Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

1978. március X, SZÓINOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kj nyer könyvet—ebédszünetben? Művelődő monkások a Járműjavítóban Művelődési otthon # szán­ban, azaz „csak” mellette. A szolnoki MÁV Járműjavító Üzem és a művelődési köz­pont között egy vékony, alig észrevehető betonkerítés hú­zódik. Szétválaszt ez vajon, vagy összekapcsol? — Hogy egy hónapban hányszor fordulok meg a „kul túrban?” — ismétli ne­vetve a kérdést Illés József, lakatos brigádvezető. — Könnyebb összeszámolni, hogy hányszor nem. Nézze, ma csütörtök van, s idáig a hét minden napján akadt ná­luk valami dolgom. Könyv­tárban voltam kétszer is, az­tán a szocialista brigádok klubjába néztem be. Megkér­tek a fiúk, hogy a szombati műsoros estre szerezzek né­hány jegyet. — Mindenkinek ilyen sok a dolga arrafelé? — Én csak annyit tudok, hogy Sugár András külpoli­tikai fórumját, meg a leg­utóbbi író-olvasó találkozót az ajtóból hallgattam végig. — Beljebb már nem jutot­tam. A brigádklubban ezer­száz igazolványt osztottunk szét... 1 Ezerszáz klubigazolvány — ezerszáz könyvtári olvasó. Az ismeretterjesztő előadásokat egy év alatt több mint tizen­nyolcezren hallgatták végig, a 336 filmvetítésnek tízezer nézője volt. A brigádklub mellett négy másik klub, hét szakkör, három művészeti csoport — közte az idén százéves, országos hírű férfi­kórus — várja a dolgozókat. Estéről estére itt próbál a szolnoki szimfonikus zenekar, s a Járműjavító Művelődési Központjában kapott helyet a megyei amatőr- és doku­mentumfilm stúdió is. Egy-egy statisztikai ösz- szegzés után sokan faggatják D. Nagy Jánost, a művelődési központ igazgatóját: árulja el, hogy csinálják. Tényleg, hogy is? Tankönyvbölt Szegeden Megnyílt az első olyan vi­déki könyvesbolt, amely a Tankönyvkiadó által megje­lentetett alsó-, közép- és fel­sőfokú tankönyvek és jegy­zetek teljes választékát tud­ja kínálni a vásárlóknak. A szegedi Kiss Ernő u. 3. sz. alatti Tankönyv és Pe­dagógiai Szakkönyvbolt az egész Tiszántúlt, sőt- a Du­na—Tisza közét is ellátja tankönyvekkel. Az általános' iskolai taní­tóktól az egyetemi oktató­kig a pedagógus társadalom minden igényét kielégíti. A bolt külön gondot fordít a vidék nemzetiségi tanköny­vekkel való gondos ellátásá­ra. A vásárlók kényelmére szinte „házhoz megy”: kihe­lyezett árusítást szervez a felsőoktatási intézmények­ben. A 88 négyzetméter alap- területű bolt — a helyiség korábban is könyvüzlet volt — átalakítása - és felújítása a Tankönyvkiadó Vállalat és a Művelt Nép Könyvterjesz­tő Vállalat közös erőfeszíté­seinek az eredménye. Antikvárium EsziergoíÉan Ebben a hónapban nyílik meg az országban a tizedik antikvárium Esztergomban. A íelszabadulás óta nem mű­ködött antikvárium Marcus Aurelius, Balassi Bálint és Babits Mihály szép régi vá­rosában. Az esztergomi an­tikvárium tulajdonképpen már hetekkel az üzlet meg­nyitása előtt üzemel: „utazó antikváriumként” Pest me­gyében tart vásárokat. Még az idén beköltözhetnek a diákok a mezőtúri Dózsa György Gimnázium és Szak- középiskola új kollégiumába. Képünkön: a kollégium épülete „félkészen” Szántódpuszta az idegenforgalomban — A dolgozók, az üzem se­gítségévek Kilencfős társa­dalmi vezetőségünk van, s ráadásul minden csoportnak, közösségitek külön irányító­ja. Mellettük legjobb munka­társaink a szocialista brigá­dok vezetői. Ök nem csak szervezői, de tervezői is a legtöbb programnak. Javas­latukra döntünk az országjá­ró kirándulások színhelyéről, az író-olvasó találkozók idő­pontjáról, vagy éppen a so­ron következő vetélkedő té­májáról, sőt módszerérőL Nem túlzás azt állítani, ná­lunk száz és száz önkéntes népművelő van. S hogy a dolgozók mennyire maguké­nak érzik a művelődési ott­hont, azt a sok ezer forint értékű társadalmi munka is bizonyítja. Most például a pincét fogjuk közösen rend­be hozni. Kell a hely az ala­kuló üzemtörténeti gyűjte­ménynek. .. Játék a betűkkel, Egy hó­nap — egy könyv, Egy hónap — több könyv — a három cím könyvtári játékot jelöl. S a negyedik, a legújabb: Ki nyer ma könyvet? — Párperces játék, ebéd­szünetben. Az ötletet a rádió zenés fejtörője adta — ma­gyarázza Papp Lajos brigád­vezető, aki a művelődési ott­hon társadalmi vezetőségé­nek is tagja. — Sikerült már nyernie? — A brigádomnak igen. ' — S mit olvas a brigádve­zető? — Most egy Berkes! köny­vet, de az igazi kedvencem a tudományos—fantasztikus irodalom. Vernének minden könyvét ismerem, a „moder­neket” most kóstolgatom. Na és Kolozsvári Grandpierre Emil! A brigádklub írő-olva- só. találkozója után elhatá­roztam, hogy az ő könyveit is elolvasom. Ritka 6snövény-kövületeket rejtő lelőhelyre bukkantak Ta­tabányán. A szénbányák üzem- területén a felszíni rétegek alól előkerült kisebb-nagyobb mére­tű kőtömbök felületét tökélete­sen kirajzolódó növénylenyoma­tok borították, méghozzá ' olyan gazdagságban, mintha őszi lomb­hulláskor zárult volna kőbe a sok falevél. A felfedezésről Sza­bó Antal segédmérő, a szénbá­nyák dolgozója értesítette a ta­tai természettudományi múzeum vezetőjét, aki megállapította, hogy az elmúlt évtizedek leg­jelentősebb és leggazdagabb Ős­növény-kövületeket rejtő lelő­helye került napfényre. A kőzet­rétegekben látható növények tropikus-szubtropikus klíma alatt fejlődtek. Kámfor és ba­bérlevélféléket, különféle pál­—- Egy-egy könyvélményt brigádon belül is megbeszél­nek? — Hát persze. Itt van pél­dául a Thibault család. A té­vésorozat hatására most ez a téma. Sokan keresik Martin du Gard könyvét... Vala­mennyien szeretünk olvasni, s aki beiratkozott a könyv­tárba, az rendszeresen köl­csönöz is. Tavaly például huszonkétezer kötet volt a könyvtár forgalma. — Nekünk minden alka­lommal, minden rendezvény­nyel bizonyítani kell — mondta Havasi Géza, a bri­gádklub titkára a szabad idő hasznos eltöltéséről rendezett szerkesztőségi beszélgetésen. — Bizonyítani kell, hogy ér­demes eljönni a klubfoglal­kozásokra. Aki csak egyszer is csalódik, azt többet már hiába várjuk... Nos, a legutóbbi, munka­szüneti napon rendezett bu­dapesti kirándulásnak a ter­vezett nyolcvan helyett száz- nyolcvan résztvevője volt, a szolnoki múzeumlátogatásra pedig harmincán jelentkez­tek, s eljöttek: kilencvenen. Üzem a művelődési ottho­nért, művelődési otthon az üzemért. A Járműjavító évente százezer forint támo­gatást biztosít, de mint a