nyugdíjas éveknek. Nem könnyű búcsút mondani annyi jó barátnak, kedves munkatársnak, és a munkahelynek, amely szívemhez nőtt. Otthagyni a barátokat, akikkel együtt kezdtünk, ■ M *r ura a jovorol — Mi a feltétele annak, hogy az öntözés gazdaságos legyen? — Az üzemek, a modeügazdaságok kivételével többségükben nem veszik figyelembe, hogy az öntözést a növény vízigényéhez kell igazítani, vagyis a termesztési technológiába szervesen be kell illeszteni. Sok helyen szinte ötletszerűen öntöznek, csak akkor, amikor már sárgul, fonnyad a növény. Erről most a szekcióülésen is sok szó esett: az öntözést a növények dinamikus vízigényéhez kell megtervezni. — A szakszerű öntözésnek talán egyik legfontosabb feltétele az, hogy megfelelően képzett szakemberek irányítsák az öntözést. — A vizsgálat negyven termelőszövetkezet közül öt üzemben dolgozik összesen 7 öntözőszakmémök, és huszonötben harminckét öntöző üzemmérnök, összesen kétszázötvennyolc az öntözőszakmunkások létszáma, de tizenkét gazdaságban kevesebb szakmunkás van, mint ahány gépegység. Mindez felhívja a figyelmet a szakemberképzés fontosságára, s ebben a mi feladatainkra is. A főiskolának is keresnie kell a módját annak, hogyan tudjuk fokozni az öntözés gépi technikájának oktatását, és segíterii a megyében a szakmunkásképzést Kertészeti termelés, nagyüzemi módon Dr. Magyar Gábor Zalánffy László A közpénz vámszedői Akik Szolnok rovására akarnak meggazdagodni Szemünk láttára"?,* ki a földből Szolnok új lakónegyedei és tűntek el a belváros vályogfalú, apróablakos házai. Rombolni kellett a régit hogy helyet adhassunk az újnak: a széles útnak, a korszerű üzletnek, az összkomfortos lakásoknak. A város fejlődésének igen költséges, és sok konfliktussal kikövezett útja ez. Friss példa erre az autóbusz-pályaudvar építése körüli huzavona. Ahogy mondani szokták, ha már kész lenne is, késő lenne. Építették Is volna már, de előbb szabaddá kellett tenni a területet kisajátítani, szanálni. Mindez rendre meg is történt csakhogy a kártalanítás ... az nem olyan egyszerű manapság. öt ház kisajátítása, a tulajdonosok kártalanítása tavaly év végén aránylag zökkenőmentes volt. De a többi! A jogszabályok (az alaptörvény 1965-ös 0 keretei között egyetlen családdal sem tudtak közös nevezőre jutat A városi tanács — hogy elejét végye a pereskedésnek és meggyorsítsa a kisajátítást — szakértői véleményt kért A forgalmi érték és a kialakult bírói gyakorlat alapján a paragrafusok tarifáinál lényegesen nagyobb kártalanítási összeget állapítottak meg. Négy család azt mondta, rendben. De a többiek? Megkezdődött az „árfelhajtás”, a kupeckedés. Alkudtak a tulajdonosok, követelőztek a bérlők. A Kolozsvári út 2-es szám alatti százéves vályogfalú, földes, nedves, már- már düledező házért a tulajdonosok (akik örökölték, sohasem laktak benne) majd 400 ezer forintot kértek. A szakértői vélemény alapján 205 ezer forintot ajánlottak érte és a bérlőnek egy összkomfortos lakást. Az örökösök perelnek. De mondván, hogy rajtuk ne múljon a busz-páíyáudvár építésé,' hosszas rábeszélés után a ház lebontásához hozzájárultak. (Végül is a ház nekik eddig sem kellett!) Többszöri egyezkedés után hasonló eredményre jutottak a 9. számú ház tulajdonosaival. A 70 négyzetméteres épületért három lakást és készpénzt kértek. Á két lakást a lakók, a 206 ezer forintot a tulajdonosok kevesellték. Perelnek. De ők is „nagylelkűek” voltak és kiköltöztek. Végül Is egyetlen ház árválkodik még a leendő autóbusz-pályaudvar helyén egy makacs