be­szélgetéstöredékek is elárul­ják: nem marad adós a „kul­túr” sem. Az évek során a művelődés otthona együtt nőtt az üzem­mel. Az egykori poros tánc­terem ma korszerűen fel­szerelt művelődési központ, s az itt dolgozó önkéntes és hivatásos népművelők érde­me is, hogy a műhelyben bonyolult gépóriásokat javí­tanak. mafajtákat, szárnyas diót és más növényeket, illetve magtermése­ket konzerváltak a márgaréte- gek. A maradványok között olyan sok a kakaófalevél, mint­ha ez a növényfajta kiterjedt li­getekben borította volna sok millió évvel ezelőtt a környé­ket. A növénylenyomatos kő­tömbök felületét kisebb-nagyobb kagylóíélék mészváza is díszíti. Az új lelőhely bű képet ad a szénmedence 30—50 millió évvel ezelőtti flórájáról és éghajlati viszonyairól is. A kőtömbökön konzerválódott édes, illetve a csökkent sótartalmú vizet ked­velő őskagylófajták maradvá­nyából például arra lehet követ­keztetni, hogy egy tengerparti folyódelta iszapjából keletkeztek a leveleket befogadó rétegek. Emlélműsor Károlyi Mihályról Kedden délután Beszélges­sünk címmel nemzetiségi származású fiatalok és a stúdió történész vendége ke­res választ arra, mit is je­lent számukra a Magyar Népköztársaság állampolgá­rának lenni. Magánügy-e a közügy? — ezzel a címmel Balogh Mária ismertet meg az AUTOVILL lakatosával, aki szenvedélyesen részt vesz a közügyekben. 20.50 órakor emlékműsor kezdődik Káro­lyi Mihályról, születésének íűö. évfordulóján. Szerdán folytatódik a Be­szélgessünk... című ifjúsági vitadélután, ezúttal a haza- fiság és az internacionaliz­mus kérdéséiről. Este az F. F. Malmö—Ferencváros lab­darúgó-mérkőzést közvetítik Malmőbőí, a Kupagyőztesek Európa Kupájáért. Csütörtökön este a Thi- bault család III. része után kerül sor a Teleszubjektív adására. Pénteken Nőnapi köszöntőt láthatunk, amelyben nem­csak Molnár Margit stúdió­beli vendégei, hanem a nem­zetközi nőmozgalom külföldi személyiségei is megjelennek a filmtechnika segítségével. Szombaton Samu Gézával, a kiváló fiatal szobrásszal is­merkedhetünk meg, aki fá­ból, agyagból készíti a népi használati tárgyakat idéző szobrait. Ismét jelentkezik a Szombat este. Vasárnap a Hazánk, Ma­gyarország soron következő része a magyar nők helyze­téről nyújt áttekintést; helyt­állásukról a munkában, a tanulásban és a családban egyaránt. Este A kezed me­legével című szovjet film egy grúz asszony életútját áb­rázolja. A SIOTOUR tanulmány­tervet készített a balatoni műút mellett levő Szántód­puszta idegenforgalmi hasz­nosítására. A terv, a telep mintegy 30 objektumának helyreállításával, hasznosítá­sával számol. Egyelőre csak egy szerényebb terv megva­lósítására nyílik mód: a be­járatnál levő objektumokat állítják a turizmus szolgála­tába. A telep története — mint ezt a legújabb kutatások do­kumentumai tanúsítják — nagyjából egy évezredre tehető. Szántódpuszta mai arculata a XVIII—-XIX. szá­zadban alakult ki. A mag­tár, a cselédházak, az istál­lók, ólak, gazdasági épületek legtöbbje 100 éve híven őr­zi az akkori idők jegyeit. A hagyományos, kétéven­kénti, „Egri diáknapok” meg­rendezésére ebben az évben május 23-tól 26-ig kerül sor. A rendezvényen Nógrád, He­ves, Pest, Szolnok