albérlővel. Igazán figyelemre méltó az is, ahogyan a ház kiürült körülötte. A főépület egyszoba kony- hás lakásában élt a tulajdonos. Hasonló lakrésze volt az albérlőnek. Az alsó épület szoba-konyhájában ketten laktak. Az udvari fészerben hárman. Igény: 400 ezer forint és négy lakás! A kártalanításnak nem a lakásgondok megoldása a rendeltetése. A városi tanács ennek ellenére kiutalta a négy lakást, és a tulajdonosoknak felajánlott 300 ezer forint kártalanítást. Ügy tűnt, mindenki elégedett, még az albérlő is, aki afeletti örömében, hogy főbérlő lett, még a fellebbezési jogáról is lemondott. Néhány nap múlva azonban meggondolta. Ügy döntött, marad. Jobb lakást akar. Az eddig elégedett albérlőből elégedetlen főbérlő lett! Három példa. Tipikus? Nem ritka. Azért, hogy felépülhessen az autóbusz-pályaudvar, 26 lakást kellett szanálni. És mennyi huzavona, értelmetlen vita, sikertelen egyezkedési kísérlet, pereskedés, követelőzés akadályozta, hogy helye legyen egy 70 ezer lakosú város fontos létesítményének. Szolnokon 1973 óta háromszáz lakást szanáltak, s tulajdonosai között szép számmal akadtak, akik megpróbálták — nem egynek sikerült is! — meglovagolni a „konjunktúrát”, s konyákig belenyúlni az állam pénztárcájába: egyszóval közpénzből meggazdagodni. Nem vitás, az 1965 óta többször módosított és korrigált jogszabály — amelynek tarifáihoz kötve van a tanács — idejét múlta. A kisajátított házak tulajdonosai olykor joggal pereskedhettek, s kérhették, hogy szakértő és a bíróság állapítsa meg Ingatlanuk valós értékét. Az említett három esetben azonban másról volt szó. Már eleve a szakértő álláspontja és nem a merev jogszabályok alapján született a döntés. A bírósági tárgyaláson is ä szakértő véleménye lesz a mérvadó. (Ha objektívak, nem lehet különbség!) Akkor hát miért e makacs követelőzés?! Azért, mert a pereskedők úgy vélik, ha a közös vagyonból az állam fizet, fel lehet borítani a reális értékrendet, a város fejlődésével, építésével járó kényszerhelyzetben előnyöket lehet kicsikarni. Meggyőződésűnk, hogy az illetékes szerveknek meg kell találni arra a megoldást, hogy a jövőben senki se akadályozhassa a közérdekű létesítmények tervszerű felépítését, senki ne juthasson ilymódon sem jogtalanul a közpénzhez, senki se nyerészkedhessen Szolnok rovására. K. K. akikkel annyit bosszankodtunk hajdanán a Jiuzatos pajták miatt, és akikkel együtt örültünk az új dohányszárító kamráknak, a korszerű berendezéseknek, a szociális létesítményeknek, és mindannak ami szebbé, könnyebbé tette munkánkat. — így voltam a munkatársaimmal is — folytatta — sohasem tudtam elfelejteni, hogy hosszú éveken át én is köztük dolgoztam. Együtt tanultuk meg, hogy jólesik ha. becsülete van a jó munkának, hogy a nehéz is köny- nyebb, ha biztató emberi szóval nem fukarkodnak• Amikor csoportvezető lettem, azzal engedtek útnak, hogy ez a beosztás szigorúsággal jár, hiszen a csoportvezető a rendet, a fegyelmet vigyázza. Nehezen tudnám megmondani, hogy szigorú voltam, vagy sem. Ügy gondolom inkább szerencsés. Megtaláltam azt a hanget, a jó szót, amivel hozzá lehet férni még a legkonokabb ember szívéhez, értelméhez is. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére, három évtizedes szorgalmas munkájáért Oláh Andrásné nyugdíjba ponulása előtt néhány nappal megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A kitüntetés hírére sokan — munkatársak, barátok, ismerősök — elmondták: méltó elismerés, a szorgalommal, becsülettel eltöltött munkás évtizedekért. L A. SSOl^Oll