megye, va­lamint Budapest középiskolás diákjai vesznek részt. Hogy ki kerül abba a háromszáz fős küldöttségbe, amely Szolnok megyét képviseli, az március 15-én, 16-án és 21-én dől e>. Ekkor tartják ugyanis a me­gyei színvonal versenyeket: Szolnokon, Jászberényben és Mezőtúron. Az iskolai bemutatók már befejeződtek megyénk vala­mennyi középiskolájában. A napokban döntenek arról, hogy kik küzdenek majd a megyei színvonal versenyen, — amely a Forradalmi Ifjú­sági Napok egyik jelentős rendezvénye — az arany-, ezüst- és bronzérmekért. Március 15-én Szolnokon az énekesek és a diákszínpa­dok, Mezőtúron pedig a beat­zenekarok, a népi hangszer­szólisták, a népi zenekarok és a tánccsoportok bemutatója lesz. Március 16-án Szolnokon folytadódik a diákszí apadok bemutatója, Jászberényben ugyanekkor a szólóhangsze­resek, a hangszeres kis­együttesek s a kamarazene- karok versenyeznek. Március 21-én Jászberény­ben a vers- és prózamondók mélik össze tudásukat.-Szol­nokon pedig az énekkarok és kamarakórusok. A megyei művészeti bemu­tatókat tanácskozások egészí­tik ki. Mezőtúron március 15-én „Eszményekért és célo­A tanulmányterv szerint olyan idegenforgalmi objek­tumot kívánnak itt létre­hozni, amely a népi építé­szetnek, korabeli gazdálko­dásnak állít emlékeket, szem­léltetve a gazdag néprajzi anyagot és helytörténeti ér­tékeket. Berendeznek egy irodalmi emlékszobát is. Szántódpusztán lakott Páló- czi Horváth Ádám. Munka közben mutatják be a somo­gyi népművészek tevékeny­ségét, kiállítás ad majd szá­mot a szántódi rév történe­téről, a halászat, vadászat helyi emlékeiről, a környék­beli szőlész-borász 'hagyomá­nyokról és általában az egy­kori cselédtelepülés XVIH— XIX. századi körülményeiről. kért dolgozunk" címmel tar­tanak előadást és vitát, Szol­nokon 16-án a diáksport ak­tuális kérdéseiről, 21-én pe­dig a diákklubok és a köz­művelődés kap »olajáról. Az egri diáknapokat az idén fesztivál jelleggel rendezik, s így az előző évek gyakorla­tával ellentétben, díjazás nem lesz. Minden megyének egy 50 perces — az egyes művé­szeti kategóriákból összeállí­tott — műsorral kell bemu­tatkozni. A négy nap prog­ramjában politikai rendezvé­nyek és művészeti bemutatók szerepelnek. A résztvevőknek biztosítják a sportolási lehe­tőséget is, sőt a „felszabad i- lási mérföld” (1945 méter) le­futása mindenki számára kö­telező. A diáknapok keretében ki­írt országos pályázatok zsű­rizése az ország különböző városaiban, különböző idő­pontokban történik. A diákköltők, diákírók pá­lyamunkáit Sárvárott bírál­ják el, a néprajzi és nyelv­járási pályázatokat Budapes­ten. A legsikeresebb nép­rajzi és nyelvjárási munkák szerzőit egyébként meghívják Dombóvárra, az 1975. évi X. országos honismereti diáktá­borba. A dia-, kisfilm és fo­tópályázatok elbírálása Pé­csett lesz, Végül a képző- és iparművészeti kategóriáb n pályázók munkáiból a zsűri­zés után április 15-től 18-ig Szegeden kiállítást rendez­nek, s ugyancsak ebben az időpontban kerül sor a leg­jobb alkotók tanácskozásá­ra is. HAZAFELÉ fotó: N. Zs. H érész Dezső Páratlan ősnövény-lelőhely Félidőben az egri diáknapok előtt i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom